Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-30 / 75. szám
Példamutató helyi kezdeményezések az állattenyésztés fejlesztésére Üzletpolitika Mezőkovácsházán П megye szakemberei behatóan elemezték Békés megye állattenyésztési helyzetét miután a járványos állat- j betegségek megszűntek. A kö- ! ^elmúltban tartott tanácskozások, tapasztalatcseréik egybehangzó megállapításai szerint 1973-ban minden ágazatban erőteljes fejlesztést kell megvalósítaniuk. Különös figyelmet kell fordítanunk a hústermelés mennyiségének növelésére, a lakosság ellátásának biztosítására. A legtöbb feladat a sertéstenyésztésben jelentkezik. 1972. márciusában az állatszámlálás idején a megye tanácsi szektorában 55 318 anyakoca volt ez év febráar 28-án márcsak ! 48 794. Sokkal súlyosabb azon- } ban az a tény, hogy ebből a 48 ; ezer kocából csak 22 894 a vem- | hes. A betegség alatt összesen j 213 324 sertés pusztult el, mely- j bői 88 956-ot karanténba szállítottak. A betegségen átvészelt anyakocák 40—45 százaléka nem lesz alkalmas továbbtenyésztés- re. A kiesett tenyészállatok pótlása a következő 4—5 hét legfontosabb feladata. Hangsúlyozni szeretném, hogy itt ma a gyorsaságon van a hangsúly. Javítani kellene a propagandamunkát az egész megyében. Igaz, hogy csak elvétve, de van olyan tapasztalatunk, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok nem ismerik a kocaakció feltételeit. Helyenként olyan jelenség is tapasztalható, mintha az állattartó gazdákat jobban idegesítené a súlyos helyzet, mint az illetékes községi szerveket, az állatforgalmi vállalat felvásárlóit és egyéb felelős vezetőket. Kevés a kezdeményezés a helyi megoldásokra, melyek különben nagy lehetőségeket kínálnak. Tapasztalataink szerint a ta-1 karmányok — elsősorban a kukorica — minőségi romlása mi- | att csökken a napi súlygyarapodás. Romlik a takarmány ér- • tékesülése. Szeretném felhívni a] figyelmet, hogy azok az üze- | mek, melyek saját kukoricáju- í kát keverik a tápba. előzőleg vizsgáltassák meg a minőséget. I Sok utólagos bajt meg lehel előzni kis fáradsággal. Teljesen világos és érthető, í hogy a csaknem fél évig tartó { járvány tenyésztési és pénzügyi ' nehézségei máról holnapra ! nem számolhatók fel. Az viszont érthetetlen, hogy miért nincs nagyobb aktivitás — erőteljesebb szervezés — a járvány okozta problémák felszámolásában, a helyreállítás munkájában! Й sertéstenyésztés mellett, növelni kell a többi állat- tenyésztési ágazat termelését is. A kiesések a baromfi- tenyésztés erőteljesebb növelésével nagymértékben pótolhatók. Sok helyen üresen állnak a régi baromfitelepek, ólak, istállók, melyeket kevés pénzzel, egy kis szervezéssel alkalmassá lehetne tenni több százezer pecsenyecsirke felnevelésére. Messzemenően támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, melyek a termelőüzemek és a BOV kooperációjával kialakulóban vannak. A nagyüzemek segítsék hathatósabban a háztáji gazdaságok állattartó tevékenységét. A népgazdaság még hosszú ideig nem nélkülözheti a háztáji és a kisegítő gazdaságok árutermelését. A lehetőségekkel — melyek még megközelítőleg sincsenek kihasználva — jobban kellene élni. Zöldtakarmányt, alomszalmát, fuvart a tsz-tag nem kérhet mástól csak a saját termelőszövetkezetétől. Sokszor azért nem tart tehenet — vagy azért adja el —, mert az árokparton kaszált füvet nem tudja hazavinni. akárcsak a háztáji területről a kukorica- szárat. Nincs lova, kocsija, gazdasági felszerelése. Apró dolgok? Ügy tűnik igen, de a tsz- tagnak nem azok, sokszor ezek az „apró” dolgok szegik kedvét, késztetik arra, hogy eladja tehenét, felszámolja háztáji szarvasmarha-állományát. M égy évvel ezelőtt hirdette meg a párt és a kormány a húsprogramot. Szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy 1972-ben olyan eredményt értünk él, melynek alapján bízvást érezhettük: jó úton járunk. Sajnos a körülmények ma sokkal rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt. Üjabb társadalmi összefogást hirdetünk, hívunk mindenkit. aki ebben az ügyben tehet és tenni akar. Kérjük, hogy véleményeiket, tapasztalataikat, javaslataikat írják meg a ,.Népújság”-nak, hogy azok valóban közkinccsé váljanak és eredményesen segítsek az 1973- ais év nehéz feladatainak minél jobb megoldását. Gajdács György. a megyei tanács mezőgazdasági élelmezési osztályának vezetője Oktalan bérmegtakarítások J ó kezdeményezésekkel találkoztunk Kamuton, Ke- vermesen, Újkígyóson és j mys községekben is, ahol a nagyüzemi sertéstelepeken már hónapokkal ezelőtt kiválogatták a tenyészkoca-süldőket, s átadták vagy ezekben a napokban adják át a háztáji gazdaságoknak. Általánossá szeretnénk tenni az ilyen és ezekhez hasonló kezdeményezéseket. A törzsállomány gyors pótlásával egyidőben a másik fontos feladat a mennyiségi visszapótlás. Kézenfekvő, hogy a tenyésztői munka kerül előtérbe. Ezekből távlati tenyésztés-politikánkat figyelembe véve engedmény nincs! A jelenlegi rendkívüli helyzetben azonban rendkívüli intézikedésék szükségesek. Engedményeket kell tehát tenni a háztáji és kisegítő gazdaságokban a fajta vonatkozásban, j Azt a célt tűztük magunk elé, ; hogy 1973-ban erőteljes meny-j nyiségi fejlesztést valósítunk meg, s 1974-ben a hízó- és sertésállomány számszerűleg eléri, sőt meg is haladja az 1972. évi szintet'. Pályaválasztó fiatalok ! Hég jelentkezhettek konfekciód szakmunkás- tanulónak a Békéscsabai Kötöttárugyárba és mezőkovácsházi telephelyére. Tanulmányi idő 2 év MEDOSZ megyei aktíva-tanácskozás a Felsőnyomási Állami Gazdaságban A mezőgazdaság szervezett j dolgozóinak érdekvédelmében az utóbbi időben aligha volt | olyan konkrét megyei aktíva- tanácskozás, mint a március 29-i, melyet a MEDOSZ Békés megyei Bizottsága az 1972. évi munka értékelésére a Felsőn yo. mási Állami'; Gazdaságban tartott. Plavecz Jánoe megyei titkár jelentésében részletesen kitért arra, hogy a MEDOSZ- alapszervezetek milyen eredménnyel dolgoztak a múlt esztendőben, hogyan segítették a gazdasági egységeket a termelésben, miként tettek eleget má_ sik nagy megbízatásuknak, az érdekvédelemnek. összegezésként megállapította a beszámoló, hogy az állama gazdaságok termelésnövekedése > 1972-ben 5,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Ezen belül a sertésteny észté*, és hizlalás 13,5. a tejtermelés pedig 10 százalékos növekedést hozott. Általában valamennyi vállalat, mező gazdasági üzem, ahol szak, szervezeti bizottság működik, kedvezően, jól oldotta meg a termelési feladatát. A MEZŐGÉP Vállalat a 434 milliós, tervét 445 millió forintra teljesítette. A Vízügyi Igazgatóság 2 százalékkal teljesítette túl tervfeladatét. úgy. hogy 5,1 százalékos költségszint csökkenést ért el. A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat a 27 mii- ! lió forintra tervezett vállalati j nyereséget 33 millióra teljesi- j tette. Az az ajánlás tehát, me- j lyet a MEDOSZ megyei Bizottsága az alapszervezeteknek tett: В2ШИШШ. 5 1973. MÁRCIUS 30. Kapcsolódjanak be a vállalati tervek kialakításába es ered menyes végrehajtásába — megvalósult. A dolgozók 80 százaléknál is nagyobb hányada vett részt 50 vállalatnál a termelési tanácskozásokon. Nagy aktivitás volt tapasztalható. A tervek megvalósításából igen jelentős részt vállaltak a szocia. lista brigádok. Az érdekvédelemmel kapcsolatban részletesen megvizsgálta a megyei aktívatanácskozás a bérgazdálkodás helyzetét. Az állami gazdaságokban a múlt esztendőben 4 százalékos bér- fejlesztési lehetőség volt, ezzel szemben csak 2,64 százalékot vettek igénybe. A vlzesfási, a szeghalma és a Biharugrai Állami Gazdaság fizikai dolgozóinak átlagkeresete az elózó évhez képest csökkent! A MEZŐGÉP Vállalatnál elért bérfejlesztést sem tartotta kielégítőnek a megyei tanácskozás. Külön bírálat érte a vízügyi igazgatóságot, ahol a termelési feladatot teljesítették, s közben 658 ezer forint bérmegtakarítást értek el. Az árszínvonal növekedésével ezek a megtakarítások helytelenek — hangoztatta Plar vecz János —, mert, a dolgozók életszínvonalát rövidítik meg. A megyei bizottság' éppen ezért azt ajánlja továbbra is a vállalatoknak, hogy a bérfejlesztés lehetőségét használják ki és a dolgozók anyagi-, erkölcsi megbecsülésére az eddigieknél még több figyelmet fordítsanak. A tanácskozáson Samyai Ferenc elnökölt, a beszámoló feletti vitában többen szót kértek, köztük dr. Deli István, a MEDOSZ Központi Bizóttságának titkára, dr Takács Lőrinc, az SZMT titkára és Molnár Lajos, a párt megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezető, helyettese. D. (L Megyénk egyik legdinamikusabban fejlődő fogyasztási sző- vetkezeteként emlegetik a me- r zőkovácsházi ÁFÉSZ-t A közel múltban elfogadott 1973. évi üz. ; letpolitikai terv is további nagy. arányú előrelépést tükröz. Így például ebben az évben a ldske- í reskedelmá üzletágtól 158, a ven. j deglátóipari üzletágtól 34, a fel-; vásárlási ágazattól mintegy 144 és fél millió forint értékű forgalmat vár a szövetkezét igazgatósága. Baromfikeltető üzemük az idén 2 millió 265 ezer csibeegy- ségnek megfelelő naposbaronv fit ad a háztáji gazdaságoknak A hüsi. és szikvízüzem 4 250 hektoliter gyümölcs- és szörp, alapanyagú üdítőitalt és 3156 hektoliter szikvizet állít elő. Ha. marosan megkezdik a COLA töltését is. Tervek szerint a magyal bán hegy esi seprűkötő üzem. nek ebben az évben 616 ezer különböző seprűt kell legyártania. hazai és export rendelésre. A tollfeldolgozó üzem változatlanul jelentős tényezőnek szá. mit. Az üzem szerves része lett ez év januárjától a konfekcionáló részleg, amely az idén 27 ezer 400 darab kis- és nagyméretű párnát, valamint paplant, illetve dunnát készít a kereskedelem igényének megfelelően. A múlt évben létrehozott saját sütőüzemtől az idén 2 920 mázsa kenyér és 794 ezer darab vegyes sütemény előállítását várja az igazgatóság Mindent egybevetve a mező- kovácsházi ÁFÉSZ 384 millió forint értékben jelölte meg az idei esztendő forgalmi tervét. Szabó Józsefné elemző, a toll-nedvességmérő készülék működését figyeli. A konfekcionáló üzemben korszerű gép segíts » paplanok tűzését. Szállítás előtt minden darab árut gondosan átvizsgálnak. sutöv.«*»: R&lkiis Imre
