Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-04 / 53. szám
Harc a demokratikus választójogért Békés megyében hatvan évvel ezelőtt Hatan írrel ,„T!Z íjén igen éfónk roH. a tömegek mozgalma hazánkban az úri hatalom ellen. A belpolitika egyik legfontosabb kérdése ekkor a demokratikus választójog volt. 1913. elején az akkor hatalmon levő, szélsőségesen reakciós Lukács-féle kormány törvényjavaslatot terjesztett elő. Ez továbbra is kizárta a mun- | kások és parasztok millióit a j szavazati jpgbóL Természetes, j hogy a kormány e javaslata országszerte felháborodást keltett. Ez megfigyelhető Békés megyében is. Január 26-án a Szociáldemokrata Párt rendkívüli országos kongreszust tartott E nagy tanácskozást táviratban üdvözölték a békéscsabai és gyomai pártszervezetek. Békéscsaba munkásait Vantara Mihály és Bielik András képviselték a kongresszuson. A végén határozatot hoztak arról, hogy a demokratikus, általános, titkos választójog érdekében március elején általános sztrájkot szerveznek. A kongresszus döntését lelkesedéssel fogadta az egész ország munkássága. Január 28-án — két nappal a kongresszus után — már megmozdulásra került sor Bélkés megyében. Orosházán tartottak a szocialisták közös népgyűlést az ellenzéki „függetlenségi és 48-as párttal”. Ezen a megmoz- | duláson szépen nyilvánult meg a haladó erők egysége. „Csakis közös erővel győzhetjük le a népelnyomó, törvénytipró, gyalázatos kormányzatot” — mondotta a gyűlés szónoka, Bikády Antal függetlenségi képviselő. Február folyamán hatalmas méretekben bontakoztak ki az általános sztrájk előkészületei Békés megyében. Békéscsabán, • Gyulán, Békésen, Orosházán és| a megye más kisvárosaiban a szocialisták számos összejövetelt tartottak ennek érdekében. Sikerült megnyerni a haladó polgárság támogatását is. Sok helyen a kisiparosok és kiskereskedők szolidaritásukat nyilvánították a tervezett nagy sztrájkkal. Anyagi segítséget ajánlottak fel a munkásoknak és különösen komoly méretű gyűjtés folyt a proletárok gyermekei érdekéiben. A polgári demokratikus baloldal szervezetei támogatták az általános sztrájk előkészületeit. Sajtója a munkások harcával vállalt szolidaritást. ..Nem jobb- e egy végső erőfeszítés árán lerázni e tűrhetetlen állapot bilincseit, mint állandóan hordva azokat nyomorultul elsenyvedni, elpusztulni alattuk?” — tette fel a jogos kérdést a függetlenségi irányzatú BÉKÉS MEGYEI FÜGGETLENSÉG (mely Békéscsabán jelent meg). A demoVratikas fogása nyilvánult meg a február 2-i gyűléseken is. Ezen a napon Csorváson közös szocialista-függetlenségi gyűlés volt; itt Bikády Antal képviselő támadta a reakciós kormányzatot Gyomán február 2-án a közös megmozdulás fő szónoka Esztergályos János, a szociáldemokrata pártközpont kiküldötte volt Ugyanaznap Szarvason a munkások értekezletet tartottak. Ezen a sztrájk előkészületeiről tárgyaltak és hangoztatták a többi haladó erővel való összefogás szükségességét. Február 9-én Békéscsabán került sor komoly megmozdulásra, j A csirkepiacon mintegy 2 400 főnyi tömeg jelent meg. Igaz, a hatóság igyekezett e gyűlést megzavarni. Kiss László főszolgabíró lovas rendőrök és csendőrök kíséretében megjelent és ■ megtiltotta a szónokoknak, hogy a nagy sztrájkról beszéljenek. A jelen levő munkások közbekiáltásai azonban kifejezték a tervezett nagy mozgalom iránti lelkesedést. Bár a gyűlés határozata— a hatóság beavatkozására — nem szólhatott a sztrájk előkészületeiről, a nagy tömeg megjelenése és harcos szelleme minden szónál ékesebben beszélt Ugyancsak február 9-én került sor népgyűlésre Gyulán is. Majdnem ezer ember jelent meg a Göndöcskertben. Itt nem : történt hatósági beavatkozás. Peleéder Ágoston, a szociálde-1 mokrata pártközpont kiküldötte beszélt a nagy sztrájk jelentőségéről. Ugyanezt tette Jancsó Károly, a haladó polgárság szónoka is (ki — a hatósági jelentés szerint — „nyers hangon” támadta a kormányzatot). Néven Albert jelentette be a helyi „függetlenségi és 48-asok” csatlakozását „az összmunkás- ság politikai mozgalmához”. A szocialisták és a polgári baloldal közös gyulai megmozdulásán lelkesedéssel mondták ki: részt fognak venni a nagy sztrájkban. Február 23-án a békési földmunkások tartottak gyűlést. Mintegv 800-an jelentek meg ezen. „Éljen az általános, egyenlő, titkos választójog!” — ez a jelszó harsant fel legtöbbször a megmozduláson. Tasnády Antal, a polgári baloldal kiküldötte beszédében élesen támadta a kormányzat jogfosztó intézkedéseit Három nappal később, február 26-án Szarvas munkássága — a fővárosi Népszava tudósítása szerint — „hatalmas népgyűlést tartott”. Demeter György üdvözölte a megjelenteket. Ifj. Behán Mátyás lett a gyűlés elnöke. Ugray József mondott nagy beszédet a demokratikus választójogról. Demeter György pedig a sztrájk előkészítésével kapcsolatos teendőket ismertette. Megjelentek a gyűlésen a haladó polgárság képviselői is. Részükről dr. Danes Szilárd szólalt fel. Kifejezte a haladó polgárság szolidaritását a hamarosan sorra kerülő nagy tö- megsztrájkfcaL A srlráik “"BÄ« szerepük volt a haladó neda- j gógusoknak. Külön ki kell emelnünk Cznbón Samu na”v- szénás! tanítónak (a nevelők mozgalma országos vezetőjének) - nevét A Népszava február 6- j án tette közzé levelét. „Termé- : szetes, hogy mj, ... sietünk hoz- ; zátok csatlakozni ... kötelessé- » Bünk minden erőnkkel és te- ! hetségünkkel odahatni, hogv a \ harc sikeres legven” — írta : Czabán Samu leve’ében. ’ majd : hozzátette: „És mi. radikális ta- ■ m'tók. mi ne vennénk ki részűn- » két? Egvütt vaevunk a néooel, ; me«oecs-H-iljük újra azt a foga- ! dást, amit a hatalmasok oly : nagy szomorúságára eddig is be- : tartottunk: a névnél — a né- ; pért.' Rajtunk is végesvé-dg vág a : reakció korbácsa ..Hát mondom, ■ mi radikális tanítók, veletek va- ■ gyünk! Számítsatok ránk!” „Készen állunk a harcra!” ; mondták ki а bé1»-*«—műn- ; kások március 1-i és 2-i értekezletein. Ezekben a nanokban hasonló je1 szóval zajlottak le más városokban is a szocialisták összejövetelei. A munkások várták a pártvezetőség felhívását a sztrájk megkezdésére. A békéscsabai pártszervezet kijelentette: „békés és példás rendben kívánja a sztrájkot vezetni.” A tervek szerint a munkabeszüntetés napjaiban a város munkásai a Széchenyi ligeti pavilonban tartózkodtak volna. Már előre gondoskodtak a sztrájk idején a munkások kulturális programjáról: ismeret- terjesztő élőadásokat kívántak tartani, s ezek megtartására több helybeli tanárt orvost és ügyvédet kértek fel. A hatalmon levők is készültek a nagy sztrájkra. Karhatalmi erőket összpontosítottak a megye nagyobb városaiban. Rendőröket, lovas rendőröket és csendőröket tartottak nagyit számban készenlétben. Békéscsabán Kiss László főszolgvbíró március 2-án nyilatkozatában kijelentette: adott esetben kénytelen lesz .A munkásakat karhatalommal is munkába ál lítani.” A Békés megyei hatóságok bizalmas átiratban katonai erősítést is kértek a kor- mánytóL A feszült várakozás hetei után március 4-én este megérkezett a Szociáldemokrata Párt országos vezetőségének kiáltványa. Híz bejelentette hogy elma_ rad a tervezett nagy sztrájk. Ügy érte ez a proletárokat, mint derült égből a villámcsapás. Nagy volt a csalódottság a munkások körében. Hetekig készültek a sztrájkra, s most kiderült, hogy hiába. Békés megve szociáldemokrata pártszervezeteiben is csak lassan csillapodtak le a kedélyek. A Szociáldemokrata Párt vezetősége azzal indokolta lépését, hogy a karhatalom előkészületei miatt a tömegsztrájk vérontáshoz vezetett volna. Ebben az érvelésben volt bizonyos igazság. Jogos azonban a kérdés: nem lehetett volna ezt előre látni? Egy tömegsztrájk kockázatát csak akkor szabad vállalni, ha megvan a kellő erő és elszántság a hatalommal való szembeszállásra Ez azonban hiányzott hazánkban, 1913. tavaszán. Az általános sztrájk meghirdetésekor nem vették tekintetbe a reális erőviszonyokat; így a mozgalom kudarcra volt ítélve. A mrtők STS lehet hibáztatni az egyszerű munkások tömegeit Becsülettel és lelkesedéssel készülték a nagy harcra; kötelességüket teljesítették. Ezért elismerés illeti Békés megye dolgozó népének mozgalmát Is 1913. január— március között Értékes ha1 adó hagyománya ez a megyének. Most. hat évtized múltán megbecsüléssel gondolhatunk rá vissza. Dr. Merény László, a történettudományok kandidátusa Napirenden az új jogszabályok Munkaértekezlet a megyei Főügyészségen A napokban a Békés megyei ) Főügyészség munkaértekezletet [ tartott, amelyen résztvett dr. Pálffy Zoltán, a Legfőbb Ügyészség Általános Felügyeleti és Polgári Jogi Főosztályának csoportvezető-ügyésze és dr. Oláh Itószló, megyeá főügyész. A munkaértekezlet az új jogszabályok és jogszabály-módosítások figyelembevételével irány, mutatást adott az általános felügyeleti és polgári jogi szakágban dolgozó ügyészek részére. Dr. Bucsd Béla megyei főügyész-helyettes felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy az új ügyészi törvény végrehajtása során a törvényesség megtartó-[ sa feletti őrködés nem kizárólag az ügyészség feladata. Az ügyészi torvényeæégi felügyelet szorosan kapcsolódik a törvényesség szervezeti és eljárási- jogi garanciáinak összefüggő rendszeréhez. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmánya értelmében az Elnöki Tanács alkotmányos felügyeletet lát el a tanácsok tevékenysége felett. Az ügyészségre az a feladat hárul, hogy az általános törvényességi felügyelet gyakorlása során folyamatosan kisérje figyelemmel a tanár 1 csők működésének alkotmányosságát. A tapasztalatokról a legfőbb ügyész számol be az Elnöki Tanácsnak. Jelentkezzenek... az alábbi felsorolt nevek tulajdonosai, vagy közeli hozzátartozói, akiknek 1937—1939-ben nevük és lakcímük megegyezik a közűitekkel, a szegedi királyi törvényszék korabeli nyilvántartása alapján: Hegyi József nagyszénási, Mi- hálytelek 392. sz. tanya, Lakos Eajos, Lestyán András. Mitykó Mihály, Valastyán Pál, Korbuly Mihály, Oroszki János szarvasi, Sinka László szentetomyai. Fekete István orosházi Mező u. 6. sz. Hegedűs Mátyás dobozi, Kis u. 81., Zsilák György békéscsabai Vandhát 2352, Marko- vics Mihály gádorosi Attila u. 11., Badár Bálint gádorosi Bánfalva út 9., Molnár Bálint gádorosi Árpád u. 10., Szűcs István Szent István u. 4„ Üveges Sándor gádorosi Sándor u. 11., Kiss Imre gádorosi Horthy u. 32., Markovics Mihály fábiánsebes- téni, Papp Sándor szentetomyai III. 79, Huszár Pál békéscsabai Levente u. 21., Kojnok Pál békéscsabai Mátyás kir. u. 22. Bar- ta Mihály békéscsabai, Sándor Mátyás békéscsabai Jósika u. 20.. . Novák János békéscsabai Mikszáth Kálmán u. 44., Gyeb- rovszki János békéscsabai Kun u. Cselovszki Márton békéscsabai Mátyás kir. u. 34., Csicsely Mátyás békéscsabai Tanya 1430., Szabó Péter Hajnal sikátor 4., Sin Sándor, Pintér György, Ben- kó József, Brodszki János, Sós Gyula Erzsébet királyné u. 38., Pipis József, Horváth István, Boros László, Kónya Lajos, Vá- gi József, Szabó János. Gagulya (?) András, Komóczi Sándor, Sülé József, özv. Szakodi Mi- hályné, Kincses Ferenc, Grosz Jenő, Kristóf Ilona, Csik János, Keresztes Mihály, Janovics Imre, Juhász Lajos, Szula Mihály* Sinkó Sándor, Matula Sándor orosházi, Tóth Sándor orosházi, Szemenyei Gy. László orosházi, Nagy János orosházi, Ba- csur Imre orosházi. Dér István orosházi, Német Mihály orosházi, Gyuska János békéscsabai, Bartolák András békéscsabai, tíalustyik Mihály kiskirálysági, Pluhár Mihály békéscsabai, Sin Sándor orosházi, Hegedűs János orosházi, Batos Sándor orosházi, Dumitrás Mihály orosházi Kolarik Ede orosházi, ifj. Szvák András szarvasi, Hudák János szarvasi. Szíves segítségük szükséges, ezért kérjük nevük és lakcímük közlését a Viharsarok korabeli történetének kutatásához, melyhez jelentkezésükre a szükséges tájékoztatót megküldjük. Hazafias Népfront megyei Honismereti—Helytörténeti Bizottsága, 5601. Békéscsaba, Postafiók 4.* Telefon 11—342. I■aa«aяaяaaяaяяaвaяяaяaa•явasaa8вaaaaaaaaяяяaя*naaaaяaвa•■aяaяa•aaaяяaяяaaaaaaяaaaвяaяaaявяaaaяaяяяaяaaяя•••• «aai Holló László tártatán sodródtunk össze. Kilencszóziiatvanegy elején» a Műcsarnokban. Ködös, nyálkás februári délelőttön. Ede cipelt oda. О már megnézte egyszer. — Ha látnád azokat a robbanó színeket! — magyarázta nekem lelkesen előző este, a friss benyomások hatása alatt. — Nem mondom, hogy nem tanult Kosztáéktól, de nekem többet mond, mint ők! Különösen az önarcképei. Mennyi önarckép és mégis mást és mást mond valamennyi! Van bennük valami víziószerű... — Csakugyan látomásoeak — ismertem el a tárlatort. -A h<t"nk rrv'-'ett p-wof ne. vetett valaki. Borzasfejű, dra- bális fickó volt Lompos nadrágban álldogált mögöttünk. Megjelenésében első blikkre is volt valami nyers, durva, érzékelhetően kihívói — Hülye belemagyarázás — pökte oda nékünk. — Hol itt a látomás? Egy öregember arca, szépítgetés nélkül, valószerűen feldobva... Hogy mi mindent bele nem magyaráznak egy reális képbe a sznobok! S megint nevetett Vagy Inkább röhögött Vastagon, bántón. Ede a fejét csóválta. Finom, szőke feje ide oda billegett, s a vállát vonogatta. Jólneveltsé- ge fölényével fordult el a topis alaktól. Nem szólt Ée belekaroltam : elhúzódtunk. — Hagyjuk itt — súgtam Edének. — Buszmafejű paraszt... Üvölt a butaság a pofájáról! A „buszmafejű paraszt” tovább kísértett minket A főiskolán lépett elém vagy harmadnapi Akkor egyedül voltam. Dér Endre: SzepMtd&i iz&'djmi 17. —- Mi van, kicsi? — vigyorgott rám. — Csak nem haragszol? Haragudtam. Nem Is akárhogy. Legszívesebben a szemtelen képébe martam volna, körömmel. De nekem is voit „gyerekszobám” éppúgy, mint Edének. Szó nélkül lépkedtem be a Tanszék nagy előadójába, hogy megkeressem Edét. Mindketten az Iparművészeti Főiskola Építészeti Tanszékére jártunk akkoriban. Ede ugyan grafikus szeretett volna lenni, én meg arról álmodoztam, hogy szobrász leszek, de a szüléink ragaszkodtak ahhoz, hogy egy .menőbb” területen szerezzünk diplomát a művészkedést csak szórakozásul fogadták el. Ede családja régi mémökcsalád, az enyém meg tanárcsalád — őseim közt egyetemi tanárok is vannak, — s, eszünk ágában se volt ellenkezni a szüléinkkel, amikor leérettségiztünk a gimnázium művészeti tagozatán. Edét rögtön felvették, de engem csak egy év múlva, így aztán Ede másodéves volt akkoriban, én meg csak elsős. Azért gyakran találkozhattunk Bgy-két tantárgyat együtt is hallgattunk, meg aztán Ede, ha csak tehette, futott hozzám. A gimibe iratkozáe óta jártunk együttes jól meg is voltunk, mert valahogy „egy bokorból” származtunk. S Edénél kevesebb, figyelmesebb lovagot el se lehet képzelni. Okos, kiegyensúlyozott S bár álmodozó is kicsit, a lehetőségek ta’a járói soha el nem rugaszkodik. Annál inkább Miklós! Szertelen, kiszámíthatatlan, bohém. Amolyan igazi „művésziélek”. Könnyelmű a végletekig. Pedig parasztok a szülei, dolgos és reális emberek. Békeszeretők. Nem így Miklós! Már a Holló-tárlaton tapasztalható volt, hogy szeret „provokálni”. Vitat, kozni .leforrázni a másikat, kö- tözködni. Még ha nincs is igaza... Nem is tudom, mi vonzott, sodort felé később, akár az öngyilkost a szakadék, oly titokzatos erővel babon ázott magához Miklósi Pedig eleinte kJ nem állhattam. Igyekeztem kimutatni: ésa_ re se veszem Nem érdekel... Ő annál makacsabb lett, — Jópofa vagy, kicsim, talpraesett és okos, — magyaráa- gatta, amikor arra kértem : hagyjon engem. — Nem mondhatok le rólad. Remek ötleteid vannak, tévedheüilen ízléserü Ha te nevetsz, kénytelen mindenki veled nevetni ISrzéked van ahhoz, hogy élet minden szépségét kiaknázzad. Már ott, a Műcsarnokban elhatároztam, hogy feleségül veszlek. Ne húzódozz, ne ellenkezz, mert annál jobban akarlak! Felfogni se akartam, mit beszél. Mégis, mintha hipnotizált volna a szavaival, és nagy, szúrós szemével. (Folytatjuk I
