Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-03 / 78. szám

az áruforgalmunk A* árucserefargalmt jegyző­könyvek összesített adatai sze­rint az idén mintegy 230 millió rubellel nő áruforgalmunk a szocialista országokkal — mon­dotta hétfői sajtótájékoztatóján Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes. A behozatal körülbelül tíz. a kivitel 3.6 szá­zalékkal lesz magasabb, mint tavaly, forgalmunk tehát kie­gyensúlyozottabbá válik, bár ex­portunk igy is túlhaladja majd az importot. A jegyzőkönyvék szerint a szocialista országoktól az idén 1770 millió rubel érté­kű árut vásárolunk, 1878 millió rubel értékben szállítunk. A legfőbb partnerünk tovább­ra is a Szovjetunió, amellyel idei forgalmunk túlhaladja az 1,9 milliárd rubelt. (MTI) Három téglagyár és a gépgyártó üzem elnyerte az Élüzem címet A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat tavalyi ter­melése értékben 12 millió fo­jtottál, a nyeresége 6 millió fo­rinttal haladta meg a, 1971. évit. A termelékenység 2,3 szá­zalékkal nőtt és téglából 1,5, cserépből 1,1 százalékkal csök­kent a selejt. A vállalat egy ha­vi átlagkeresetnek megfelelő összegű nyereségrészesedést fi­zetett ki a dolgozóknak. Az eredmény elérésében nagy szerepe volt az immár több mint egy évtizedes szocialista brigádmozgalomnak, melyben 106 brigád vett részt é» 102 el­nyerte a megtisztelő címet. Sok brigád már többszörösen. Felföl­Primőr dömping a piacokon - Olcsó a tojás- Kevés a baromfi Megyénk varosamban „ leg-, utóbbi hetipiacokon primőr dömping volt. Ez az igen enyhe tél és a korán beköszöntött ta­vasz eredménye. A primőrök ára is lényegesen alacsonyabb, mint; a korábbi évék hasonló idő- ! szálkában. Békéscsabán (különö- ; sen sok fejes saláta volt és pa-1 raj. A saláta darabját 3 forin­tért adták a termelők, s a leg­utóbbi piacon 1920 darabot ki- ; náltak eladásra. Parajból 100 ki­logramm érkezett, kilója 20—25 forint volt. 1265 csomó retket is Tudósítónktól hoztak, csomóját 4 forintért ad­ták. Volt még sóska és zöld- ; hagyma is, a, utóbbi csomóját | 1.50- ért kínálták. Különösen sok tojás érkezett ; a csabai piacra, összesen 13 ezer ! 800 darab, s ez a nagy feíhoza- j tai az árakat is befolyásolta. í Rendkívül olcsó volt a tojás, a ! zömét egy. forintért adták dara- bonként. Kevég volt viszont a ; burgonya, összesen 3970 kilo­gramm, s az ára ús Igen magas; 4.50- 7 forintért adták kilóját. A baromfipiacon csupán Bé- j késcsabán volt nagy a kínálat,1 Gyulán igen kevés, Orosházán pedig a zárlat miatt nem is j árultak. Békéscsabán 559 pár csirkét hozták a termelők, kiló­ja 20—30 forint volt. Gyulán a zárlat óta pénteken volt az első piac, amikor ba­romfit lehetett kapni, de mind­össze 10 párat hozták. Üjdonság volt a zöldpaprika, amiből 300 darab érkezett, a hegyeset egy forintért, a szebbjét viszont 3 forintért kínálták a termelők. Paraj 12 kilogramm volt. csomója 1—1,50, salátából 450 darab ér­kezett. s igen olcsó volt, már 1.50- ért is lehetett vásárolni darabját. A tojás ára itt is meg­felelő 1,10—1,20 forint volt. A városok közül ezúttal Oros­házán volt a legkisebb a heti­piac* GyermekkönyYlár nyílt Battonyán A múlt héten adta átPalotai Béla j iskolaigazgató, Battonya Nagy­községi Tanács elnök-helyettese ! az újonnan létesített gyermek- j könyvtárat A 33 négyzetméter alapterületű könyvtárhelyiség kialakítása 30 ezer forintba ke­rült. A berendezés és a köny­vek értéke meghaladja a 80 ezer ! forintot. (Ménesi György) : di Péter a békéscsabai I-es szá mú téglagyár garatos (a nyers gyártáshoz szükséges anyagól feldolgozó) brigádja elnyerte i Vállalat Kiváló Brigádja címet aranyjelvényt 19, ezüstjelvény 30, bronzjelvényt 18 brigád ka­pott, a brigádok tagjait pedig s vállalat összesen 233 ezer forint­tal jutalmazta meg. Az Élüzem címet a békéscsa­bai I-es és Il-es, valamint « békési téglagyár és a gépgyárit üzem érdemelte ki, melyei együttesen 135 ezer forint ju­talomban is részesültek. A tavalyi jó gazdasági ered­mény alapján lehetővé vált hogy a vállalat a dolgozók la­kásépítésének támogatására 408 ezer forintot használjon fel. A békéscsabai téglagyár óvoda és bölcsőde fenntartására 741 ezer forintot fordított, emellett 1 millió 200 ezer forint támoga­tást nyújtott a városi gyermek­intézmények fejlesztésére. Jelentős összeg jutott a dol­gozók munka- és szociális körül­ményeinek a javítására is. Bé­késcsabán fejlesztette a vállalat az agyagbánya dolgozóinak a szociális létesítményét. A békés­csabai Il-es számú téglagyár alagútkemeneés üzemében a hő­mérséklet csökkentésére elszívó ventillátort létesített és a gyár­ban, valamint a, öntödében is fejlesztette a szociális létesít­ményt. A dolgozók élelmiszeré­nek megóvására az üzemrészek hűtőszekrényt kaptak. Szakszervezeti üdültetésben tavaly 121 felnőtt ás 31 gyermek vett részt. a vállalat balatonlel- lei bérelt üdülőjében pedig 92 felnőtt és 62 gyermek fordult meg Ezenkívül a kassai tégla- és cserépipari vállalattal kötött baráti megállapodás alapján 42 iskoláskorú gyermek csereüdül­tetésére is sor került. Munkaszüneti és pihenőna­pokon a vállalat saját autóbu­szain ezernél több szocialista brigádtag ég hozzátartozó vett részt kiránduláson és látogatott el az ország legszebb tájaira. A év eleje óta a vállalat tíz Csongrád megyei téglagyárral bővült, melyeknek, mintegy 900 dolgozója van. Most szerveződik a szocialista munkaverseny, melynek keretében várhatóan 20 brigád tűzi célul a szocialista cím elnyerését. Á legfőbb mutató M ostanában gyakran szó esik a munkahelyi köz­érzetről. Érthető ez hi­szen a munkahely légköre, de­mokratizmusa. a szocialista bri­gádmozgalom, a technológia tö­kéletesítése, a belső tartalékok feltárása, egyszóval a termelé­kenység továbbnöve'ése elvá­laszthatatlan attól, hogy mi­lyen az az üzemi miliő. Meg- kapóan jellemezte az üzemi de­mokrácia kiszélesítésének jelen­tőségét. az érvényesítés módsze­rét Dudás Mihály a MEDOSZ megyei aktívatanácskozásán. Azt mondta, hogy * dolgozók a munkával kapcsolatban lénye­gében annyit mondanak el, amennyit közvetlen vezetőjük meglenged, amire lehetőséget ad. Valójában így van ez. Ahol az emberek kölcsönösen kicserélik tapasztalataikat — beosztásra való tekintet nélkül — arról, hogy miként tudnának többet termelni, eredményesebben gaz­dálkodni. ott az ügy megértésé­vel nem lehet különösebb gond. Az egyszerű emberek szívesen beleszólnak dolgaikba, ha érzik, hogy erre az üzemi vezetés igényt tart s ha cserébe megbe­csülés övezi őket. Nem tudni, hogy má oknál fogva, különösen az utóbbi években mintha csökkent volna a kétkezi dolgozók iránti anya­gi megbecsülés a megye mező- gazdasági üzemeiben. Persze vannak kivételes esetek is. A Mezőhegyesi és az Orosházi Ál­lami Gazdaságban példamutató­an kihasználták a bérfejleszté­si lehetőséget, az árszínvonal növekedését, tehát jói ellensú­lyozták. A többi gazdaságban nem ez történt Az engedélye­zett 4 százalékot nem vették igénybe, sót három helyen csök­kent a fizikai dolgozók kere­sete! Ezt semmivel sem lehet indokolni. K ormányunk olyan belpo­litikát folytait, mely a dolgozók életszínvonalá­nak állandó növekedését szol­gálja. A kérdés csupán az le­het, hogy a Vizesfási. a Szeghal­mi és a Biharugrai Állami Gaz­daságban máért fagyasztották be a bérfejlesztést? Ez a befa­gyasztás ellentétes a pért és g kormány politikájával. A dol­gozók bérügyeit különösen a fizikai munkakörben foglalkoz­tatottakét megkülönböztetett fi­gyelemmel kellene mindenkor és mindenhol kezelni. Nem véletlen, hogy a mun­kásosztály anyagi helyzetének javítására a múlt év novembe­rében a párt Központi Bizott­sága részéről állásfoglalás lá­tott napvilágot. Lehetséges, hogy egyes állami vállalatok a korábbi években hasonlóan jár­tak el. mint az előbb említett gazdaságok? A Központi Bi­zottság állásfoglalása éppen ezért intő figyelmeztetés volt arra és még ma is az, hogy a bérügyekben okosabban, jobban, megfontoltabban politizáljanak a gazdasági vezetők! Az állami gazdaságok esetében is meg kel­lene előzni egy esetleges közi­ponti állásfoglalást. A lehető­ség. minden egyes üzemben adott, csak ezzel élni kellene. A z anyagi megbecsülés mellett mind több szó esik az erkölcsi elisme­résről is. Már egy évvel eze­lőtt is megállapította a ME­DOSZ megyei bizottsága, hogy a Kiváló Dolgozó jelvények adományozása évről-évre foko­zatosan csökken. Mind keve­sebb dolgozó tűzheti mellére a csillagot. De miért, mikor mind több üzemről tudjuk, hogy igen kimagasló munkasikere­ket értek el újítások, technoló­giai eljárások tökéletesítése ré­vén. A szocialista brigádmozga. lom is terebélyesedett, az üze­mek előtt álló gazdasági fela­datok tavaly is és ezelőtt is lé­nyegében a tervezett fö'ött tel­jesültek. Nehezen lehet elhinni, hogy ebben a nagy küzdelem­ben nem születtek elismerésre alkalmas kiugró eredmények. A vállalati vezetésnek, ide­értve a politikai és a tár­sadalmit is, az eddigiek­nél körültekintőbben kellene munkálkodnia az emberek, különösen a kétkezi dolgozók érdekében. Arról van szó, hogy a helytállást brigádonként és dolgozónként egyaránt mérle­gelni Írellene és az elismerés lehetőségével jobban élni, mint az tapasztalható A munkahe­lyi légkör Javításához mindez­zel nagyban hozzá lehetne já­rulni és növelni tehetne a dol­gozók kedvét az előttük álló tervek teljesítésére. Dupsi Károly nem mehetnek el saó nélkül aa olyan jelenségek mellett, amikor egyesek a helyi érdekeket a na­gyobb közösség érdeked elé b*- lyezik. De akkor sem, ha azt tapasztalják, hogy a helyi szer­vek vagy azok vezetői a hatás­körükbe tartozó ügyekben nem intézkednek, hanem „fentről” várják a helyzet megoldását, ké- nyelmeskednek, elhárítják ma­guktól a felelősséget. A helyi politikai munka irányítása min­denütt az ott dolgozó pártszer­vek, pártszervezetek feladata. Ehhez szorosan hozzátartozik a különböző szervek munkájának koordinálása csakúgy, mint » központi és helyi érdekek össz­hangjának megteremtése, annak ellenőrzése és segítése, hogy a helyi gazdasági, kulturális, kommunális tervekben érvénye, süljenek a központi célkitűzé­sek. TARTAIJWAS, céltudatos he­lyi politika csak a szocialista de_ mokrácia légkörében képzelhető el. Csak így érhető el, hogy e politlto ne maradiján néhány{ helyi vezető gondja, hanem va­lóban a lakosság legszélesebb ré tegeinek ügyévé váljon. Ehhez a politikai feltételeket helyileg elsősorban az ottani pártszer- veknek, pártszervezeteknek kell biztosítaniuk. Mindenekelőtt ne kik) nzükkége« munkálkodniuk az egészséges, pezsgő helyi köz­élet kibontakoztatásán. Az általános politikai érdeke­ken túl ez azért is nagyon fon­tos, mert alapfeltétele például annak, hogy megalapozott, reális j fejlesztési, községpolitikai ter- j vek készülhessenek — olyanok, : melyek anyagi-pénzügyi oldal- ; ról kellően alátámasztottak. Ez j ugyancsak a politikai felelősség ! dolga. Közismert ugyanis, hogy : az ilyen természetű saját dön- j f áséként ma már az anyagi-er- ; kölcsi felelősséget nem lehet át- ; hárítani a felsőbb szervekre, s : ha ezek a tervek-célkitűzések el. ■ vesznek a sorozatos ígérgetések- : ben, meggyengülhet a lakosság- j gal való kapcsolat. Természete- ; sen ehhez párosul egy másfajta ■ felelősség is. Az tudniillik, hogy j a lakosság igényeit az anyagi le. : h«tőségekhez mérten reálisan : besorolják, s szükség, esetén ; megalapozottan és felelősségtel- ■ iesen merjenek nyilatkozni ar- ! ról is, mely igények megválóéi- : tásához nincs meg jelenleg a : lehetőség. Ez becsületesebb do. : log, mint a megoldásnak soro- ; zatos ígérgetésekkel történő • minduntalan elodázása. Nem j kétséges, hogy a nyílt, őszinte : szavakat e tekintetben is szíve- ; sebben veszik és meg új értik az * emberelő. A HELYI POLITIKA tehát ■ egyaránt igényli a bátor kezde- ■ ményezéseket és a felelősség • .ugyancsak bátor vállalását. ; Mindkettő csak megfelelő lég- j körben bontakozhat ki — s a j légkör kialakításában a párt- « szervezetekre nélkülözhetetlen j feladatok hárulnak Dr. Látos István j a* MSZMP KB munkatársa : Panorámába utóbuszok exporttá Az Ikarusz Karosszéria és Járműgyár székesfehérvári üzemében az idén 2000 IK—25!>-5s tí­pusú panoráma-ablakos autóbusz készül. A modernvonaiú járművek iránt külföldről is ér­deklődnek. A Szovjetunió. Irak és az NDK vásárol belőlük. (MTI Fotó: Jászai Csaba feiv.—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents