Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
Megkezdte munkáját az országgyűlés (í&lytaiÁs n 2. oldalrót) A rendelkezésre állö pénzügyi teretek elosztásánál előnyben részesültek a nőket nagyobb arányban foglalkoztató iparágak ős vállalatok, a nehéz és kedvezőtlen körülmények között dolgozók, valamint azok a területek, amelyeken nagyobb arányban dolgoznak: több műszakos vagy folyamatos munkarendben. A jelenlegi béremelés mint ismeretes, csak az állami ipar és az építőipar fizikai munkásai- ta és művezetőire terjedt ki. Ez természetesen vitát és nemtetszést váltott kj az állami ipar és más munkaköreiben foglalkoztatottak között és a népgazdaság más szektoraiban alkalmazott dolgozóknak Ügy gondolom, nem kell hosszan bizonygatnom. hogy a párt és a kormány vezetői ugyanúgy megbecsülik a műszaki, az adminisztratív munkakörben, valamint a gazdaság más területein tevékenykedők munkáját, mint azo* két, akik jelenleg béremelésben részesültek. Most azonban ezt kellett tennünk, mert itt marad, tak el a bérek inasokhoz viszonyítva és ez már alapvető politikai kérdésként jelentkezett. A bérezési rendszer rugalmasabbá tétele érdekében több intézkedést léptettünk életbe. A szénbányászatban és a villamosenergiaiparban a sajátosságokat jobban figyelembe véve. megszüntettük, hogy a bérek közvetlenül a nyereség alakulásától függjenek. Az élelmiszeripar négy ágában, a vasútnál. a helyi közlekedésben, valamint gz állami gazdaságoknál' és erdőgazdaságokban már évek óta folytatott bértömeggazdálkodási módszert kiterjesztettük 16 ipari, építőipari vállalatra, illetve szövetkezetre, hogy még sokrétűbb tapasztalatokat szerezzünk. Elősegítjük hogy azok a vállalatok, amelyek az üzem. és munkaszervezés segítségével lét- számtartalékaikat feltárják és átcsoportosítják, anyagilag is érezzék annak előnyeit Az illetékes állami szervek, a Szakszervezetek Országos Tanácsával együttműködve, a bértarifa-rendszer kiegészítéseként kidolgozzák a szakmai bérek országos táblázatát. Ennek az lesz a feladata, hogy az eddiginél jobban irányítsa ég befolyásolja a vállalatok bérezési gyakorlatát. elősegítse, hogy ш azonos munkát végző munkások azonos skálájú alapbért kapjanak a népgazdaság valamennyi ágazatában és szektorában. A negyedik ötéves terv időszakában folytatjuk a munkaidő általános csökkentését. A nyugdíjasok he'yzetét javította és egvben munkaerőgondjaink enyhítését szolgálta a munkában maradásra ösztönző nyugdíjrendszer 1972. januárjától történt bevezetése, valamint a nyugdíj melletti munkavállalás időtartamáüak bővítése. A korábbi nyugdíjtörvény alapján megállapított nyugdíjak színvonala jelentősen elmarad a jelenleg megállapított nyugdíjak összegétől. Arra törekszünk, hogy a különböző időpontban nyugalomba vonultak rvnsdíia közötti különbség mérséklődjék. Az elmúlt két évben emelkedett a pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások összege is. E juttatások a dolgozók évi jövedelmének mintegy 24 százalékát jelentik. Költségvetésünk jelentős hányadát fordítjuk évente az egészségügyi, oktatási, kulturális szolgáltatások biztosítására. az üdültetésre. Népgazdasági tervünk fontos' célkitűzése a lakosság áruellátásának biztosítása A negyedik ötéves tervidőszakot megelőzően, a fogyasztási cikkek viszonylag széles körében voltak ellátási hiányosságok. Az elmúlt két évben nagymértékben javult a helyzet. A belkereskedelem a lakosság és a közületek keresletét nagyobb ellátási zavarok nélkül kielégítette. A fogyasztási cikkekből bőséges választék áll a vásárlók rendelkezésére. Gazdasági életünk fejlesztésében különleges szerepet tölt be az árrendszer Fontos szabályozója mind a termelésnek, mind ; a fogyasztás alakításának. Ez a 1 kérdés a közvélemény érdeklő-! desénefe homlokterében áll, ezért politikai hatása is jelentős. Az árpolitika megmagyarázása, árrendszerünk széleskörű megértése folyamatos feladat A termelői árrendszerünk jelenlegi fogyatékossága főképpen az, hogy az elvonások és támogatások révén elfedi a termelés gazdaságosságaiban lévő különll>- ségeket. A hatékonyabban dolgozó vállalatok emiatt nem jutnak mimikájuk minőségével arányos többletjövedelemhez. Ugyanakkor a kevésbé gazdaságosan dolgozó üzemekben is lehet látszólag nyereséggel gazdálkodni. Ezért termelői árrendszerünket tovább kell fejleszteni. Az utóbbi időben a kelleténél kevesebb szó esik az önköltség csökkentéséről, pedig a jövedelmező, a gazdaságos termelésnek, az árak csöfcfeenthetőségénefe ez változatlanul egyik fontos eleme. A gazdaságii vezetőiknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordí- taniok erre. Az árstabilitás biztosítására és a szigorúbb árellenőrzésre a kormány széleskörű intézkedési tervet dolgozott ki. Ennek egy része az indokolatlan áremelések megelőzését hivatott biztosítani. Így például bevezetjük a megrendelőket és a szállítókat egyaránt kötelező szerződéses termelői árak alkalmazását, kiterjesztettük az árváltozások bejelentési kötelezettségét. Az árellenőrzés szélesítése és szigorítása minden gazdálkodó szerv feladata. A kormányzat, az Országos Anyag- és Arhivatal köteles a minisztériumi, tanácsi árhatóságok munkáját jobban ösz- szehangolni, a visszaélések, az indokolatlan áremelések megakadályozására tett intézkedéseket ellenőrizni Szükséges azokban az üzemekben is korszerű kalkulációs módszereket kialakítani, ahol ezt eddig elhanyagolták, vágy nem követelték még. A termelői árak ellenőrzése, az indokol®tlan áremelés elhárítása és meggátlasa epéikül lehetetlen. A termelői árakkal kapcsolatban igen fontos feladat, mélyet rövid időn belül él kél végezni, hogy a tisztességtélen haszon lényegét pontosan meghatározva, értelmezését egyértelművé tegyük. A fogyasztói árszínvonal 1968 —72 között, négy év alatt 7.6 százalékkal nőtt, a múlt evben 3 százalékkal, ez évben 3,6 százalékkal, tehát nagyobb mértékben, mint az előző négy évben. Az árak egyébként — saját munkánk hiányosságai mellett — alapvetően a világpiaci árak közismerten gyors emelkedése következtében növekszenek gyorsabban, mint az előző években. Áraink a külső piacok áremelkedését az import révén — központi intézkedések hatására csak késleltetetten és erősen korlátozottan — de bizonyos mértékig követték. Ez a következőkben sem lehet másképp. Számolni kell azzal, hogy a tőkés importból származó, nem alapvető fogyasztási cikkek áremelkedése a belföldi fogyasztói árakban is kifejezésre juthat és ez a szocialista külkereskedelmi árak emelkedésénél néha szintén elkerülhetetlen. Arra keli törekednünk, hogy a tervezett fogyasztói árszínvonalat mindenképpen megtartsuk, az emelkedés azt semmiképpen ne haladja meg. Az ehhez szükséges ártámogatás céljára a költségvetésben tartalékot képeztünk. A tartalékot csafc rendkívüli gondossággal és körültekintéssel lehet felhasználni. Januárbán felemeltük az égetett szeszes italok és a dohányféleségek fogyasztói, árát. A tej éfj tejtermékék fogyasztói áremelésével egyidejűleg a többletkiadások részbeni ellentételezéséül növeltük a nyugdíjak, a családi pótlékok, gyermekgondozási segély és az ösztöndíjak ösz- szegél. Március 1-től csökkentettük egyes ruházati termékek árát. Még as idén további árcsökkentésre kerül sor olyan termékfajtákból, amelyekből megfelelő árualapot tudunk biztosítani. Nagyobb, eg a lakosság széles körét érintő életszínvonal-politikánkkal összhangban álló intézkedésekre, mint például a hús áremelésére, ennek ellentételezéséül az iparcikkek, elsősorban a textiláruk tömegét átfogó árleszállításra csak a következő ötéves terviben kerülhet sor. 1967 ôta sokszor elmondottuk, de újra megismétlem: végső soron az a célunk, hogy értékarányos fogyasztói árrendszert alakítsunk ki. Jelenleg évente közel 20 milliard forintot fordítunk költségvetésből ártámogatásra.' Hozzávetőleg ugyanennyi a költségvetési többletbevétel, az átlagosnál nagyobb forgalmi adón keresztül a ruházati cikkek zöménél és más ipari termékeknél, Hat évvel ezelőtt azt val- lottiuk. hogy ennek rendezésére lsét-három ötéves tervidőszak szükséges. Most ugyanazt mondjuk. Nehezebbnek mutatkozik a végrehajtás, mint gondoltuk. A továbbiakban a lakosság életkörülményeit befolyásoló tényezők közül a, egyik legfonto- saibtoal, a lakáshelyzet alakulásával foglalkozott Fock Jenő. Ismeretes, hogy a párt és a kormány 1960-ban 15 éves lakásfejlesztés! tervet dolgozott ki, amely 1975-dg egymillió lakás felépítését tűzte ki célul. Lakásépítési terveinket teljesítettük. A családi házak építése gyorsabban növekszik, mint eredetileg számítottuk, viszont az állami telepszerű lakások építése némi késéssel fut fel a tervezett színvonalra. Az eddig élteit 12 év alatt 774 000 lakást építettünk, ebből az utóbbi két évben mintegy 165 000-ret. A még hiányzó 226 000 lakás felépítése a hátralevő három óv alatt megvalósítható. Az elmúlt évek jelentős erőfeszítései ellenére a lakáshiány — különösen a fővárosban és néhány kiemelt városban — még mindig társadalmunk legégetőbb problémái közé tartozik. Az 1971-ben végrehajtott lakás. reform igazságosabbá tette a la_ kaselosztást, kiegyenlítettebbé a lakással kapcsolatos teherviselést. kedvezőbb feltételeket teremtett a lakásépítés növeléséhez. a lakások karbantartásához. A munkáscsaládofc lakásigényének kielégítésére különösen nagy figyelmet fordítunk. Ezzel összhangban az eddiginél következetesebben érvényesül az a fontos követelmény, hogy a lakás- építési kedvezmények — különösképpen az állami támogatás — elsősorban a munkások, a bérből és fizetésből élők. a nagyvárosok és munkáslakta települések lakás- helyzetének megjavítását segítsék. Az 1973-tól érvényben levő új rendelkezések a jövedelmi és szociális viszonyokkal arányos, társadalmilag igazságosabb teherviselést tesznek lehetővé, kedvezőbben állapítják meg a kamat és kölcsön visszafizetésének feltételeit. A következőkben a közlekedés gondjairól szólt az előadó maid az egészségügyi helyzetre tért át. Engedjék meg — mondotta —, hogy idézzem az 1972 áprilisában megalkotott egészségügyi törvényt, mely kimondja: az egészségügy állami feladat, s egyben az egész társadalom ügye. Ennek alapján gyakorlatilag az ország egész lakossága betegségi biztosításban és ingyenes orvosi ellátásban részesül. A legutóbbi hónapokban népünk egészségvédelme érdekében megvizsgáltuk a népélelmezés helyzetét és meghatároztuk a tennivalókat. Elemeztük az iskola- egészségügy, az iskolás fiatalok testi-szellemi fejlődésének helyzetét, A felnövekvő nemzedék, a szocialista Magyarország jövendő lakossága iránti mélységes felelősségtől áthatva biztosítanunk kell hogy a népezapou rulat kedvezőbben alakuljon. A korábban meghozott intézkedéseink hatására 1967-től kezdődően valamelyest emelkedett is a népszaporulat, de ez a folyamat megállt és az elmúlt évben 14,7 ezrelék volt a születési arányszám. Sokan, sok helyről több vonatkozásban indokoltan felhívják a figyelmünket arra, hogy ez az arány még mindig nem megfelelő, nemzetközi ösz_ szehasomlításhan is kedvezőtlen., A tudatos családtervezést továbbra is népesedés-politikánk alapjának tekintjük. Nem akarunk olyan megszigorításokat bevezetni, amilyenek korábban érvényben voltak. Azt az elvet valljuk, hogy a nők szabadon választhassanak, akamak-e illetve hány gyermeket akarnak. Tudjuk, hogy a közszellemen és a közfelfogáson is változtatni kell. A szocialista társadalom minden téren azoknak ad e’őnyt, megbecsülést akik a társadalom jövőjének alakításáért felelősséget éreznék, és annak érdekében gondokat is vállalnak magukra. Ezt az elvet következetesen és határozottan mindent megelőzve érvényesíteni kell a népesedés-politika kérdéseiben is. Nem szabad eltűrnünk, hogy hátrányos helyzetbe kerüljenek a szülő nők és a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő asszonyok. Ehhez az üzemi párt- és szakszervezetek segítségét kérjük. Emellett azonban egy sor kormányzati intézkedésre is szükség van. Fel kell emelni a kétgyermekes szülők családi pótlékát. Növelni kell differenciáltan a gyermekgondozási segélyt lehetőleg minél előbb, de a jövő esztendőben feltétlenül, örvendetes, hogy a tervezettet jelentősen mégha1 adó mértékben növekszik az óvodai férőhelyek száma, sok esetben a költségvetés felemelése, a társadalmi összefogás, az üzemek segítsége révén. Ezt a folyama-i tót még erősíteni szükséges és emelltett ugyanígy kell eljárni a bölcsődei férőhelyek számának növelésében. Ezek összessége azt jelenti, hogy kedvezőbb életfeltételeket kívánunk biztosítani azok számára, akik a gyermekeket világra hozzák, gondozzák és nevelik. De ez nemcsak anyagi kérdés. Ezen túlmenően szemlélet-változásra és más intézkedésekre is szükség van. A tudomány és az orvosi gyakorlat egyaránt megállapította: a terhesség többszöri erőszakos megszakítása nemcsak a nők egészségét veszélyezteti, hanem rendkívül károsan befolyásolja a később születő gyermekeik fejlődését is. Kötelességünk, hogy az anyák és a nők egészségét sokkal jobban védjük. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az új nemzedék erős és egészséges legyen. A kormány elnöke ezután államéletünk fejlesztésének kérdéseiről beszélt. Az államélet fejlesztését szolgálja a két éve hatályba lépett tanácstörvény. A törvény végrehajtásának tapasztalatait a Minisztertanács nemrégiben megtárgyalva. megá1 lapította, hogy a törvény bevált. Erősödött a tanácsok népképviseleti jellege, tevékenységük aktívabb lett Nőtt a tanácstestületek elhatározó és ellenőrző szerepe. Jól képviselik a lakosság érdekeit, hatékonyabbá vált együttműködésük a nem tanácsi szervekkel. Ez különösen a lakás és a gyermekintézmények. a kommunális létesítmények feVesztésénél volt eredményes. Növekedett a tanácstagok felelősségérzete is. A törvény egyik célkitűzése az államigazgatás tökéletesítése és szocialista jellegének erősítése. Ezt fejezte ki a munkamegosztás átalakítása az államigazgatási szervezeten belül. Lényegében befeieződött a tanácsi feladat- és hatáskörök felülvizsgálata, Eddigi tapasztalataink kedvezőek. Ä most működő. 1971 tavaszán megválasztott tanácsok megbízatása néhány hét múlva lejár. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa április 15-re tűzte ki a tanácstagok általános választását A választás mindig jelen* tős belpolitikai esemény amely valójában országos méretekben folytatott beszélgetés a lakos* sággait Jő alkalom ez politikánk. a közvetlen és a távolabbi célkitűzéseink, lehetőségeink ismertetésére, ugyanakkor az ország népe véleménvénék, javaslatainak megismerésére is. A választást előkészítő poli™ Iitikai munkában van miről beszélnünk. Ismertessük m- gabiztosan as elmúlt két év során elért eredményeinket, amelyekre valamennyien büszkék lehetünk. Hosszú idő után első ízben válik el az országgyűlési képviselők és a tanácstagok válasz* tása. A választások időbeni elkülönítésétől. — többek között — azt várjuk, hogy növeli á helyi tanácsválasztások jelentőségét, a képviselőválasztások során pedig fokozottabb hang^. súlyt kapnak majd az országos kérdések. Választási rendszerünk alap* elvei megfelelőek, a választásokat a választójogi törvény ki. pórbált elvei alapján szervezzük. A választás hozzájárul a szocialista demokrácia szélesítéséhez, fokozott lehetőséget biztosít a lakosságnak a közügyekben való aktív részvételhez. A szocialista demokrácia szélesítése, a vita szabadsága, a jelöltek kiválasztásának demokratizmusa járjon együtt a hatékonyabb tanácsi munkával, a rend és az állami fegyelem megszilárdításával, a közösen kimunkált és megható* rozott feladatok következetes végrehajtásával A nemzetközi politika kérdéseinek taglalása után Fock Jenő így fejezte be a kormány beszámolóját: Céljaink, terveink ég soron következő feladataink, úgy látjuk, reálisak. Fontos feladatunk a gazdálkodás hatásfokának javítása a népgazdaság minden területén. Ennek nélkülözhetetlen feltétele az állampolgári fegyelem megszilárdítása. Hangsúlyozni szeretném, hogy к szocialista demokrácia az állam- polgári jogok biztosítása és következetes védelme mellett megköveteli a szigorú rendet és a fegyelmet is, a törvények, határozatok és rendeletek előírásainak betartását, következetes végrehajtását Ez minden egyes állampolgárnak — beosztására való tekintet nélkül — lelkir ismeretbeli kötelessége. Népünk mind világosabban látja, hogy előrehaladásunk csakis így biztosítható. Meggyőződésünk, hogy törekvéseinket úgy tudjuk maradéktalanul teljesíteni, ha támogat bennünket az ország dolgozó népe, s feladataink tudatosítása tettekben válik a tömegek alkotó erejévé. A negyedik ötéves terv sikeres végrehajtásáért folyó munkaverseny, az- egyre gazdagabbá váló és terebélyesedő szocialista brigádmozgalom fellendülése a bizalmat, céljainkkal való egyetértést mutatja. Mi, a kormány tagjai, igyekszünk úgy dolgozni, hogy megfelelhessünk a bizalomnak. Arra törekszünk, hogy politikai, szakmai és erkölcsi szempontból a legalkalmasabbak legyenek a vezetők és a dolgozók ügyeit intézők. A kormány bízik abban, hogy a Központi Bizottság határozata alapján kialakult aktív, alkotó politikai légkörben az élet minden területén újabb sikereket érünk él. Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszédét szünet követte, majd Varga Gáborné vette át a tanácskozás elnöki tisztét és dr. Bodnár Ferenc felszólalásával, megkezdődött a miniszterelnöki expozé vitája. Bodnár Ferenc után felszólaltak még a szerdai vitában: Kardos Vilmos (Csepel), dr. Novak Pálné (Heves), Győri Imre (Csongrád), dr. Schnitzler József (Hajdú). Ná- nási László (Szolnok), Németh István (Baranya) és Danes József Szabolcs megyei képviselők. Az országgyűlés csütörtökön folytatja tanácskozásét, (MTI)
