Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-08 / 82. szám
SB*« SI IMI •*Bwawi ! 9 Munkában a vetőbrigád. A növénytermesztési feladatokat többségükben gépek segítségével oldjuk meg I A félszabadulás utáni pa- « rasztmozgalom nálunk, Békés - : szentandráson is az emberek : boldogulásához vezetett. 1949 ■ augusztusában tizennégy sze• génysorsú ember 65 hold el- : hagyott földön megalapította a : Péró nevű termelőszövetkezetet. • A 14 ember emlékezetében^ még I élt és az élők még ma is sök- : szór beszélnek arról, ami közsé• günkben 238 évvel ezelőtt tör■ tént. 1735. április 27-én Vértessy ■ Mihály főbíró és Sebestyén Já- : nos esküdt parasztfelkelést szer• vezett Békésszentandráson s en- ; nek élére vezérnek Szegedinecz • Pérót választotta. Ez a paraszt- : felkelés még mielőtt kibontako- ; zott volna, elbukott. Azok, akik ■ 24 évvel ezelőtt nagy tisztelet• tel ráemlékeztek, bíztak abban, ! ha összefognak közös erővel : szilárdítják eredményeiket, utat : törnek a jövőbe és eljuttatják ■ községünkbe is a szövetkezeti : gondolatot a megérdemelt he- : lyére. A mi termelőszövetkezetünk j 1966. január 1-én vette fél : Tessedik Sámuel nevét. Végig■ élte azokat a politikai és tár■ sadalmi fordulatokat, melyek az • új út keresésében, a szétválás• sál, az újjáalakulással és az ■ egyesüléssel jártak. Az Űj Al• kotmány, az Űj Barázda, a Bé- ; ke, a Május 1 és a Petőfi ter- i meló csoportokból alakult ki a 5 Rákóczi Tsz és a November 7 • Tsz, amely az előbb említett év- : ben Tessedik nyomdokaira lé- ] pett. A má .szövetkezeti parasztsá• guruk aránylag rövid idő alatt ■ feltalálta helyét a mozgalom- ; ban. Volt néhány olyan esztendő : a ts., működésében, ami nem • hozta meg a tervezett és a kívánj eredményt. Az emberek piégis együtt maradtak. Bíztak abban, ha a következő esztendőben jobban dolgoznak, akkor több eredményt mondhatnák magukénak. A bizodalőm valóra vált, annak ellenére, hogy a tsz történetében voltak mérleghiányos esztendők is. De ezek’már csali az emlékezetben élnek. Szövetkezetünk anyagilag any- nyiira megerősödött, hogy az 1970. évi legsúlyosabb természeti csapást is — a Körösök áradását és a nagy belvízjárást — lényegében súlyosabb anyagi megrázkódtatás nélkül elviselte. Mia ott tartunk, hogy gazdálkodásunkat a kor követelményeinek megfelelően szakosítottuk. A növénytermesztésben a búza, a napraforgó, a kukorica es a lucerna termesztését tartjuk a legfontosabb ágazatnak. Eredményeinket évek éta fokozni tudjuk, noha a békésszentand- rási természeti körülmények, a szikes talaj s az ezen való gazdálkodás ma sem tartozik a könnyű feladatok közé. A bekésázen tandrási búzatermesztésre évekkel ezelőtt — még 1966-ban is — a 8,7 mázsa holdankénti átlagtermés volt a jellemző. Tavaly átlag'osan 23,3 mázsa búzát takarítottunk be 1400 holdról. Hektárra számítva 40,6 mázsa az átlagtermésünk. Ezzel a hozammal a megye legjobb búzatermesztői közé kerültünk. A szakosodásiban másik fontos növénynek a napraforgót tekintjük. A múlt esztendőben 613 holdon termesztettük 9 mázsa átlaggal. Mivel szövetkezetünk határában ez a növény jól díszük, gépek és vegyszerek segítségével lényegesebb kézi Közös erővel szilárdítjuk eredményeinket Be vételeink bői a közös vagyon gyarapítására, a forgóvagyon növelésére igen jelentős összegeket fordítottunk és fordítunk. A 14 millió 131 ezer forint jövedelmünket úgy osztottuk fel, hogy a különböző elvonások után 7,9 millió forint jutott a tagságnak, 4,7 millió forint pedig a fejlesztési alapra. Ezzel a részesedési alap és a fejlesztési alap arányában a 62,6, illetve a 37,4 százalékot elértük. •Egy évvel ezelőtt, az összjövedelemből fejlesztési alapunkra 22.6 százalék jutott. Fejlesztési alapunkat elért eredményeink tartóssá tételére kívánjuk felhasználni. Az 1973. évi terveink között a két fő ágazat — növénytermesztés, állattenyésztés — eredményességének fokozását tűztük célul. Továbbra is megkülönböztetett gondot fordítunk a búza. a napraforgó, a kukorica és a lucerna termesztésére. Emellett állományt 683-ról 744-re növeljük. A pecsenyecsirke-nevelést úgy programoztuk, hogy 140 ezret adhatunk át a kereskedelemnek, illetve a feldolgozó ipaitnak. Pecsenyekacsából 30 ezrét nevelünk. Beruházásaink közűi üzemi út készítését és egy terményszárító üzembe helyezését tervezzük. Gépre és munkaeszközre 1 millió 800 ezer forintot irányoztunk elő. Négy MTZ-traktort, egy nagyobb teljesítményű nehéz traktort, hét pótkocsit, trágyaie- szippantót, silókombájnt, két gabonakombájnt és két kukoricabetakarító adaptert vásárolunk többek között. Ezek az eszközök szükségesek ahhoz, hogy növénytermesztésünk céljait, a csaknem 19 millió forintos árbevételt elérhessük. Az állattenyésztésben 16,3 millió forint bevételre számolunk. Egyéb bevételeink között 2,6 millió forint szerepel. Sertéstelepünkről 1400 hízott jószágot értékesítünk ebben ** esztendőben munkaerő ráfordítása nélkül megtermeszthető, így a vetésterületet ezer holdra szeretnénk növelni. A termésátlag alakulása a «ü munkánktól függ. Ahogyan a búza termesztésében előrébb léptünk, meggyőződésünk, hogy a szakvezetés irányításával, a gépesítésben dolgozók helytállásával napraforgóból is többet termesztünk a következő években, min-t 1972-ben. A kukorica sohasem tartozott a nagy termest adó növények közé Békésszentandráson. Az 1960-as évek elején az egy holdra jutó hozam 8—10 mázsa között alakult. A tájkörzetnek megfelelő fajták kiválasztásával és egy sajátos termesztés-technológia kidolgozásával már a múlt esztendőben is csaknem 20 mázsára növeltük az átlagtermést. Egy hektárról 34,5 mázsa szemes kukoricát takarítottunk be. Ezzel megyénk kukoricatermesztő gazdaságai között a közepesek közé kerültünk Az állatállomány takarmány- ellátására évek óta igen eredményesen foglalkozunk lucerna, vöröshere és füvesben-. termesztésével. Összesen 619 holdat hasznosítottunk már a múlt esztendőben is ilyen cé'ra. Termésátlagaink kedvezőek. A három növényt egybevetve holdanként 24,2 mázsa szénát takarítottunk be. A terméshozamok növekedése nálunk is együtt járt az önköltségek csökkentésével. 1070- ben egy mázsa búzát 321,53 forintért állítottunk elő. Tavaly ugyanez a szám már 143,43 forintra csökkent. A takarmány- gabona előállítása 255.79 forintról 105,63-i'a alakult. A napraforgó és a lucernaszéna önköltségét hasonló módon sikeresen csökkentettük, ezzel mintegy növeltük termékértékesítési eredményeinket. ' Állattenyésztésünk szintén jelentő®. Ez az ágazat csaknem 14,5 millió forint bevételt biztosított a közösnek 1972-ben. Foglalkozunk szarvasmarha-tenyésztéssel, sertéstartással, ju- hászattal, pecsenyekacsa-, pecse. nyecsirke-neveléssel. A hízóser. tések napi súlygyarapcd asában tavaly már elértük a 64 dekái. A marhahizlalásban a napi súlygyarapodás 90 deka. Egy kiló sertés súlygyarapodásához 4 kiló 20 deka takarmányt használunk, a pecsenyecsirke neveléséhez pedig 2,7 kilót. a zöldségtermesztési program keretében 17 hektáron paprikát is termesztünk. Törekvéseink között szerepel az állatállomány takarmányellátásanak biztosítása. A szarvasmarha- és a sertés- tenyésztésben megszilárdítjuk a járvány előtti eredményeinket, a juhtenyésztésben viszont előrébb szeretnénk lépni. Az anyaEbben az esztendőben 2,3 millió forint nyereségre számítunk a 37,9 millió forint árbevételből. Úgy érezzük, hogy a Tessedik Tsz Békésszentandráson a boldogulás útjára vezette a tagságot. Nem volt hiábavaló az emberek eddigi szorgalma, jövőbe vetett hite. (—) Látkép a baromfitelepről Az épületben pecsenyeka csat gondoz a női brigád t ■ ■ : ■ i : i i
