Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-31 / 76. szám

I Megváltozott az élet is MezogywK ónálló tanácsú . község, Békés megye, sarkadi já r as. La kossá gán ak szám ч. 2 640, Vasútállomás : Sarkatl­kereszlúr. Erdőgbzdaeág, gépél- lomás. hengermalom. A lexikon ennyit.tud Меи. gyámról és mert régen adták ki, ezt a keveset is rosszul. Nincs már meg a faszénnel fűtött ócs­ka malom, elköltözött a gépál- j lomás és erdőgazdaságról sem i nagyon beszélhetünk. Csökkeni j a lakosság száma, mos! 2 340-en ; lakják a községet. Időközben megszűnt a sarkad» járás S amiről a lexikon nem beszél. Mezőgyánhoz tartozik a mellet­te fekvő Nagygyunté is A falu tanácselnöke asszony, Szabo Mihályné. (Cimképünkön látható.) Tavaly múlt húsz éve, hogy a falu élén áll. s közben felnevelt hat gyermeket. Élete, sorsa közős a községgel. — 1952 óta vagyok egyfolytá­ban tanácselnök és mondhatom, hogy ezt a most véget érő két­éves időszakot sem kezdtük ke­vesebb gonddal, mint a többi tanácsi ciklust. Sok mindent si­került azért megoldanunk. Ы. értük, hogy ma már a község legtávolabbi házában ie villany ég és csak kisebb közvilágítási gondjaink vannak. Nagyjából 1 végeztünk már a járdaépítések­kel is, sőt arra is telt erőnkből, hogy ahol keskeny volt, ott ki­szélesítsük. Ami még hátra van: az a vízhálózat kiépítése és egy kövesüt az újmezőgyáni részre. Község: vízmüvünk már van, de ahhoz, hogy east az egeez fa­lu használhassa, létre kell hoz­nunk egy komoly hálózatot. En­nek megkezdése előtt azonban egy új kutat kellett futatnunk Ez nagyon sokba került é® sa­ját erőből nem is telt volna rá, de az Országos Vízügyi Hivatal segített. Adott a munkára 600 ezer forintot, s ebből a pénzből nemcsak az 569 ezer forintbe kerülő kutat tudtuk megcsinál­tatni, hanem elvezethettük a ▼izet egeszen Kismezőgyánig. Ma már nekik sem kell kilo­métereket gyalogolni a jó ivó­vízért. Es ami a fejlődést jelzi: már megkezdődtek a házi be­kötések is. Két éve belefogtunk egy má­sik nagy munkába ie. Építettünk egy új tanácsházát. Ismeretes, hogy abban az időbe.n erősen megszigorították az épatkezések feltételeit, de nekünk sikerűit megcsinálni. Nagy szükségünk volt már erre, hiszen régi roz­zant házban dolgoztunk. Ebben a szép új épületben van megfe­lelő tanácsterem, .házasságkötő terem, már csak a bútorok be­szerzése van hátra. Én úgy érzem, hogy most sem kell szégyenkeznünk a lakosság előtt. Az elmúlt vá­lasztások előtt nem ígérgettünk felelőtlenül, inkább megkérdez­tük a lakosságot, ők mit szeret­nének Elmondtuk azt ie, hogy javaslataikat majd rangsorol­juk és azt is ,hogy csak a leg- fontosabbakra lesz pénz. Kértük í kott. Súlyos mérleghiány kelet­kezeti, melyből nem lesz köny- nyű kilábalni. Nemrég voltam a tsz közgyűlésén, ahol azok, akik legjobban lelkesedtek a gépbon, tóért, most nekem szegezték a kérdést: Miért nem szólt ebbe bele a tanács? Természetesen válaszoltam és elmondtum nekik, hogy ez az ő ügyük. A termelőszövetkezet tagsúga választotta meg a veze­tősége: es arról, hogy ők nem Nemrég készüli el az. írj 7#9 ezer forintot érő tan ács haza. őkel. hogy a célok megvalósít á- sát segítsék társadalmi munká­val. Voltak néhányan. akik azt mondták, hogy fizetnek ők kóz- ségtejle»ztésj hozzájárulási, mi­ért dolgozzanak akkor? Nekik szép szóval elmagyaráztuk, hegy abból a 200 forintból, amit köz- ségfejleeztésre befizetnek leg­feljebb öt-hat járdalapot lehet­ne letenni, de nem telik vízve­zetékre, köveeútra. közvilágí­tásra. Ezt megértették, s a la. kossag segítségével elértük, hogy betonjárda van minden utcá­ban, korszerűsítettük a közvilá­gítást és bővítettük a hangos­híradót is. A sok szép eredmény mellett van egy fájó gondunk is, de er­ről sem hallgathatunk. Bajban van a termelőszövetkezetünk. Néhány nagyon jó év után m-si komoly mérleghiánnyal kell szembenéznie a tagságnak. Az azóta már leváltott vezetőség létesített ugyanis egy gépbontót, ahol mindenféle rossz gépekből alkatrészeket akartak kiszerelni és ebből pénzt csinálni. Renge­teget költöttek erre felelőtlenül é® elhanyagolták a gazdálkodás többi áglát. Sok szabálytalansá­got is elkövetlek, s ennek tör­vényszerű következménye az lett .hogy a vállalkozás megbu. (Fotó: Demény) hallgattuk a figyelmeztető só­ra ki tehet? De elmondtam azt is, hogy a bajban azért nem ma. vadnak magukra. Megkapják a lehetőséget a talpraálláshoz, a többi rajtuk múlik. Községünknek ennek ellenére jó a hangulata. Minden háznál van rádió és bizony kevés az a porta, ahol ne látszana a tv- antenna. Kerékpárból 3—4 is akad minden családnál. Személy gépkocsi is van vagy tizenöt da- rab a faluban. És jellemző az is, hogy ezeket ma már az egy­szerű tea-tagok is megveszik Van két iskolánk és egy szép könyvtárunk is. Épült vendég­lőnk, eszpresszónk, melyek fő­leg a hétvégeken kedveltek. Az új ciklusban a vízműépítés mellett nagyon szeretnénk ha elkészülne a régen várt kövesét. Ez az ú,jmezőg,yáini részt kötné össze a község belterületével. Most egy rossz földút vezet csak oda és ha egy kis eső van, ten­gelyig ér a sur. Nem is tudják olyankor behordani a postát, a kenyeret és ha mentőre van szükség, a beteget ölben kell ki. vinni a kövesútig. Ez a munka azonban nagyon sokba. több mint másfél millió forintba ke­rülne és felsőbb segítség nélkül nem tudjuk megvalósítani. Ennyit mondott az elnöknő Mezőgyánról, egy kisközségről a járásban. Sok mindenben mon­dott mást. mint a lexikon, mert a megszűnt hengermalom, gép­állomás és erdőgazdaság mellett még valami történt a faluban. Megváltozott az élet is. Lónyai László Képek, szobrok kerámiák érkeznek Békésre A varossá nyilvánítás fisz- j teleiére nagyszabású képzőmű-1 vészeli kiállítást tervez a bé­kési Jantyík Mátyás Múzeum. Már -eddig másfélszáz, grafika, tucatnyi szobor, egy teljes te­remre való kerámia és gobelin érkezett a bemutatóra. Békési, Békés környéki s onnan elszúr- ! mázott alkotók munkái, köztük olyan országos nevű művészek gobelinjei, kerámiái, mint E. Tassy Klára, Minya Mária és Janáky Viktor. A kiállítás áp­rilis 19-én nyílik meg. 5 1913 MÁRCIUS 31. Ifnsí nttir и búcsúi kiiasvai (uiníesol illeti и stó Mondja ki: Kié lesz a 147 hold föld ■ Lapunk március U-i száma- mint az ügyeben eljárt illetéke* ban megjelent „Kié lesz. a 11" szerv a Békés megyei Földhiva­hold föld? — A békési Uosárfo- tál, annak vezetője az alábbia- nók kálváriája" című cikkre; kát válaszolta: „A. t9(i7. évi 111. törvény érteimében a buesai Aranykalász és Dolgczók termelőszövetkezeti csoportok felszámolására is sor ke­rüli 1969 évben. A felszámoló bizottság. — melynek megalakí­tása akkor a járási tanács eb hatáskörébe tartozott — feladatá­nak eleget U lett. csupán aion tat-tagok tulajdonában lévő föl­dek további hasznosításáról nem gondoskodott. akik nem léptek be a termelőszövetkezetbe, hanem a Vhr. 256. paragrafusa alap­ján előterjesztéssel élt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumhoz annak érdekében, hogy járuljon hozzá a kivulma- radt tst-tagok földjének visszaadásához. Mielőtt a minisztérium­ból válasz érkezett volna, a felszámoló bizottság feloszlott s igu a továbbiakban г föld, hasznosítása felöl sem intézkedhetett, — noha ez kötelessége lett volna. A szeghalmi járási földhivatal ezután határozatott hozott, mely- szerint a szóban forgó földterületet állami tulajdonba vette, s kö­telezte a buesai községi tanács vb-t a 235 489 forintot kitevő megváltási ár kifizetésére. Tekintve, hogy a községi tanács « megváltási arat kifizetni nem tudta, — állítólag a szeghalmi já­rási hivatal javaslatára — « békési kosárfonókkal — a szeghalmi járási földhivatal közreműködése mellett — e föld hasznosítására szerződési kötött azzal, hogy a megváltási ár összegét használa­ti díj fejében a békési kosárfonók a buesai községi tanács pénztárába befizetik. Ezt követően került sor a megyei földhivatal bee vatkozasára. mivel a szeghalmi járási földhivatal megváltási határozata tör­vénysértő volt, mivel olyan föld megváltásáról intézkedett, mely­nek felhasználásáról az illetékes szerv még nem döntött. Mert a megváltási -határozat nélkülözte a törvényes alapot, nem lehe­tett jóváhagyni a tanacs és a kosárfonók között tétre jött megál­lapodást sem. Egyébként is, ha a földhivatal határozata a felszámoló bizott­ság intézkedésére született volna, akkor is a 161951. (XI. ЗУ F. M. számú rendelet I paragrafus (1) bekezdes a.) pontja ér­telmében: ,,Az állami tartalékföldek hasinálatboadásanal elsősor­ban a- állami, erdő-, kísérleti, tan- es celgazdaság (továbbiak­ban állami gazdaság) igényeit kell kielégíteni." Ezt követően a sorrend: a mezőgazdasági termelőszövetkezet, és egyéb, a rende­letben felsorolt szervek kérhetik a föld használatba-. illetőleg bérbeadását. A buesai Üj Barázda Mg Tsz pedig, az iratok tanú­sága szerint a földre igényét bejelentette. A békési kosárfonók a megállapodás jóváhagyásénak megtaga­dása után fordultak a felsőbb szervekhez panasszal es így ke­rültek fel az iratok döntés vegett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba. A minisztérium megállapítása szerint törvénysér­tő volt a szeghalmi járási földhivatal határozata, s utasítást adott a határozat hatályon kívül helyezésére, amely meg is tör­tént. A szeghalmi járási hivatal elnökét pedig a felszámoló bi­zottság újbóli megalakítására hívta fel. A felszámoló bizottság megalakult s rendelkezett a földnek állami tulajdonba vételéről. A szeghalmi járási földhivatal a rendelkezés értelmében az in­gatlan állami tulajdonba vételéről a határozatot meghozta, s a föld hasznosítása végett a buesai községi tanács vb-t megkereste. Most mar a buesai községi tanács vb-пек, mint illetékes szervnek kell a 147 hold állami tartaléktőid hasznosításáról gondoskodnia. Mondja meg tehát a buesai községi tanács vb, hoç-у „Kis lesz a 147 hold föld ’. Legyen szabad megjegyeznem, hogy véleményem szerint « leg­nagyobb hibát a békési kosárfonók követték el akkor, amikor « 141 hold föld fűzfavesszővel való betelepítése érdekében már akkor intézkedtek, amikor még csak igeretet kaptak a föld hasz­nálatukba adasara. s nem várták meg az illetéket szervek hatá­rozatainak jogerőre emelkedését. A fentiekből kitűnik lehat, hogy a 147 hold föld sorsa felöli intézkedés nem emberség, hanem törvényesség kérdése volt és most már a buesai tanács vb-é a szó. Maiul Mihály hivat átvezető'" Szívesen adtunk helyt az ér­demi válasznak, amely egyben a békési kosárfonók kálváriájá­nak végét is jelentheti. Végét jelentheti azért is, mert minden törvényes lehetőség megvan ar­ra, hogy a Békési Kosárfonó j KTsz megkaphassa a 147 hold j földet használatra — ami meg-1 óvhatja ezt a szövetkezetét a j károsodástól. Attól függetlenül, j hogy egy kicsit elsiették a vesz­sző vasa fiúsokat. Ez tanulságul szolgálhat másoknak is. hogy amíg nincs törvényes intézkedés a „megbeszélés" — a,, látszatin­tézkedés" — még nem jogerős elhatározás ! Tény azonban, hogy most már a buesai községi tanács végre­hajtó bizottságának joga ki­mondani a végleges és megvál­toztathatatlan döntést : kinek ítélik oda a 147 hold tőidet. Várjuk a vb gyors intézke­dését. Romkar .lanp* Csőszerelőipari Vállalat felvételre keres Orosházi Síküveg, gyár-j munkahelyre ívhegesztő szakmunkásokat, központi futesuzere- lőt, vlzvezetékezerelöt. valamint segédmunkáso. kai. Jelentkezni lehel: Orosházi Síküveggyár CSŐSZER KuendeHsegen, Potoceka Pál vezető szerelőnél.

Next

/
Thumbnails
Contents