Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-08 / 82. szám

I Amatőrfilmesek Békéscsabán Pénteken délután a békéscsa. bai Ifjúsági és 'Úttörőházban megnyílt a XX. Országos Ama. tőrfilm Fesztivál. Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a fesztivál megyei és az ország más tájairól ér­kezett vendégeit Szólt az ama- törfilmezés helyéről a közmű­velődésben, íz’ésformáló, a lá­táskultúrát alakító szerepéről, majd kifejezte azt a reményét, hogy a békéscsabai találkozó nagy lépés lesz a mozgalom to­vábbi felvirágzásában Ezután a Balassi Néptánc­együttes műsorát nézték meg a fesztivál vendégei, majd meg­kezdődött a háromnapos vetí­téssorozat. Ma, vasárnap dél­után 3 órakor hirdet eredményt a bíráló bizottság (A fesztivál eseményeiről keddi számunk­ban részletesen beszámolunk). Nagy János megnyitja * fesztivált. Mellette balról Jobbra: Bán Róbert filmrendező, a zsűri elnöke. dr. Becsei József, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának titkára és Bocskai Mihályné, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa titkára. Győri amatőrfilinesek böngészik a találkozó programfüze­téit A fesztivál láthatatlan szereplői, akik a filmeket vetítik. (Fotó: Demény Gyula) Békés megye két éve és a negyedik ötéves terv célkitűzései Tanácsválasztásra készülünk. Egy csonka, mindössze két évig tartott ciklus végén járunk. Ez a két esztendő, bármilyen rövid is volt, nem múlt el eredménytelenül Sikereink örömteliek, _ter­veink biztatóak. A negyedik ötéves terv első két évére kitűzött feladatokat elvégeztük: gazdagodott megyénk, emelkedett az el­látottság színvonala, gyarapodtunk tudásban, kulturáltságban. A tanácstagok ezrei teljesítették fáradhatatlanul megtisztelő meg­bízatásukat. Tették ezt együtt azokkal, akik őket bizalmukkal megtisztelve, közéleti tisztségre emelték. Munkájuk együttes eredménye ott van városaink, községeink, falvaink fejlődésében. E gondolatok jegyében adunk szemelvényeket megyénk két­éves fejlődéséről és a negyedik ötéves terv további célkitűzései­o Lakásfejlesztés Telek ezer családi háznak A lakosság pénzbevétele 1971- ben — az előző évihez viszo­nyítva — mérsékeltebben, 12 százalékkal (reálértékben 10 százalékkal) emelkedett. Az or­szágos átlaghoz viszonyítva így is kedvezőbb volt. Még mér­sékeltebb — csak öt százalék volt az emelkedés 1972-ben (re­álérték két százalék). Bérek és bérjellegű források­ból ered a lakossági pénzbevé­tel 45—46 százaléka. A bérből V származó pénzbevételek 1971- ben öt százalékkal, 1972-ben négy százalékkal emelkedtek. Ingadoztak ezen belül a része­sedési alap terhére kifizetett összegek. Központi intézkedés eredmé­nyeként emelték a pedagógusok és az egészségügyi személyzet bérét, ami 1971-ben a költség­vetési munkabérek 12 százalé­Békés megyében 1971. évben 3304 lakást építettek (22 száza­lékkal többet, mint az előző év­ben). 1972. évben 3380 lakás fejeződött be. Ezekben a szá­mokban jelentkezik az 1970-es vízkár utólagos hatásaként, valamint az 1971. évi tavaszi talajvíz miatt tönkrement lakó­épületek újjáépítése is. A víz­kárt szenvedett épületek több­nyire vályog, és sárfalazatúak voltak és a legtöbb gondot a békési és gyulai járásban je­lentették. A tanácsi célcsoportos lakás­építés keretében befejezett 519 lakás, valamint az OTP lebo­nyolításában elkészült 859 da­rab lakás többnyire korszerű technológiával, többszintes for­mában épült nieg. E lakások teljes mértékben közművesítve vannak. 1972-ben tízezer lakosra szá­mítva a békési járásban és Gyula városában 160, illetve 133 lakás jutott, míg Békéscsabán ez a fajlagos mutató csak ki­lencven volt. A középtávú terv szerint a megyeszékhelyen 1170 lakást kellett volna felépíteni, ezzel szemben 1971—72. években csak 921 lakás építése fejeződött be. Az OTP lakásépítési akció ke­retében 1971—72. években 995 millió forint hitelt nyújtott a lakosságnak. Az épííőanyagipari termelés növekedését követően 1971_től javult a lakosság tégla, és cse­répigényének kielégítése, sőt 1972-ben a téglagyártás csök­kent, mert a lakossági kereslet mérséklődött és ugyanakkor megfelelő mennyiségű román és jugoszláv import tégla is rendelkezésre állt. Építőanyagipari árak emelke­dése csak kisebb mértékben befolyásolta a lakosság családi­házépítési igényét. A tanácsok közvetlenül, rész­ben az OTP útján az elmúlt két évben több mint 1000 épí­tési telket biztosítottak családi­házépítés céljára. Ez is egyik mutatója a dolgozók javuló életkörülményeinek. Családiház-építkezés vonat­kozásában a lakások növekvő alapterülete és felszereltsége a lakáskultúra iránti igények nö­vekedését tükrözi. kos növekedésében jelentősen közrejátszott. Jóval kisebb volt a költségvetés béremelkedése I 1972-ben (csak két százalék). Évről évre növekedett a me­gye szocialista szektorában fog­lalkoztatottak havi jövedelme, s ma már meghaladja a 2200,— forintot. Nagyon dinamikusan emelkedett 1971-ben a mező- gazdasági tevékenységgel kap­csolatos pénzbevétel. A termék- értékesítés bevételei — elsősor­ban a kisüzemi sertéstenyész­tés fellendülése következtében — 39 százalékkal növekedtek. Az 1972. év második felében bekövetkezett állatmegbetege­dések és az ezzel kapcsolatos szállítási zárlat nem tette le­hetővé, hogy e bevételi forrá­sok tovább növekedjenek A pénzbeni társadalmi jutta­tásokra lefizetett összegek 1971- ben «hat százalékkal, 1972-ben 19 százalékkal haladták meg az előző évit. Általában növeke­dett a táppénzes állomány, a gyermekgondozási segélyt igény­be vevők száma, de jelentős volt a lakbérpótlék címén kifi­zetett Összeg is. A lakosság minden száz 'fo­rint készpénzbevételéből 1971- ben 3,40 forintot, 1972-ben 1,90 forintot takarékbetétbe helye­zett el A lakosság 1972. decem­ber 31_i takarékbetét-állománya II százalékkal haladta meg az előző évit. Ugyanakkor a la­kosság részére nyújtott hitelek állománya 18 százalékkal emel­kedett. A dolgozók jelentős ré­sze a takarékossági mozgalom­ban lakásépítéssel összefüggés­ben vett részt. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents