Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-27 / 97. szám

HIAKÍNOK

A FALlTSI KÖZÉLETBEN

alakult ki1

Ipari l>ázl*

sok vidéken, s ez nagymértekben hozzájárult ahhoz, hogy a falvak lakói között mind több az ipari munkás, s nem is elszigetelten élnek a faiu más dolgozóitól. hanem gyakran egyazon családban megtalálható mind az ipari munkás, mind a mezőgaz- ! dasági dolgozó.

Új helyzet alakult ki tehat a * munkásosztály és a parasztság j viszonyában. A munkások és parasztok találkozása a községek számottevő részében mindennapos dologgá vált. hiszen a munkások jelentékeny része falun el.

Mindez a falusi közéletre, a falvak közösségére is jelentős hatással van. Gyakran hangoztatjuk, hogy a munkásosztály társadalmi-politikai szerepe, felelőssége nem ér véget az üzemek kapuinál, hanem a lakóterületen is érvényesülnie kell. S ez nemcsak a városra, hanem a falura is érvényes. Különösen nagy szerep hárul itt azokra az ipari munkásokra, akiv a saiát lakóhelvükön. vagv annak közvetlen körnvékén dolgoznak, tehát nem töltenek órákat az utazással. Számukra minden lehetőség adott, hogy a falusi közélet cselekvő részeseiként képviseljék és tovább sugározzák a munkásosztály szemléletét, gondolkodásmódját. és a legnagyobb hatást gyakorolják a falu közösségére

A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy mind több falusi munkás ismeri fel ennek szükségességét. E felismerés párosul a lakóhely gazdagodásában való közvetlen, személyes érdekeltséggel is. Ezek a tényezők magyarázzák, hogy a közfunkciók ellátásától a község fejlődését

szolgáló társadalmi akciókig mindenütt ott találjuk a munkásokat. Ott vannak a községi párt- és KISZ-szervezetek vezetőségeiben. a tanácstagok között, a népfront testületéiben. Társadalmi munkájukkal segítik az óvodáit és bölcsődék, járdák és utak. csatornák és vízhálózatok megépítését.

iNent ©lógj azonban, ha .csupán egy-egy politikai kampány idején esik szó erről. Az érintett üzemi pártszervezeteknek folyamatosan szorgalmazniuk kell a munkások — különösen a kommunisták — részvételét a községi politika alakításában. Megértve és megértetve, hogy a helyi politikát semmi esetre sem szabad leszűkíteni az út- és járdaépítésre, a víz bevezetésére és az egyéb kommunális feladatokra. E tekintetben a falusi munkásokra, s minde- ■ nekelőtt a párttagokra igen nagy feladat hárul. S ezen mind az üzemi, mind a községi pártszervezeteknek folyamatosan kell munkálkodniuk.

Ez utóbbiaknak — a többi között — fontos tennivalójuk a munkások rendszeres tájékoztatása a lakóhelyi eredményekről, problémákról, tervekről. Érdemleges közéleti, politikai tevékenységet ugyanis csak megfelelő ismeretek birtokában lehet folytatni.

Jelentékeny teendők várnak a munkásokra a falusi közgondolkodás alakításában, a munkás- osztály szemléletének, életfelfogásának terjesztésében. Ha szükséges. a munkásnak kell- elfogadtatnia azt- amire a közösségnek ugyan szüksége lenne, de ennek teljes felismeréséhez még

Fejlesztési tervek több változatban

Éj szolgáltatás a Békés megyei MEZÖBER-nél

A gazdaságfejlesztést megalapozó döntések előkészítésénél különösen az utóbbi időben megváltozott az üzemi vezetők igénye. Korábban sgy üzemág fejlesztésére' egyetlen fejlesztési programot készítettek, s ezt igyekeztek a gyakorlatban megvalósítani. Most már ugyanezeket a fejlesztési elképzeléseket 2—3 változatban munTatabányai üzentek segítsége

Még sohasem nyújtottak ily an nagyarányú támogatást i tatabányai üzemek dolgozóik akásproblémáinak megoldásához, mint ebben az évben. L971-ben 180, tavaly 332 új ott- K>n építését segítették, az idén sédig több mint 400 lakás épül el a bányászvárosban az izemek anyagi támogatásával.

kálják ki. vagy készíttetik el, hogy belőle az üzemre nézve a legelőnyösebbet választhassák ki.

A MEZCBER Békés megyei kirendeltsége új szolgáltatást vezetett be. A termelő- szövetkezetek, az állami gazdaságok és a közös vállalkozások részére 2—3 gazdaság- fejlesztési változatra készítenek programot, melyet köz- gazdasági számításokkal is kiegészítenek. Ezekből a programokból azt választja ki a rendelő, amelyik számára a legkedvezőbb, vagyis olcsó beruházással magas termelékenységet, s nagy jövedelmet mutat.

Az első több alternatívát magába foglaló fejlesztési tervet a MEZŰBER Békés megyei kirendeltsége a Vi- zesfási Állami Gazdaságnak készítette , a szarvasmarhatenyésztés fellenditésére. A gazdaságban később döntenek arról, hogy melyik megvalósítása mellett maradnak.

mindnyájan nein jutotta^ el. Ha úgy adódik, segítenie kell megszerettetnie az új technikát, ami számára már nem idegen. Szükség esetén szorgalmaznia kell a gyerekekkel való szülői törődést a továbbtanulást. S meg számos példát lehetne felsorolni, amikor a kommunista munkásnak a párt álláspontját a falusi közvéle meny állásfoglalásává kell ten nie Ennek nagyon lenyeges fo ruma lehet maga a család is.

A* UZCniI és községi párt- szervezetek akaratán, törődésén összefogásán, tevékenységük összenangolásán múlik elsősei- ban. hogy falvain^ társadalmi életében még jelentékenyebb szerepet játszanak ax ipari munkások, s az egész közösség javára még erőteljesebben érvénye süljön a munkásosztály szemlélete, vezető szerepe.

Hegedűs Lászlód az MSZMP KB munkatársa

Az endrődiek 18. oklevele

Ismét bizonyított az Endrődi Takarékszövetkezet kollektívája. Korábban kiérdemelt megyei és országos kitüntetéseik mellett ez esetben a MÉSZÖV elnöksége és a KPVDSZ megyei bizottsága által adományozott „Megye Legjobb Takarékszövetkezete” címet kapták meg. Ez volt a 18. oklevél, amely a pénzintézet dolgozóinak munkáját méltóképpen reprezentálja.

Nem volt nehéz dolga Róza Vendelnének, a takarékszövetkezet ügyvezetőiének a szerdán délután megtartott ünnepségen indokolni e kitüntető cím elnyerésének jogosságát.

M.igt. annyi ' éven át, most is kiemelkedő munkájukkal szolgáltak rá. Többek között azzal, hogy kamatozó betétállományukat 1972-ben további 6 millió forinttal növelték. Ez országos szinten is nagy eredménynek számít. Ezzel elérték, hogy a múlt év végén már 30 millió 700 ezer forintra emelkedett az általuk kezelt betét- állomány összege. Tavaly ugyanis 560-nal nőtt e nónz_ intézetnél a betétet elhelyezők száma. E nagyarányú eredményhez jelentősen hozzájárult a múlt év májusában Gyomán megnyitott új kirendeltség, ahol 2 millió 200 ezer forint betétállomány -képződött. A kölcsön, nyújtás tavaly is fontos üzletág volt. Ugyanis 1972-ben 1800

szövetkezeti tagnak 10 millió forintot adtak kölcsönként. A pénzintézet iránti bizalmat példázza továbbá, hogy tavaly 643 fővel növekedett taglétszámuk és év végére 3 500-an vallották magukénak e takarékszövetkezetet. A szövetkezet részjegv- alapja tavaly elérte az 1 millió 130 ezer forintot.

Rászolgáltak tehát e kitüntetésre. Ugvanis jelenleg már 37 millió forint betétállományt kezelnek. Vagyis 6 millió 3Ó0 ezer forinttal többet, mint december 31-én.

— Balkus —- {

Közgazdász szemmel

A brigáímozgalomról

A napló második lapját piros tintával írták, pontokba szedve a brigád vállalásait.

Ha sok egyéb feladat teljesítése mellett csökkentik a se- lejtet, növelik a termelékenységet, ráadásul havonta egyszer közös mozilátogatást, is szerveznek, akkor előbb-utóbb elnyerik a szocialista címet.

Ván-e ebben valami kivetnivaló?

Kezdjük hátulról. A mozinál. A közös mozllatogatásnál. „A munkásosztály a paradicsomba megy”. Utoljára ezt a filmet látták közösen. Bizonyítja az erre vonatkozó naplóbejegyzéshez mellékelt 12 mozijegy is,' amelyből tizenegyet — és most tessék megfogódzkodni — a brigád vezetője szedett össze a földről előadás után. Egyedül ő jelent meg ugyanis a közös akción. De ezen igazán nem múlhat ugye a szocialista cim, amikor a termelésre vonatkozó vállalásait a brigád, százalékról százalékra túlteljesíti.

A túlteljesítésekért viszont prémium, többletbér jár. Ez — és nem a szocialista cím — az ösztönző ebben az esetben. De ezért sem lehet (gyarlóság is lenne) a brigádot megróni.

A lét határozza meg a tudatot Tudjuk, értjük, idézzük. Éppen csak figyelmen kívül hagyjuk néha. Vegyük példának a brigádmozgalmat, illetve magát a brigádot.

Brigád — a Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint — meghatározott termelési feladat közös munkával való teljesítésére az üzemen belül alakult kisebb szervezett csoport. Vagyis munkacsapat. És ebből kell kiindulni. Illetve abból, hogy a brigád tudatát (szocialista tudatát is) nem határozhatja meg- más, mint a léte. A brigád létét pedig az a meghatározott termelési (ezt a szót húzzuk alá) feladat indokolja, amelyet csak közös munkával, brigádmunkával lehet teljesíteni.

A brigád, illetve a brigád tagjainak legalapvetőbb feladata tehát a termelés. Szerencsés esetben erre ösztönzi a tagokat külön-külön is meg a brigádot együttesen is a gazdasági ösztönzők rendszefe. Elvárható teljesítményükre épül a vállalati terv, amely — ha józan — a brigádok átlagos teljesítőképességét veszi figyelembe

A brigádmozgalom ezek szerint sehol máshol nem kezdődhet, mint ott, ahol az általánosan elvárható, illetve megkövetelt brigádtevékenység véget ér. Ilyen alapon pedig a mozgalom célja sem lehet végső soron más, mint a termelés elősegítése. Azé a termelésé — a szocialista termelésé —, melynek eredményei alapjában,

alapjaiban határozzák meg létünket. Létünket, amely első számú alakítója tudatunknak.

Ebből pedig egyben az is következik, hogy a brigádmozgalom maga csak akkor nyer közgazdaságilag értelmet, ha a mozgalomnak valóságos gazdasági, közgazdasági tartalma van. Ez a tartalom pedig első lépésben: a termelés. Akkor, ha egy „meghatározott termelési feladat közös munkával való teljesítésére szervezett munkacsapat” már valóban szocialista módon dolgozik (és él). Akkor, ha a brigád tagjai nap mint nap tapasztalják, hogy az, amit csinálnak, másképp nem is mehet, csak ha együtt, egymást segítve csinálják. \

Ezen a ponton lép be tulajdonképpen a munka- és üzem- szervezés nemcsak mint nagy jelentőségű termelési, hanem mint fontos politikai tényező is. Termelési tényező, mert életképes brigádok nem hozhatók létre munka, és üzemszervezési megfontolások híján. Politikai, mert amikor a brigádok az együtt végzett munka során a tudatosság magasabb fokára lépnek (mert közben a munka s így a létkörülmények színvonala is emelkedett), maguk is felismerik a brigád „csapat mivoltjában” rejlő erőt. Ez tudniillik ott vélik politikai kérdéssé, amikor abban kell dönteni, hogy mire használjuk fel ezt az erőt, mi követi ezt a felismerést. Illetve, hogy ért- jülc-e, okosan alkalmazzuk-e amit tudunk, hogy a politika a gazdaság koncentrált kiíejezé- se.

Ha nem a brigádok jellegének legjobban megfelelő területen igyekszünk a feltárt többlet-energiát kamatoztatni, ha a brigádok „testére” szabott feladatok keresése, meghatározása helyett a szocialista munkaverseny külsőségeit tartjuk szem előtt a célok meghatározásánál, akkor a szocialista címért versengő brigádok tagjai szép lassan mind elmaradoznak a közös mozikról. Ennek már ugyanúgy nem látják értelmét, mint a többi, úgymond anyagi ösztönzéssel kellőképpen alá nem támasztott vállalásaik teljesítésének. Ebben viszont, — ha a brigád „többletf’-tevékeny- ségének nincs népgazdasági s így csoport és egyéni haszna (márpedig miért lenne, ha a vállalások azt nem célozzák) — megint csak nekik kell igazat adnunk politikailag is, meg közgazdaságilag is, mivel helyesen nem támogatják azt a fajta helyi brigfádmozgalom politikát, amely tettetett szeméremből nem számol a brigádmozgalom gazdasági vonatkozásaival.

Kőváry E- l ctcr