Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-30 / 100. szám

így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: fiz USB európai beavatkozással fenyeget Nixon elnök „sztárdip’oma tája”, Kissinger a héten ismét többször hallatott magáról. Egy_ szer úgy, hogy nyomatékos áll­hatatossá,ggal ismételgették a Fehér Ház, s más hivatalos szervek szóvivői: „Kissinger május közepén Le Duc Tbo-yal újra találkozik a vietnami tégy. verszunet betartásának megtár- gyalására.” (Hanoiban nem erő­sítették meg — inkább cáfolták — a találkozó hírét. Ugyanak_ kor Párizsban Sullivan, külügyi államtitkárhelyettes valóban ta. nácskozásba kezdett Nguyen Co Thach, vietnami külügymin.'sz- terhelyettessel a békemegálla­podás végrehajtásáról.) Wa­shingtonban úgy állítják be a dolgot, hogy Kissinger majdani tárgyalásai során módosítani és pontosítani fogják ama bizonyos békemegállapodást. A VDK és a dél-vietnami ideiglenes torra, dalmi kormány ugyanakkor ar. ra hívja fel a figyelmet, hogy mindenekelőtt arra lenne szük­ség: az amerikaiak és saigoni szövetségeseik vegyék komolyan a január végén vállalt köte­lezettségeiket. Például az USA hatástalanítsa végre a VDK vi­zein lerakott aknákat! Vagy: végre tárgyaljanak komolyan j arról a jóvátételről, amelyet a washingtoni kormány megfizet­ni tartozik a felmérhetetlen ká­rokért ... Kissinger nevét annak kap­csán is sokan idézték az e’múlt héten, hogy az elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadóig az AP amerikai hírügynökség évi köz­gyűlésén tájékoztatót tartott, miként alakul az amerikai dip­lomácia ..eürópa éve”? Kissin­ger többször is hivatkozott Nixonra, aki megbízta volna őt azzal, hogy jelentse ki: egy „új atlanti chartát” kell kidolgozni, s ebben kell lerögzíteni az at- j lanti közösség jövő céljait. Ma- ! gyárán: új NATO, egy kibővü­lő nyugati szőve'ség körvonalait kezdte felvázolni Kissinger. 117 amBri^P diplomata ar. ról beszélt, hogy az „atlanti or­szágok” nem lehetnek önzők, roé«, „regionális vonatkozásban” sem. (itt nyilvánvalóan a Közös Piac olyan értelmezésére gon­dolt, amely az USA-val szenv ben sürgeti a nyugat-európai tőkés országok összefogását, — az egyéni önzés elmarasztalása pedig való zínűleg a korábbi francia magatartást illette.) Kissinger a katonai kiadások „aránaes elosztását” követelte, ezenkívül az energiaproblémák és a valutaválság megoldására kért, az európai partnerektől és Japántól áldozatvállalást „Ve­gyék Ip'.mO'iyan politikájukban a mi étsflekeinket. a mi íelelőssé- günldk” — mondotta. K*singer bejelentette, hogy Nixon elnök az ősszel el­látogat Ny u ga t-E urópába, ak­korra már a NATO, a Közös Piac országainak és Japánnak ki kell építem új kapcsolatait, el kell készülniük a terveknek, amelyek szerint, az NSZK, Nagy. Britannia, Olaszország, a Bene- lux-államok. s a többiek mind nagyobb részt vállalnak a kato­nai kiadásokból. Kissinger közlései csak meg­erősítették a nyugati aggodal­makat a tekintetben, hogy — sokba kerül Nyugat-Európának, ha az USA elkezd „Európával •foglalkozni...” Wehner1, ei nyugatnemet szociáldemokrata párt távozó alelnöke, nyilván azért, mert a pártfegyelem már kevésbé köti, hevesen kirohant az amerikai követelések elfoga­dása ellen. Párizsban leplezetlen rosszallással fogadták az ame­rikai szándékokat, s legfeljebb azért alkalmaztak hangtcmpc tót, mert május végén vagy jú. nius elején Pompidou elnök ta­lálkozni fog Nixonnal, nincs ér­telme eleve megrontani a fran­cia—amerikai légkört... Európa ugyanekkor Helsinki felé tekint, ahol megkezdődött á biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésének alig­hanem a döntő szakasza.. Dipo- liban, a finn főváros műszaki egyetemistáinak otthonában a hatszögű tárgyalóasztal mellett a nagykövetek most már a nyár_ ra tervezett értekezlet napirendi pontjainak anyagát dolgozzák ki, sőt már arról is szó volt, hogy az össz-eu rópai konferenci a költségeit ki és hogyan fedezze? (Az az elgondolás várhat álta­lános helyeslésre, hogy a költse, gek teljes összegének kisebbik felét egyenlő alapon vállalják a résztvevők, p nagyobbik felét pedig az ENSZ költségvetéséhez való százalékos hozzájárulásuk alanyában fizessék meg.) Még Izraeli partraszállási kísérlet A Wafa Palesztinái hírügy­nökség vasárnap jelentette, hogy szombaton, az esti órákban a dél-libanoni Tyr kőzetében 'evő Palesztinái menekülttábornál hat izrae'i ágyúnaszád két helikop­ter fedezetével megközelítette a partokat és partra szállást kísé­relt meg. A menekülttábor vé­delmével megbízott fegyveres erők heves tüzet nyitottak a tá­madókra és megfutamodásra kényszerítették őket. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy izraeli erők néhány naD.ja már megl'N^-e'tek egy hasonló partra szállást a szóban forgó térségben. ENSZ_statiszti_ kai adatok szerint a Tyr város­tó' nébánv ki'omóterovire fekvő tábor több mint tízezer Paleszti­nái menekültnek nyújt otthont. számos más tárgyalás során látni kezdeti eredménye­ket, így a két német állam közt folyó, államtitkári szintű meg­beszéléseken csakúgy, mint a csehszlovák—nyugatnémet tár. gyalusokon. Aligha tévedünk, ha mindezt összefüggésbe hozzuk Leonyid Brezsnyev küszöbön ál. ló bonni látogatásával. Az SZKP főtitkára május j8-án utazik az, NSZK-ba. látogatása 22 én ér véget. Mind a szovjet, mind a, nyugialnémet sajtó máris nagy teret szentel a látogatás je'en tő. ségének: az NSZK politikusai egyre-másra nyila tkoznak a moszkvai lapoknak. Heinz Kühn, a legnagyobb nyugatnémet tar­tomány, Észak- Rajna-Vesztfália tartományi miniszterelnöke, aki egyben az SPD elnökhelyettese, •' kijelentette, hogy ennek az * iparvidéknek a dolgozói szívé­lyesen fogadják az SZKP főtit­kárát. Az SZKP Központi Bizottsá- ! ga a héten ülést tartott, átte­kintette a párt nemzetközi te­vékenységének eredményeit és megvitatta a nemzetközi hely­zetet Brezsnyev bonni látogatá­sa előtt. Érdemes emlékeztetni arra, hogy az SZKP Központi Bizottsága ugyanilyen plenáris ülést tartott egy esztendeje, Nixon moszkvai látogatásának előestéjén. A Közel-Keleten ismét a dip­lomáciai tevékenység került elő­térbe: Egyiptom diplomáciai of- fenzívába kezd újból, ennek el­lensúlyozására Abba Eban izra­eli külügyminiszter Washing­tonba utazik, Jarring pedig, az ENSZ-főtitkár svéd különmeg- bízottja jelentést készít a Biz­tonsági Tanácsnak. Valószínű­leg ez lesz a Jarring-küldetés vége is ... Talán az ENSZ termeiben és folyosóin, szalonjaiban folyó tárgyalásoknál is fontosabb azonban az olajárak körüli al­kudozás: az OPEC, az olajex­portáló országok (főként arab országok) szervezete az olajszál­lítások leállítását, a nyugati tár­sasagok kútjainak államosítá­sát helyezte kilátásba, ha a mo­nopóliumok nem emelik az olaj árát. A követelés jogos, hiszen az olaj árát dollárban szabták meg, a dollár értéke pedig 10 százalékkal csökkent... A tőkések azonban mikor sze­rettek fizetni? Brandt elutazott az USÄ-ba Willy Brandt, az NSZK kan­cellárja vasárnap délben Egon Bahr szövetségi miniszter kísére­tében hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott. A bonni kormányfő Nixon elnök meghívásának tesz eleget. A két államférfi tárgyalásait kedden és szerdán tartják meg Washingtoniban. A „munkalá­togatáson” elsősorban az at­lanti szövetség megerősítéséről, ezen belül Kissinger amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó „atlanti tervéről” és a kelet— nyugati kapcsolatok alakulásá­ról- lesz szó. A jelenleg Djakarta ban tar­tózkodó' Walter Scheel külügy­miniszter hétfőn — nem sokkal rövid időre történt hazatérése- után — utazik Washingtonba, hogy csatlakozzék a nyugatnémet küldöttséghez. A látogatás csütörtökön feje­ződik be. (MTI) A kedvező változások dokumentuma A világsajtóban ezekben a napokban a szokásosnál is több a szovjet vonatkozású hír és kommentár. Különösen nagy visszhangja van annak a köz­leménynek, amely az SZKP KB pénteki ülésén elfogadott ha­tározatot ismerteti. A határozat mindenekelőtt jóváhagyta az ország vezetőinek eddigi külpo­litikai tevékenységét, és to­vább fejlesztette azt a békestra­tégiát, amelynek nevében a szo­cialista diplomácia kimagasló sikereket ért él az SZKP 24. kongresszusán kitűzött célok va- lóraváltásában. A kommentáto­rok a legszembetűnőbb új moz­zanatok közé sorolják a határo- zatnax azt a megfogalmazását, amely szerint az elkövetkezen­dő időben a szovjet diplomácia törekedjék arra, hogv a nem­zetközi helyzetben elért kedvező változások megmásíthatatla- nokká váljanak. A lapok különösen kiemelik a főtitkár, Leonyid Brezsnyev „személyes nagy hozzájárulását a feladatok megoldásához”. A határozat megállapítja, hogy az eredmények elérésében jelentős szerep jutott a közvetlen kap­csolatoknak, amelyeket a szov­jet párt és állam vezetői más államok legmagasabb szintű képviselőivel létesítettek. Ez egyben felhatalmazást ad az ilyen természetű tárgyalások folytatására. Ennek a jegyében utazik három héten belül Leo­nyid Brezsnyev Bonnba, s nem kétséges, hogy ez a kelet-nyu­gati csúcsdiplomácia a nemzet­közi élet egyik normájává fej­lődik. A határozat leszögezi, hogy a jövőben a szovjet párt még az eddiginél Is nagyobb súlyt he­lyez „a külgazdasági kapcsola­tok aktivizálására”. Ebben a megállapításban az elmúlt évek pozitív tapasztalatai fejeződnék ki, hiszen nem kétséges, hogy a gazdasági kapcsolatok erősödé­sével csökken a konfrontáció veszélye. A határozat nem hagy kétséget azonban afelől, hogy a Szovjetunió változatlanul a szo­cialista országokkal való kap­csolatok erősítésére épít, s pil­lanatra sem feledkezik meg a szocialista közösség gazdasági és védelmi erejének szilárdítá­sáról. „Megmásíthatatlanná tenni korunk Lenin által megjöven­dölt nagy folyamatát, a szoci­alista pozíció állandó erősödése alapján kialakuló békés együtt élést — ez most a legszebb, a legnagyobb feladat. Ennek a jegyében veszi kézbe diploma­tatáskáját az SZKP KB főtit­kára: a személyes csúcsdiplo­mácia tói bevált eszközével dol­gozik tovább azon, hogy az ed­digi nagy eredményeket még nagyobbak kövessék, hogy a folyamat megfordíthatatlan le­gyen. Dimény Imre hazaérkezett Spanyolországból Hazaérkezett, Spanyolország­ból a dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter által vezetett küldöttség. Fogadásukra a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent dr. Soós Gá­bor. a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter első helyette­se, es jelen volt Carlos Gámir meghatalmazott miniszter, a spanyol konzuli é§ kereskedelmi képviselet vezetője. Az elmúlt héten — Tomas Allendey Gar­cia Baxter földművelésügyi miniszter meghívására — a spa­nyol élelmiszergazdaságot és a kétoldalú együttműködés lehe­tőségeit tanulmányozták. (MTI) ■ ■■■■ Az utolsó feladat í. Az irányje'ző táblákon, a tan­kokon, a lövegeken és az ágyú- csöveken ez a felirat olvasha­tó: „Irány a Reichstag”. Azok­ban a napokban Berlinben min­denki erre gondolt. Irány a Reichstag — a német államha­talmat megtestesítő épület! A Reishstagot elfoglalni, kupolájá­ra kitűzni a vörös zászlót — ez azt jelentette, hogy hírül adjuk a világnak a fasizmus és Hitler fölött aratott győze'met. Április 29-én Kuznyecov ve­zérezredes csapatai behatoltak arra a térre. amelyre a Reichstagot elfoglalni, kupolájá- hatoszlopos homlokzata nézett. Mégis azok figyelme, akik a há­ború utolsó feladatával, Hitler elfogásával lettek megbízva, nem a Reichstagra, hanem a Wilhelmstrasse, a biroda'mi kancellária felé előrenyomuló egységekre irányult. , - . > Nekünk akkor még nem vol­tak hiteles értesüléseink arról, hogy Hitler vezérkarával a bi­rodalmi kancellária óvóhelyén tartózkodik. A rendelkezésünk­re á'ló adatok szegényesek, za­varosak, bizonytalanok és egy­másnak ellentmondóak voltak. Április 23-án a berlini rádió hí­rül adta, hogy Hitler a főváros­ban tartózkodik. Az április 27-i „Berlini front-röplap” szintén tartalmazott erre vonatkozó uta­lásokat. Mi — érthetően —, nem ad­tunk hitelt e közleményeknek. A fogságba esett német katonák szintén nem nagyon hittek ben­nük. Néhán.yan közülük felté­telezték, hogy Hitler Bajoror­szágba vagy ta’án valamilyen más helyre repült. Általában közömbösek voltak minden iránt, annyira elkábította és ki­merítette őket mindaz, amit át­éltek. „Nyelvet” fogtunk, egy tizen­ötéves fiút, aki a Hitler-jugend egyenruhájában, vöröslő szem­mel és remegő szájjal várja sor­sát. Az imént még vesztettül lö­völdözött, most pedig itt ül za­vartan, sőt némi kíváncsisággal tekintget körül, — hiába csak kölyök még. Elmondja, hogy hadosztályuk, amit Axman, bi­rodalmi ifjúsági vezető irányít, Hitler védelmét szolgálja. A pa­rancsnokaitól hallotta ezt. Feltartóztatunk egy ápolónőt, aki átjött a tűzvonalon, hogy az anyját megkeresse. Az ápoló­nő előző este sebesülteket kí­sért a Voss-strasseról a közel­ben levő, egyet'en épségben ma­radt biztonságos helyre — a bi­rodalmi kancellária bombabiz­tos óvóhelyére — és a katonák­tól, meg a személyzettől azt hal­lotta. hogy Hitler ott tartózko­dik a föld alatti helyiségekben. Április 29-én a Reichstag el­fog'alásáért folynak a harcok. A harcoló szovjet egységek tá­madásai a Reichstagra összpon­tosulnak. Ez köti le a moszkvai és a frontújságok figyelmét is. Harcosainkat már csak ötszáz méter választja el a birodalmi kancellária épületétől. Éjjel-nappal szünet nélkül tombol a küzdelem. A berlini helyőrséget, SS ezredeket, az Oderátó' és a Küstrin felől visszavonuló csapatokat, az El­bától visszavont egységeket mind itt gyűjtik össze és itt vetik harcba, hogy életre-halál- ra védelmezzék „a führer kancelláriáját”. A német csa_ natok frontja egyre rövidebb: már csak a birodalmi kancellá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents