Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-04 / 79. szám

Közművelődés Telekgerendáson A megyeszékhelytől tíz kilométerre található Telek- gerendás kisközség. Lakóinak száma 2150. A közművesített területen körülbelül ezren élnek, s a többi közeli-távoli tanyák felé dagasztja a sarat, nyeli a port nap mint nap. A község alapítási éve 1952. Az anyagi viszonyok és az emberek gon­dolkodásmódja nem fejlődik egyenlő gyorsasággal. A X. pártkongresszus tárgyal­ta az óktatás fejlesztését, a nép műveltségének jelentőségét, a felnőttoktatást. Itt az idő tehát, hogy Telekgerendáson is feltér­képezzék a valóságot. A helyi szervek vezetői, a ta­nácselnök, a Felsőnyomási Álla­mi Gazdaság igazgatója, a mű­velődési ház igazgatója, az isko­laigazgató írásbeli munkái, a Vörös Csillag Tsz kultúrbizott- ságának elnöke, a tsz KlSZ-tiit- kára segítőikészséggel adnak fel­világosítást A tanácselnök gondolata segít az elindulásban: — Itt születtem a község te­rületén, ismerem az embereket, értem a ki nem mondott szavu­kat is! Kezdjük a legkisebbeknél, hi- •zen az oktatási folyamat alap­köve az óvodai munka. 1962 óta olyan óvoda van a községben, hogy bármelyik város elkíván­hatná, legalábbis ami az itt dolgozó dajkák, óvónők lelkiis­meretességét, szakmai tudását illeti. Az épület külseje, adott­ságai jók de sok a gond is, nincs az a pénzmennyiség, amit ne emésztene fel az óvodai fel­szerelés és játékvásárlás. Kevés a férőhely, 28 gyereket ez év­ben sem tudták felvenni. A megoldás közeledik, a helyi üze­mek és a tanács összefogásával ötvennél több gyereket vesznek fel a következő tanévben. Na­gyon várják a tömegszervezetek ; társadalmi segítségét is! Még sokáig tanyasi gyerkőcökért, akik óvo­da után egyedül indulnak haza­felé, útközben kipróbálva az összes községi árkot, besüpped­ve az utak sarába, próbára téve az autósok reflexeit a Szegedi út hepe-hupás betonján. Kisgyer­mekkorban alapozódik meg az emberek személyisége, nagyon lényeges a család, az óvoda, az iskola hatása. Sajnos sok helyen még mindig jóval nagyobb gond a gazdagodási vágy, mint a gyermek nevelése. Az otthoni érzelem és ingerszegény környe­zet mulasztásait az óvoda, is­kola nem pótolhatja. Az elmúlt öt évben a tanulók 84 százaléka végezte el az álta­lános iskola nyolc osztályát. S a fennmaradó 16 százalék miért bukik el az alapfokú tudás út­vesztőjében? Az okok feltárása, az orvoslás módja régi gondja az itteni pedagógusoknak. Kor­szerűsíteni kell az oktatást, ja­vítani a szakos-ellátottságot, pótolni a felszerelést, bővíteni az iskola épületét. Két nagyon lényeges feladatot külön kieme­lek a helyi sajátosságoknak meg­felelően : alapos iskolaérettségi vizsgálatot kell végezni és az oktatást társadalmibbá kell ten­ni. Ebben az évben háromtagú bizottság alakul az iskola gond­jainak enyhítésére. A község erőit összefogva segít korszerű körülményeket teremteni. Fon­tos kérdés még a pályaválasz­tás, a helybeli szakmunkáskép­zés lehetősége. Cél az- hogy a két nagyüzem szakmunkásután­pótlása önellátó legyen. kulturális- élet K'MbCgl köZp0ntja az állami gazdaság MEDOSZ mű­velődési háza. Itt érezteti ha­tását közvetlenül az emberek fejlettségi szintje, érdeklődési köre, szórakozási igénye. Na­gyon sokoldalú tevékenységet kell művelnie annak, aki itt jól akarja végezni a munkáját. — Az emberek kulturális igé­nye elmarad anyagi helyzetük­től, olyan községben, ahol a betétállomány közéi hatmillió Kinek forint — mondja a tanács el­nöke. — Fáradtak a tsz dolgozói, nem Shakespeare és Páskándi Géza drámái emelik fel bóbis­koló fejüket! — hallom a tsz képviselőjétől. — Miért nincs a tsz fiatal­jainak ifjúsági klubja? — kér­dezi a KISZ-titkár. „A kultúrpolitikai igények a kisközségben jónak mondha­tók” — olvasom egy helyi be­számolóban. — Régebben kitüntetés volt színházjegyet kapni, ma pedig mi örülünk, ha a jegytulajdo­nosok eljönnek! van igaza? Az em­berek etkényelme- sednek, beleié fordulnak? Ezek az ellentmondások nemcsak helyi gondokat takarnák. A művelődési házról: állandó jelleggel heti két alkalommal mozielőadás, évi tíz színházi előadás, könyvtár, kéthetenként táncest, saját zenekarral. Műkö­dik még fotókor, ifjúsági klub, filmklub, irodalmi színpad, báb­csoport. sakk-szakkör, zeneisko­lai tagozat. Évente negyven is­meretterjesztő előadás hangzik el, családi, társadalmi ünnepek, szakmai képzések színhelye a művelődési ház. A mozi látoga­tottsága állandóan emelkedik. 1969-től 1972-ig 36 százalékos kihasználtságról 53 százalékosra nőtt. Dicséretes számok, tavaly 13 ezer 500 ember volt moziban, minden lakos hétszer egy év­ben. Ezt a jó szervezés mellett segítette a moziüüzemi válla­lat műsorpilitikája és a tv vál­tozó szinvonalú műsora. (Mert 270 embernek tv-je és 480 csa­ládnak rádiója Is van.) Jó kezdeményezésnek bizo­nyult a filmklub létrehozása, olyan rétegeket vont a közmű­velődésbe, amelyek eddig elzár­kóztak. Tíz éve jó kapcsolatban állnak a Békés megyei Jókai i Szinházzal. 180 bérletes volt az elmúlt évben az üzemek se­gítségével. Az emberek színház- látogató kedve azonban csökken. Számolni kell azzal a ténnyel, hogy az emberek nem születnek értő közönségnek s fokozatosan kell eljuttatni őket a műélveze­tig. Itt a színházi műsorpolitika segítségét várja a művelődési ház igazgatója. Munkája alap­ján már kétszer elnyerte a Ki­váló címet a művelődési ház if­júsági klubja. Erkölcsi és anya­gi sikereik s a község vezetői ösztönözhetnék őket a kapcsolat- teremtésre a tsz-fiatalokkal, kölcsönös megértés alapján. A könyvtár lentőségű lehet a község mű­velődésében. Hétezer kötetes fiókkönyvtár, 22 féle sajtóter­mék, 300 olvasó, az igények felkeltése, kielégítése függelení- tett könyvtárost kívánna. A köz­ség lakói 70 féle sajtóterméket járatnak, évi 15 ezer példány­ban, tehát van a világ esemé­nyei iránt érdeklődés s ezt még fokozni lehet. A Békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola kihelyezett tagozata második éve gazdagítja a műve­lődési ház oktatómunkáját. Le­het, hogy néhány év múlva hangversenyt is rendezhetnek? Évente közel negyvenezren vesznek részt a művelődési ház rendezvényein. Általános képünk az lehet, hogy aktívak itt az emberek, érdekli őket minden, de csak addig, amíg megnősül­nek, férjhez mennek, akkor már csökken a lelkesedés. Olyan for­mákat kellene találni, amely felrázza az embereket. A pártkongresszus felhívta a figyelmet a felnőttoktatásra. — A tanult, érdeklődő szülő a gyermekét is aktivitásra neve­li — mondja egy pedagógus. A felmérések mutatják, sok még a nyolc osztályt el nem végzett ember. De nem ösztönzi őket semmi a tanulásra. Érde­keltté kell őket tenni, fokozni tudásvágyukat s akkor kétéven­ként érdemes lesz felnőttek ál­talános iskoláját szervezni. Tudásvágy? Ismerek egy öreg bácsit, aki tíz éve eljárt minden mozielőadásra a 6 kilométerre : eső Csorvás-alsóról hóban, sár- : ban. öt mi ösztönzi? Beszél- ; gettem egy idős tsz-dolgozóval. 5 aki a múlt sérelmei okán ma : is megbántódik ha a ..paraszt” : szót kimondják előtte. • „Szocialista módon dolgozni, ! tanulni, élni!" — adják ki a 5 jelszót a szocialista brigádok. A : kulturálódás. a tanulás még a ; teljesítések sorrendjében kissé ; elhanyagolt helyen áll. : Húszéves korába még • nem felnőtt az ■ ember, hiába nagykorú. Húsz- : éves község kultúrájának szocia- ! lista fejlődése is gyors, de nem • befejezett, még pihenésre sem ■ ad engedményt. Az állami gaz- : daság, a község egyik szocialista : nagyüzeme már elkészítette 15 5 éves fejlesztési tervét. Ennek is- ■ nierete igen lényeges kulturális , szempontból is, hiszen a tele- ; pülés szociológiai jellemzői meg- • határozzák a feladatokat. Az ál- : lami gazdaság igazgatójával be- : szélgetve világosodik meg a ; terv néhány közeli kulturális • vonatkozása. ; — A közeljövőben üzemi la- : pót indítunik hiszen dolgozóink : száma meghaladja a kiencszá- ; zat. Negyvenkét szocialista brí- j gádunk készül teljesíteni válla- £ lasait, s ezeknek az emberek- : nek szükségük van egy fórum- ; ra, ahol gazdasági, politikai vé- » leményüket leírhatják, taníthat- £ ják társaikat. Az eddig háttér- £ ben maradó kulturális vállalá- jj sok teljesítésében is segítséget ■ nyújthat. £ Beszélgetésünk további része a £ fiatal műszaki értelmiség mun- ■ kaján kívüli kulturális tévé- ; kenységére és társadalmi akti- : vitására terelődött. : — Az egyetemről érkező fia- ; talok érvényesítik tudásúkat, de ; többre is képesek lennének. ■ Meg vagyunk velük elégedve, £ de lehet, hogy éppen ez a baj. £ Az elkényelmesedés sok érté- ■ kés gondolat és tett halála le- « hét. Talán egy kissé több fele- £ lősséget és társadalmi munka- : vállalást várunk tőlük. a fiatal a £ községben, ■ a tsz dolgozóinak átlagéletkora ■ csupán negyven év, van elég j mozgósítható erő. A község kü- £ lönböző üzemei, tömegszerveze- £ tei sokat tesznek a kultúráért. : mégis szükség van arra, hogy ■ rendszerezzék a teendőket ősz- £ szefogják az erőiket. Bede Lászlóni „ Hon / ogla lás 1973 Nagyon sok (Demény Gyula felvétele) Szelíden, mint a szél Jámbor Emóné, a vésztői Bartók Béla általános iskola pedagógusa kapta meg a me­gyei tanács Czabán Samu-em_ lékérmét — ennyi a hír. ami­nek nyomában megtaláltuk munkahelye ..fiókintézetében”, egy családi ház hátsó traktusá­ból kiszakított tanteremben a kitüntetettet. * * * Édesanyám édesapám pa­rasztok voltak, Szabolcsban. Ott kezdtem én la te* ni-olvasni tanulni ott vet­te rá az aranyos igazgató- tanító bácsi a szüléimét: ta­nulhassak tovább. Nem volt könnyű az elhatározás, négyen voltunk testvérek, a nyíregyhá­zi tanítóképző meg messze esett. De a tanítónk nagyon a szívén vise’te a tanítványai sorsát... ötvenegyben kezdtem tanítani. Turricsén Kerékpárral jártam oda naponta anyámék házából. Hamarosan másutt kaptam állást, egyedül bajlód­tam nyolc osztállyal, iskolave­zető voltam, úttörővezető, csi­náltam mindent amit kellett... Azán férjhez mentem, s ide kerültem Békésbe. Mágoron ta­nítottam. most pedig már jó néhány éve itt. Vésztőn. Jól érezzük itt magunkat a férjem­mel, mindenkit ismerünk. Ez nagyon fontos, mert nem lehet jól nevelni a gyerekeket, ha nem ismerjük őket. Csak így tud együttműködni az iskola, a pedagógus a szülőkkel is.. A tanítás mellett vannak társa­dalmi feladataim. Elválasztha­tatlan a kettő úgy gondolom. Amikor egy szülő tanácstag­ként keres meg, legtöbbször pe­dagógusra is tartozik a kérdé­se. S amikor a pedagógushoz fordul, a tanácstag fejével is gondolkodnom kell. Másképp nem lehet... Jó vo’na. ha így mindenki, senki nem választaná el az egyéni és a közös gondokat.. Hogy mi­lyen problémáim vannak? Na­gyon egyszerűek, szinte nevet­ségesen azok. De sok olyan energiát követelnek amit job­ban is lehetne hasznosítani Ha jól fűthető jól szellőztethető tantermünk volna, jó táblára ír­hatnának a gyerekek. Ha a ki­segítő osztályokban is minden tárgyból meglenne az új tan­tervnek megfelelő tankönyv... Talán el sem kellene ezeket mondani. Hiszen sok mindent kaptunk az idén. Amit lehet, a község megteszi. De még több segítség kellene. Főleg ezeknek a gyerekeknek... Ez volna az én nagy-nagy kívánságom. Mert szeretem a gyerekeket. Nem, ez nem külön érdem. nem egyedi sajátosság Nem valami­féle ..tartozéka” a pedagógus­pályának A gyerekek szeretete a mi hivatásunkkal ve1 ejár.. * * * Így mondta a vékony arcú. törékeny, fekete asszony, Jám­bor Emőné Fekete haja ellené­re is azt juttatva az ember eszébe, amikor vele találkozik, amit földi ín Váci Mihály írt a szerény, halkszavú s így eredményes munkáról : „szőkén, szelíden, mint a szél”. Leg- föllebb igy módosítva: „szívó­sán, szelíden, mint a szél”. (daniss)

Next

/
Thumbnails
Contents