Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-11 / 84. szám

Szójafeldolgozás vizesfási kezdeményezéssel AZ ÁLLATÁLLOMÁNY ta­karmányéi látás ára, a fehérje- helyzet javítására országosan egy úgynevezett szójatarmesz- tésá program van kibontakozó- ban. A Magyar Tudományos Akadémia iregszemcsei intéze­tében dr. Kurnik Ernőnek, a mezőgazdasági tudományok dok­torának támogatásával a közel­jövőben egy igen jelentős fe­hérjét adó növény, a szója termesztése terjed él az or­szágban. Évről évre a népgazdaság több tízezer vagon extrahált szójalisztet importál a nyugati államokból. Hogyan lehetne pó­tolni hazai termésből az állat- állomány fehérjeszükségletét, hogy az exportot csökkenthes­sük, illetve mellőzhessük? Tu­lajdonképpen erre a kérdésre keresett és talált választ dr. Kurnik Ernő erőfeszítéseivel párhuzamosan Jánosi Gyula, a Vizesfási Állami Gazdaság szá­rító üzemének vezetője, több­szörös szabadalom tulajdonosa. Néhány nappal ezelőtt szója- feldolgozási bemutatót tartottak a székkutasi Üj Élet Tsz lucer- naliszt-készítő üzemében. Erre az alkalomra az állami gazda­ságok ég a termelőszövetkezetek képviselői mellett meghívták dr. Kurnik Ernőt is. — Boldogan vállaltam ezt a hosszú, utat, több, mint 350 ki­lométert autóztunk — mondotta a tudós — azért, hogy megis­merhessük Jánosi Gyula szójá­tól dolgozási technológiáját. BESZÉLGETÉS közben el­hangzott, hogy a kormány kül­földről szójaMdolgoaó gépso­rokat szeretne vásárolni, mi vei hazai megfelelővel nem rendel­kezünk. A szóban forgó három gépsort másfél millió dollárra taksálják. — Ezek a gépek sokat tudnak — emlékezett vissza a közel­múltban tett külföldi tanul- mányútjára a mezőgazdasági tu­dományok doktora. S amikor Jánosi Gyula asztalra tette a friss, a Székkutason készített szójagranulátumot. ezt mond­ta: — Hát ezt meg hogy csi­nál fák? . Jánosi Gyűl» magyarázza: — A lucernaliszt-készftő üzem géped kis átalakítással al­kalmasaik arra, hogy a szójafél- dolgozási programot szolgálják. Ez a kis átalakítás az ösz- szes költség alig tíz százalé­kát igényli. Az országban száz olyan lucemaliszt-ké- szítő üzem van, mint a székkutasi. Ezeket, miután a lucerna feldolgozását befejezték, át lehet egyszerűen állítani szó- jaőrlésre, granulátum készíté­sére. A technológiában a következő főbb folyamatokat határozták meg: a 20—22 százalékos ned- veseégtartalmú szója szárítása, őrlése, a szójaolaj fixálása kü­lönböző vegyianyagok hozzáadá­sával, keverés, préselés a mag­ban levő növekedést gátló anyag inaktiválása, majd hűté­se éj, zsákolása. Dr. Kurnik Ernő néhány gra­nulátumot elhelyez egy pohárba és vizet önt rá. A granulátum néhány perc alatt oldódik, tej- szerűvé válik. Az illata az ere­deti szójára emlékeztet, színe pedig a szemnek kellemes, vaj­színű. Tulajdonképpen ezért kérdezte azt, hogyan is csinál­ták ezt a kiváló minőséget, mert a külföldi granulátumok barna színűek. Ez pedig nem bámul meg még akkor sem, ha zsákokban hosszabb ideig tá­rolják. AZ ÜJ ÉLET Tsz lucernaliszt- készító üzemében Jánosi-féle automatákéval vezérlik a liszt­készítést a lucernánál is és a szójánál is. Ipari televízió se­gítségével figyelik az anyag út­ját, melyet a vezérlőasztalnál hat kis képernyőn lehet követ­ni. Ez a, egész automatika a vezérlőpulttal együtt a világ- színvonal non plusz ultrája. Ez volt azoknak az elismert szak­embereknek a véleménye is, akik már láttak üzemben a szék­kutasi hoz hasonló vezérlőasztalt ipart tv-kamerákkal ellátva. Az országban mindössze hat ilyen szolgálja a mezőgazdaságot. Va­lamennyit a Vizesfási Állami Gazdaságban Jánosiék készítet­tek. Ezzel az automatikus berende­zéssel « feldolgozás biztonsága is megoldódott. A nyilt láng, amely a m£«as hőfokot adja a szárításhoz, a szója olajával bé­késen megfér, pedig, ha valaki nagy tüzet akar csinálni — szokták mondani —, akkor önt­sön rá olajat. Itt * forgódobban egyszerre 10 mázsa szója pörög, izzadja magából az olajat, de tűzről szó sem lehet. Az auto­matika jelez, ha probléma van, a sziréna megszólal és húsz másodperc alatt — h* az ember nem avatkozik közbe — a gép kikapcsol ég automatikusan el­oltja a készülő tüzet. Hasonló berendezést szerkesztettek a míctártüzek eloltására is. A vizesfási szójafeldolgozási kezdeményezés tapasztalatait ezekben a napokban értékelik, s mérlegelik, hogy behozzák-e a másfél millió dolláros három feldolgozógépsart, vagy pedig a szellemi tőke hazai termésé­ből, meglévő lehetőségeink ki­használásával valósítsuk meg a szőj «programot. Dupsi Károly Árubemutató Gyulán és Eleken Szakemberek szerint is jól sikerült Gyulán és Eleken a ,.Modern háztartás, több sza­bad idő” mozgalom keretében megrendezett nagyszabású áru­bemutató és kiállítás. Az előbbi helyen az új műszaki-villamos­sági szaküzletben rendezett, színvonalas árubemutatót az ÁFÉSZ. Eleken viszont lakbe­rendezési kiállításra került sor a községi művelődési házban. Sok látogatója volt Eleken » kisméretű lakásokban jól al- konyhabútornak. (Fotó: Balkus) Elsődleges a szövetkezetek belső ellenőrzésének javítása - Szigorúbban vonják felelősségre a társadalmi tulajdon hanyag kezelőit és a karácsotokat - Kiváló Vállalat cím odaítélése Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága április 10-én ülést tartott Békéscsabán, Klaukó Mátyás elnökletével. A koráb­bi vb-határozatok végrehajtásá­ról szóló jelentés elfogadása után a szövetkezeti vagyonvé­delem helyzetének népi ellenőr­zési tapasztalatait tárgyalták meg Kulkai Sándornak, a me­gyei NEB elnökének jelentése alapján. A megyei és járási né­pi ellenőrzési bizottságok 1972- ben ia több alkalommal vizsgál­ták a társadalmi tulajdon vé­delmét. A különböző célvizsgá­latok és közérdekű bejelentések során is találkoztak a tár­sadalmi tulajdon védelmét sértő cselekményekkel. A jelentés elsőként a mező- gazdasági tsz-ekre és társulá­sokra vonatkozóan több megál­lapítást tartalmaz. Kitűnt, hogy nagyok a különbségek a tsz-ek között a pénzügyi fegyelmet il­letően. Nagy többsége betartja az idevonatkozó rendelkezése­ket. Tekintettel, hogy a sok jó gyakorlat mellett a testület a fellelhető hibákkal, szabályta­lanságokkal foglalkozott, így tudósításunkban is ezekről szó­lunk bővebben. Az ott elhangzott talc tanulságként, akár Intelem­ként is szerepelhetnek a jövő­beni munkáikhoz. A jelentés többek között olyan gyakori hibáikra is felhívja a figyelmet, mint az útielszámo- lások. Ezek sokszor nem tartal­mazzák azokat az adatokat, me­lyek alapján megállapítható a kifizetés jogossága, vagy hibá­sak az elszámolások. Feltűnően sok hibát állapítottak meg a fo­lyékony üzemanyag-nyilvántar­tás kezelése területén. Diesel és benzin üzemű járműveknél egy­aránt előfordult, hogy a fogyasz­tás a norma szerintit jelentősen meghaladta. A magánjárművék szolgálati célra történő igénybe­vételénél új szabályozás után a termelőszövetkezetekben is akadnak .akik a rendelet adta lehetőségeket igyekeznek saját céljaikra kihasználni. Ugyanakkor senki sem ellen­őrzi, hogy a nagy kilométer felhasználásra szükség volt-e. vagy egyáltalán megfelel-e a valóságnak. Néhány termelőszövetkezetben egy-egy kis létszámú csoport a háztáji területen való gazdálko­dást az egyéni haszonszerzésre használta fel törvénysértő mó­don. A megyei NEB által vizs­gált két esetben a résztvevők és értelmi szerzőik a tsz vezetői voltak, s a csoportban résztve­vők nagyrésze valamilyen ve­zető beosztású. Például a kon­dorosa Lenin Tsz-ben az érin­tettek az érés időszakában ki­hasítanak a jó termést ígérő területből maguknak, s a magas árbevételből részesednek. így a háztájiból ezzel a fondorlattal az átlagbevólel többszörösét érik él munka nélkül. Több kedvezőtlen tapaszta­lairól szerzett tudomást a je­lentés és vita alapján a végre­hajtó bizottság, a mezőgazdasá­gi tez-ek telephelyükön kívül, attól nagy távolságra üzemel­tetett elárusító helyek tevé­kenységérő1. ellenőrzéséről, el­számoltatásáról is. Ezek rend­szerint laza szálakkal kapcso­lódnak a tsz anyag- és pénz- forgalmához, az ilyen telephe­lyek és boltok a visszaélések forrásai. Egyes termelőszövetke­zetek olyan feladatot végeztetnek magánszemélyekkel vagy ma­gánszemélyből alakult közös­ségekkel, melyek elvégzése a szocialista gazdaság feladata lenne. Nem rózsás a ktsz-ekben sem a társadalmi tulajdon védelme. Több ktsz-ben nem fordítanak elég gondot az általános vagyon­védelemre, a helyiségek zárha­tóságára, őrzésre, tárolásra, stb. A társadalmi tulajdon védelmé­vel közvetve kapcsolatban van a fogyasztói árak kialakításának néhány problémája. A megye hat ktsz-énél folytatott vizsgá­lat több negatív jelenséget tárt fel. Így az árváltozások okai ne­hezen követhetők, az árvetések dokumentációja hiányzik és hiányos, az árki alakítása-* vo­natkozó intézkedések többször csak szűk csoportérdekeket szolgálnak. A ktsz-ekfben a fel­ügyeleti bizottságok működése, csakúgy mint igen sok termelő­szövetkezetben az ellenőrző bizottságok működése, sok kí­vánnivalót hagy maga után. Éppen ezért hangsúlyozta a testület: elsődleges a szövetke­zeteiméi a belső ellenőrzés ja­vítása Sok szabálytalanságot, visz- szaétcst rögzített a jelentés az ÁFÉSZ-ek kereskedelmi és vendéglátóipari egységeinél tartott vizsgálat alapján Rendszeresen tapasztaltak súly­csonkítást, az élelmiszer és vegyesboltokban több számlá­zást, helytelep áralkalmazást és lejárt szavatossági idejű áru forgalomba hozatalát. A méré­sek nem pontosak, van ahol a mérleg is pontatlan, de jellem­zőbb, hogy az eltérések. „té­vedések” gyakrabban sújtják a vásárlókat, mint a boltot. Ki­tűnt, hogy ilyen esetben a né­pi ellenőrzési bizottság intéz­kedést tett a vásárlót megkáro­sító személyek felelősségrevo- nására. Az is előfordult, hogy a közületi vásárlások során a vásárlást végzők és a bolti dol­gozók összejátszanak. Más árut .szerepeltetnek a kiadott szám­lán, sok esetben olyat is, ami nincs a boltban. A csalás elkö­vetésének ezt a módját elősegí­ti a bolti ellenőrzés lazasága, a készletek, iparcikkek elszá­moltatásának felületessége. A jelentés és az elhangzott vita alapján a vb a jelentést el­fogadta és következtetésként többek között megállapította: a belső- és külső ellenőrzés ja­vításának szükségességét, ne csak számszerűen növekedjék a külső ellenőrzés, hanem haté­konyságában is. Ez elősegíti, hogy a szövetkezeti vezetők a gazdasági tevékenység eredmé­nyessége irányába tett erőfe­szítések mellett a társadalmi tulajdon védelmét állandó fel­adatuknak tekintsék. Ennek el­érése a különböző szintű tanácsi vezetők és szakigazgatási szer­vek nagyabb odafigyelését is igényli. Célszerűnek látja a tes­tület, a belső ellenőrzés színvo­nalának növelése érdekében erősíteni az ellenőrző és felügye­lő bizottságokat, összességében a társadalmi tulajdon védelmé­re tett intézkedéseknek hatására van előrehaladás, azonban ép­pen a hibák megelőzése és a meglévők megszüntetése