Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-27 / 97. szám

... hogy ma már csöppet sem vagyok elkeseredett ember, s nem is leszek többé az. Hogy ml adta ezt a nagy optimizmuso­mat'.’ Füleljen csak ide: olvas­tam az újságban, hogy kedd óta Budapesten megkezdte működé­sét a lelki elsősegély-szolgálat. Az abszolút anonimitás és titok­tartás egyik legfontosabb jelleg­zetessége ennek az egész mun­kának. Olyan fülhegyónás ez; „csak a mama meg ne tudja". Telefonon is hívható. A telefon egyik oldalán vagyok én. a má­sik oldalon az orvos, vagy pszi­chológus, s annak rá kell vezet­nie engem, hogy a szóban forgó probléma orvosra tartozik-e, vagy magamnak kell megbir­kóznom vele. Persze ez nem uj számomra, mert a telefondoktor szextanácsot is adott már — úgy, hogy azzal is magamnak kellett megbirkóznom! De ez azért mégis más, üdvöz­lendő. Mert arról van szó, hogy mig az emberek testi betegsé­geikről olyan tájékozottak, hogy az orvosi vényt maguk is meg tudnák írni, csupán egy kis la­tin tudás kell, lelkileg azonban tanácstalanok. Igaz, hogy a fi­atalok gyakran mondják, ha a múlt keserveit említjük nekik: „ne lelkizz, papa". No de ez egé­szen más... Hogy miért van a lelki elsősegélyre szükség? Ar­ról győzköd az újság, hogy sok lelkibeteg későn megy az orvos­hoz. Nem 'ismerik a lelki veszé­lyeket, nem tudják hova kell fordulniuk. MegsúgQm magának, én már tudom. Mertem én vala­ha is azt mondani, hogy az a kicsoda, micsoda ember csak *lebzsel, s felfelé jár pofafürdőt venni? Ugyan, hogy mertem volna... amikor a főnököm? Vagy hogy annak a másik kicso­da, micsodának csak úgy húzza le zsebét a prémcsi, mint mág­nes a vasat? Dehogy mertem volna szólni, mert az a főnököm kicsodája, micsodája. De most már ha Pesten járok — ha ad­dig valamelyik tsz melléküzem­ágként be nem vezeti ezt a mód­szert — minden szégyenkezés, pironkodás és felismeréstől való félelem nélkül tárom ezeket a lelki szakember elé. Máris enyhülést érzek. Csak a főnök meg ne tudja. Még valami: 500 személyautó­val gazdagodik megyénk a ne­gyedik ötéves terv végére. Már­is jó lenne, ha egyesek kikérnék a lelkisegélyező véleményét, mert mint olvasom: „a lelki el­sősegély határterületet fog fel­tárni a betegség (mármint autó­szerzési mánia) és az annak ha­tárát el nem érő lelki bajok es emberi összeütközések között! Hát igen. éppen erre vágytunk, a jó áruellátás után... Köszönöm a meghallgatást — ez nekem máris könnyebbséget jelent. —ár. 4 mis ami 1973. ÁPRILIS 27. Sokat tettek azért, hogy a szövetkezet kiérdemelte az országos szervek elismerését Javuló szervezeti élet a szeghalmi fogyasztási szövetkezet KISZ-szervezetében Bemutató a Jókai Saínhásbaitt Mennyei boldogság ,,A községi és járási KÏSZ- bizottság együttes megállapítá­sa, hogy a VIII. kongresszus óta i az alapszervezet tevékenysége jelentő^ fejlődést mutat. Jó a vezetés összetétele, melyből egyenesen következik a célratö­rő irányítás. Különösen megírni. tatkozott ez az akcióprogram vég,, főhajtásában, amely a vezetésé, gén bel ülj reszortíelelősök akti vitásából is eredt. A KISZ-alap. szervezet ég a gazdaságvezetés rendszeresen elkészíti együtt­működési tervét, melyben rög-, zítik a közös tennivalókat. Azi 1972. évi együttműködési terv egészéből is elismerésre méltó a fiatalok termelést segítő te­vékenysége. Megmutatkozott ez mindenekelőtt a szocialista bri­gádmozgalomban való aktív részvételükben. A múlt évi megyei felhívást követően pél­dául két ifjúsági brigád alakult, melyek azóta is eredményesen dolgoznak. A . jó kollektíva léte érződött a szabadidős progra­mokban. így például kirándulá. sokon, a vetélkedőkön, a sport- tsemenyeken stb., ahol a tag­ság túlnyomó része együtt veit. Példás kapcsolatot tartottak fenn az 1911. számú Zrínyi Ho­ng úttörőcsapattal. Segítettek rendezvényeik szervezésében és végrehajtásában. Jó eredmé­nyekről tanúskodik az alapszer. vezet tagfelvételi és párttag- ajánló munkája is. Tervszerű­en és céltudatosan foglalkoztak a KISZ-en kívüli fiatalokkal. Az alapszervezet vezetősége igyekezett őket bevonni a kö­zös programokba. Megalakítot­ták a KISZ-csoportokat is..’’ Csak a legjellemzőbb megálla.. pításokat idéztük itt a KISZ Szeghalmi Járási Bizottságénak feljegyzéséből. E megállapítások a szeghalmi ÁFÉSZ KISZ-szer­vezetének 1972-ben végzett munkáját fémjelzik. És most lássuk, hogyan dolgoztak Szeg­halmon a „Sárréti” ÁFÉSZ KISZ-ástái? Legfontosabb feladatnak az alapszervezet tag-ágának esz­mei-politikai továbbképzését tartotta a múlt évben a veze­tőség. Politikai nevelőmunká­jukban megfelelő helyet kapott az ifjúságot érintő megannyi kérdés megismerése. Ebben a járási KISZ-bizottság tói é.s, ' a szövetkezet pártvezetőltcl kap­tak sok segítséget. Ott voltak a fiatalok a különböző nemzeti ünnepek és politikai rendezvé­nyek előkészítésében is. A KISZ megalakulásának 15. év­fordulója alkalmából nyele új KlSZ-ta0- tett fogadalmat, mi­közben klubesteken történelmi vetélkedőket rendeztek. Nem hiányoztak a szeghalmi ÁFÉSZ KISZ-istái a hagyományos hatte, nyai békemenetből sem. Megvi­tatták a7 alapszervezet tagjai az Ifjúsági Törvényt is. Múlt évi akcióprogramjukban 60 óra társadalmi munkát vál­laltak és teljesítettek, Kommu­nista vasárnap keretében segí­tettek a Rákóczi Termelőszövet, kezet betakarítási munkálatai­ban. A KISZ-alapszervezet ugyanakkor egyéni agitációval segítette a szövetkezeti tagság részközgyűléseken történő meg. jelenését. Erre 168 órát fordítót, tak a fiatalok. Részt kértek a tagszervezésiből és a részjegy- kiegészítési munkákból is. Fi­atalos aktivitással szorgoskod­tak a nyugdíjasok találkozójá­nak megrendezésénél. Érthető­en büszkék arra is, hogy az ÁFÉSZ-fiatalok első országos tanácskozásán KISZ-szervezetük egyik tagja, a Napsugár presz- szó ifjúsági brigádjának vezető, je — Pusztai Julianna — is részt vett. A múlt évben a szövetkezet pártszervezete, a gazdaságveze­tés és a KISZ-alapszervezet kö- • zös akciójaként fogalmazódott « -meg; növekedjen 1972-ben üz ! ÁFÉSZ-nél a munka hatékony­sága, szilárduljon a munkafe­gyelem, jusson kifejezésre min, den korábbinál jobban a taka­rékosság'. E felhívás gyakorla­ti megvalósulásáért sokat tettek az ÁFÉSZ fiataljai. Valameny- nyiük munkája benne van ab­ban, hogy az 1972-es esztendő eredményei alapján a „Sárréti” ÁFÉSZ elnyerte a SZÖVOSZ és a KPVDSZ országos elnökségei által adományozott kiváló cí­met. A fiatalok eredményes munkáját az igazgatóság is több alkalommal elismerte. A fiata­lok igyekezetének mintegy vi­szonzásául az ÁFÉSZ vezetői is otf voltak a fiatalok mellett, Se<_ gítették őket a szakmai ismere­tek minél jobb elsajátításában. Szorgalmazlak — mint jelenleg is — a szakmunkás-bizonyít, vánnyal rendelkező KISZ-fiata. lók továbbtanulását. A gazdasá. gi vezetők figyelme és segítsé­ge kellett a hoz is, hogy a kü­lönböző megosztásban dolgozó fiatalok több alkalommal ren­dezhessenek közöB kiránduláso- kát, vetélkedőket. így dolgozott 1972-ben a szeg. halmi ÁFÉSZ 42 fiatalt szám­láló KISZ-szervezete. Sokat tet­tek ők azért, hogy a szövetke­zet kiérdemelje az országos szervek már említet^ elismeré­sét. A szövetkezet fiataljai azonban 1973-ban sem akarnak csak szemlélői lenni az esemé­nyeknek. Mindenütt ott akar­nak ezután is lenni, ahol szor­gos kezekre lesz szükség. Balkus Imre — Van idő — mondom. — Akkor csinálj egy teát. Míg töltöm a vizet a kancsó­ból a teafőzőbe, bedugja a kon­nektort. Leszedem a csészéket, aztán odaállítom a citromlevet. Műanyag üveg. Azt nézi — Nem drága? — Nem. Vari narancs is. Felnéz a szekrény tetejére, ahonnan a citromleves üveg lekerült. Keresi a narancsot. Ott van. Aztán elnyomja a ci­garettát. Leemel egy narancsot, a fogával kezdi hámozni. — Édes..,. — mondja, ahogy belekóstol. — Szerencse. Idén savanyú- ak a narancsok. Az újság is ír­ta, hogy mostanában sokat esik Afrikában. — Ez kubai. — Kubai? — Azért édes. Kubában nem esett. Aztán citromlevet tett a teá­ba és lehútötte, éppen any- nyira, hogy inni lehetett. — Csak azt akartam kérdez­ni, hogy élsz? — Köszönöm, vagyok... — Nem valami barátságos a fogadtatás. — Várnak a megállóban... — Az lehet — mondja —, csak várjon. Aki nem tud vár­ni, majd továbbmegy Kinézek az ablakon, az ut­cán át a megállóhoz. Nem áll ott senki. Elhúzza száját, mint akinek nem tetszik, hogy utá­na néznek. — Szóval megvagy? — Ügy. ahogy.. — mondom, —• Rövidek az éjszakák. Ma. pénteken este 7 órakor Baiesu: Mennyei boldogság című kétrészes ragjátékát mutálják be a Jókai Színház művészei. A magyarországi ősbemutató ren­dezője Szűcs János, a főbb sze­repeket Lengyel János. Dénes Piroska. Varga Mária. Körösztös István, Csernák Árpád, Széplaky Endre é, Barcza Éva játsszák. ■ — Hallottad, hogy azt a há­rom mucust kivágták? Tőlem is elloptak egy ötvenest. — Nem érdekelnek a nappali szarkák. — Csak nehogy éjszaka visz- szajárjanak. — Minek? — Hát hozzád. — Nevet. Nem ad semmit a nevetéshez, csak nevet. — Hozzám ? — Ki van itt más éjsza­ka? — Az lehet. — Csak azért,, vigyázz — mondja —, mert rövidek az éjszakák. — Már nem sokáig. Persze, másra számított. Fel­hajtja a tea alját. Kesztyű van nála. Előbb a táskájába rakja,' aztán kiveszi. Megmozdul, hogy feláll, de aztán ölébe ejti a ke­zét. Az egyiken már kesztyű van. Elrakom a teásbögrét, az­tán körülnézek, hogy mit kell itt még helyre t^nni. Az asz­tal lapját is végigsimítom, ha vízcsepp hullt volna a fára. Ennyi az egész. — Indulsz? — Itt az idő. — mondom. Nézem az órát, lassan tizen­egy. — Induljunk ... Felállt a priccsrcl. lesímitja a szoknyát hátul-elöl. Mindig olyan szoknyában járt, hogy azon nem tűrt meg gyűrődést. — Hát akkor — mondja —, örülök, hogy láttalak, j Látott minden este. Már ami. kor az esti műszakba járt. Ha meglátott, sose kaptam el a tekintetét, mert úgy tudott A darabot Száraz György fordí­totta, a jelmezeket Vág völgyi Ilona, a díszleteket Csányi Ár­pád Jászai-dijas tervezte. Az előadás előtt, este fél hét­kor a színház előcsarnokában nyílik a vígjáték egyiv szerep­lőjének, Konter Lászlónak a já­valamire nézni, mintha mellé­nézne. Már jól elhaladtam a fal mellett a talponálló felé, de még mindig ott láttam a megálló­ban. A villamos ilyenkor rit­kán jön. Jött egy autó. mellettem stoppol, aztán kiszólnak. Egy szót se értek. Magyarul mon­dom, hogy menjen először jobbra, aztán balra, de muta­tom is. Szőke mucus ül a kor­mány mellett, 'bólint, hogy megért. Megértjük egymást, ha meg akarjuk érteni. Mire visszaértem, vagyis be­fejeztem a kört, Nelli már ott állt a portásfülke előtt. — Soká várakoztatsz — mondja. —; Tudtam én, hogy megfor­dulsz? — Tudtad. Láttam, hogy fi­gyelsz. Láttad azt is, hogy nem 6zái’lok fel a villamosra. — Nem is jött villamos. — Akkor hogy mentem volna el. — Gyere be — mondom. Belöktem az ajtót, aztán le­poroltam a helyet, ahova le akart ülni. Most már tudta, hogy helyben van. Valahogy én is. Megbeszéltük az ügyet, de csak pár szóval. Ha sok a mondanivaló, jobb ha az em­ber minél kevesebb szót hasz­nál. Van ez így. Ahogy szokta, hazament az utolsó villamossal. Mintha sem. mise történt volna. Átlépek az úton, a talponál­ló még nyitva. Ismer a csapos, tudja, hogy nem vagyok nagy­ivó. — Hosszúlépést? — KisfröcCsöt — mondom. — A Lipták úrnak meg egy ke­verte! A Lipták űr ismer engem. Nagyon is jól ismer, bár a túl­oldalról engem mindig ködben lát. Most azonban világos előt­te minden. Épp a műholdról magyaráz, de ahogy hall en­gem, megáll a műhold a fantáziájában. A fejével bic­cent csak. hogy köszöni, aztán legyint. (Folytatjuk) téktér terveit bemutató kiállítás. Uj épületben a Magyar Nemzeti Bank Március végén költözött új,épületébe Szeghalmon a Magyar Nemzeti Bank járási fiókja. Az impozáns épület a Szabadság téren van, s az emeleteken 12 lakás is helyet kapott 31.

Next

/
Thumbnails
Contents