Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
(folytatás az 1. oldatról) egyetértéssel fogadta. Az előzetes várakozással és a közhangu.-* Jattal találkozott, hogy a párt и többi négy kongresszusán kidolgozott marxista-leninista politikája lényeges elemeiben vál~ tozatlan, ugyanakkor választ ad az élet által felvetett problémákra. Politikánkat szüntelenül továbbfejlesztjük, mind jobb, következetesebb megvalósítására törekszünk. A Központi Bizottság 1717, novemberében mindannyiur.k számára világosan megjelölte a politikai, gazdasági, kulturális fejlődés további tennivalóit, rámutatva azokra a helyenként) jelentkező, egészségles fejlődést akadályozó feszültségekre, amelyek megszüntetésén munkálkodnunk kell. Jóllehet ж közreadott állásfoglalás számottevő része a fejlődést akadályo zó. nehezítő tényezőkkel fog'iall kötik, egészében es alapvető tartalmában optimista, jobb es színvonalasabb munkára felhívó és ösztökélő dokumentum;. Olyan, amely a fejlődést gátló tényezők őszinte feltárásával ж a jövő felé mutat. A műit év decemberében a Minisztertanács intézkedési ter_ vet hagyott jóvá ^ Központi Bil zpttság határozatával kapcsolatos állami feladatokról. A kormány november óta | vgen, sok intézkedést tett a párt | Határozatában megjelölt feladó- j tok megvalósításálra. Erre azért i voit mód, mert a Minisztert»- ; vises a határozatot megelőző hó. napok során nem a hiányossá- i gok puszta összegyűjtésével készült az állami irányításban a Központi Bizottság novemberi j ülésére, hanem aktív és folyamatos cselekvéssel. A viták során előkészületeket tettünk, vál. tozatokat dolgoztunk ki * várható feladatok végrehajtására. Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a társadalmi termelés liöbeknnyságánaki erőtéljee növekedése és ennek révész olyan ütemű fejlődés biztosítása, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának rendszeres növelését, életkörülményeinek es kulturális ellátottságának további javítását, a termelésnek « korszerűség követelményeivel összhangban álló fejlesztését, a nemzeti vagyon jelentős gyarapítását. Ehhez nem elegendő a terme. lés mennyiségi növelése, a minőség is fontos, ez együtt fejeződik ki a hatékonyságban.. Tár. sadalmi termelésünk hatékonysága az elmúlt két évben tovább nőtt, de ütemével nem lehetünk elégedettek. Figyelembe ■véve a munkaerőhelyzetünket, örvendetes jelenség hogy az ipari és mezőgazdasági élőmunka termelékenységié a megelő- ?ö időszaknál gyorsabb ütemben és a tervezettnél ie nagyobb mértékben emelkedett De még sok a tennivaló, különösen a beruházott vagyonnal, az álló- és forgóeszközökkel való jobb gazdálkodásban. Ezzel növelhet. ;jük tartósan a munka társadalmi termelékenységét. A korábbi évek elmaradását még korántsem sikerült behozni, a munka termelékenységét tekintve, a szocialista országok sorában középen foglalunk helyet. A legfejlettebb kapitalista or. szagokhoz képest pedig 10—15 éves elmaradásunk van. A termelékenység további növelésére nagy szükség de lehetőség is van, amelyet komplex módon, a technika megújításával, a munka- és üzemszervezés javításával. à vezetés színvonalának emelésével és jobb munka- fegyelemmel kell elérnünk. Ezután a beruházási politika megvalósulásáról szólt a kormány elnöke, majd külkereskedelmi mérlegünk alakulását taglalta. A szocialista országokkal 1970 -1971-ben kialakult külkereskedelmi passzívum 1972-ben megszűnt, a tőkés országokkal lebonyolított forgalmunkban pedig a tervezettnél jobban csökkent, együttesen számítva rémi kiviteli többletünk keletke- I zett. Ez a kedvező változás szó. | rrtán összefügg az 1972. évi terv keretén belül tett — a gazdasági egyensúly, ezen be-1 Ш a külkereskedelmi egyen-1 Megkezdte munkáját az országgyűlés súly megszilárdítására vonatke. zó — intézkedésekkel. 1971-ben a tervezettnél jobban nőtt az állami költségvetés hiánya, amely részben a tőkés világpiaci inflációból eredő áremelkedésekből, résziben a beruházási többi eJkoltægek bői és a nem kielégítő gazdaságossággal működő vállalatok tervezettnél alacsonyabb befizetéséből, vagy támogatásának növekedéséből adódott. Ezen változtatnunk kellett és változtattunk is. s az elmúlt évet ж tervezett 3,2 millj árddal szemben 2,6—2,7 milliárd forintos költségvetési hiánnyal zártuk. Az országgyűlés által jóváhagyott 1973-as költségvetési törvényben ugyanennyi hiányt irányoztunk elő, figyelembe kell venni azonban.hogy mind a bevételek, mind a kiadások mintegy 20 milliárd forinttal magasabbak a tavalyinál. A hiány to- j vábbi csökkentését segíteni kell j ésszerű takarékossággal is. A költségvetési egyensúly tel- | jes megteremtése még további j évek feladata. Ennek fő útja gaz- j dáílkodásunk javítása és a gazdasági szerkezet tervszerű, fejlesztése — mondotta többek között. Az egyensúlyi helyzet áttekintése után a gazdaságos termelés fejlesztésének néhány időszerű kérdéséről szeretnék szólni — j folytatta — noha valamely esi, sikerült visszaszorítani a gazdaságtalan termelést, még korántsem értünk el lejeié- j gítő eredményeket. Gazdasági ösztönzőkkel, szükség esetén a központi beavatkozás eszközei- vei ie gyorsítani kell ezt a folyamatot. Az anyagi ösztönzés el- s vének következetes érvényesítése mellett ne veszítsük esem elől a politikai meggyőzés, az erkölcsi ösztönzés nélkülözhetetlen fontosságát. Ax emberek a szocializmusért. hazájukért, üzemükért, szövetkezetükért érzett felelősségére a* eddiginél is sokkalta bátrabban építsünk, Nem lehet feledni, hogy az ideológiai munka is termelési kér - i dés és a-/ embereknek mondott , okos, közvetlen szó nélkül a nye- i reségrésaesedés vagy egyéb ősz- j tönzés sem igazi érték. A hatékonyság növelésének j kulcskérdése .hogy a termelés szerkezetét mind az iparban, j mind a mezőgazdaságban fofco- ! zatosan olymódon alakítsuk át, i hogy a hatékonyabb termelőága- j zatcrk gyorsabban fejlődjenek, a gazdaságtalan termelési pedig' visszaszoruljon. Az ipar kedvező arányú szerkezeti átalakítását jelzi egyes ágazatoknak az átlagos növekedési ütemet lényegesen meghaladó fejlesztése. Így például az 1971-es és 1972-es tényszámok. valamint az 1973-as terv alapján, e három év alatt az ipari termelés mintegy 18 százalékos növekedésén belül a kőodajfel- dolgozás 27 százalékkal, a föld- gáztermelés 29 százalékkal, a timföldgyártás 59 százalékkal, a műtrágyatermelés 29 százalékkal, a cementtermeLés 23 százai lékkai emelkedik. Az előrehaladás azonban — különösen, ha nemcsak az ágazatok egymáshoz viszonyított fejlődési arányát, hanem az üzemeken belüli gyártmányösszetételt is vizsgáljuk — a kívánatosnál és a lehetségesnél lassúbb A gyártmányszerkezet korszerűsítésére irányuló munka gyorsítása érdekében széleskörű összefogásra van szükség. Mind az irányító szerveknél, mind a vállalatoknál az eddiginél több kezdeményezésire, nagyobb határozottságra és következetességre számítunk, A vállalatok munkájának célszerű fejlődését a kormány egyebek között azzal is segíti, hogy a Központi Bizottság állásfoglalása alapján a közelmúltban ha- , tarozatot hoztunk 50 gazdálkodó ! egység — 180, vállalat — tévé- j kenységénak megkülönböztetett figyelemmel kíséréséről. Ezek a vállalatok állítják elő egész ipa- ' rí termelésünk mintegy 55 szá-j aalékát, s az ipari export két-1 harmadát. Itt összpontosul az | iparban foglalkoztatott munkaerő fele, az ipar álló- és forgó- | alapjainak jelentős része, továbbá itt valósulnak meg a központi fejlesztési programok, a az állami nagyberuházások. Ezeknek a nagyvállalatoknak — melyek egyike-másika egész iparágat képvisel — meghatározó jelentőségük van a társadalom. a gazdasag fejlődesere. Az a célunk, hogy a gazdaságirányító szervek rendszeresen és folyamatosan információkat kapjanak e vállalatok: működéséről. gazdasági helyzetéről, termelési, fejlesztési ée üzletpolitikájáról. segítsek a vállalatok hatékony működését, a népgazdasági érdekéit érvényesülését. A továbbiakban az ipar termelési szerkezeti átalakításának jelentőségét hangsúlyozta az előadó. Részletesen szólt a központi fejlesztési programról, energia-helyzetünk perspektívájáról, ! az alumínium-program megvalósulásának állásáról, majd a mezőgazdaság helyzetéről beszélt. Jelentős változások történtek a mezőgazdaságban, átalakult a térmelég szerkezete. Gyökeresen megváltoztattuk a termelés feltételeit. Számottevően javítottuk az anyagi, műszaki ellátottságot, nagyarányú gépesítést haj- j lőttünk végre. A műtrágyaeilá- j tás jelentős fokozásával] erőfe-. szítéseket tettünk a talajerő- * utánpótlásra, nagy gondot fordí- , törtünk a vízgazdálkodás kitér-: jesztósére. Újszerű szervezeti formákat hoztunk létre, eme- lyeitóben a gazdaságok egyesíthetik erőforrásaikat, termelési tapasztalataikat és egyre inkább íparszerű módszerekkel oldják meg feladataikat. A következő években továbbra is fontos feladatunk a mezőgaz- j daság intenzív fejlesztése, a ha- ! tékonyság javítása. Eddigi eredményes munkánk bizonyítéka. : hogy « : j 1971-ben ж mezőgazdasági termelés 9 százalékkal. 1972-ben pedig újabb 5 százalékkal nőtt. A szántóföldi növények összes termelése — különösen gabonafélékből — jelentősen magasabb a tervezettnél, míg a kertészeti ágak, a szőlő- és gyümölcstermelés elmaradnak a számítottól. A gabona-probléma után megoldottuk a korszerű кикой caterme leg egyáltalán nem könnyű gondjait ie. A tervezettnél valamelyest gyorsabb ütemű az állattenyésztés növekedése. A túlteljesitest elsősorban a sertés- és a baromfi tartas örvendetes fejlődése testi lehetővé. A számítottnál kedvezőbb sertés helyzet a lakosság húsfogyasztásának az előirányzottnál gyorsabb növelését biztosítja. Nagyon fontos feladatunk az élért színvonaj tartása, az állatállományban elterjedt száj- és körömfájás okozta karok ég gondok felszámolása. A kormány biztosította annak feltételeit, hogy a termelés minél hamarább újra elérje a tervezett szintet. Az élelmiszeripar egyik fontos feladata a vágó- és feldolgozó kapacitásnak a sertéstenyésztéssel összehangolt bővítésé. A szarv asmarhatenpésztés általános fellendítését szolgáló intézkedések hatására — amelyek együtt járnak a jövedelmezőség igen jelentős javulásával is — arra számíthatunk, hogy növekedni fog a szarvasmarhaállo- jnány, számottevően javulnak majd a hozamok ég a belső ellátás javítása mellett az export növelésének feltételei is kedvezőbbé válnak. A következő években megoldandó feladatok sem kisebbek azoknál .amelyeket a mezőgaz- dasagban már eddig végrehajtottunk. A korszerű szocialista nagyüzemi termelés kialakításában és az egyre fejlettebb módszerek alkalmazásában szerzett termelési tapasztalatok bizonyossá teszik, hogy a növénytermesztésben megoldjuk a cukorrépa-, a dohány-, a zöldségtermelés problémáit, továbbá a modern nagyüzemi szarvasmarhatenyésztés, a hús- és tejtermelés hoszszabb időszakot igénybe vevő feladatait. A kormány minderre kidolgozta munkaprogramját. Meggyőződésünk, hogy az erők összpontosításával, a népgazda- j ság érdekeit szem előtt tartó érdekképviseletek segítségével elérjük, hogy a termelési ingadozások tovább csökkenjenek és hosszú tavon is biztonságosan és egyenletesen emelkedjék a mezőgazdasági termelés. Ezt követően a tudományra alkotó munka feladatairól szólt a kormány elnöke, hangsúlyozta: A vezetésben, a tervezésben egyre inkább alkalmazzuk a korszerű. módszereket. Ezek azonban csak akkor érvényesülhetnek teljesen, ha megfelelő termelési feltétel es gyakorlat alakul ki- Meg kell becsülnünk azokat a vezetőket, akik ebben a szellemben felelősségteljesen dolgoznak. Emellett azonban gondot kell fordítanunk arra, hogy az államigazgatás és a gazdasági élet vezető posztjain a Természetes cserélődés folyamaiéban fennakadások ne legyenek. Minden szinten tovább kell fejlesztenünk tervezői műn- 1 kánkat. Különösképpen elő kelt segíteni a tervező szervek közötti együttműködést, javítanunk kell a végrehajtás ellenőrzését. A kormányzati munka fontos | része az ágazati irányító tévé- i Icenység sokoldalú tovabbfejlesz- J tése. Amellett, hogy az ágazat, irányítóinak nagyobb felelősséget kell váttalnídk az összkormán yza ti tevékenységért, na-1 gyobb aktivitásra van szűk- ! ség a termelés gazdaságosságának javításában, a korszerű termelési struktúra kialakításában és fejlesztésében, az árképzés javításában, az árellenőrzésben. a külkereskedelmi tevékenység összhangjának bizto- I sításában. Sokkal több segítséget kell nyújtani a vállalatok szervezési munkájának javításához. Minden szinten javítani kell az ágazati és funkcionális szervezetek együttműködését-. Ezzel kapcsolatban a kormányszervek feladatait ismertette az országgyűléssel Foók Jenő, majd a következőket mondotta: Nemzetközi gazdasági tevékenységünk szorosan összefügg hazánk fejlődésével, gazdasági életünk alakulásával. Gyors ütemben növekedtek nemzetköz» gazdaságii kapcsolataink. Népgazdaságunk fejlődését a nemzetközi munkamegosztásba való széleskörű bekapcsolódással is elősegítjük. A, áruforgalom mintegy kétharmadát a szocialista országokkal, ezen belül összes külkereskedelmi forgalmunk több mint egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A szocialista országok közötti külkereskedelem dinamikus bővüléséhez nagymértékben hozzájárult, hogy az elmúlt években a szocialista gazdasági integráció alapján a vállalatok is egyre aktívabban kezdeményezik a nemzetközi együttműködés különböző formáinak alkalmazását. A szocialista országokkal való kapcsolataink továbbfejlesztésének céljait a KG&T-orszá- I gok integrációs programjának soron következő feladatai határozzák meg. Különösen fontosnak tartjuk a KGST-tagállamok ötéves nép- j gazdaságfejlesztési terveinek egyeztetését és a fejlesztés fő területeinek mind jobb összehangolását. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szakosítás, a kooperáció fejlesztésére, a lehetőségek 1 jobb kihasználására. Rövidesen sor kerül Prágában j a KGST 27. ülésszakára. A magyar küldöttség azzai a szándékkal utazik majd e tanácskozásra, hogy mind tevékenyebben járuljon hozzá az integrációs program további végrehajtásához. ‘ Kulk belépése a KGST-be, ж Finnországgal megkezdett tárgyalások. valamint más országok érdeklődése bizonyítja, hogy növekszik a KGST-nek. mint szervezetnek súlya, szerepe és jelentősége a nemzetközi gazdasági életben. Az elmúlt években a nem szo- • eialista országokkal folytatott ■ külkereskedelemben is jelentős eredményeket értünk el. A forgalom számottevően bővült, fejlődtek kooperációs kapcsolataink. A tókés országok nemzetközi pénzügyi válságának hatásai alapjában véve közvetlenül nem érintenek bennünket, de figyelemmel kell lenni az események alakulására. Az államközi kapcsolatok javulását azonban gátolja a diszkriminációsí politika, amely az egyes tőkés országok és országcsoportofk részéről még mindig megnyilvánul. Ez a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének ég együttműködésének akadálya.- A kölcsönös előnyöknek és érdekeknek megfelelően tovább növeljük gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. A negyedik ötéves terv előttünk álló időszakában a nemzetközi gazdasági kapcsolatok további nagyarányú bővülésével számolunk. Arra törekszünk, hogy jobban kihasználjuk a nemzetköri gazdasági szervezetek működésében rejlő lehetőségeket. Exporttermékeink gazdasági, műszaki színvonalától, minőségétől függ, mennyire tudjuk bővíteni forgalmunkat az elkövetkező években. Hazánknak a világpiacon becsülete, súlya és hitele van Arra kell törekedni, hogy nemzetközi kötelezettségeink, nek továbbra is maradéktalanul tegyünk eleget és ezzel még nagyobb megbecsülést vívjunk ki magunknak Tartsuk adott szavunkat, teljesítsük vállalásainkat. Politikánk, gazdaságpolitikánk alaptétele, hogy gazdálkodásunk eredményességével egyidejűleg emelkedjék népünk életszínvonala — folytatta Foclc Jenő. — Gazdasági építömunkánk célja és értelme, hogy a lakosság szükségleteit egyre jobban elégítsük ki, szabad boldog életet, jó munka- és életkörülményeket biztosítsunk a szocializmust építő ember számára. Az ötéves terv első két évében az átlagkeresetek 9.4 százalékkal nőttek. A reálbér 4,3 százalékkal, reáljövedelem pedig * százalékkal nőtt. A fogyasztói ál-színvonal tervezett 3.6 százalékos növekedése ellenére 1973-ban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,3—5 szá, zalékkal. az egy keresőre jutó reálbér pedig 2—2,5 százalékkal növekszik 1972-höz viszonyítva. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került ágazatok és vállalatok bérfeszültségeinek feloldására kormányunk intézkedéseket tett Két esztendő alatt több mint egymilliárd forintot fordítottunk e célra. Ez jelentősen enyhítette azt az eltérést, amely elsősorban az ipari nagyvállalatok hátrányára volt tapasztalható. A költségvetési szervek dolgozói közül emeltük az egészségügvi oktatási, igazságügyi dolgozók, egyes kulturális intézmények alkalmazottainak fizetését. A negyedik ötéves tervben számításba vett szociálpolitikai intézkedések közül sor került a három- és többgyermekes csalétek családi pótlékának emelésére. Ebben az évben az állami költségvetésből gondoskodtunk a kórházak, a szociális otthonok az oktatási és gyermekintézmények étkezési normáinak fel- . emeléséről. Részben a reálbérek növekedésének meggyorsítására, részben a bérarányok indokolt változtatása céljából határozta el a párt és a kormány az ipari és építőipari munkások március 1-én életbelépett központi béremelését. Az intézkedés több mint egymillió 300 ezer dolgozóra terjed ki. s 1973-ban tíz hónap alatt mintegy 2,3 milliárd forinttal növeli a munkások jövedelmét. (Folytatás s 3. oldalon)
