Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-30 / 75. szám

Megsúgom I Magának Г ll. hogy igen vegyes érzelme­im támadtak a közelmúltban, amikor egyik napilapunk cikkéi olvastam, mely ezt a címet vi­selte, hogy „Ki ért a tv-javítás- hoz? ’. A cikkből megtudtam, hogy a KERMI szakemberei öt darab azonos típusú televí­zión három-három azonos hibát hoztak létre mesterségese®, az­zal a céllal, hogy különböző he­lyeken javításra azókat bead­ják, s az eredményből következ­tessenek. Többek között arra, amit a cikk címe is kérdez. A vizsgálat eredménye elgondol­kodtató, sót meghökkentő volt. A javítási idők 3 ég 14 nap kö­zött váltakoztak, a javítás költ­sége pedig 232 forint és 522 fo­rint között „táneobt”. Azt már megismételni ses» érdemes, hogy milyen alapos melléfogá­sok történtek a hibák korrigá­lása terén, s milyen sportszerűt­lenül jártak el a cserélt alkatré­szek visszaszolgáltatása során. Pedig az okozott hibák úgyne­vezett egyszerű hibák voltak, javításuk nem igényelt alkat­részcserét! Megsúgom Magának, hogy én már régen nem tartom szolgál­tatásnak azt, amit ezen a címen egyes cégek végeznek. Inkább kiszolgáltatottságnak! Mert mi is a gyakorlat? Általában az, hogy mindem javítás ezzel a költői kérdéssel kezdődik: Ga­ranciális? Mert ha igen, akkor majd elvisszük, most sajnos nincs alkatrész. A kétségbeesett tulaj’ sopánkodhat, hogy hete­kig ismét a seprű lesz az úr a háziban a porszívó helyett. Ez van, ezt kell szeretni — szoktuk mondani keserű szájízzel; De vajon, tényleg ezt kell szeretni? Nem hiszem! Nem hiszem, mert alapvetően hihetetlenül hang­zik, hogy szolgáltatás címén bosszantsák, ..megvágják? a jobb sorsra érdemes fogyasztót, aki garanciával vásárolja ké­szülékét, s bizalommal kell, hogy felkeresse a szervizt. De honnan táplálkozzék akkor a bizalom, ha zömében mg még az a jellemző a példatárra, hogy vannak még hibák. Kevés a szakember. ebből kifolyólag zsúfoltak a szervizek. Akadozik a pótalkatrésszel való ellátás, ebből kifolyólag vannak és lesz­nek „kiskapuk". A bürokrácia útvesztői is szinte naponta ter­melődnek újra. Üjult erővel őrölnek, nem kímélve idegein­ket es pénztárcánkat. Hol a ha­tár, ha egyáltalán van? Pedig van, helyesebben lenne, ha ezt a gyártó cégek látnák, vagy jobban látnák. Ha ők — és el­sősorban ők! — hatékonyabb el­lenőrzéssel törekednének arra, hogy ne hagyja el hibás készü­lék a gyárat! Legalább a garan­ciális idő alatt ne kelljen bo&z- szankodni, ha már utána úgyis kell Kell? Szilárd Adóm A rendezőé a szó О is munkás, Я a este Goldoni : A ha­zug című vigjátékát játsza a csabai szín­ház. A rendező: Lovas Edit. Amikor beszél­gettünk. még a próbák kellős közepén volt. I Asztalán díszletterv, j Csinády István Jászai-díjas mű- I ve. Izgalmas. érdekes munka. í Meghökkentő, — így képzeltem én is — mondja a rendező A díszlet ! szabja meg az egész előadás lé­nyegét, azt a játékmodort, amit ! követnünk kell. A színjátszásból | évek óta a játék érdekel első- 1 sorban. Hiszem, hogy a művész ! megőrzi a gyermekkor oldott ál­lapotát és bármikor feléledhet benne a valamikori boldog fan- 1 táaía, a játékos kedv. A gyér- ; mefc hisz a fantáziában, hisz ! abban a világban, amit önma­ga teremt. A jó színész is ilyen, j Szinte korlátlan játékvilágot te-1 remthet és ebből a világból fel- ! mutathat nagyszerű dolgokat, j Azt a színpadi világot keresem, amelyben а színész gyermekko­ri fantáziája újra éledhet, és a játék lesz mindennek közép­pontja, lényege. Erre jó alkalom A hazug és a díszletterv, mély Miről ír a Magyar Ifjúság? KI őse tes a lap 1973. március 30-i, XVII. 13. ssámáról A lap második 48 oldalas szá­mának címlapja bizonyára meg­hökkenti az olvasót. S a cím — ' utalás egy benti cikkre — még ;• jobban felhívja magára a figyel- : met: „Mellébeszélés nélkül vá- ; laszolni”, alcímként pedig: • „Kérdések övön alul?”... A! téma: a szexuális nevelés, fel- : világosítás Két helyszíne van. : A János kórház, amelynek { kiszes orvosai hiába „kilincsel- : tek” budapesti iskoláknál az • ügyben, hogy erről a fontos té- • máról beszéljenek, s a sejtes- : fehérvári iskolák, ahol a műve- : lődésügyi szervek teljes megér- • tésére talált a helyi egészség- : ügyi intézmények kezdeménye- : zése, s mindenütt ahol csak le- : hét. nagyon komoly felvilágosí- : tás folyik. Még egy egészség- : ügyi jellegű téma: az átfogó ve- : zetó riport. Ápolónők ez a té- : mája. az ápolónőképzés mai ! helyzetéről, gondjairól szól. A tanácstag választassa! kap- ■ csolatban a VII. kerület Maja- ! kovszkij utcai egyik jelölőgyű- j lésről készült riport, ahol egy : fiatalt jelöltek újból tanácstag- : nak; a KISZ-védnökségek kö- ; zül a húsprogram felett vállalt- ; ról esik szó egy kétrészes so- ; rozat első anyagában, az alka- * lommal magáról a húsprogram- : ról, lényegéről, jelentőségéről \ (Zala megye példáját kiemel- : ve); az oktatásügy témái közül : az egyetemi felvételikkel kap- : csolatos előzetest olvashatják a : lapban? A kulturális rovatban • pedig az, értelmiség és a köz- : művelődés szerepéről szól cikk. : A sportrovatban rövid tudósí- * tás mutatja be az újpesti pél- ■ dát, ahol az üzemek sokat tö- : rődnek azzal, hogy a fiatalok • sportolhassanak, s egy másik : anyag Vas megyéről, az ottani : kollégiumi testnevelésről és : sportról szó!. Különösen felhívjuk a figyel- • met a lap 32. oldalán szereplő ; kérdőívre: az Ifjúsági Lapkiadó ■ Vállalat 10 kérdést tesz fel az • olvasónak az új formátumú Ma- : gyár Ifjúsággal kapcsolatban, s ; a többi között észrevételeiket, £ tanácsaikat kéri, hogy ezzel is : segítsék a szerkesztőség mun- : kaját. : mint azok, akik jelölték bolondos-önfeledt játékosságra ösztönöz. A commedia del’ arte tipikus figurád ott vannak Gol­doni színpadán. A legteljeseb­ben szeretném idehozná én is azokat. Miár a kezdés más lesz, mint amit a közönség várna. Mondhatnám úgy. hogy ponto­san olyan lesz, ahogy a comme- diia del’ arte közönsége ‘ várta volna. A szereplők díszleteznek, a trupp szétszórt ruhatárából választanak kosztümöket ma­guknak, egyik ezt a szerepet vállalja, a másik amazt, minden a közönség szemeláttára, és be­avatásával, egyetlen funda­mentumra. a színművészet elhi­tető erejére támaszkodva. Tu­dom, hogy Goldoni vígjátéka ki­állta az idő próbáját. Tehát élő, mai. Egy fiatalemberről szól, aki ’megállás nélkül hazu­dik, mert többnek akar látszani annál ,ami... Nem ismerős? — Nekem, a rendezőnek kü­lön nagyszerű öröm, hogy a szí­nészeim beleszerettek a darab­ba, a játék’modorba, amit kér­tem, közösen találtuk ki a fi­gurák egy-egy mozgás-rendsze­rét, amely a jellemet a legjob­ban kifejezi. Ügy alakult ki- az egész előadás, ahogy az most, a mi fantáziánkban megszület­hetett... Ég a zene! Nem zárt számok, hanem valami mindig viszi tovább a játékot közben is. Nincs megállás! — Különben még két megle­petés lesz. Az egyik: máris be­ugrással kezdünk, a megbetege­dett Székely Tamás helyett Já- noky Sándor Jászai-díjas, érde­mes művész, a kecskeméti szín­ház tagja játsza Balanzonj dok­tor szerepét. A másik a díszlet körül várható. A tervező talál­mánya, technikai bravúr. Már az előadás legelején.;. Tehát ma este mindenki jól figyeljen! S. E. Cselovszki András Békéscsa- ; bán, a Báthory utca 18. szám alatti házban született. Azóta csaknem 5 és fél évtized telt el, s ma is ott lakik. Tőzsgyökeres erzsébethelyi tehát, aki minden zegzugát ismeri ennek a város­kerületnek. Sok a rokona, ba­rátja, ismerőse is. Gyermekkorában szántóföldek vették körül azt a házat, amely­ben szüleivel lakott. Sokáig nem is változott semmi a környéken. Csak a felszabadulás után kezd­tek építkezni az emberek. Főleg téglagyári és bameváli dolgo­zók, meg vasutasok. Amikor 1954-ben megválasz­tották tanácstagnak, még sem járda ,sem villany, sem víz nem volt a kerületében. A tanács­üléseken tehát először a közmű­vesítést sürgette, amit persze csak fokozatosan tudott megva­lósítani a város. Közben újabb és újabb családi házak épültek, nagyobbak .szebbek, korszerűb­bek. Szinte egy kis villanegyed alakult ki szabályos utcákkal, közművesítéssel. Az önmagának hazát teremtő lakosság készségesen vette ki részét a közös törekvéseket elő­segítő társadalmi munkából. Cselovszki András ennek jellem, zésére mondja el az alábbi kis történetet: — A tanácsnak kevés volt a pénze ahhoz, hogy a Rózsa Fe­renc utcai 11-es számú általános iskola a terv szerint megépül­jön. Pénz kellett. Minden csa­lád szívesen áldozott rá és nem is csekély összeget. Egy szomba­ton pedig szóltak nekem, hogy ássuk ki a vízvezeték árkát az építkezés helyéig, mert hétfőn ! jönnek meszet oltani. Közvet­len segítőtársaimmal, Mák Mi­hállyal, Gerlai Ferenccel, Ta­kács Lászlóval és Tatai József­fel azonnal mozgósítottuk a fér­fiakat. Jöttek is és szombaton, vasárnap kiástuk a 250 méter hosszú árkot Ilyen a 68-as választókerület, lakossága. Nemcsak igényeket támaszt, hanem tesz is azért, amit el akar érni. Ebben pe­dig Cselovszki András példát mutat. Négy ciklusban képviselte már választói érdekeit a városi tanácsban, s most ismét őt jelöl­ték tanácstagnak. Egyhangúan. Tudja, jócskán lesz újabb ten­nivalója, de — ha megválaszt­ják — vállalja a megbízatást. Hiszen dolgos emberek élnek körülötte, akikért érdemes ki­állnia. Mert Cselovszki András is munkás. Az István malomban dolgozik, mint molnár, mégpe­dig három műszakban. Faragó János almolnár ötszörös (ezüst­jelvényes) szocialista brigádjá­nak a tagja. P. B. Kamarazenei találkozó Békésen öt megyei zeneiskola növen­dékei mutatják be felkészültsé­güket március 31-én délelőtt 10 órakor a békési zeneiskolában. Battonyai, orosházi, gyulai szarvasi kamaraegyüttesek, s a vendéglátók muzsikálni tanuló fiataljai játszók a koncerten CorélM ée Schubert, Mtazart és Grieg alkotásait, magyar, s francia népdalok feldolgozásait.- Hegedű-, gordonka-, fuvola-, kürt- és zongorajátékukká]. ének szavukkal bizonyságot adva megyénk zenepedagógiájának jelenlegi eredményeiről. .....................................................................................................— -------------------------------,— --------rrtl 1 9. Egyszer elmúlik minden tél. Ez a tél is elmúlt, sokszor el­múlt ,de visszajött. Csak a mu- cusokat kell figyelni, hogy meg­tudjuk, miként is áll a helyzet. Amíg felhajtott gallérral, behú­zott nyakkal járnak, fejüket sál­lal kötik át, oldalt se néznek, csak műszak után megcélozzák a villamosmegállót, addig nincs tavasz. Hiába süt a nap. az sem­mi. A mucusok tudják, hogy visszajön a téa és még tettük­ben is összeszorítják térdüket. Van ilyen. Most már nincs sál a lejükön, a gallért csak divatból hajtják fel, hátul a csücskét, pillognak jobbra-balra, hogy jobban hall­ják, ha valaki kocog utánuk, alt­kör aztán jól meghúzzák a lé­pést. Mert ha meghúzzák á lépési- jobban mutat a láb, és ilyenkor már nem húznak fel olyan harisnyanadrágot, amelyen sza­lad a szem. És úgy indulnak ne­ki az éjszakának, mintha soha nem akarnának felszállni arra a villamosra. Mégis felszállnak. mert fel kell szállni. Kitekin­tenek a villamos ablakán a lám­pafénytől sárgán viruló éjszakai tócsákra. Ilyenkor igazítják meg hajukat, de hátul igazítják. És ha jó helyen állnak a villamo­son, akkor két utcai lámpa kö­zött. ahol egy villanásnyira tü­kör az ablak, belenéznek, hogy flörtöljenek az éjszakával. A mucusok tudják, hogy mi­kor van igazán tavasz, nekik valami jelez, ha beáll az idő. Nyáron a békák, tavasszal a mucusok. ’ VáiMaití búb van. Nyereség után minden évben bulit ren­deznek a kultúrteremben. Es­te fújná kezdik, kis szünetekkel hajnalig fújják és a nagy fú­jástól a gőz, meg a füst, meg a virsli párája kicsapódik az ablakréseken. A7, éjjeliőrnek szünnap *z ilyen buli. A tolvajok nem sze­retik, ha teombitával várják őket Megkerülöm a kultúrtermet, belesek az ablakon. Figyelem a lányok csípőjét elől-hátul. Ha hosszabban nézhetném. még sók mindent tudnék erről mon­dani. De nemigen lehet ácso- mgmi az ablak előtt, mert a haver máris odaszól: — Gyere be Gáspár, fizetek egy féldecit. — Nem lehet. Szolgálatban csak a csapos iszik. — FeLdeci az egészségedre, az is valami? — Nem köhögök én — mon­dom. Megindulok, aztán mégis meg­állók a két homályos lámpa közt, távolabb a kultúrától. A haverok szeme ide már nem követ, nem látnak a homály­tól, amj a gyárudvaron kerül­geti az éjszakát. Az ablakrése­ken, meg a szellőztető ventillá­torok lyukain át kihallatszik, ahogy fújják, meg a csoszogás, ahogy lábuk nyüszít a parket­tán, meg a nagydob, ahogy be­levág a trombitába, mintha a zenekai- közé ütne. Aztán fúj­ják, meg dobolnak és amikor újra fújják, újra csak hallat­szik, ahogy a talpukkal sur­i annak és eint m porszívóit, úgy szippantják a virsli-gőzt, meg az illáitokat, amiivei a lá­nyok bekenik magukat, a két mellük között. A büfében fröccsen a debreceni és a szó­davíz. Van aki konyakkal önti le magát, aztán kisfröccsel bú­csúzik. Minden évben ugyanaz a buli. Nyereség után, A mucusok ilyenkor már ki­takart fejjel járnak, a fodrá­szok is jobban keresnek, Élni kdB. A Neffi is el akart Jönni a bu­lira, de minek. Az éjjeliőr nem szállhat be a táncba. Ki lá­tott már éjjeliőrt táncolni? Előző este beszéltünk erről, hogy itt járt. Hozott nekem fasirtot mustárral, túrósrétest meg két ded bont, rizflinget. Ilyenkor leoltjuk a nagylám­pát, minek a nagy kivilágí­tás, van gyertya a fiókban, elég ha a sarokban a, ég. Ettől ugyan a portásfülke nem lesz eszpresszó, de Neffi nem is szereti a presszót, csak a tás­karádiót. Halkra csavarja, épp­hogy zümmögnek a táncdalok. A priccsen ülünk, szorosan, fogjuk egymás kezét. Bevágom a fasirtot a mustárral, borozga- tunk. Vak szöveg, hogy a, éj­jeliőr szolgálatban nem iszik. Nem is lehetne kibírni anél­kül. Szemközt a raktáTépület, a kormos falakról már leolvadt a hó. Most már csak úgy em­lékszem az egészre, hogy a tűz időnként masnikat kötött a lángokból ée a masnikból tor­nyokat épített. Szaladtak egy­más elől körben az épületen, aztán az épület tetején összefu­tottak a lángok, hirtelen meg­csókolták egymást és nevetve szétszaladtak. Később, mikor a tűz megkomolyodott ég önálló­sította magát, körülnyalta a szembenlévő épület ablakait, de végül is megmaradt a raktár­nál. Az tetszett neki a legjob­ban. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents