Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-11 / 84. szám
EGYSÉG flftesrtaníátás céljából a dolgok mélyére szükséges hatolni. Ismerni kell a társadalmi élet múltját, jelenét, a szubjektív és objektív erők hatását, hogy az elemzés valós legyen, és a célt helyesen lehessen megrajzolni. így van ez a társadalomnak olyan fontos fórumán is, mint az állami és tanácsi étet. A történelem alapos ismeretében válik érthetővé, hogy népi demokráciánk kezdetén, amikor a fasizmus felszámolása, az erők összpontosítása volt a feladat, akkor magától értetődően elsősorban a hata- lom központjait kellett erősíteni. Ez azért nem történhetett másképpen, mert 1945—48_ig a helyi öntevékeny politikai és gazdasági munkának nem voltak meg a szubjektív és objektív feltételei. Am a hatalom megszilárdulása után, 1943—49-ben már a centralizmus eszközeivel is erősíteni kellett volna a demokratizmust, a párt- s az állam-: polgárok közötti kapcsolat elmélyülését. Erre a lehetőségek kialakultak, hiszen az újjáépítés éveiben a helyi politikai és állami vezetés káderei kinevelődtek. De akkor, 1949—50- ben a szektás szemlélet vált uralkodóvá, és a központi hatalom egyoldalú erősítését hangsúlyozta. Érdemes megemlíteni, hogy ezzel egyidőben — ugyancsak megalapozatlanul — sok gondolat hangzott el az állam elhalásáról is. Csák a valóság ismeretében, lehet megérteni, hogy az ellenforradalom leverése után az MSZMP következetes politikájával elsőnek miért a proletár- diktatúra hatalmi eszközeit fejlesztették. Amikor azonban pártunk lenini politikája megszilárdult a demokratikus centralizmus együttes erősítése mutatkozott a legalkalmasabbnak. A szocializmusban a centrális hatalom tisztségviselőinek és a demokratizmus alapján választóknak egy és ugyanaz a céljuk. E körülmény lehetségessé, sőt szükségessé teszi, hogy az állami élet belső vezetését és a helyi közigazgatási szerveket egyszerre fejlesz- szék. A cél és az érte végzett munkálkodás önmagukért beszélnek. A lakosság körében mégis mutatkozik kétkedés és meg nem értés. Az állampolgárok egy része a demokrácia fogalmát elszakítja a centralizmustól. Azt tartja, hogy az az igazi demokrácia, ahol mindent szavazással & helyi szervek döntenek eL A községi és városi erőforrások központi összehangolását lebecsülik, vagy egyoldalúan feleslegesnek vélik. E gondolathoz tartozik, hogy akik a centralizmust elhanyagolhatónak tartják, és a demokratizmust egyoldalúan, mindent meg. oldónak tekintik, azok rendszerint külső szemlélők, és fele- lőttenül mondanak véleményt. Természetesen a demokratikus centralizmus külső bírálóit elítélni nem elegendő. Keresni szükséges a módszereket, amelyekkel meggyőzzük a hibás szemléletben okoskodókat. Most, a közelgő tanácsválasztások előkészületei kiváló alkalmat adnak arra, hogy növekedjék azok köre, akik tevékenyen részt vesznek a helyi, államhatalmi szervek munkájában. A helyi, megyei, várom, községi közoktatási, gazdaságpolitikai és kulturális cé’ok együttes szolgálata mindenkit meggyőz, hogy a szocialista centralizmus és a demokratizmus nincsenek egymással ellentétben, ellenkezőleg, szerves egységet alkotnák. A demokratizmus az éltetője a kritikának, javaslatoknak, kezdeményezéseknek, a centralizmus alapján pedig összpontosul az a fegyelmezett erő, amely ugyancsak nélkülözhetetlen a szocializmus felépítéséért végzett harcban, VSntyai Sándor á népi ülnökök jelölésének rendjéről tanácskoztak Békéscsabán Ez év június 30-án jár le a bíróságokon működő népi ülnökök megbízatása. A bíróságokról szóló 1972. évi 4-es törvény értelmében újból meg kell választani a járásbíróságok, e. megyei bíróságok, a munkaügyi bíróságok és a katonai bíróságok népi ülnökeit. A járásbíróságok és a megyei bíróságok népi ülnökeit a bíróság térüle- tén működő vállalatok, szövetkezetek társadalmi szervek és állami intézmények dolgozói jelölik. Április 9-én délután Békéscsabán, a városi tanács termében a népi ülnökök jelölésével és választásával kapcsolatban értekezletet tartattak. A jelölő- gyűlések és a választások megtartásának rendjét dr. Vági József, a békéscsabai városi bíróság elnöke ismertette. Az értekezleten részt vettek a város területén működő vállalatok, szövetkezetek vezetői, a vállalati szakszervezeti bizottságok titkárai, valamint a népfront kerületi bizottságainak vezetői. Az ülnökök jelölése a tanácstagok jelöléséhez hasonlóan zajlik majd le. Jelölőgyűléseket tartanak vállalatoknál, szövetkezeteknél és a város kerületeiben. A dolgozók által jelölt népi ülnökök megválasztására az előterjesztést a Hazafias Népfront békéscsabai bizottsága teszi meg a városi tanács ülésének. A megválasztás után a népi ülnökök esküt tesznek, majd a tanács elnökétől átveszik a négy évre szóló megbízólevelet. Dr. Vági József elmondta, hogy népi ülnöknek csak büntetlen előéletű, feddhetetlen választójoggal rendelkező és 24 életevét betöltött magyar állampolgár jelölhető. A bíróságoknak legtöbb segítséget azok az ülnökök nyújtják, akik megfelelő politikai ismeretekkel, kellő élettapasztalattal rendelkeznek, s a munkahelyükön, lakó- környezetükben megbecsült emberek. Éppen ezért biztosítani kell. hogy népi ülnöknek a bíróságok munkáját valóban segíteni tudó és elsősorban a termelőmunkában közvetlenül résztvevő dolgozókat jelöljék. A jelenlegi ciklusban a városi bíróság ítélkező munkájában 125 népi ülnök vesz részt. Tevékenységük jelentősége túl nő a bíróság hatáskörén. Szerepük igen nagy a tömegek nevelésében, a jogi felvilágosításban, a dolgozók körében végzett ismeretterjesztő munkában, a bűnözés elleni társadalmi összefogásban, a szocialista erkölcs és együttélés kialakításában. A választás után számuk 70-re csökkent Ez azonban nem jelenti a társas bíráskodás jelentőségének csökkenését. Éppen ellenkezőleg. Az elszámolási jellegű polgári perek és a kisebb súlyú bűntettek elbírálása ugyan egyesbíró hatáskörbe került. A jelentősebb ügyekben, melyekben a döntés nemcsak jogszabályi ismeretet, hanem a tényállás tisztázását is megköveteli, a bíróság ülnökök közreműködésével hozza meg a döntést. A formalitás kiküszöbölésé, s a jelentősebb ügyek döntésében való részvétel egyben az ülnökbíráskodás társadalmi jelentőségét is fémjelzi. Ennek ad nyomatékot az a szabály is. miszerint a bírósági eljárásban a hivatásos bíró és a népi ülnökök jogai és kötelezettségei azonosak. Serédi .J* . % a , t . s.. A>.' y .,■.-.sy&y.?-:.:-:-:-; •:•.«*:•:•. Békés megye két éve és a negyedik ötéves terv célkitűzései Tanácsválasztásra készülünk. Egy csonka, mindössze két évig tartott ciklus végén járunk. Ez a két esztendő, bármilyen rövid is volt, nem múlt el eredménytelenül. Sikereink örömteliek, terveink biztatóak. A negyedik ötéves terv első két évére‘kitűzött feladatokat elvégeztük: gazdagodott megyénk, emelkedett az ellátottság színvonala, gyarapodtunk tudásban, kulturáltságban. A tanácstagok ezrei teljesítették fáradhatatlanul megtisztelő megbízatásukat. Tették ezt együtt azokkal, akik őket bizalmukkal megtisztelve, közéleti tisztségre emelték. Munkájuk együttes eredménye ott van városaink, községeink, falvaink fejlődésében. E gondolatok jegyében adunk szemelvényeket megyénk kétéves fejlődéséről és a negyedik ötéves terv további célkitűzéseiről. Közlekedés — közművesítés Békés megyében a gazdaságtalan kisforgalmú és korszerűtlen vasútvonalak célszerű megszüntetése és ezzel kapcsolatos személy, és- áruforgalom közútra való terelése tervszerűen halad. 1971. évben megszűnt a Kétegyháza—Elek közötti hét kilométer normál, Békéssámson és Csaba között 60 kilométer hosszúságú keskeny nyomközű vasút, valamint Sarkadon és Szeghalomban a gazdasági vasút Az ilyen módon megnövekedett közúti forgalom lebonyolítására a Volán 8. számú Vállalata 22 autóbuszt és 17 teher., gépkocsit állított üzembe. Üzembe helyezésre került 1971. évben Békéscsabán az északi ipartelep hat kilométeres vontatóvágánya és a gyulai 1,8 kilométeres iparvágány. Átadásra került ezenkívül a csorvási öt kilométeres bekötőút is. A Volán 8-as számú Vállalat 1971. évben Szarvason egy új gépkocsiforgalmi telepet valamint Békéscsabán egy akkuimig látortöltő állomást és 1972 évben egy öt és egy 24 gépkocsiférőhelyes javítóműhelyt, továbbá egy üzemanyagtöltő állomást helyezett üzembe. Az említett vállalat áruszállítási teljesítménye az előző évhez viszonyítva 1971. évben 22 százalékkal (627 ezer tonna) emelkedett 1972-ben azonban teljesítménye csökkent A lakosság részére végzett áruszállítás évente mintegy 3,5 millió forinttal szerepel a díjbevételek között. Mind 1971. évben, mind 1972. évben növekedett a helyi, valamint a távolsági autóbuszok teljesítménye. Az emelkedés mértéke 1971 évben 10 százaiéit, 1972 évben kilenc százatok volt A helyi menetrend szerinti autóbuszforgalom 1972 évben Békéscsabán, Szarvason és Gyomén 1—1 járattal bővült. Jelentősen nőtt 1971-ben a taxiforgalom. A szállított utasok száma 36 százalékkal több volt, mint korábban. Ugyanez az igény jelentkezett 1972 évben is, melyet az Autóközlekedési Vállalat kielégített A helyi tanácsok az úthálózat bővítésére 20 millió forintot fordítottak, ezenkívül évente az utak felújítására, karbantartására 47—48 millió forintot irányozták elő. A közlekedés korszerűsítési célkitűzése keretében tervezzük a Mezőhegyes—Battonya normál nyomközű vasútvonal (22 km) és a Mezőhegyesi MÁV Gazdasági Vasutak megszüntetését Gondoskodás történik egyidejűleg a közúti forgalom megerősítéséről. Villamosításra kerül a Sza- jol—Lökösház-i vasútvonal. A városok 34 millió forintot fordítanak új utak építésére. A meglévő tanácsi utak, hidak karbantartására és felújítására az elkövetkező három évben 157 millió forint'van előirányozva. A kiépítetlen utak arányát 1975-ig a jelenleg 87 százalékról 85 százalékra kell csökkenteni. A következő három év alatt a személygépkocsik száma ötezer darabbal, a motorkerékpároké négyezerötszáz darabbal fog növekedni. Az ötéves terv végén 1975-ben a lakosság személygépkocsi-állománya több mint kétszerese lesz az 1970. évinek. A középtávú terv eddig eltelt időszakában Békéscsabán folytatódott a vandháti vízmű kiépítése, Orosházán, a városi hálózat beruházása. Gyulán a vízmű bővítése, Szarvason a hálózat bővítése és a víztorony törzsének megépítése. Eddig hat településen létesült új vízmű. Ez elsősorban a lakosság igényeinek kielégítését szolgálja. A vízvezetéki hálózatba bekapcsolt lakások száma 1971- ben 15 százatokkal, 1972-ben 14 százalékkal növekedett, s 1972 december végén több mint 16 ezer lakásban volt vezetékes vízszolgáltatás. Évente mintegy száz darabbal nő a közkifolyók száma. A háztartásnak szolgáltatott vízmennyiség 1972. évben meghaladta a 4,5 millió köbmétert. Az összes vízvezetékhálózat csőhossza eléri az 1100 kilométert Folytatódott a városokban az újonnan, létesített lakótelepek bekapcsolása városi, illetve községi csatornahálózatba. A vezetékes vízellátásba bekapcsolt lakásoknak csak 41 százaléka van rákapcsolva a zárt szennyvízcsatorna-hálózatra A vezetékes gázszolgáltatásba bekapcsolt lakások száma 1971-ben 25 százalékkal, 1972- ben 20 százatokkal gyarapodott Ma már 6370 lakásban van vezetékes gáz. Bekapcsolt települések: Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Battonya, Mezőhegyes. Városokban a tanácsok szorgalmazására több intézmény ési vállalat tért át gázfűtésre. Ezzel a levegő további szennyeződését kívánták elkerülni. Jelenleg több, mint 66 ezer háztartásban van rendszeres palackos gázfogyasztás. Az igénylők száma eddig évről évre 7—8 százalékkal emelkedett. A közművesítési beruházások elsődleges feladata a többszintes tanácsi célcsoportos lakások és OTP társaslakások építéséhez szükséges feltételek biztosítása. A vízvezetéki ellátásba bekapcsolt lakások száma évenként 1900—2000-rel fog növekedni. Az udvari közkifolyók száma évi átlagban 1700—1800- zal .gyarapszik a tervidőszak következő éveiben. A lakossági vízfogyasztás értéke 1976. évben el fogja érni a 120 litert, ugyanakkor a lakosság 58 százaléka lesz ellátva közműves vízzel, a bekapcsolt lakások aránya pedig eléri a 26 százalékot. Tovább folytatódik *— a nénz- ügyi lehetőségektől függően — Békéscsabán a szennyvízcsatorna-hálózat és a szennyvíztelep bővítése. A földgázzal ellátott települések területén az új többszintes lakásokban földgáz áll a lakosság rendelkezésére. A meglévő hálózat mentén is van csatlakozási lehetőség kedvező feltételek mel’ett. Évente ezer háztartás kapcsolódik be a vezetékes gázszolgáltatásba. Ezen túlmenően koordináltan ipáid, kereskedelmi egységek és intézmények ellátására is épül gázvezeték. Békésen és Mezőbe- rényben a téglagyárak részére épült vezeték üzembe helyezésére 1973-ban kerül sor. (Folytattuk)
