Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-13 / 86. szám
F^l év alatt 69 vagon baromfikonzerv a Szovjetuniónak Szalagon a baromfikonzerv Tíz éve hozták létre Orosházán az ország első, mai napig is egyetlen foaromfiikonzerv-üze- mét, amely a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat orosházi gyárához tartozik!. Tíz év alatt sokat fejlődött itt a baromfikonzerv-gyártás, újabb és újabb termékeket állítottak elő az üzem szakemberei. Ma már nagyon sokan ismerik, ked. vélik az országban, de határainkon túl igf a libamájkrémet, a szárnyas pástétomot, az üdülő- és camping-krémet, vagy éppen a libamájkrémet szarvasgombával. 1971-ben csaknem 94 vagon, a múlt évben 88 és fél vagon konzervet gyártottak. Ismeretes, hogy korábban ér- j tőkésítési giondokkal küzdött al gyár, ami azonban az elmúlt évben örvendetesen megoldódott Nagy mennyiségű szovjet export megrendelés érkezett, s a szállítást tavaly augusztusban megkezdték. Nem egészen fél év alatt 69 vagon baromfikon- zervet szállítottak a Szovjetunióba. A következő években az igény várhatóan növekedik majd,. Az idén eddig 27 vagon konzervet indítottak útnak Orosházáról a Szovjetunióba. A konzervtermelés mellett foglalkoznak egyebek között libadarabolással, füstölt mell és tömbhúsok gyártásával. Az üzem elmúlt évi termelési értéke több minit 99 és fél millió forint volt. Az eredményes munkát bizonyítja, hogy 1970- be,n és 1971-ben elnyerte a Szocialista Üzem címet. Ebben- nagy szerepük volt a szooialis- tp brigádoknak. Tóth Katalin > öáfe äs. Hiszen valamennyi alapszervezet képes felmérni, hogy működési, területén milyen a munka szervezettsége, az anyag- ellátás, hogyan alakul az erkölcsi-anyagi megbecsülés, a dolgozók éjj a vezetők viszonya, milyen mértékben van a kifizetett bér mögött termelés, hol vannak még tartalékok, és így tovább. S ha ezeket jól ismeri, akkor az érdemleges segítségnyújtásra is képes. Vannak kérdések, amelyek a dolog természetéből fakadóan senki másra nem tartoznak, csak a pártszervezetre. S vannak olyanok, amelyeket a gazdasági vezetésnek, illegve . az egyéb mozgalmi szerveknek, tömegszervezeteknek kell megoldaniuk. Itt is érvényes, amit minden normális emberi munkamegosztásnál: ha mindenki ismeri a maga kötelességét, tudja a felelősségét, akkor működik jól a, egész gépezet. A párt elsősorban politikai eszközökkel vezet, s a gazdálkodásra is politikai ráhatást kell gyakorolnia. A rendelkezésre álló politikai eszközökkel élve, a pártszervezet képes összehangolni a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekeket. Ha egy adott üzemben, termelőegységben a párt gazdaságpolitikájával ellentétes folyamat játszódik le, a pártszervezetnek először politikai eszközökkel kell fellépnie. De ha ez' hatástalan, nem riadhat vissza az adminisztratív eszközöktől sem. Mire gondolunk a politikai eszközökről szólva? A pártszervezetnek mindenekelőtt ki kell alakítania a pártpolitika helyes és egysége« értelmezését, amelynek legfőbb fórumai, eszközei a taggyűlések. pártcsaport-értekezietek, pártnapok, a- politikai £ oktatás tanfolyamai és nem ■ utolsósorban az agitáció kü- ! lönböző formái. Ide tartozik, S hogy az alapszervezet megkövez : teli a párttagok példamutatását : a politika képviseletében ég ak- ; tivitásukat annak végrehajtásé- « ban. Érmeit során figyelembe ; veszi az egyes kommunistáknak ■ a munka szervezetében elfoglalt ; helyét is. Ezenkívül számon is ! kell kérnie az elfogadott hatá- : rozatok teljesítését, végrehajtá- ; sál. E„ gyakran nem is olyan ■ egyszerű. Harcot jelent a gon- £ dolkodásban mutatkozó téves : nézetek, szemléletek, . olykor a ; helytelen gyakorlat éllen ás. így • például nem szabad, hogy a : kommunisták együtt „sírjanak” : a gazdasági vezetéssel, hanem : nehézségek esetén mutassák meg ; a kiutat, támasszanak igénye- ! két és segítsék a megoldást. Te- £ gyenek javaslatókat, de a dön- ■ tést bízzák a gazdasági vezetés- ; re, mert annak kell megválasz- ■ tarda, melyik úton haladjanak. £ Az alapszervezetek felelőssé- £ ge tehát elsősorban ebben a te- £ kintetben jelentkezik. E felelős- ; ség viselése egyszerre jog és kő- * telesség, amit a párt vezető sze- : repének biztosítása céljából ér- £ vényesíteni, illetve teljesíteni 5 kell. Mindenekelőtt annak a ! gondolatnak a folyamatos kép- £ viselésével, hogy semmilyen kér- » dés, így a tei-mélési problémák ■ 'eldöntésénél sem szabad soha £ szem elől téveszteni a politikai ; összefüggéseket. így érvénysül. | hét állandóan a politika elsőd- S legességéneic lenini elve — és £ ennek biztosításában az adott 5 munkahelyen az alapszervezet » legyen az élő lelkiismeret. Dr. Szabó Imre a? MSZMÇ KB alosztályvezetője s Gyulára készül százhetven pesti diák Beszélgetés a KISZ budapesti bizottságán Budapest diákjai 1971-ig a művészeti bemutatók fővárosi döntőin mérték össze erejüket. A legjobbak azóta a kerületek beosztása szerint eljutnak Sopronba, Sárospatakivá, Egerbe, Keszthelyre és Gyulára is. Lapunk munkatársa a KISZ budapesti bizottságán a gyulai EDÜ-re készülő diaikokról érdeklődött. A válaszokat Petro- vai Lászióné, az agit. prop, osztály helyettes vezetője és Lajtos István, az osztály munkatársa adta. — Budapesten is befejeződtek a diáknapok kerületi és területi versenyei. Májusban a huszonkét kerület legjobbjainak delegációi öt diákünnepségre utaznak. A gyulai EDÜ-re a legnagyobb kerületek diákküldöttsége megy. — Hogyan szervezték az idei diáknapi felkészülést? — Tekintettel arra, hogy a vidékre utaztatás több szervezési munkát igényel, megalakítottuk a diáknapok budapesti operatív bizottságát. Tagja a bizottságnak a Fővárosi Tanács Művelődésügyi és Oktatási Főosztálya, a Mü. M. és a KISZ budapesti bizottsága. Ez az összetétel lehetővé tette, hogy mind mozgalmi, műid iskolai vonalon alapos felkészítést végezzünk, — Milyen eredménnyel járt ez a munka? Az előző évekhez viszonyítva több-e a jelentkező? — Sajnos nem több. Az idén, Budapesten kevesebb együttes és szólista jelentkezett Tapasztalatunk szerint ezt különböző iskolai szervezési változások okozták, így például az, hogy az igazgatók először végeznek ilyen feladatot, ugyanakkor az iskolai KISZ új szervezeti formájára való áttérés is elvonta a figyelmet és az erőt az ez évi diáknapoktól. — Mit jelent a budapesti diákoknak az, hogy részt vehetnek a vidéki találkozókon is? — Nem mindennapi élményt. Mindenki szeretne leutazni vidékre. Szeretnének részt venni az országos mezőny viadalában, ezért nőtt a résztvevők küzdőszelleme. Sajnos a nagy anyagi segítségek ellenére sem juthat él mindenki a vidéki fesztiválokra. Az V., VI. és VII. kerületből mintegy 170 versenyzőt választott ki a zsűri. Májusban ők Gyulára utaznak. — Hogyan értékelte a zsűri a különböző művészeti ágak produkcióit? — A vers. és prőzamondás- bam 32-en jutottak a területi döntőbe. Közülük nyolcán mennek Gyulára. Két diákszínpadunk lép fel az EDÜ-n. Bár már csak néhány hét van hátra, még most is csiszolják, alakítják műsorukat. Az egyik Bolond Istók, a másik Itt mindennap új dal terem címmel kerül a közönség elé. A szólóének kategóriában nem születtek szép sikerek, így nem is töltjük be a számunkra biztosított helyeket. Viszonylag kevesen jelentkeztek folk- es pcl-beattel is A jól szereplők között is kevesen értik e műfaj lényegét. Nem élik át műsorukat. nem népzenei hagyományainkat követik, hanem az amerikai stílust utánozzák. — Volt-e a 1bemutatókon kiemelkedően jó előadás? — Sieder János klasszikus .gitárprodukciója csodálatos volt. „Figyelmeztette” a zsűri, hogy stmjssmsl 1913. ÁPRILIS 13. nagy lehetőségei vannak és kérte, ne kallódjon el a „beat mezején”. A Mü. M. 30; kamarákőrusa is nagyszerű teljesítményt nyújtott, de sajnos kiderült, hogy közülük már senki sem diák, így természetesen kiestek a versenyből. — Népszerűa budapesti diákok körében a néptánc műfaja? — Talán most kezd újra népszerűvé válni. Az idén 13 szólista, illetőleg együttes jelentkezett. A legszínvonalasabb a XX. kerületi Kossuth Gimnázium német tánca. Bár nem a gyulai körzethez tartoznak, mégis eljutnak az EDÜ-re, mivel nemzetiségi műsorral lépnek fel. I ma ätlltaZÖ — akinek a szíve húz is egy kicsit Békésihez — örömmel láthatja a várossá alakulás ünnepségre, az első városa tanács alakuló ülésére történő lázas készülődést. Az április 15-én megválasztásra ke rülő városi tanácstagok — bár többségük ijiár régebben a nagyközség tanácsának tagjai voltak — mégis, mint tanács - tagjelöltek az újakkal együtt nagy izgalommal gondolnak a választást követő első, alakuló ♦városi tanács-ülésre, e történelmi jelentőségű eseményre. Az egyszerű városi lakos könnyen kérdezi a párt- és állami vezetőktől — „mit jelent a várossá alakulás a lakosságnak?” Ha a fejlesztés nagyobb üteméhez több pénz állana rendelkezésre, igen könnyű lenne a fe_ lelet. Az ilyen irányú igény teljesítését az állami költségvetés adta lehetőség határozza meg. A fejlődés gyorsításáért bizony kell a városért lelkesedő lakosainak áldozatos munkája is, és a város területén levő valamennyi gazdasági egységnek szeretettel és örömmel vállalt társadalmi és gazdasági ereje, odaadása Békés nagyközség várossá alakulása 1973-ban már ilyen gondolatokat vet fel bennem, mint volt békési emberben, ki 17 évit, lépkedtem a „városháza” lépcsőit mint annak egyik dolgozója Ugyanis a „városháza” felirat fekete betűi csak most kerültek le homlokzatáról és Békésen régein is „városházának” nevezték azt az épületet. Emlékeim nem hagytak szó nélkül Békés ef nagy „családi” ünnepe előtt, hogy ne írjak néhány mondatot a felszar badulás utáni még egy, előbbi alakulásról. 1945. évi január hó 18-án a KISZ-székházbain (Korona u. 3.) a „városházán” akkor még szovjet katonai parancsnokság! volt, alakult meg az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelkezései alapján a koalícióban volt pártok és a szakszervezetek küldötteiből összetevődött és tevékenykedett nemzeti bizottság javaslatára Békés felszabadulás utáni első községi képviselőtestülete, melyen a község főjegyzőjévé választottak és csaknem négy évig elláttam, amikor felsőbb intézkedésre magasabb funkcióba kerültem. Ma. már nyugdíjas vagyok. A felszabadító szovjet Vörös Hadsereg segítségével mi is alakulást, újjáalakulást végeztünk, melyben döntő részt az újjáépítés fett ki Legfőbb felada•— Milyennek látták a. budapestiek a 71-es EDÜ-t és mit várnak az idei találkozótól? — Csak elismeréssel beszélhetünk a 71-es EDÜ-ről, a gyulaiak szervezőkészségéről ép vendégszeretetéről. Éreztük, hogy a gyermekekért van a fesztivál. Örömmel tapasztaltuk, hogy az egész város magáénak érzi a diákok rendezvényét. Mindenki mindenben segítségünkre volt. A májusi program szervezőitől egyet kérünk: a rendezvények idejére adjanak minden mesének önálló klubhelyiséget, ahol bármikor összejöhetünk, bemutatókat és klubesteket rendezhetünk. R. I. tunk volt a nehézségek között az élet megindítása, normalizálása. A nehézségek sokaságában is a legnyomasztóbbak voltak a szűkös élelmiszer, a kevés kenyér és az emiatt fenntartott szigorú jegyrendszer, mélyet csak súlyosbított az egyre mélyülő infláció. ft kenyérért harcoló, többse. gükben asszonyokból összetevődött tömeges jeleneteknek ügy a „városházán”, mint a saját lakásomon igen soikszor a „központijába kerültem. Voltak, akik megnézték a spájzcmat, hogy az én családom nenvu jobban ellátott. Ügy gondolom, ha most viszontlát.ogatásra men_ nék, szinte hihetetlennek tűnne az akkori idők után. az, hogy mi. lyen jólét alakult ki 28 év alatt szocialista társadalmunk következetes építésében. Remélem megbocsátják a két alakulással kapcsolatban tett kis összehasonlítást, mellyel csupán idéztem az általunk, idősebbek, • által közvetlenül tapasztaltakból, a fiatalok által pedig mint a történelemből tanultakból. A felszabadulás után megyénkben elsőnek Orosháza ala kult várossá, melynek tanulmányozására napokat töltöttünk Orosházán, hogy a szükséges kellékékkel felszerelt és Békés nagyközség képviselőtestülete határozatával kiegészített előterjesztésünket, melyben a vár rossá alakításunkat kértük, eljuttassuk a kormányhoz. Jelentős mennyiségű iratcsomó volt ezt, bét példányban kellett felterjeszteni. Békésen, de országo. san is közismert régi munkásmozgalmi harcosunk, Vári András, kedves barátom, akkor kommunista párti országgyűlési képviselőnk személyesen vitte el a kormányhoz a várossá alakulást kérő határozatunkat _ és a mellékletét képező iratcsc-’ mót. Akkor ez még nem sikerült. Ma már megvannak a feltételek, aminek eredményeként 1973 áprilisában Békés va_ lóban megtarthatja és megünnepelheti tanácsa alakuló ülésén várossá nyilvánítását. Ez alkalommal sem ünneprontás Békés lakosságának a figyelmét abban a felhívásban foglaltakra irányítani, melyet a nagyközség párt, társadalmi és állami vezető testülettel adtak ki és olvasható a főtéren, az utcákban. Elfogadása, megszívie_ lése örömmel & boldog érzéssel töltsön el minden békési lakosit, és békési származású embert úgy, hogy mindenki elismeréssel mondhassa: megérdemelte Békés a városi rangot. Dr, Mucsí Imre « Békés várossá alakulásához
