Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-03 / 78. szám

A Magyar Vöröskereszt nemzetközi tevékenysége „Megbecsülést as Ifjúkommunista névnek Április végén össze® a Ma­gyar Vöröskereszt IV. kongresz- szusa. Csaknem 10 500 alapszer­vezet egymillió-hatvanezer fel­nőtt és ifjú vörösíkeresztese ne­vében ötszáz küldött vonja meg a hazai vöröskeresztes tevé­kenység négyesztendös mérlegét, s szabja meg a következő évek legfontosabb céljait, feladatait. 110 éves múlt —- negyedmilliárdos tagság A nemzetközi Vöröskereszt­mozgalom nagy családjában — 116 tagszervezet csaknem 250, millió vöröákeresztest tömörít soraiba —■ a Magyar Vöröske-; reszt azok közé a nemzeti tár­saságok közé tartozik, amelyek mögött sok évtizedes múlt, gaz­dag tapasztalat álL Jövőre ün­nepli fennállásának 95. évfordu­lóját, s tagjai joggal büszkél­kedhetnek azzal, hogy megala­kulása óta tevékeny, aktív osz­taga a nagy nemzetközi mozga­lomnak. Ha — természetesen csak egé­szen vázlatosan — jelezni akar­juk a nemzetközi vöröslkeresztes mozgalom 110 esztendős útját, nem mellőzhetjük az alapító, a svájci Henri' Dunant nevének említését. Ő volt az, aki vélet­len szemtanúja lévén az 1859 júniusi solferinói véres ütközet­nek, nem tudott puszta szemlé­lője. maradni a megrágó ese­ménynek: a környékbeli nőkből ápolószemélyzetet toborzott, ösz- szészedte velük a csatatéren a még élő sebesülteket, saját és V svájci barátai költségén kötsze­reket szerzett be, s maga is részt vett több mint ezer sebesült ápolásában, gondozásában. Az emlékezetes élmény hatá­sára könyvet írt, amelyben konk­rét javaslatot is tett: az egyes országokban már béke idején hozzanak létre olyan segélyszer­vezeteket, amelyek háború ese­tén — önkéntesek segítségévéi — gondoskodnak a sebesültek és betegek ápolásáról, nemzeti­ségükre való tekintet nélkül. E gondolat nyomán alakult meg Genfben egy bizottság, amely 1863-ban felvette a „Nemzetkö­zi bizottság a sebesültek ápolá- i sára” elnevezést; innen számít­juk a vöröskeresztes mozgalom születését. Nemcsak a háború ellen Az a körülmény, hogy a Vö­röskereszt-mozgalom tulajdon­képpen a háború áldozatainak védelmére alakult, hosszú idő­re rányomta bélyegét tevékeny­ségére. Igaz, évtizedeken kérész-, tül általánosan elfogadott elv volt, hogy a háborúk az embe­riség történetének elkerülhetet­len velejárói, tehát a Vöröske­reszt-társaságoknak is a háború­Az AFIT. XVH. sz. Autójavító Vállalat, békéscsabai üzeme felvételre keres I tmk-lakatost es 1 szippantó gk.-kezelőt Jelentkezés: Békéscsaba, Szarvasi út. 136682 békés 1973. ÁPRILIS 3. ra való felkészülést, a háborús segítségnyújtást kellett elsőrendű feladatuknak tekinteniük. Az első világháború utáni helyzet azonban a Vöröskereszt­mozgalmat válaszút elé állította, és szinte halaszthatatlan felada­tává tette a békében végzendő tevékénységet. Az Októberi For­radalom gyökeres változást ho­zott az orosz Vöröskereszt éle­tében is: a szervezet legfonto-' sább feladata a békés, minden­napi munka, a nép egészségügyi szolgálatához való hozzájárulás lett Az első világháború után, 1919 májusában alakult meg a Vöföskereszt Társaságok Ligája, amelybe fokozatosan valameny- nyi működő társaság belépett. Ezzel a Liga tudajdonképpen az egyes nemzeti társaságok szövet­sége, föderatív központja lett Programjában arra irányította a figyelmet, hogy a nemzeti társaságok békeidőben elsősor­ban egészségügyi feladatokkal foglalkozzanak: a közegészség- ügyi viszonyok javításával, a TBC, a malária és egyéb fertő­ző betegségek elleni küzdelem­mel, betegápolással. Megnyílt tehát az út a békés tevékenység felé. Az emberek egészsége, a bajbajutottak segí- j tése érdekében végzett munka j világszerte megnövelte a Vörös- kereszt tekintélyét Megváltozik a jelszó Természetesen folyamatosan végezte tevékenységét a Vörös- kereszt Nemzetközi Bizottsága is, amely ösztönzője, később le­téteményese lett a háború áldo­zatainak mind hathatósabb vé­delmet nyújtó nemzetközi egyezményeknek, azok bővítésé­nek. Mivel a korábbi megálla­podások— különösen a háborúk totálissá válása következtében — már nem feleltek meg a kö­vetelményeknek, újra és újra kiegészítették a korábbi egyez­ményt. Az elmúlt években az 1949. évi négy egyezményhez’ két úgynevezett kiegészítő jegy­zőkönyv készült el, elsősorban a polgári lakosság, az egészség- ügyi személyzet, a fegyeveres konfliktusokban részt vevők, stb. fokozottabb védelmére. Egyre inkább előtérbe kerül­nek aZ egészségügyi kérdések; az egész emberiség jövője szem­pontjából oly fontos környezet­védelem, a tudományos-techni­kai forradalommal jelentkező problémák. Ezért a régi vörös­keresztes jelszót: „Inter arma caritas!” (Könyörületesség a há­borúban!) mindinkább az új váltja fel: „Per humanítaíem ad pacemf’ (Humanitással a bé­kéért!) A Magyar Vöröskereszt is — lépést tartva a fejlődéssel — al­kalmazkodik az új helyzethez, az abból adódó új feladatokhoz. A széles körű egészségügyi te­vékenység mellett részt vesz a nemzetközi segélyakciókban. Az elmúlt évben például 200 ezer forint értékű élelmiszert jutta­tott el Felső Volta éhező lakos­ságának, nagyobb mennyiségű gyógyszert és egyéb segítséget küldött Guineának, Szíriának, Kenyának. Részt vesz a Liga akcióiban, évente átlag 3 millió forint értékű segítséget nyújt az * elemi csapások vagy fegyveres konfliktusok áldozatainak. A vöröskeresztes tevékenység- nagyszerű fejezete a vietnami­ak megsegítésére szervezett vér­adó akciók sorozata, melyből a lakosság minden rétege tkivette a részét. * KISZ-esek fogadalomtétele Békéscsabán Tegnap, este 5 órakor Békés­csabán, a Szabadság téri Lenin- szobor előtt több mint 600 fiatal tett fogadalmat a Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlaja alatt. Az ünnepségen jelen volt Tóth Pál, a Kulich Gyula Mun- kásőr-zászlóalj parancsnoka, Béres János, az MJISZ békés­csabai városi titkára, Baki Ist­ván főhadnagy, a városi rendőr- kapitányság vezetője, valamint az üzemek, intézmények, isko­lák vezetői, képviselői és több száz békéscsabai lakos. A Himnusz hangjai után Ilovszki Lajos, a KISZ Békés­csabai Városi Bizottságának tit­kára köszöntötte a fogadalmat tevő fiatalokat, a Felszabadulási Hála-staféta résztvevőit; vala­mint a szovjet, NDK és jugo­szláv fiatalok csoportjait és a fogadalomtételen megjelenteket. Ezt követően a fiatalok ajká­ról felhangzott a fogadalom szövege... „Megbecsülést szer­zek az Ifjúkommunista név­nek”. A fogadalmat Araczfld János, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának titkára fogadta, majd köszöntötte az ifjúkom­munistákat, hangsúlyozva, le­gyenek büszkék, hogy a Kom­munista Ifjúsági Szövetséghez tartoznak, mert ez a szervezet ifjúságunk legjobbjait tömöríti magába. A fogadalmat tevők, a szovjet fiatalok és a Hála-staféta részt­vevői koszorút, illetve virágot helyeztek él a Lenin-szobor ta­lapzatán. Az ünnepség a DlVSZ-induló hangjaival ért véget KISZ-kitüntetések átadása A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bizott­sága hazánk felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából KISZ -ki.tü nte téseket adományo­zott az ifjúság érdekében ki­emelkedő munkát végzőknek, s a mozgalmi élet legjobbjainak. Hétfőn a Hotel Ifjúság díszter­mében rendezett ünnepségen dr. Horváth István, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titká­ra nyújtotta át a kitüntetéseket. Huszonnyolcán kaptak Ifjúsá­gért érdemérmet., harminckilen­cen KISZ-érdemérmet, hárman pedig Kiváló Ifjúságii Vezető ér­met Í3. Ha nem tiszta a levegő, a ku­tyás Elza ki se lép a gyárudvar­ra. És ha mégis rajtacsípik, hogy átinal egyik műhelyből a másik­ba, megzendül a kutyakórus. Egy kutyaszakértő szerint, aki egyszer innen a portásfülkéből fülelte a kórust, hangerőben legalább száz eb csaholt a gyár­udvaron. Az úgy kezdődött, hogy Pe- recz Vince valahol a városban látta meg az öregiányt, amint egy ebet húzott maga után. Es­küszik, hogy vizsla volt, ronda vörös szőrrel, lelógó és rongyos lapátfülekkel. Elza szoknyájá­nak alsó szélét szimatolta . Perecz Vince persze már a gyárból ismerte Elzát és mint­hogy azonnal felismerte a hely­zetet is, ott az utcán nyomban elugatta magát. A dög rögtön felkapta a fejét, de Elza nem vette a lapot. Nem nézett az ugatás irányába, pedig ahol ugatnak, arra oda kell figyel­ni. A vizsla rántott egyet a pó­rázon, aminek Elza egy pillana­tig engedett is, de aztán egy szemrehányó pillantással vissza­húzta az ebet. Még egy rövid vakkantás hallatszott a távolból, de a vizsla akkor már leszerel­ve érezte magát és csak lapát­füleivel jelezte, hogy mindent hallott. Ahogy legközelebb Perecz Vince meglátta Elzát a gyárud­varon, ha akart volna se tud el­lenállni az ugatásnak. Szerin­tem olyan ez, mint az ének, ha ezzel nem szélesítem a tudat­lanságom. Természetesen ezzel azt akarom mondani, hogy van eset, amikor az éneknek sem lehet ellenállni. Ha nem hazud­nak a szesztestvérek. Elég az hozzá, hogy minden ember tud ugatni ha akar. Jócskán akar­nak, mert most már hiába is pró­bálnék mellébeszélni, ezt a cir­kuszt a gyárban megállítani nem lehet. Nem létezik. Ha ku­tyás Elza megjelenik a műhely­ajtóban és körülötte nem tiszta a levegő, a gyárudvaron úgy szólal meg a kutyakórus, mint a holdvilágos faluvégen. Vakul­jak meg, ha nem így van. Nap­ról- napra mindezt ezzel a két saját fülemmel hallom. Még azt is Hozzáfűzöm, pusz­tán a tárgyilagosság kedvéért, hogy engem is, szinte elkap ez a láz, ahogy Elzát látom egyik műhelyből a másikba átslisszol- ni az udvaron. Mint megfigyelő állítom, már amennyire az éj­jeliőr az esti órákban láthatja a terepet, az első vakkantásra végig a gyársoron kivágódnak az ablakok, megtelnek a mű- heiyajtók megáll a targoncás az udvaron és a levegő remeg az ugatástól. Pillanatnyilag a kutyás Elza a legnagyobb szám a gyárban. Egy üzemnek is megvan a magánélete. De menjünk tovább, ha már a szórakozásnál tartunk. Már amin az éjjeliőr szórakozik, minthogy ki van rekesztve az éjszakai murikból. Ez hétszent­ség. Ha nem így lenne, nem lé­tezne a világon éjjeliőr. De sza­badság még annak is jár, amint céloztam rá. Tudja ezt még a szakszervezet bizalmija is. mert idejön hozzám, mi a vélemé­nyem, van egy út a külföldi tengerhez. — Maga Gáspár ugyanis erre rászolgált. Rászolgált erre már az apám, meg az anyám is, aki világra- hozott. Miért ne hozott volna? Éjjeliőrre mindig szükség van, amíg lesz éjszaka. Ez pedig úgy tudom, nem fogyóeszköz. Na­hát. Ma este várom a Nellit. Szóval azt mondtam neki, mármint a bizalminak, anyus- kam utazz magad. Engem ne te­gyetek boldoggá azzal, hogy az­tán dörgöljétek az orrom alá. Különben is, jártam már kül­földön. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents