Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-08 / 82. szám
/ A párthatározat szellőmében s Megkönnyül a nők munkája — Megháromszorozódik a termelékenység Hoüósí )ónos újítása a szövőszékeken Nem siokan tudják, hogy hazánkban több ezer kézi szövőt, széken, rendkívül megerőltető, nehéz fizikai munkával termelik ma is a mők ezrei azokat a gyönyörű háziipari, népművészeti termékeket, amelyeknek nagy keletje van az egész világon, A htsz-ek exportjuk jelentős részét ezekből a kézi- szőttes, szebbnél szebb mintás, sokszínű termékekből bonyolítják le, ami által tetemes valutához jut az ország. Nem, sokam tudják azt sem, hogy ezeknek a népművészeti termékeknek az előállítása milyen sok verejtéket követel a szövőnőktől, s hogy az ez ellen való tiltakozás már az 1700-as években milyen nagyarányú ellenállásra vezette a nőket. Akkor ugyanis napi 16—18 órát kellett dolgoz, hiúk a kézi szövőszékeken. E székek szerkezete kétszáz év óta mit sem változott. A nők csupán annyit érték el, hogy ma már csak 8 órát kell fáradozniuk a szövőszékek előtt. Joggal nevezte valaiki „modem rabszolgamunkának” a szövőszékek kezelését. Éppen ezért talált nagy visszhangra a párt Központi Bizottságának határozata a nők helyzetének, munkakörülményeinek könnyítéséről. Elmek szellemében azok a szervek, amelyek hatáskörében a legtöbb kézi szövőszék működik ma is, mint például a HISZÖV és az OKISZ, további irányelveket adott a háziipari szövetkezeteknek olyan újítások bevezetésére, amelyek megkönnyítik a nők munkáját. Nos, a Békéscsabai Csaba Szőnyegszövőben akadt egy újító, Hol- lősi János gyártásvezető, népművész személyében, aki „vállára vette” a szövőnők gondját, és csaknem egyéves kísérletezés után nagy jelentőségű újítást vezetett be a szövőszékeken. Április 6-án Békéscsabára gyűltek a kézi szövéssel foglalkozó háziipari szövetkezetek elnökei, műszaki vezetői, hogy megtekintsék Hollósi János konstrukcióját. Az országos ta^ pasztalatcserén nagy érdeklődéssel szemlélték a résztvevők azt az elmés szerkezetet, amely úgyszólván teljesen kikapcsolja a kézi szövésből a nők fizikai munkáját, ugyanakkor, amikor a szövésnek megmarad a kézi • jellege. Megkérdeztük Hollósi Jánost: mi indította arra, hogy hosszú hónapokig töprengjen ezen a konstrukción? — Magam is régi szovő-csa- ládból származom és láttam: ma is ugyanúgy, mint nagy- anyámek idejében milyen rendkívül1- nehéz munkával készülnek el a termékek ezeken a régi szövőszékeken. Lényegében az 1700-as évek szintjén vannak ma is felszerelve a szövőszékek és rajtuk azon. a színvonalon dolgoznak ma is. Ez rendkívül nagy megterhelést jelent a nőknek. Reggel 7-től 4-ig szé,, szerint kézzel-lábbal percnyi megszakítás nélkül kell, dolgozniuk. A nyüstök mozgatása, emelése, a lábítókkal, mindkét láb igénybevételével történik. Előfordul, hogy 16 lábítőt kell egy „raporton” belül mozgatni és egy ismétlésen belül 32-féle- képpen kell irányítani a lábítőt. Ezentúl a stövőnő mindkét keze is le van kötve. Egyikkel a zével egy zsinór segítségével a vetélőt rántja át bal oldalról a jobb oldalra. Ez percenként 30— 40-szer történik. Ha sima árut készítenek, akkor percenként 50—60-szor csinálják ugyanezt.1 Ügy vélem ezután' mondanom' sem kell, egy-egy műszak után milyen Holtfárad tan térnék haza a nők, hogy otthon aztán. folytassák a második műszakot. A párthatározat és a HISZÖV- től kapott levél után ezek indítottak arra, hogy gondolkozzam, miként lehetne könnyíteni ezen a nehéz fizikai munkán — mondotta Hollósi János. Az újítás — amit elismeréssel szemléltek az országos tapasztalatcsere résztvevői — azért rendkívül jelentős, mert mindazt a roppant nehéz és fizikailag, idegileg egyaránt megerőltető tevékenységet, amit az imént sorolt fel Hollósi János, úgyszólván teljesen kiküszöböli, ugyanakkor a tennék, amely lekerül a szövőszékekről, éppen, .olyan népművészeti értékű, mint a hagyományos műveletekkel szőtt termék. Pontosabban: a művelet jellegén nem változtatott az újítás. „Csupán” azon, hogy most a lábító, a bordaláda, s a vetélő mozgatását egy elmés szerkezet oldja meg, a szövőnő csak a színezést csinálja és figyeli, nehogy elszakadjon a szák zökkenőmentesen dolgozzon a masina. Sok kérdés hangzott el a tapasztalatcseren, melyekre válaszolt Hollósi János. Gyivicsán Pálné, a tótkomlós!, Fazekas Sándor, a szarvasi hisz szakemberei többek között azt kérdezték, hogy mit tud az újított masina? Népművészeti terméket készít-e? Hollósi Jánosék elmondták, hogy 12 nyüsttel dolgozik a szövőszék, így rendkívül sok minta készíthető rajta, népművészeti termék is. Bemutatta azokat a gyönyörű mintadarabokat, amelyet saját tervezésében készített az újítás után. A htsz-elnökök, műszaki vezetők. Szabó András, a HISZÖV szövetkezetpolitikai, Kámancza Imre, a közgazdasági osztály képviselői, az OKISZ- tól pedig Bartyik Pál munka- védelmi főfelügyelő valameny- nyien dicsérően szóltak az újításról. Az elismerés Hollósi János részére annál is inkább helyénvaló, mert a „modem rabszolgamunka” megszüntetése mellett újításával kétszeresére, sőt háromszorosára emelte a szövőszékek termelékenységét. Összehasonlíthatatlanul köny- nyebb munkával, mint korábban, a régebbi 40—50 vetés helyett 100—120 vetést csinál percenként a szövőszék, méghozzá egyenletesen mind a 8 órában. (A szövőnők műszakjuk második felében a nagy fáradság miatt nem tudják tartani az első órák ütemét). A bemutató sikert aratott. Most a háziipari szövetkezeteken a sor, hogy minél előbb átvegyék és alkalmazzák Hollósi János u újítását, ami végeredmény be% a megadott „recept” szerint 30—40 nap alatt házilag is előállítható. Varga Deaaé bordaládát mozgatja, másik keHollósi János tájékoztatja a tapasztalatcsere résztvevőit az újítás lényegéről. Többek között ilyen szép népművészeti termék, mint a képen látható szőttes heverőtakaró is készíthető az újítás révén. (Fotó: Gál Edit) Nehéz a védő néni útja Vékony termetét, szerény egyéniségét sokan ismerik Telekgerendáson és környékén, munkájának nehézségéről, kitartásáról kevesen tudnak. Másfél éve körzeti védőnő a 2400-as számú item* ahol két, egymástól legtávolabb eső tanya közötti, távolság 25 kilométer. Jávor Józsefné reggel nyolctól délután hatig járja a táji yavilágot, a községet. Feladatának vallja az anya- és gyermekvédelmi munkát, az óvoda, iskola segítését, különböző tanácsadások, szakrendelések ellátását, a családok felvilágosítását. — Nem is tudnám végezni a munkám, ha a község orvosa és a helyii szervek nem nyújtanának megfelelő segítséget Eddig mindent megkaptam, amit kértem. Munkájának fő része a csecsemők, kisgyermekek; meglátogatása. — Kerékpárral járom a világot, oda jutok él, ahol szükség van rám, ahol várják a segítségemet. A tanyasi kismamák helyzete sem könnyű, de Judit védő néni mindig eljut hozzájuk, ha a sár térdig ér is. Látták már úton, amikor a kerékpárt tolni már nem lehetett, vállára emelte, de célját így is elérte. A. tanyák lakóit becsülettel ellátni emberfeletti munka, csak hivatástudattal lehet megtenni. Soha nem panaszkodik, mindennap látogatja a gyerekeket. — A tanyavilágban sok minden történik — mondja. — Előfordul, hogy valahol nem látnak szívesen, de türelemmel előbbre juthatok. Meghallgatom az embereket, nem bántom meg őket sosem, így többet változtathatok a rossz elgondolásokon, mintha megsérteném őket. Szerintem a bólogató, vagy a harcias védőnő nagy, hibát követ el. Somogy megyében 13 évig. Szolnokon 4 évig volt védőnő, gazdag tapasztalatainak itt is nagy hasznát látja. Önművelését soha nem tekinti befejezettnek, munkaidejét lezártnak. Foglalkozik a családokkal segíti az újabb nemzedék gondozását, gyógykezelését. Beszélgetünk felvilágosító munkájáról, hiszen az orvosi eredményeket az egészségügyi középkáderefc tevékenysége nagymértékben befolyásolja. — Sok gondot jelent még az asszonyok felvilágosítása, idegenkednek az orvostudomány újabb segítőeszközeitőL Sajnálatos következménye a sok művi beavatkozás; Ellenőrző szerve, a gyulai járási egészségügyi osztály, pontosan vezetett adminisztrációból mérheti eredményes munkáját, de a kötelességhez hozzáadott lelkesedést, ügybuz- góságot, emberekért való aktivitást a község viszonozza megbecsülésével. Munkája sokrétű, elintézett már indokolt esetben óvodai és napközig felvételt, segített lakásgondok megoldásában, állandó figyelemmel kíséri a sokgyermekes családokat. Tanácsadás alkalmával hallom, amint mondja egy anyuka: — Nem kéü olyan lelkiismeretesen csinálni! Válasza jellemző egész életére, munkájára: — Éh csak így tudom. Bede Lászlómé Fokozatosan gépesítik a zöldségtermesztést a békéscsabai Lenin Tsz-ben A lakosság zöldségellátása mindig a fontosabb feladatok közé tartozott. Ennek megfelelően a békéscsabai Lenin Tsz zöldségtermesztő ágazata is igen nagy jelentőségű, amit város- közelsége még inkább hangsúlyoz. Ezeknek a problémáknak a megoldását segíti elő a kormány zöldségtermes ztesi programja is. A Lenin llsz az idén is a tavalyival azonos területen sokféle zöldséget termeszt, melyek közül a paradicsom és a zöldbab volt a legjövedelmezőbb. Ezeket 29, illetve 35 hektáron termesztik. Ezenkívül vöröshagymával 69, zöldborsóval 75 és korai fejes káposztával 9 hektárt hasznosítanak. A munka kizárólag szerződéses alapon folyik. Partnereik közé -tartozik a Békéscsabai Konzervgyár, melynek paradicsomot, zöldborsót és zöldbabot (gépi szedésű), a Békéscsabai Hűtőház, melynek zöldbabot (kézi szedésű), sárgarépát és karfiolt, valamint a MÉK, melynek vöröshagymát, korai fejes káposztát ég kései káposztaféléket szállítanak. Köztudott, hogy a mezőgazdaságban egyre kevesebb a munkaerő. A Lenin Tűz is ilyen gondokkal küzd, ezért egyre nagyobb figyelmet fordít a komplex gépesítés megoldására. A zöldborsó termesztése már több éve teljesen gépesített. Az idén szeretnék ezt elérni a vöröshagyma termesztésénél is. Terveik között szerepei a zöldbab szedésének gépesítése is. A fokozott gépesítés mellett a vegyszeres gyomirtás 'tökéletesítését ig fontosnak tartják. Ennek eredményéképpen sikerült például a vöröshagyma kapálásának megszüntetése. A vegyszeres gyomirtást más területeken is eredményesen alkalmazzák. Mindezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy a Lenin Tsz egyre több és egyre jobb minőségű terményt állít elő. Cserei Mária Elektromos kerékpár Elkészítették az első bolgár villamos-biciklit a szófiai Autó- Motor Kutatóintézet könnyűjár- műyek részlegében. A modellt egyszerű akkumulátor hajtja, legnagyobb sebessége óránként 25—30 küométer. Továbbfejlesztett változata már tranzisztorral működik, amely az elektromotor sebességét szabályozza. Az éléktroped kiválóan alkalmas a városi közlekedésre; átlagsebessége 40—50 kilométer óránként. Az elegáns vonalvezetésű, modem szerkezetű elektromos bicikli kellemes jármű: kormánya, ülése az utas testalkata szerint szabályozható. A csomagtartót a bicikli elején helyezték el, A méretei miatt bárhol könnyen parkolható eiektroped nagy előnye, hogy az elem feltöltése szinte fillérekbe kerül. A tervek szerint 1974-ben elkészül a bolgár elektromos kerékpár első nüUszáriája;
