Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-03 / 52. szám
S ezer forintért vásárolt minősítés rosszhiszemű lakó Diák-farsang Eleken Ä lakásépítés üteme évről évre gyorsul. Társadalmunk neroL к us erőfeszítéseket tesz, hogy csökkentse a lakásgondokat. Napjainkban a még „szűk lakáskeret” gyakran parázs viták forrása. A bírói minősítés szükségszerűen különbséget tesz a jóhiszemű és a rosszhiszemű jegeim nélküli személyek között Noha a rosszhiszeműség mögött nem minden esetben rosszhiszemű magatartás rejlik. A bíróság azonban nemcsak a szándékot, h | <sm a magatartás eredményét* is vizsgálja. S. Lőrincné Békéscsabán, a Beloiannisz utcában lakik Egy nagy ház hátsó udvarának kis szobája az övé. Kicsi, mégis tágas, mert majdnem üres. Berendezése: ágy, asztal, két szék és egy tűzhely. Az asszony 26 éves, fázósan karbafonja a kezét. — Állítólag rosszhiszemű jog. cím nélküli lakók vagyunk. — Miért? — Apósomnál laktunk kilencen egy, két szoba konyháa lakásban. Még mosakodni sem lehetett Ott betegedett meg a gyerek. Ügy döntöttünk férjemmel, hogy bérlet után nézünk. ötezer forint megtakart- I tott pénzünk volt Egy napon | felkeresett Lakatos György éei azt mondta, hogy ha adunk ne-| ki ötezer forintot, akkor átengedi nekünk ezt a szobát — Odaadták a pénzt? — Természetesen. Végre lakáshoz jutottunk. Hamarosan kiderült, hogy Lakatos György átejtett bennünket, ö is rosszhiszemű, jogcím nélküli lakó volt De mi jóhiszeműen jártunk el. És mégis: — Miért nem beszéltek a ház tulajdonosával? — Ki tudta, hogy ennek ей a menete? A háziak nagyon rendesek Mi nem ismerjük, hogy mát ír elő a jogszabály... Egy táskából hivatalos iratokat szed elő. Hol az egyiket, hol a másikat mutatja ,hogy igazolja szavait — A férje hol van? Elsápad. Arca mozdulatlan. — Elhagyott — Miért? — A lakás miatt, hogy ilyen cirkusz van. — Szemében fagyos fények villannak. Hirtelen magasra lendíti a karját, s a gyermekre mutat A gyermek az ágy lábánál áll ,s riadtan hátrál I — Beteg. Gyógyszert kellene vennem, de nincs pénzem. — Miért nem dolgozik? Jelenleg nem dolgozik »enJkl „Ka átveszik átveszik, ha nem, nem" A felelősség alóli kibújásnak, a nemtörődömségnek úgy tűnik nincsen határa. Legalábbis ezt látszik igazolni a gyulai Petőfi filmszínház — (nem) felújításának immár több éves története. Hogy érthető legyen az egész ügy jó néhány évet vissza kell menni az időben, pontosan 19W-. ig. Ugyanis a gyulai Petőfi filmszínház felújításához abban az évben kezdett hozzá a Békés megyei Mozáüzemi Vállalat Mivel nagy összegű munkáról veit szó — 3 millió forint — és jelentős felújításról, így a kivitelezéshez tervdokumentáció kellett. A Moziüzemi Vállalat a szolnoki TÖVAL tervező részlegnél rendelte meg és, ami dicséretes gyorsasággal el is készült 1969. július 3-án. Ekkor kezdődött a kálvária. A kivitelezést a Mezőkovácsházi Építőipari К tsz vállalta, s ezért a vállalat rendelkezésükre bocsájtóttá a tervdokumentációt Igaz már ebben az időszakban is megmutatkoztak a tervezésben elkövetett hibák és hiányosságok, úgy az építészeti, mint a gépészeti terveknél.A vállalat vezetői a mezőkovácsháziakkal együtt többször felkeresték a szolnokiakat levélben és személyesen is, sót meghívták a tervezőket a helyszínre, hogy ott beszéljék meg a teendőket Az egyeztetések: után újra és újra módosítani kellett a terveket ami egyben azt is eredményezte, hogy a költségek emelkedtek. Ilyen „zűrök” után elég későn 1972. első hónapjaiban elkészült a Petőfi filmszínház épületének felújítása. De ekkorra az is kiderült ,hogy a külső víz-, csatorna- és gázszerelési terv sem jó ,ezért kénytelenek voltak, új tervet készíteni. Nem volt jó a fűtés sem. Használhatatlannak bizonyult a kazánház elrendezési terve ,ezért a vállalat 1972. első negyedévében a Л békés № MAKCIUS 1 Békéscsabai Beruházási Vállalat, hoz fordult szakvéleményért A szakvélemény májusban ké_ szült el és ennek alapján, valamint a mezőkovácsháziakkal való újraegyeztetés után a kazánházat teljesen át kellett szerelni ,ami további bontással járt. Az is kiderült időközben, hogy , a kazánház berendezéseinek au-» tomata vezérlője sem megfelelő,! s ezért azt is ki kellett cserél-! ni ; A problémák és nehézségek: miatt vontatottan haladt a; munka. A vállalat több alka-í lommal is felszólította a kivitele-; zőt az építés mielőbbi befejező-; sere, valamint azt is bejelentette,! hogy a határidő eltolódása mi-! att igényt tart a kötbérre. A; kivitelező ezt minden alkalom-; mai elutasította azzal hogy a: vállalat által átadott tervdoku-; mentáció nem volt jó és a sze-; reléshez szükséges anyagok be-: szerzése is nehézségekbe ütkö-s zötl : Igaz, az is — ezt a Moziüzemi; Vállalat is elismeri —, hogy a! vállalat hibát követett, el azzal,; hogy elfogadta a mondhatni j teljesen használhatatlan tervdo-! kumentációt Fokozta a problé- ; mákat az is, hogy ez idő alatt; a szolnoki TÖVAL tervező rész.! lege megszűnt, s így hosszú időn; keresztül nem tudtak kapcsola-! tot teremteni a tervezővel. Ez ; azonban nem lehet sem ok, sem « jogcím arra, hogy kivitelező a ; felelősséggel labdázgasson. El ; kelj marasztalni — elsősorban ! természetesen a szolnoki terve- : zőket a használhatatlan tervek- ; ért. De a Mezőkovácsházi Epí- ! tőipari К tsz is hibás, mert : szemlátomást nem igen igyek- ! szik befejezni a lassan már négy ! éve húzódó felújítási munkákat. : A mozi vezetői szerint heteken ; keresztül áll a munka, — lehet, ! hogy munkaerőhiányról van : szó? — majd megjelenik egy-két ; ember — nagyon rövid időre — ! és olyan megjegyzések közepet- : te—, „ha átveszik átveszik, ha ; nem, nem” — szöszmötöl a mo- ! ziban. Majd újra hosszú szünet ; következik ,és jelenleg sem dől. ; gozik senki. Pedig most már jó ! a terv is ,és csak a mezőkovács. ; háziakon múlik a mielőbbi be- ; fejezés. 46— ! — Dolgoztam, de a férjem azt mondta, hogy ne dolgozzak addig míg a gyerek iskolába nem megy. — Gyermekgondozási segélyt kap? — Nem vagyok rá jogosult A gyermek négy éves, Annának hívják. Szemét egy pillanatra sem veszi le anyjáról. — El voltam keseredve, hogy a férjem egyedül hagyott a bajban, de már túltettem magam rajta. — Hogyan? — ö mutat a gyerekre — Mi lenne belőle nélkülem. Jártam a tanácsházán. Azt mondták, ha nem gondoskodom a gyerekről, állami gondozásba veszik. Azt már nem! A gyereket senkinek sem adom oda. Hamarosan munkába állok. Annát fel kell nevelnem. — mondja határozottan. A gyerek, hogy a nevét hallja, arca felderül. Anyjához fut, s várakozón tekint felfelé hűséges, két szemével. — Mi van? — motyogja. — Semmi kislányom — válaszolja az anyja — semmi az ég világon. Megyénkben 1972-ben 3 380 lakást építettek, 17 százalékkal többel mint az előző évben. A Békés megyei tanács a negyedik ötéves tervben megyénkben 13 ezer 550 lakás felépítését tűzte céluL A terv szerint a lakások 22 százaléka Békéscsabán épül fel. 1971—72-ben megyénkben az építőipar hétezer 181 lakást adott át A lakásépítés egyre gyorsulóbb üteme legfőbb biztosítéka annak, hogy a rosszhiszemű, jogcím nélküli személy fogalma végérvényesein eltűnjön a joggyakorlat szótárából. & Lőrincné gondja azonban nem a holnapé Férje köny. nyen tette túl magát a „bajon”. S. Lőrincné azonban édesanya. Keserűségét csak tetőzi hogy máM rosszhiszeműsé. gének áldozata. Seréül János Ш technikus, elsőbe jár, egy messzi nagyvárosban, Szegeden. Én csak kijövök úgy-ahogy az apámékkál, de a húgom aztán egyiket se állja. Ezt ki is mutatja ... — Jól elhúzta a száját, még morgott is valamit, mikor megtudta, hogy azok képesek elmenni a macskáért De hát ők nem sokat hederítettek az Ili duzzog ására. Készülődtek. Apám bement a hálószobába az irataiért Feldúl tan jött ki: — Hogy került a hálószobánk falára ez a kép?! A volt feleségemé? KI kereteztette be? Micsoda rossz tréfa ez? — Ez nem rossz tréfa. Eny- nyit azért megérdemel az az asszony — csatázott a mostohám. — Azt hittem örülsz neki... — Örülök?! Hát Ilyen tökéletlen ötlet is csak asszony fejében születhet! Egész úton, odamenet hallgattak — mesélte már otthon a mostohaanyám. Elkeseredésében egész úton sírt. Arra gondolt: ilyen emberrel élje le az életét, aki nem szégyelli kilökni annak az asszonynak a fényképét, akivel húsz teljes évig együtt élt... Aki őt vállalta húsz éven át jóban-rosszban kitartva. Apám meg nyilván azon bosz- szankodott: miért nem érti meg a mostohám azt, hogy őt még a gyerekei anyjánál is jobban szereti és többre becsüli... Berta, a macska, az az óriási dög aztán megint összehozta őket. Ez a Berta tán nem is házimacska, hanem igazi vadmacska. Olyan a színe és olyan behemót. Ugrott vagy négy métert, amikor a mostohámat meglátta, egyenesen a karjai közé. Hosszú ideig tartották egymást átölelve. Aztán nagy diadallal visszaindultak vele. Üj színekkel látszik gazdagod, ni a hagyományos, népraj zilag is rendkívül érdekes eleki farsang. Az eleki gimnázium tanulói jelmezes-műsorom klubest- tél s az azt megelőző, nagy sikert aratott fánksütő-verseny- nyel igyekeztek csatlakozni a ré- | gi kedves hagyományokat megújítani frőbáji törekvésekhez. A farsang az új pinceklubban, a fánksütő-verseny pedig két földszinti osztályban volt, ahol a 12 versenyző páros (leány-, fiú- és vegyespáros egyaránt) sütötte a fánkok százait. Bár jóval a jelmezverseny, s a tánc megkez dése előtt indult az egyébként minőségre ,s nem gyorsaságra menő „nemes vetélkedés”, mégis bőven volt nézőközönségük az ifjú szakácsoknak. Társaik, nevelőik szurkoltak a sikerért, szakmai tanácsok is röpködtek a levegőben — mindez persze rengeteg kacagás, móka közepette. Aztán megszületett a váratlan és meglepő eredmény: negyedikes fiúk, Bakoe Zoltán és Csákvölgyi György nyerték meg a versenyt, övék volt a legfinomabb ,legszebb pántlikáa farsangi fánk. Nem kevesebb mulatságot ho_ zott a jelmezverseny sem, mely rögtön ezután következett A szellemes, szép, groteszk és ötletes jelmezek sokasága igen nagy próbára tette a nevelők- alkotta zsűrit, míg végre döntés születhetett: az „őskortól napjainkig” című hatos csoport munkaigényes, szellemes jelmezeivel nyerte meg az I. helyezettnek járó csokitortát (Fotó: Busa) Dér Endre? IZfJ'zl&lb 16. Én nem kedvelem a katonákat. Talán mert apám is az, talán mert minden erőszakoskodással és parancsolgatással foglalkozó testületet szívből utáltam kicsi koromtól. Nem ka- mel'tam soha az apám parancsolgatásait. Azt gondoltam mindig: miért nem veszi észre, hogy nincs már a kaszárnyában és a gyerekeivel beszél, nem a bakákkal?! De most, amikor visszajöttek ezzel a nagy döggel, úgy tűnt, hogy a mostohám kicserélte az úton az apámat. Valami gügyögő puhányra. Inkább maradt volna nyers és katonás, mint eddig. Szinte bár- gyúan nézte, hogy az asszony a Bertával nyalaksziik. — Cuncilimuncili... cuncus — duruzsolta a macska fülébe a mostohám. Apám vigyorogva nézte őket, azután bátortalanul szólt : — Munculi-mucuska! Hát nekem nem jut azokból a puszi- kálkból? A mostohám erre felváltva nyalta-falta őket. A húgom felugrott, s bevágta az ajtót. Utánamentem én is, de azok hárman észre se vették, annyira egymásba bújtak. — Megőrülök ettől a „cunci- limuncitól” — dühöngött a húgom. — Legalább mondaná normálisan, hogy „bírom a fejedet, szúrom a formádat, apa”... De ez a „muncili”, hát ez az agyamra megy! r Én akkor csak nevettem • húgomon. De amikor a harmadik napja is szemünk láttára kezdtek nyalakodni, hogy „cun- cilimuncili” — valami különös történt velem. Vörös ködben láttam a szobát, és hallottam, ahogy valaki torkaszakadtából rájuk üvölt: — Az isteneteket, most már elég legyen a cuncilimuncili- ból. mert megölök valakit! Én voltam az az üvöltöző. De mintha nem is én lettéin volna, hanem valaki más. Akit én csak figyelek... A húgom azt mondja, egy késfélét is belevágtam az ajtódeszkába, úgy rohantam ki. A húgom utánam. Meg se álltunk a mutterig. Az anyám meg csak a fejét fogta, amikor meglátott minket Cudarul nézhettünk ki, mert csak hápogott szegény: — Mit tettél... mit tettél, az istenért? Semmit nem tettünk pedig. Csak otthagytuk az apámat, végképp. ... Csak tudnám, miért nem engedte idén az anyám, hogy a képzőművészeti gimnáziumba menjek. Pedig felvettek! És én úgyse nyugszom addig, amíg festőművész nem leszek. Érzem, tényleg megőrülük, ha nem sikerül, és továbbra is a vízvezetékkel meg a gázzal kell piszmogni. .. Hiszen minden porcikám a rajzolásé! Ha kirándulni megyünk — az iskola vagy az osztály — első dolgom elővenni a' rajzlapot meg a festéket. Les- kiccelni az új várost, az új tájat... Azt mondják meg nekem az okosok: miért nem segítik a tervemet azok, akik segíthetnének? Például a mutter... Miért? (Folytatjuki