érdeké­ben szükségesnek tartja a vég­rehajtó bizottság a már említett ellenőrzési színvonal növelése mellett a társadalmi tulajdon hanyag kezelőinek és a harácso- lóknak szigorúbb fejelosségreva- nását. Nagy sikere veit a A fiatalok es a rádiékedve- lők örömére április 9-én a Centrum Hétfő keretében ez­úttal egyes táska- ég zsebrádió­kat vásárolhattak 20 százalék­kal olcsóbban a, érdeklődők. A kedvezménynek nagy sikere volt. Kilencféle készülékből vá­logathattak a vásárlók, többek, között a népszerű Sanyo ás a A továbbiakban a végrehajtó bizottság jóváhagyta és elfo­gadta Király József osztályveze­tőnek a„ 1972. évi költségvetési revízió, a vállalati pénzügyi re­vízió ,a vállalati felügyeleti, gazdasági ellenőrzések értéke­léséről szóló beszámolóját. Majd tudomásul vette dr. Joó Jenő­nek, az Állategészségügyi Ál­lomás megbízott igazgatójának jelentését a megye állategész­ségügyi helyzetéről. Ezt köve* tőén tulomásul vette a munka­ügyi osztály jelentését az álla­mi iparban és a kivitelező épí­tőiparban dolgozó munkásoknál és a közvetlen termelés irányí­tóinál végrehajtott béremelésről. Megállapította, hogy a vállala­tok a bérrendezés során általá­ban megfelelően alkalmazták a dolgozók közötti differenciá­lást, így a nehéz munkakörül­mények között. a több mű­szakban dolgozókat az átlagos bérrendezésnél nagyobb mérté­kű béremelésben részesítettélv. A továbbiakban a vé^éhajtó bizottság a Békés megyei Tanács Építőipari Vállalat 1972. évi gazdálkodásából kővetkező 1,5 millió forintos R-alap hiány rendezésére szanálási eljárás le­folytatását rendelte el. A sza­nálási bizottság elnökének Kro- pok László főelőadót tagjainak dr. Havasi András csoportveze­tőt és a Magyar Nemzeti Bank megyei Igazgatósága által meg­határozandó banki dolgozót je­lölte ki- Döntött továbbá a ked­vezőtlen adottságú termelőszö­vetkezetek fejlesztési támogatá­sának odaítéléséről. A továbbiakban értékelte a tanácsi vállalatoknál és költ­ségvetési üzemeknél folyó szo­cialista munkaverseny helyze­tét. À megyei tanács vb mun­kaügyi osztálya, az SZMT köz­gazdasági munkabizottságának jelentése, a szakosztályok és a szakszervezetek szakmai megyei bizottágáiinak közös javaslatai alapján döntött a Kiváló Válla­lat kitüntető cím odaítéléséről. Mtsgyénk 30 tanácsi vállalata közül 18, és a 23 költségvetési üzemből hét pályázta meg a Kiváló Vállalat kitüntető címei. Az értékelésnél a javaslattevő szervek, valamint a végrehajtó bizottság figyelembe vette a vál­lalatok. költségvetési üzemek ter­melési, gazdálkodási eredménye­it, a dolgozókról való gondos­kodását, a műnk* biztonságára való törekvést, az üzemi de­mokrácia fejlődését, a munka - versenyben elért eredményeket. Ezek figyelembevételével a vállalati eredmények értéke­lése alapján a végrehajtó bi­zottság 12 tanácsi vállalatot és egy költségvetési üzemet fogadott el Kiváló Vállalat kitüntető (ám részesítésére, melyeket »z illetékes ágazati minisztériumhoz elbírálás cél­jából felterjesztenek. Határo­zatot hozott arra vonatkozóan is, hogy május 1 alkalmából dicsérő oklevelet kapjanak azok a vállalatok, akik minden tekintetben jól dolgoztak, azonban a Kiváló Vállalat cím elnyeréséhez a megfelelő szin­tet nem érték el. A végrehajtó bizottsági ülés személyi ügyek megtárgyalásá­val ért véget. Centrum Hétfőnek Philips márkákból. A 410 fo­rintos Sanyó zsebrádióból 56 darab, az 1 350 forintos hason­ló márkájú táskarádióból 12 kelt el- Az egyéb rádiókon kí­vül 27 Philips készüléket ég 24 Orbitát adtait el. összesen’ 141 darab rádió kelt el egyetlen na­pon, közei 80 ezer forint érték* ben.

Next

/
Thumbnails
Contents