Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-09 / 57. szám

Néhány sző a békési mezőgazdasági műszaki képzésről Ha a munkás és a mérnök összefog... Valami egészen űj gép születik Békéscsabán, a MEZŐ. GÉP központi gyáregységében. Dughagymavető gép. Aki jártas a mezőgazdaságban, tudja, hogy egy dolgozó tízórás munkanap alatt alig tud elültetni 100 négy­szögölnél több dughagymát. Ez a gép egymaga naponta 150—160 ember munkáját pótolja majd. Hogyan került Békéscsabára, miként szervezték meg a gyár­tást? — kérdeztem Blahut La­jos igazgatótól. — Január első napjaiban vál­lalatunk kereskedelmi főosztá­lyának vezetője. Kovács Mátyás részt vett egy szűk körű ba­ráti beszélgetésen, ahol többek között a MÉK és a tsz_szövet- ség szakemberei arról panasz­kodtak, hogy a vöröshagyma­termő terület a megyében több év óta fokozatosan csökken. A makói tájkörzet hagymája ismert egész Európában sőt a nagyvi­lágban is. Meg kellene menteni a termőterületet. Ha lenne ül­tető- vagy vetőgép — mondták a szakemberek —, nem lenne különösebb gond. Azután javas­latot tettek. Egy-két napon belül össze­dugták a fejüket a MEZŐGÉP békéscsabai központi gyárának vezetői. A tét az volt, hogy a kormány zö’dségtermesztési programjából miként vállalhat­nának részt. Küldték a levelet Makóra, az 'Úttörő Tsz főmér­nökének, Csibor Andrásnak, a gép konstruktőrének. A gyártás­ra kapacitást ajánlottak. Jött a válasz... majd aláírták a megál­lapodást. A konstruktőr nem tu­dott adni egyetlen szabályosan szerkesztett műszaki rajzot sem, annyira rövid határidőt szabott meg a MEZŐGÉP békéscsabai gyáregysége. Így a műszaki élet­ben ellterjedt szóhasználat sze­rinti skiccet kaptak kézhez a békéscsabaiak. Megpróbáltak ezeken a szabadon futó ceruza­rajzokon eligazodni, amit köny_ nyített az is, hogy időközben Makóról Békéscsabára szállítot­ták a dughagymavető gép kí­sérleti példányát Ezt a gépet 1972-ben a Mezőgazdasági Gép- kísérleti Intézetben minősítet­ték. szabadalmi oltalmat kapott, sőt, szabadalom is lett belőle! Végül ÎS hogyan lesz a kísérleti gépből és a skiccekből dughagymavető gép? Alighanem országos rekordot állítottak fel a békéscsabaiak, amikor elindították útjára ezt az egészen új gyártmányt Január 17-én Zahorán Endre tervező­mérnök áttekintette a skicceket s tíz nap alatt szószoros érte­lemben véve, éjt nappallá téve azon dolgozott hogy a 250-féle alkatrész gyártásához szükséges műszaki előírásokat rajzzal együtt dokumentálja. Január 20-a táján már világos volt, hogy az új gép kialakításához — mivel az első fordulóban ötöt készítenek — hét-nyolcezer munkaóra szükséges. A központi gyáregységben szabad kapacitás azonban egyetlenegy óra sincs. Ezt az is mutatja, hogy 1972- ben 100 millió forint termelési értéket állítottak elő. 1973-ban pedig 141 milliót terveztek a dughagyma-ültető gépen kívül! A dughagymavető gépnek ta­vaszra vetni kell! — ez vatt а fő jelszó és aki csak él, aki csak mozog, annak részt kell vennie ebben a munkában! A szakmai és a politikai vezetés fogalmazott ennyire következe­tesen. Szabad kapacitást kellene te­remteni, mert az a hét-nyolc­ezer munkaóra igen jelentős ka­pacitás-elvonást jelent a JÎ- CSINI és a Budapesti Mezőgaz­dasági Gépgyár makói gyáregy­3 ШйШШШ ШЗ. MABCIUS & ségével kialakított kooperáció­ból. Könnyen baj lehet a szer­ződések teljesítésével. Végülis úgy határoztak hogy a szocia­lista brigádok 1973. évi munka­felajánlását e gép kivitelezésére összpontosítják. Így is történt. Január 25-én összehívták a szo­cialista brigádok vezetőit és elő­adták a gyár előtt álló új fel­adatot és az ezzel együtt járó nagy gondot. Végül kiderült, hogy ez a hét-nyo’cezer mun­kaóra nem is olyan nagy gond! A szocalista brigádvezetők ala­posan felmérték kollektívájuk helyzetét és már akkor azt mon­dották, hogy e nemes célkitűzést a dolgozók valamennyien támo­gatni fogják. Brigádgyűlések kö­vették egymást. A tizenkét szo­cialista brigád január 26-án és 27-én összesen 1500 óra társa­dalmi munkát vállalt. A moz­galomban részvevő 100 do’gozó — fizikai munkás — ellenvetés nélkül egyemberként kapcsoló­dott be a dughagymavető gép készítésébe. Zahorán Endre ter­vezőmérnök ekkorra már úgy előkészítette a feladat megvalósí­tását, hogy a műhelyekben, a különböző munkahelyeken csak a programra kellett tekinteni és mindenki tudta, hogy a rá jutó feladatot a nap melyik órájában kell teljesítenie, hogy az' 5x250- féle alkatrész elkészüljön, s be­lőle a gép Nagy Mihály csoport- vezető irányításával Papp Sán­dor, Hursán György, Simon László. Somogyvári Zoltán és Neuhauser János munkájával összeálljon. KÜJÖnÖS műszaki felkészült­séget jelentett ez azért, mert több rendhagyó esztergamunkát keVett rajta elvégezni. Excen- tereket kellett esztergályozni. Ezekben a középső nyílást úgy helyezték el hogy az az anyag mértani középpontjától 8 milli­méterrel eltolódjon. A hazai esztergapadokon alkalmazott be_ fogókészülékek erre nem al_ Hétfőn este szövetkezett tagok vették birtokukba a mezőme­gyeri művelődési ház nagytér-' mét. Az igazigatóság megbízásá­ból Csizmár György elnökhe­lyettes adott tájékoztatást a bé­késcsabai ÁFÉSZ 1972. évi te­vékenységéről. Többek között elmondotta, hogy a múlt év végén már csaknem 21 millió forintot érő saját vagyonnal rendelkezett a szövetkezet. Eb­ben benne volt a taglók rész­jegyekre befizetett 566 ezer fo­rintja i& Továbbá az a 305 ezer forint, melyet célrészjegy címén adott a tagság szövetke­zetének kölcsön, hogy segítse a hálózatfejlesztést, vagy éppen az árubeszerzést. Elismerően vette tudomásul a mezőmegyeri részközgyűlés azt is, hogy ta­valy 126 millió 400 ezer forint értékű forgalmat teljesített az öt helységre — Békéscsabára, Telekgerendásra, Kétsopronyra, Csabaszabadira, Mezőmegyerre — kiterjedő körzeti szövetkezet. Vagyis 6 millió 270 ezer forint­tal ért el nagyobb forgalmat 1972-ben a békéscsabai ÁFÉSZ, mint az előző évben. Valameny. nyi üzemág közül is a felvásár­lási részleg ért el különösen kiemelkedő forgalmat. A 26 millió forint tervezett forga­lommal szemben ez az üzemág 35 millió forint értékű árut vá­sárolt feL Majd a hálózatfejlesztésről adott számot az elnökhelyettes. Többek között arról, hogy a bé­kalmasak. Hogy honnan, honnan nem. a dolgozók mégis szereztek egyet, amelynek segítségével Hanusz József forgácsoló cso­portvezető ezt a nagyon speciá­lis munkát végtelen türelemmel és hozzáértéssel oldja meg. Hur­sán János, a Hámán Kató szo­cialista brigád vezetője irányí­totta a lemezről hajlított alkat­részek szabását, préselését. Za­horán Endre tervezőmérnök na­ponta tízszer, húszszor is felke­resi Nagy Mihá’y csoportját, hogy érdeklődjön, mire' van szükségük jól haladnak-e, kell- e valamin változtatni? Egyszóval a MEZŐGÉP bé­késcsabai központi gyárában most mindenki azért drukkol, hogy a nagy vállalkozás, amely lényegében január 17-én kezdő­dött, működő géppel fejeződik-e be március 11-re. 12_re? A je­lek azt mutatják, hogy a jövő héten már átadják a festőknek az első dughagymavető gépet, azután meg a többit is. Kezdőd­het a kipróbálás. A központi gyáregységben szerzett tapasztalatok szintézise: ha a munkás és a mérnök ösz- szefog. jó egyetértésben, meg­értésben. lám mire képes. Két. három év helyett 30—40 munka­nap is elegendő egy új gép élet­be indításához! Összesen 7—8 ezer gyári munkaóra felhaszná­lásával a mezőgazdaságban na­ponta 750 ember fáradságos munkáját lehet pótolni a hagy- maduggatásban. Az ipar segít­sége folytán az új gépre fordí­tott gyártási idő tehát a terme­lésben egyetlen nap alatt vissza­térül! Tegyük ide gyorsan a mezőgazdaság igényét. Legalább 100 ilyen gép kellene a hagyma- termesztő makói tájkörzetnek, s jövőre még több. hogy a leg­nehezebb munkától mentesülje, nek az emberek. Dupsi Károly késcsabai József Attila lakótele, pen már épül az új ABC és presszó, melyet ez év augusztu­sában adnak át rendeltetésének. Továbbá hamarosan megkezdik — ugyancsak Békéscsabán — a Tanácsköztársaság és az Almos utca sarkain annak a nagy lakó. tömbnek az építését, melynek földszintjén az ÁFÉSZ 5 kü­lönböző boltja, kereskedelmi egysége kap helyet A beszámolót követően igen sokan szót kértek. A szövetke­zet tagjai, miközben elismerően mondtak véleményt eredmé­nyekről, mindennapi tapaszta­lataikat is szóvá tették. Többen felhívták az igazgatóság figyel­mét a fokozottabb vagyonvé­delemre, az árak ellenőrzésére. A felszólalások megválaszolá­sát követően elfogadta a rész­közgyűlés az igazgatóság és a felügyelő bizottság beszámoló­ját, s az 1972. évi gazdálkcdási eredmény felosztását, valamint a 138 millió 6o0 ezer forintban javasolt idei üzletpolitikai ter­vet. Ezután került sor az alap­szabály módosítására. A titkos szavazással — miu­tán Csicsely Pált nyugdíjba vo­nulása miatt a tagság felmen­tette tisztségéből — a szövet­kezet elnökévé választotta Csizmár Györgyöt, igazgatósági tagoknak pedig a kétsopronyi Brachna Gyulát, a telekgeren- dási Lukácsi Mihálynét, s a békéscsabai Kazár Jánost vá­lasztotta, Balksss lom M ezőgazdasági üzemeink mű. szaki fejlesztésének igé­nye mind nagyobb méreteket ölt. Közvetlen e’őidézője a meg­növekedett és igen korszerű technika és társadalmunk belső strukturális átcsoportosulása. Ezt kiegészíti egy általános ur­banizációs törekvés is és az év­ről évre emelkedő általános mű­veltségi szint. Ezt azt is jelenti, hogy mező. gazdasági üzemeinkben is min. denki vágya a műszaki fejlesz­tés. A mezőgazdasági oktatási intézetek ezzel tisztában van­nak. Amíg a vállalatok megva­lósítják a műszaki fejlesztés tervét, addig intézményeink fel­adata az, hogy időben és kellő számban biztosítsák a műszaki fejlesztést irányító és megva­lósító szakembereinek képzését. Intézetünkben, a békési me­zőgazdasági szakmunkásképző iskolában ifjúsági és felnőtt szinten folyik az oktatás. Egy­máshoz való viszonyuk, az ed­digi gyakorlat és tapasztalat szerint: 1:8—10_hez. azaz, amíg alapszakma formájában kibocsá. tunk évente 30—60 növényter­mesztő gépész ifjú szakmun­kást. addig a felnőtt képzésben ez a szám 300—600 vagy ennél is több. A növénytermesztő gé­pész (1704 sz. sz.) alapszakma. A növénytermesztő gépészek to­vább képezhetik magukat — fel. nőttek — növényvédőgépész, öntözőgépész, öntöző szakon. Er. re a szakmákra kertészek vagy más hasonló értékű, minőségű alapszakmával is lehet jelent­kezni. ft mikor speciális értelem- ■* ben kell továbbképzést nyújtani akkor az öntözőgépek, növényvédő gépek karbantartá­si, javítási, szerelő szakismere­tet nyújtó tanfolyamokat szer­vezzük (öntözőgép karbantartó és szerelő növényvédő gép kar­bantartó és szerelő szakmunkás). Igen fontosnak tartjuk a takar­mányszárító és lisztkészítő isme. retek elsajátítását. Ilyen szak­munkások képzésével megyénk­ben nem foglalkoznak. Külön fogla'kozunk a betanított mun­kások képzésével is. Átmeneti­leg ezért fontos jelen időszakban a betanított munkásképzés, mert vannak könnyen, gyorsan elsa­játítható munkakörök, s ezek azonnal betöltésre váró munka, helyek, s az ilyen képzés azon­nali feladatteljesítésre teszi ké­pessé a dolgozót. A betanított munkás a továbbképzés során szakmunkássá lehet. Ilyenek a magtisztító és magtisztítógép kezelő tanfolyamok, ama’yek terményszárító ismeretekkel is társulhatnak továbbá a méreg- kamra kezelő, (növényvédőszer kezelő), növényvédő, öntöző, rét* és legelőgondozó, dohányter­mesztő betanított munkás tan­folyamok. Könnyítés a tanulni vágyó dolgozóknak az. hogy levelező úton is elvégezhetik az öntöző, a takarmányszárító és lisztké­szítő. a rét- és legelőgondozó tanfo’yamot megfelelően előírt konzultációs és gyakorlati köte­lezettséggel. Az is jelentős, hogy öntöző, rét. és legelőgondozó tanfolyamra megfelelő feltételek mellett nők is jelentkezhetnek У annak érettségizett fiatalok, » akik megfelelő fettételek mellett levelező úton elvégezhe­tik a növénytermesztő gépész, a növényvédő gépész és az ön­töző gépész alap-, illetve to­vábbképzési szakot tantervi fel­tételek mellett, A mezőgazdasági tudományok magasabb szintű terjesztését tűzte célul az a közös működés, amely már a múlt évben is nagy sikerrel végződött. Intézetünk együttműködési megállapodást kötött a Gödöllői Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézettel a legfontosabb termelési témák műszaki ismertetésére Ilyenek: a mezőgazdasági gépüzemelés gazdaságosságának kérdései. A mezőgazdasági üzemek erőgép­problémái és ökonómiája. A szarvasmarhatartás szervezése és munkáinak gépesítése. A ga­bonatermesztés műszaki felada­tai és ökonómiai kérdései, kü­lönös tekintettel a kukorica- programra, A talajerő vissza- pótfás problematikája, ökonó­miája melyet tudományos kép­zettségű előadóktól hallhatunk. E kapcsolatot intézetünk közvet­len körzetébe tartozó termelő- szövetkezetek ápolják. Közöt­tük a békési Egyetértés Tsz, az Október 6 Tsz és a Kossuth Tsz, a muronyí Lenin Tsz. a kamut! Béke Tsz. a mezőmegyeri Béke Tsz és a békéscsabai Lenin Ter­melőszövetkezet. I ntézetünk törekvése akkor lesz gyümölcsöző, ha a termelőszövetkezetek ez ismer« tetést áttanulmányozzák és mű­szaki programjukba állítják a tapasztalatszerzésnek általunk javasolt módját is. Hajnóczi Vilmos igeizgató A Hódmezővásárhelyi KözúH Épftő Vállalat Б L A D 5 db (4,5 tonnás) mobil masztikátort és 2 db tfizszekrényt larialékalkatrészeivet együtt Érdeklődni lehet a vállalat Gépészeti osztályán, (Hódmezővásárhely. Lenin u, 32.) 225943 Békéscsabán is elfoglalja méltó helyéi a fogyasztási szövetkezei

Next

/
Thumbnails
Contents