Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-31 / 76. szám

Még többet tenni a dolgozó emberért A KPVDSZ megyei Bizottságának beszámoló ülése Petőfi-kiálUtás Szeghalmon Tegnap, szombaton délelőtt az ] SZMT székházában tartotta 1972. évi beszámoló ülését a j KPVDSZ Békés megyei Bizott­sága. Az elnökségben helyet . foglalt Köbér Mihály, a KFVDSZ Központi Vezetőségé­nek tagja, Steigierwald György, a megyei tanács osztályvezetője, dr. Takács Lőrincz, az SZMT titkára és Szabó György, a MÉ­SZÖV szövetkezet mozgalmi ut_ kórságának vezetője. A megyei bizottság 1972 .évi tevékenységét és sokirányú ta­pasztalatait Rákóczi Fterenq, megyei titkár összegezte. Beve­zetőként arról szólt, hogy 1972-ben 194 munkahelyi kol­lektíva 4 517 dolgozója kelt versenyre a megtisztelő „Szo­cialista brigád”, valam’nt a „Kiváló holt” c>'m megtartása, ért, illetve elnyeréséért. À kollektívák mellett jelentős volt az egvéni versenyzők száma. A mozgalom fellendülését segí­tette a megyei bizottság által kidolgozott irányelv, a munka­verseny helyzetének kétszeri ér. tékeléee. s az abból adódó kö­vetkeztetések levonása, majd a megyei, az ágazati, továbbá a novemberben megtartott válla­lati és szövetkezeti brigád- tanácskozások. Itt említette a KPVDSZ titkára az újítási moz. galmat, amely a megyei bizott­ság több irányú intézkedését követően sem jutott lényegiesen előbbre 1972-ben. Ezután a Belkereskedelmi ML nisztérium ,s az OFT által java_ soit munka- és üzem-szervezés továbbfejlesztését, vagyis az úgynevezett alapegység-rendszer kialakítását elemezte Rákóczi Ferenc. Mint mondotta, ebben az ÁFÉSZ-ek értek el figyelem, re méltó eredményt. Jól segített töt a vállalatok és szövetkeze­tek szakszervezeti bizottságai a bolthálózat fejlesztését is, ezen belül is a dolgozók élet- és mun. какörü1 menyeinek további javí. fását. Megyei szinten azonban a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozóknak csak 35 százaléka tevékenykedik korszerű munka­helyeken. A további 65 százalék j még mindig csak középszintű, I sőt minimális szociális ellátott­ságban részesül. A továbbiakban a KPVDSZ- hez tartozó dolgozók jövedelmé­nek .illetve reálbérének alakulá. séf elemezte a megyei bizott­ság titkára. Mint mondotta, a szakszervezet megközelítően sem látja biztosítottnak а IV. ötéves tervidőszak végére a belkereske. delem dolgozói részére előirány zott reálbérnövekedést. Jelentős mértékben növekedett tavaly a munkahelyet változtatott dolgo­zók aránya is. Következik ez egyrészt a már említett nem megfelelő bérszintből és más tényezőkből. Súlyosbítja a hely­zetet az a tény, hogy munkaidő csökkentés helyett megyénk kitt kereskedelmében is dívik a túl­munka, a pihenőidő figyelmen kívül hagyása. Noha ezek ellen a KPVDSZ megyei Bizottsága 1972 ben t; bb kai nimal fel­lépett. Bírálta Rákóczi Ferenc továbbá azt a jelenséget is, hogy tavaly több kollektív szerző­désben nem szabályozták pon­tosan. a bér. a prémium, a munkaidő, a részesedési alap mikéntjét, konkrétan. A továbbiakban a dolgozók testi épségét szolgáló törvények, rendelkezések betartásának helyzetét értékelte a KPVDSZ megyei titkára Vizsgálatok bi­zonyítják — mondotta —, hogy 1971-hez viszonyítva tavaly ösz- szességében tovább növekedett a balesetek száma, A megyei bi­zottság ellenőrzése következté­ben 87 esetben történt balesetei, hárító intézkedés, 2 alkalommal kellett gépeket leállítani, há­romszor bírságolni, négyszer pe­dig fegyelmit kezdeményezni kü­lönböző hanyagságokért. Nem volt kielégítő tavaly a dolgozók szociális helyzetének segítése sem. A KPVDSZ-hez tartozó állami és szövetkezeti gazdálkodó szervek közül e~ak 12-nél van lakásépítést támogató akció. Ezen a területen további előrelépést sürgetett a megyei titkár. Szintén konkrét ismeretek alapján hívta fel a figyelmet Nincsenek csodák Ezzel a címmel hirdették öles plakátok az Úttörő Bűvész Színház vendégjátékát, melyre 1973. március 26-án került sor Bucsán. A „zenés, kacagtató, nagy sikerű, csodálatos vidám műsor” azonban alaposan rácá­folt a címre! Másfél órán keresztül egy szem bűvész igyekezett a pla­káton ígért „állandó kacagás”-t biztosítani. A bemutatott bű­vész-számok zöme szakállas trükkökről verte le a port, he­lyenként az ízléstelenség ha­tárát bőven átlépő produkciók­kal lepve meg közönségét. (Ho­gyan kell tojást tojni?) „Csalódni nem fogsz!” — a plakátról idézett mondat sze­rint. Hált, sajnos csalódtunk, nem is kicsit. És csalódásunkat az sem enyhíti, hogy ezzel a produkcióval külföldön nagy sikert aratott a „színház”. De még ha így is lenne — amit erősen kétlünk — számunkra ez sovány vigasz, mert mi itt­hon akarunk jól szórakozni, amiért ebben az esetben is tisztességes belépőt fizették gyermekeink. (Fejenként 6 fo­rintot!) Summa-summárum, vannak még csodák. A témánál marad­va például az is „csoda”, hogy egyesek még mindig azt hi­szik, hogy a vidék és az igény­telenség közé még ma is egyen­lőségjelet tehetnek. Közben ar­ra nem is gondolnak, hogy a TV Kakaó-bár című műsorát például Bucsán is nézik a gye­rekek. Szerencsére, mert lega­lább így igazán jót is láthat­nak, hangzatos plakátok és be­lépőjegyek nélkül is. Sz. A. Vállalatok, szövetkezelek részére minden típusú személy-, kisteher- és tehergépkocsi felújí­tását. középjavítását és II. szemléjét rövid határidői-e vál­lalja a Vörös Csilláé Mg Tsz Gépüzeme Kiskunfélegyháza. Telefon: 65. 312099 a gyermekgondozási időszak után munkahelyükre visszaté­rő anyák jövedelmének foko­zottabb rendezésére is. Mindennapi esetek bizonyítják, hogy róluk sok helyen megfe ledkeznek. Befejezésként Rá_ feóczi Ferenc, a szakszervezet sokirányú kulturális tevékeny­ségiéről szólt, majd azzal foly. tatba .hogy tavaly a szakszerve­zet oktató és nevelő munkáját méltatta. Végezetül hangsú­lyozta, hogy tovább szilárdult az alapszervezetek vezetési színvo nala, növekedett a, 'taggyűlések szerepe. A beszámolót követően vplt mit megvitatni a jelenlévőknek. Ugyanis a megyei bizottság be­számolóját egyetlen gondolat szőtte át: többet, még többet tenni a dolgozó emberért! A múlt évi munkát értékelő beszámoló ülés kitüntetések át­adásával zárult. Köbér Mihály, a KPVDSZ központi vezetőségé, nek tagja a „Szakszervezeti munkáért” jelvény aranyfekoza. tát adta át Vincze Lajosnaík, a Magyar Nemzeti Bank gyulai fiókja járási instruktort csoport, vezetőjének, míg Mészáros Lász. Iónénak, a TÜZÉP Váráéit sab- titkárának, valamint Magyar Máriának, a nagyszénási ÁFÉSZ szb-titkárának e kitüntető jel­vény aranyfokozatáit nyújtotta át Ezt követően Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ titkára 15 szakszerve. zeti aktívának a SZOT elismerő oklevelét adta át. Tizen pedig a KPVDSZ emlékplakettjét kap­ták. Balkns Imre Petőfi és a szabadságharc címmel dokumentációs, helytör. téneti és néprajzi kiállítás nyílt Szeghalmon a Helytörténeti Gyűjtemény kiállító termében, a Járási Művelődési Központ hon. ismereti bázistevélkeinysége kel­letében. Az Országos és a Me­gyei Levéltár válogatott doku. mentum-másolatain túl korabe­li helytörténeti anyagokat is be. mutatnak, ezek közül legjelen­tősebb az a pénznyomó lemez, melyet Bem táborában készítet­ték 1849 július 30-án, a mind nagyobb mérvű aprópénz-hiány pótlására. Ez a lemez a körös- ladányi Merán-kastély kútjá­nak tisztításakor — 1915-ben — került elő. 1955-ben a Nemzeti Múzeum szakemberei megvizs­gálták és eredetinek találták. A Pénzjegynyomda a 3—6—10 krajcárcs oímletekből 30 dara­bot lenyomatott, s ebből egy so­rozat itt is látható. Korabeli, eredeti fegyverelv, levelek, nyomtatványok, fényképek, s egy 1846—47-es évből fermma radt községi robot-jegyzék vali a korról, valamint reform-kort könyvek, múlt századbeli szoba, belső és Rákóczi—Kossuth—Pe­tőfi—Bem olaj nyomat-képek te. szik teljessé a tárlatot. A kiállítás anyagát a járás te. rületén, a művelődési központ vándoroltatja majd, így többek között Biharugrán, Zsadányban és Körösladányban к» bemutat­ják. 1L я ■ Aztán, hogy a tűz befalta a ! tetőt, egy télen át a hó marta ; a kormot az épületen. Már ; bontják. Lebontják egészen. • Azt mondják, ha nincs a tűz, : akkor is lebontották volna. : öreg falak és a falaknak egy­• szer úgyis 1® kell omlani ok. • Már bontják hátul, ott, ahol : magasan megmaradtak a tég- : Iáik. Építik a-/ új raktárt, de : hogy az milyen lesz, ki tudja. ■ Miajd megmutatja az éjszaka, : ha már íelépült. ; Akikor már tudom, hogy rai­• lyen lesz és azt is, milyen lesz : aikkor. ha ég. Mert mindig a • raktár ég. A raktár arra való, ; hogy leégjen. Minden raktárt ■ már eleve úgy építenek, hogy ■ mennél jobban leégjen. ■ Ahogy ellépek a bontás mel­• lett, ahányszor csak itt járok, ; mindig hallom, hogy valami ott ■ még mozog. A tűz párája már ; kiköltözött, nincs anyag, ami­■ ért ott leselkedjen, de valami • mégis játszik ott a téglák, az ócs. « kava« meg a betongerendák fcö­■ zött. Patkány itt nincs. Magam : nem lépek be a romok közé, j mert nem birom azt a dohos ; koromszagot, ami még kívül is j itt ül a fal tövében. S A mucusok bírják. Ahogy ; most a fal mellett lépek, hal­• lom, hogy valami mozog, de S nem az, ami még a télen be­■ vette magát a hó alatt. Tudom én jól, hogy mi mo­• zog. Számítottam is rá, mond­■ tarr is a rendésznek, hogy es­• ténként ide hordják majd a mucusokat, ha nincs ellene ki­fogása. A rendész azt mondta, ha már hotelt nem tud a vál­lalat építeni, hagyjuk az ügye­ket menni, úgy ahogy mennek. Az első kört ma éjszaka a bál tiszteletére elhagytam. Ti­zenegykor volt a buli-tombola, legalább is ahogy tervezték, így szólt a plakát. Tombola közben kasszát még nem fúrtak, kerí­tésen át még nem másztak, aj­tót még fel nem törték. Ha ilyenkor van tolvaj, akkor most az is bulizik valahol, talán ép­pen itt a kultúrházban. Ha valamit forgat is a fejé­ben, most legfeljebb kiáll a kul. túrház elé és úgy tesz, mintha a holdat vizsgálná, közben szem. revételez. A betörést a jövő hét. re ütemezi, akkor majd kisebb lesz a hold. Ha felhő sem lenne, az se baj. A puszta csillagfény még elviselhető. A második kört már nem ha­gyom el. Éjfél után. mindig tar nácsos megkerülni a gyárat. Mondjuk, valakinek csak annyi ereje volt, hogy a réten át el­húzta magát a kerítésfalig. Ki­vitték a sötétbe, aztán ott a a gödrök táján, ha ott vannak még a gödrök, fojtogatták vagy kést mártottak belé. Nem a le­vegőbe beszélek, volt már ilyen is. Azt soha előre nem lehet iudni, mit hoz az éiszaka. A sötét oldal sarkáról nézem végig я kerítést A tetejére, jő messziről egymástól, három hu- szonötös lámpát szereltek, de az soha nem ég. Nem is éghet. Ha ma kicserélik, holnapra valaki le. veri. Ez még így volt, mióta áll a gyár. Ki veri le? A rendes® azt mondja, ő nem nyomozó, hiába ez я tényállás. Egyszer aztán a villanyszerelők megun­ták, hogy hetenként cseréljék. Nincs rá kapacitás Ha már sö­tét van, legyen az. Az ilyen hú­szon ötös égők csak rontják a szemet. Most aztán nekivágok a sötét oldalnak. Még a nagy hóesések alatt téglát hordtam ide, na­ponta hármat, hogy legyen hol megállni. Még így is három pér gumicsizma megy szét ету télen. Mégis jobb volt a hó. Szak­mailag legalább is, mert a fe­hérség^ ahogy elönti a tájat, jobb minden védőállásnál. Olyan messze még sose láttam a tájon, mint most ezen a té­len. Arról már volt ugyan szó, csak úgy magamban, hogy egy­szer rászánok egy napot és be­járom a környéket. Már csak azért is, hogy tud iám, hol va­gyok. De aztán mégse. Mit se­gít az, ha tudom, hogy hány gödörrel ismerek többet ebből a világból? Hóesés után, ha na­gyon világos я környék, idelát­szik az a két faesooort. De én még levelet nem láttam rajtuk. A helyzet ugyanis úgy alakult, hogy én csak télen láthatom őket. Most, hogy újra elolvadt, ne­kivághatok a sötétnek. Ez az igazi. Ha úgy veszem, a sötét az éjjeliőr kenyere. Ha aka­rom, ha nem ,bele kell harapni. Harapom. Keresem a téglákat a lábam alatt, most csak arra jók, hegy az ember felbukjon bennük. És most ahogy lépek, újra csak keresem a következőt, hogy meg ne botoljak benne és cdâ se figyelek, hogy mi lehet a sötétben. Mert innen a kerítés mellől még az se látszik, hogy a kultúrház ablakai ki vannak világítva (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents