Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-30 / 100. szám
Előre a lenini úton a szocialista Magyarországért! Oda helyeit prózában egy hangversenyről Nem megyek vissza a tanyára ízlik az ebéd Tulajdonképpen ódát kellene zengeni. Ödát két művészről, néhány intézményről, szervről, társadalmi munkások csoportjáról, néhány száz koncertlátogatóról. Mert állítólag szürke korunkban ódába illő nagyszerű tettet hajtottak végre. S hogy mégse találkozhat alább fenséges képekkel, pompás rímekkel, ritmusokkal az olvasó, annak csak másodlagos oka e sorok írójának érzéketlensége a lírai műnem gyakorlása iránt. Az elsődleges indok: az említettek a legteljesebb természetességgel — ha úgy tetszik, a lehető legprózaibb formában — tették, amit tettek. Soroljuk hát pusztán a tényeket: Két kiváló muzsikus, Szabó Csilla zongoraművész és Kocsis Albert hegedűművész felajánlották, hogy április 24-én hangversenyt adnak Békés megyében, amelynek teljes bevételét a tervezett tanyai kollégium építésére ajánlják; különböző szervek, intézmények azzal siettek a lebonyolítás segítségére, hogy ingyen, illedelmesebb szóval társadalmi munkával vettek részt az előkészítésben: a Jókai Színház például a hangverseny helyét biztosította, a Moziüzemi Vállalat nyomdája a szükséges kiadËvek óta nagy gonddal kezelik a szociális alapot az endrődi Lenin Tsz-ben. Az erre a célra tartalékolt pénz egy részét rendszeresen a közösség gyarapítására használják és a törzsgárda-tagság anyagi megbecsülésére. A szociális alap terhére korszerűsítették az üzemi konyhát, mely csak idényjelleggel működik a nyári hónapodban. Különféle felszerelési tárgyakra 70 ezer forintot költöttek, a dolgozók kiszolgálására a legkorszerűbb módszert választották, ön- kiszolgálóvá alakították ki az éttermet, s az ételből mindenki annyit fogyaszt, amennyi éppen jólesik. Munkába menet «s munkából jövet már nemigen lehet különbséget tenni sem hétköznap, sem vasárnap az endrődiek között. A Lenin Tsz gazdái utcai ruhában mennek dolgozni. Munványokat készítette, a Körös Hotel éjszakai szállásra látta vendégül a koncertezöket; hétfőn délben kezdték árusítani a jegyeket, kedden délutánra hírmondó sem maradt belőlük, a vidéki igényléseket már el kellett utasítani: április 24-én négyszázan hallgatták a Kocsis—Szabó házaspár előadásában Corelli, Schubert, Grieg, Cserkin, Vladigerov, Kodály, Bartók műveit s a ráadás-számokat — nagyszerű zenei élményt kapva a vendégektől; a hangverseny°n a békési tanyai diákotthon• két kis lakója köszöntötte virággal a művészeket — azoknak a gyerekeknek a nevében is, akik majd a többek között ennek a koncertnek a bevételéből épülő leendő kollégiumban élnek néhány év múlva... Nem az első hangversenyük volt ez Kocsis Albertéknak Békés megyében, több tucatszor felléptek már városaink, községeink felnőtt és diákközönsége előtt, s május derekán ismét üdvözölhetjük őket... az április 24-i koncertet azonban külön is fel kellett jegyezni I szükebb pátriánk kulturális — és nemcsak kulturális — krónikájában. (danis6) kahelyükön. a két üzemegységben öltözőt és melegvíz-szolgai- tatással ellátott fürdőt rendeztek be. Villany-boylerból nyerik a meleg vizet. Műszak után, rjnnt az ipari üzemekben, mosdanak és zuhanyoznak a dolgozók, s átöltöznek, ugyanúgy távoznak, mint ahogy a munkába érkeztek. Az üzemegységi fürdőnek megnőtt a „becsülete” a családtagok körében is. A távoli tanyákról ide járnak tisztálkodni a fiatalok és az idősek. Gyakran megesett, hogy a meleg vizet elhasználták, és így műszakváltás után a tsz-tag dolgozóknak belőle nem jutott. Ezért a ts, vezetősége olyan határozatot hozott, hogy az üzemegységekben levő öltözőt és fürdőt csak a szövetkezetben dolgozók használhatják. Máladozó falú, öreg épületben él a kilencvenöt tanyai gyerek. Itt-ott időnként lepottyan a vakolat, de bent a szobákban ragyogó tisztaság, barátságos otthoni hangulat fogad. Meseszép mintájú szőnyegek a parkettán, a falon. Legtöbbjét az otthon lakói, a tanyáról jött gyerekek szőtték és csomózták. A társalgóban fotelek és heverők, a hálótermekben fehérre festett, finom ívelésű vaságyak katona» rendben, színe» ágytakarókkal é» mackókkal, díszpémával. Néhány évvel ezelőtt kilométereket gyalogoltak az iskoláig a kastély mostani lakói Sokszor olyan zord időben, hogy a kísérőnek szegődő kutya is visszafordult félútról. Nyolc évvel ezelőtt alakult Hunyadi János egykori vadász- kastélyában, Békésszentandrá. son a tanyai kollégium. Akkor, amikor a szarvasi járásban megkezdték a puszták népe kis. Tanulunk! iskoláinak felszámolásét. A kol. légiumban nincs semmi gond, nem kell a jószággal időt tölteni, egyetlen munka a tanulás. Délután a parkban kergetőznek a gyerekek. Az esti órák a könyvtárban, a tánc és a szőnyegszövő szakkörben telnek el. 9 Hat-nyolc gyermekért kár fenntartani egy iskolát. Ezért szüntetik me» a közeljövőben a furugyi tantermeket is. A gyermekek jövőjéért érzett felelősség azonban mindennél jobban indokolja azt, hogy 8 tanyai ap. róságok falusi, városi iskolába járjanak és kollégiumokba költözzenek. Eleinte erről hallani sem akartak a szülők Az igazgatónő emlékezik: — Szakadó esőben jártunk agitálná tanyáról tanyára. Volt, ahol kutyát uszítottak ránk. Azóta megváltozott már a szemlélet, es mosolyognak akkori önmagukom azok az emberek. A gyerekek megszokták a jólétet, a kényelmet Minden hét végén haza kell utazniuk, de ha lehetne, vasára napra is szívesen maradnának. Kondorost örménykúti, hu- nyai tanyavilág, ahonnan sokan rendezetlen és igénytelen családi körülmények közül kerültek a kollégiumba. Az öt főhivatású nevelő fáradhatatlan munkával alakítja, formálja az alsó. és felső tagozatos gyerekek jellemét. Egy szülő azt kérdezte az igazgatónőtől egy évvel ezelőtt, ami. kor behozta a gyereket, hogy minek az a pizsama? Nemrégen mesélte, hogy amióta idejár a (Foto: Demeny Gyula) fia, dupla tányér, abrosz kell otthon is az asztalra és kést is vett, mert anélkül nem eszik a gyerek, amikor hazamegy... Az udvaron a fenyők között kis faházban beszélgetünk. Kellemesen melegít az olajkályha, öj faházat vásárol az intézel. A7 első már megvan. Mindegyikben egy-egy tanulókör kap helyet, így délutánonként csalá. dias környezetben tanulhatnak a gyerekek. Szeretik is a házikót nagyon. Legszívesebben dél. előtt is átszöknének az iskoládból, hiszen ott még most is ola- jozott hajópadló és szeneskályha van. Miért szeretitek a kollégiumot? Sorolják: — Van tévé, lehet zu. hanyozni, közel van a város; azért, mert lehet a kézitusolóval játszani. — Visszamentekre lakni a tanyára? Csak egy kislány jelentkezik: Én igen, mert szeretem a jószágot A többiek nem akarnak visszaköltözni. Tovább akarnak tanulni, aztán házat építenek a városban. — De ki dolgozik majd a földeken ? — Majd Iá járunk — válaszol, ják nevetgélve. — Láttatók-e televíziót mielőtt idejöttetek? Határozott tekintetű, pisze or. rú kislány válaszol: — Láttam a »zomszédéknáL Tőlünk 4—5 villanykarónyira. — Mi legyen a tanyákkal? — Vezessenek oda utat, villanyt és vizet — mondja a kislány, aki még visszavágyik. — Egy kilométernyi út építése másfél millió forint — szól közbe az igazgatónő. — Ennyiből él egy évig az egész kollégi. um. A gyerekek csodálkozó arc. cal hümmögni kezdenek... — Tudjátok-e, mit jelentenek ezek a szavak: summások, részes, aratók? Néma csönd. Egyikük sem válaszol Az út mellett szétszórtan, zöldellő táblákból, fekete szántásból kinőtt fehér falú tanyák. Mézillatú erdők mögül villannak elő. Ezek a7 erdők védik az érkezőktől, és próbálták visszatar. tani az elmenőket. Hiába. Amió. ta elmentek a gyerekek, nagyobbra nőtt. a magány ezekben a házakban. Amikor már nagyon érzik az egyedüllétet a még ittlakók, lebontják ezeket a tanyákat is, minit mostanában oly 6ok társukat. Korán keltek és későn feküdtek itt a gyerekek, gyalogoltak sárban, hideg szélben, ha nem jött a busz, az okosabbja panasz, kodott az álmos, öre„ tanítóra és áfszökött a szomszédhoz televíziót nézni, voltak, akik lopva olvasták a könyveket, túrod, ni a csatornához jártak, vagy teknőben mosakodtak, tanulás közben látták el a bikát, a lovat Játszóterük a gémeskutak, a górék, a kazlak környéke volt. A szél, az eső, a sár még dacol a tanyákkal. A gyerekek már legyőzték. Csupán idillikus emlékük marad. Legtöbbjük már nem költözik vissza a tanyára. Rcthy István Önkiszolgáló étterem ■— Öltöző, fürdő az endrődi Lenin Tszmben Nagyüzemek, egyéni termelők, FIGYELEM! A füzesgyarmati SERKOV eladásra felkínál nagyobb mennyiségű. 70—110 kg súlyú fehér hússertés tenyésskoca-süldöt A tenyészanyag a jelenlegi követelményeknek mindenben megfelel, a minőségi vágások során kitűnően minősült. Eladási ár a jelenleg kialakult tenyé6zanyag-árszinten megegyezés szerint. Érdeklődni lehet személyesen a SERKOV irodáján vagy a 49-es telefonon. x
