Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-27 / 97. szám
Éljen a munkás-paraszt szövetség, népi hatalmunk szilárd alapja! Mi újság áss Állami Biztosítónál2* Egy év alatt százhuszonnégymíllió forint kártérítésre Az Állami Biztosító Békés | megyei Igazgatóságánál elkészült a tavalyi, év mérlege. Ebből kitűnik, hogy 1972-ben megyénkben több mint 11 ezerrel növekedett a biztosítottak száma. ma már meghaladja a 210 ezret ' Tavaly kártérítésre 124 millió forintot fizettek ki. A legnagyobb összegeket ismét a termelőszövetkezetek kapták, hiszen ebből a pénzből a közös gazdaságoknak több mint 84 millió forint jutott. Az állami gazdaságokban történt károkra 6 és fél millió forintot fizettek ki. A legnagyobb károkat az elmúlt évben az állattartók szenvedték, akiknek állatelhullás miatt 36 milliót fizetett ki az Állami Biztosító. Nagyságrendben ezután a jégverés következik 29 millió forinttal, a téli fagy okozta károk pedig 15 millió forintjába került a biztosítónak. Járások (közül — a legtöbb kart tekintve — az orosházi vezet, ahol 24 és fél millió forintot fizettek ki. Ezt követte a szeghalmi járás 21 millió 700 ezer forinttal és a gyulai járás, ahol az ügyfelek csaknem 19 millió forintot vettek fel. A lakosság kárainak megtérítésére több mint 12 millió forintot fizetett az Állami Biztosító. A megyében összesen 14 . ezer 370 lakossági káresemény történt. Békés megyében ma már több mint 110 ezer dolgozónak van élet- és 'balesetbiztosítása. A biztosító néhány évvel ezelőtt kezdte meg a nagyösszegű élet- és balesetbiztosítást, továbbá a szociális segélyt nyújtó CSÉB szervezését. E csoportoknak már jelenleg több mint 100 ezer Jármiíse’ejtezés - 20 millió lorint fejlesztésre Elöregedett a járműparkja a Tiszántúli. Talajjavító és Talajvédelmi Vállalatnak Szarvason. A legutóbbi felmérések arról tanúskodnak, hogy 45 olyan járművet üzemeltetnek, melyek valósággal felfalják a vállalat jövedelmét. Ezért elhatározták, hogy a következő két esztendőben a korszerűtlen járműveket selejtezik, újakra cserélik. A járműselejtezés és az új gépek vásárlása annyira sürgős ennél a vállalatnál, hogy a vállalati tiszta jövedelem terhére már az idén is 2—2,5 millió forintot tartalékolnak erre a célra. Ennyivel bővítik j fejlesztési alapjukat. amely | most már évente eléri a 20 j millió forintot. Ebből ebben az esztendőben 6,8 millió forint jut majd új szállító járművek vásárlásara. 3 1973. ÁPRILIS 27. tagja van. Az elmúlt évben a megyében több mint 8 ezer CSÉB-tag részesült segélyben és gyógyüdültetésben. Megyénk lakossága balesetekből származó károk miatt az elmúlt évben 10 millió forint kártérítésben részesült. Tovább nőtt az elmúlt évben a közlekedési balesetek száma is, ézért 1970-hez viszonyítva a kárkifizetés háromszorosára emelkedett és meghaladta a 4 millió 100 ezer forintot. B. O. Meleg vizes előnevelő halastó Biharugrán A Biharugrai Halgazdaságban több mint hatmillió forintos költséggel felépült a 4,5 holdas meleg, vizes előnevelő halastó. Az új, temperált vizű tó rendeltetése: rövidíteni a piaci áruhal te- nyészidejét. A ponty általában három év alatt fejlődik áru hallá. előneveléssel viszont egy évet nyernek. A meleg -vizes tóba korai kelésu nemesponty-ivadékot helyeznek, s a kis halai-: at irányító ttán táplálják. A tó évente mintegy ötmillió zsenge ivadék előnevelésére alkalmas. §s* rElkéstek" a primőrök — Paraj, sóska van elegendő — Kevesebb borsót vetettek, mint tavaly Nőtt a fólia alatti terület, s áltálban megélénkült a . termelési kedv: az idén már 5 millió darabbal több, összesen 36 millió fej salátát adnak át a termeld gazdaságok a Jel vásárló kereskedelemnek. A zöldség-gyümölcs kereskedelmi egyesülés központjában elmondották. hogy ezen a tetemes mennyiségen belül 38 százalékkal több a fólia alatti hajta- tású áru, mint tavaly. Május 10-ig az 1972. évi 353 vagonnal szemben most 555 vagon- nyi primőr salátát vesznek át a termelőktől, s körülbelül egy. harmada kerül exportra. Az Hárman összefogtak A linzevgyártó gép elkészült és kitűnően működik. Megoldódott a Békés megyei Tanács Gyomai Sütőipari Vállalatának egy nagy gondja. „Valamit találjatok ki!” Amikor a vállalat megkezdte a tartósított cukrászsütemény, vagy ahogy szakberkekben nevezik, az édesipari liszteséin gyártását és a kereskedelem felismerte. hogy azt milyen köny- nyen el is tudja adni, egyszeriben kapóssá vált a kitűnő minőségű áru. Omlós linzerből azonban megfelelő berendezés- hiányában kevés készült és épben ebből kéllett volna a legtöbb. A gyomai gyárban mindenki tudta, hogy valamit tenni kfll. Az üzemi karbantartó részleg sok fejtörés után el is készített esv kézi meghajtású linzergyárt ', gépet, ami azonban nem felelt meg a célnak. Egyszer aztán Asztalos Sándor. a vállalat műszáki vezetője a gépkocsi-karbantartókhoz fordult: — Valamit találjatok Itt, mert baj van Az isten törődik vele. hogy csináljátok, csak jó legyen! —1 mondta nekik. Bula Károly géplakatos és autószerelő. sőt autószerelői mestervizsgája is van. Pésó.ülés pedig géplakatos. Mindketten nemcsak kiváló szakemberek, hanem vasakaratúak is. Amit a fejükbe vesznek, azt keresztülviszik. aminek már előzőleg nem egy esetben bizonyságát adták. Mentek, találtak, hoztak Annyit tudtak, hogy a húsdarálóhoz hasonló gépről van sző, amit természetesen villamos energiával kell. működtetni. Nagy tömegű tésztagyártáshoz nem elég a kézi erő. De hát hogy kezdjék? — Először egy közlőművet kellene szerezni — vélekedett Bula Károly. — Honnan? —» kérdezte Pésó ülés és menten támadt egy Ötlete: — Menjünk a túrkevei autóbontóba, hátha találunk valamit. Bejelentették Asztalos Sán- j dórnak, aki rendelkezésre bocsátotta a vállalati gépkocsit, j Túrkevén találtak is egy alkatrészt, ami megfelelt a célnak. Am soic más is kellett még. Egy idő után mentek újra. De már nem vállalati, hanem saját gépkocsin. És nem munkaidőben, hanem szabad, szombaton. Mentek, találtak, hoztak újabb meg újabb alkatrészt és fizettek. Számlát leértek, amit gyűjtöttek szépen. Munkaidő után az üzemben maradtak, esztergályoztak, fúrtak, gyalultak, szereltek. Egyre szenvedélyesebben. Alakult a szerkezet. Elhívták Hernádi Márton villanyszerelő kisiparost, hogy a villamos meghajtást eszelje ki. Jött szívesen, amikor megtudta, hogy miről van szó. Néhány évvel ezelőtt még ő is a kenyérgyárban dolgozott, ismerte jól két régi kollégáját, biztos volt abban, hogy ők hárman nem vallanak kudarcot. Valamivé válni a szakmában Hanem azért néha-néha mégis elakadtak. A technikát a tészta tulajdonságaival összhangba hozni, nem könnyű dolog. Milyen követelményt támasztanak a cukrászok? Ha keményebb a tészta, erősebb alkatrészek kellenek. A villamos energiát is ah_ hoz kell méretezni. Olykor-olykor a sok hiábavaló kísérletezés miatt szinte minden reményüket elvesztették. Késő este elkeseredetten mentek haza. Otthon meg az asszony támadt rájuk: — A fene egye meg azt a gépet, másra se gondolsz! — fakadt ká többször is Pésó Illés felesége. Egyszer meg vacsora közben hirtelen valami jó ötlete támadt Bula Károlynak, amit a kezével akaratlanul a levegőbe rajzóit. — Csak nincs valami bajod? ■— kérdezte ijedten az asszony. A reményvesztettség soha sem tartott sokáig. Rendszerint már másnap fokozott erővel láttak- a munkához. Demcsák Mihály igazgató és Asztalos Sándor nap_ nap mellett buzdította őket. Pénzről soha egy szó sem esett. Nem arra ment a „játék”. Egyszerűen azt akarták bizonyítaná, hogy van a fejükben és a kezükben annyi, amennyi egy ilyen gép elkészítéséhez kell. Valamivé válni a szakmában! Nevet szerezni. Nem a megszokott munkával, hanema olyan új létrehozásával, amit joggal nevezhetnek alkotásnak. Tavaly szeptemberben kezdték és e7 év februárjában készültek el. szépen elrendezve kerül a tepsire. Okos gép, mindent tud. Hol van ez attól, amelyik két sorban adta ki a tésztát és még tartani is kellett alá a tepsit? Ráadásul a tepsin a tésztát kézzel méretre kellett vágni. — Két ős félszeres mennyiséget egy műszakban hárommal kevesebb dolgozó állít elő rajta — magyarázza Asztalos Sándor, aki legalább annyira örül a sikernek, mint Bula Károly, Pésó Illés és Hernádi Márton. — Mennyi a megtakarítás? — Hogy forintban mennyi, azt majd pontosan kiszámítjuk. Bizonyos. hogy egy év alatt is sok tízezer forint. Ebből pedig jut szépen a három alkotónak. A vállalat most már annyi omlós linzert gyárt, amennyit a kemencében ki tudnak sütni és a kereskedelem is elégedett. Ha pedig az alkotók erre járnak, nemigen mulasztják el, hogy egy pillantást vessenek a gépre. Azért, hogy lássák és hallják, hogy működik. Áz emlékek pedig* megszépülve idéződnek fel bennük. Pásztor Béla ! idén valamivel később érik be i a szabadföldi áru. Mint mondották, az időjárás ! az oka annak, hogy most, ami- i kor több áru várható, mint a- j múlt esztendőben — még nincs , elegendő saláta a piacon. A borús, szeles időben, napfény ! híján körülbelül egyhetes késéssel érik be az áru zöme. Két éve annak, hogy a gaz- i daságoik: átálltak a hónapos j vajretek termelésére. Ennek ; köszönhető, hogy szép. nagysze. I rű áru jut a ZÖLDÉRT bolt- ! jaiba, szinte kizárólag Kiskunfélegyháza környékéről. Meleg- agyi retket az ország számos más vidékén termelnek, de mindenütt csak kis mennyiségekben. Az előzetes becslések szerint körülbelül 23 millió csomó retek felvásárlásáról lehet szó. A termélőfcnek egyébként jelentős károkat okozott az április 10—i szélvihar; alaposan megtépázta a fóliasátrakat, több helyütt. még a tartóbordázat is eltörött, A Tiszai V egyikom biná 1 segítségével a fóliát gyorsan pótolni lehetett, de az átmenet idején fedetlen termés „megfázott’ , érése késik egy kicsit. A szabadföldi retek május 5-e körül várható a boltokban, s ettől kezdve igények szerinti ellátás ígérkezik fővárosban, vidéken egyaránt. Körülbelül 5 millió csórna zöldhagyma átvételével számolnak. Május első hetében kezdik szedni az őszi ültetésül. Termelése visszaesőben van: magas a szaporítóanyag, a dug- hagyma ára, s emellett munka- igényes is. mert nálunk már hosszabb idő óta tisztítva árusítják a zöldhagymát. Az áru zöme később érkezik, mint máskor. Jelenleg 50 fillérrel drágább a múlt évinél. A hegyes zöldpaprikánál ez az árkülönbség körülbelül 20 fillér darabonként. Paprikából viszont többet termelnek faz idén a fűtött üvegházakban, fóliasátrak alatt. Naponta átlagosan 80—100 ezer darab érkezik. A hajtatott karalábé — bár ennek is ártott a vihar — az 1 igények szerint kapható, csakúgy, mint a sóska és. a paraj is. A borsó fejlődése visszamaradt, az első szállítmányok csak május közepén várhatók. Megszépülnek az emlékek Egy gombnyomással indul a j gép. Tizenhét sorban jön ki be- | lőle a méretre vágott, tészta, ami 1 1
