Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-03 / 52. szám

Hatvan helységre tériért ki a takarékszövetkezetek működési területe A Szarvason tartotta sajtótájékoztatóját a megyei választmány Tegnap, pénteken délelőtt Szarvason tartotta szokásos saj­tótájékoztatóját megyénk taka­rékszövetkezeti választmánya A Békés megyei Népújság Szer­kesztősegének vezetőjét — Cse­rei Pál főszerkesztőt — Fed or _ iák Pál, a választmány elnöke fogadta. A Szarvasi Takarék­szövetkezet új üzletházának ta­nácskozótermében megtartott sajtótájékoztatón vészt vett to­vábbá Sebő János, a városi pártbizottság munkatársa dr. Pataki István, a városi tanács titkára.. Batta György a szövet­kezet alapító tagja. Csehi Ist­ván, az ÁB megyei igazgatósá­gának munkatársa. Súlyán Ist­ván, az ÁB járási fiókjának ve­zetője, Sávolt Mihályné az OFT tagja, Róza Vendelné. az Bod­rod i Takarékszövetkezet ügyve­zetője. valamint Galambost László, a MÉSZÖV takarék- es lakásszövetkezeti titkárság ve­zetője. A meghívott vendégeket a választmány elnöke tájékoz­tatta a 19 szövetkezeti pénzin­tézet 1972. évi tevékenységéről. A múlt évben — hallottuk be­vezetőként — a kedvezőnek nem mondható esztendő ellenére is eredményesen dolgoztak a me­gye takarékszövetkezetei. Mi­közben gazdaságilag tovább szi­lárdultak, működési területük újabb községekre terjedt ki. így például, Gyomára Mezőhe­gyesre, Mezőkovácsházára és Mezöberényre. Ez azt jelentet­te. hogy 1972 decemberében már a megye 59 községében és egy városában — Szarvason — a takarékszövetkezetek sokol. dalú tevékenységükkel segít­hették a lakosságot. A kirendeltségek közül — melyek száma a múlt év végén e.lerte a 18-at — különösen ki­emelkedett eredményeivel a gyomai, ahol december utolsc napján a betétállomány megha­ladta a 2 millió forintot. A be­tétgyűjtő pénztárak közül г sarkadkeresztúrit kell említeni ahol a tavalyi esztendő lezárá. sakar az elhe'yezett betétek ősz. szege csaknem másfél millió fa rint volt. E szövetkezeti pénzintézetei felfelé ívelő eredményeit meg. győzőén példázza az a tény hogy 1972-ben 47 millió 34< ezer forinttal emelkedett a be­tétállomány. Ez azt eredmé. nyezte, hogy ev végén a megye takarék­szövetkezetei több, mint 311 millió forint betétet kezeltek A nagyobb szövetkezetek kö. Az orosz nyelv külföldön r Szovjet becslések szerint jé lenleg szerte a világon összesei mintegy félmilliárd ember be széli az orosz nyelvet. A Novoj< Vremja című moszkvai hetilap ban közzétett adatok szerin csaknem száz országban föláll rendszeres orosz nyelvoktatás. A legtöbben változatlanul a európai szocialista országokba! tanulnak oroszul. Kötelező a orosz a VDK iskoláiban és fő. iskoláin. Kubában a három leg nagyobb egyetemen tanítják. Az utóbbi években ugrássae, riien nő az orosz nyelvtanuló iránti érdeklődés a tőkés orszá gokban. Angliában ahol 1938 bért csupán húsz iskolában ta nítottak oroszt, jelenleg töbi mint nycűcszáz oktatási intéz menyben oktatják ezt a nyel vet. Franciaországban tsupán . középiskolákban mintegy 15 ez ren tanulnak oroszul. Olaszor szagban a római a velencei fi renzei egyetemeken működne orosz tanszékek, Japánban a oroszt idegen nyelvi fóiskolako tanítják, de egyre nagyob számban indulnak magan tanfo Iramok ia zül figyelmet érdemel öt—öt milliós betétnövekedésevel a kétegyházi. valamint, a kever- mesi. hatmilliós emelkedésével az endrődi. A kisebb pénzinté­zetek közül Vésztőt. Okányt és Mezőgyánt kell említeni, me­lyek külön-külön 2,5—3 millió forinttal növelték tavaly a betétállományukat. Itt tette szóvá Fedorják Pál, hogy a múlt évben 8658 új betétköny­vet nyitott a ’akossag a szövet­kezeti pénzintézeteknél. Ebből 1400 gépkocsinyevemóny-betét- könyv volt. December 31-én a 19 takarékszövetkezetnél már 32 ezer betétest számláltak. Hogy 1972-ben is ilyen nagy­mértékben tudott növekedni e szövetkezetek betétállománya — mondottá Fedorják Pál, az a takarékszövetkezetek iránti bi­zalmat példázza. Ebből a na­gyon lényeges tényből fakad az is. hagy tava'y 5324-en kérték e pénzintézeteknél tagfelvételü­ket. így év végén megyénkben 54 ezres tagságuk volt a taka­rékszövetkezeteknek. Másik fő feladatúk — hallot­tuk a választmány elnökétől — 1972_ben is a kölcsönök folyósí­tása volt. A múlt évben 2« ezer 730 esetben kértek és kaptak köl­esont e szövetkezetek tagjai különböző célokra, több. mint mint 139 millió forint összeg­ben. Ezen belül is jelentős volt a | háztáji gazdaságok fejlesztésére kért és adott kölcsön. Ilyen cél­lal 5300-an fordultak anyagi se­gítségért a takarékszövetkeze­tekhez, 34 millió 643 ezer forint összegben. A már említett két főtevé­kenység mellett tavaly je’en to­sen bővítették e pénzintézetek egyéb lakossági szolgáltatásukat is. Többek között 3628 esetben folyósítottak áruvásárlási hi­telt Ilyen célra 23 millió forin­tot adtak. Tavaly további 84Q9 új biztosítási ügyletet kötöttek az Állami Biztosító megbízásá­ból a lakossággal, 7 miUió fo­rint díjbeszedéssel párhuzamo­san. Vagyis 5387-tel több biz­tosítást kötöttek és 4 millió 234 ezer forinttal szedtek be több díjat, mint 197i-ben. Ugyanak­kor — szintén az ÁB megbízá­sából — à múlt esztendőben 51 millió forintot fizettek ki » lakos­ságnak kártérítés címen. Ennek jelentős részét az őszi fertőző állatbetegség következ­tében. Szolgáltatási feladatuk volt továbbá a totó-’ottószelvé­nyek árusítása melyekből 423 ezret adtait el, míg 38 ezer nyertesnek több mint 1 millió forintot fizettek ki. Értékesítet­tek tavaly 41 ezer borítékos sorsjegyet és a nyertes állam- kölesön-kötvényekre kifizettek 300 ezet- forintot. Magánszemé­lyek részére átutalt összegekből 5 millió 200 ezer forint forgal­mat teljesítettek. Továbbá 220 személygépkocsira fizettek elő a szövetkezeteknél. Befejezésként a takarékszö­vetkezetek üzlethálózatának korszerűsítéséről adott tájékoz­tatást Fedorják Pál. Amint eL mondotta: pénzintézeti követel­ményeknek hosszú távon meg­felelő üzletházat adtak át ren­deltetésüknek 1972-ben Endrő- dön, Kevermesen, Gádoroson, Körostarcsán, Szarvason, Kar­doson és Gyornán Az idén Fü­zesgyarmaton és Magyarbanhe- gyesen készül el ú.i takarékszö­vetkezeti üzletház. Ezzel Békés megye valamennyi szövetkezeti pénzintézete fontos feladatához mé’tó üzletházzal rendelkezik. A tájékoztatót követően sok­oldalúan ismerkedtek a meghí­vottak a mind nagyobb felada­tokat ellátó szövetkezeti pénz­intézetekkel. * Balkus Imre ИЯИЯИШН 300000 forint értékben 300 darab nyeremény kerül kisorsolasro &éké* megye ehetáe* fogyettfeti ét értékesítő tt ötét к etc temek . 1973. június 17-i tjérdék-jegy ttrttlétm Oroskdtén Minden 500 forint feletti iparcikk vásárlása esetén ajándék-jegyet adnak a szövetkezetek üzletei 1973. február 15. és május 31. között. Főnyeremény egy személygépkocsi! Jegyzetek a Moszkva partról Л Kreml fegyvertárát es kincstárát nemhiába tartják a legérdekesebb moszkvai múzeu­mok egyikének, ahova a legne­hezebb belépőjegyet kapni. Év­századok gazdagsága, ezrek és tízezreik éksaerré-drágasággá vált fáradsága, izzadsága, ügyes­sége halmozódik itt hatalmas termek során. Ámulatra, még gyakrabban visszahőkölésre késztetve a szerencsés látogatót. Mert az érdeklődés legalább annyiszor vált visszatetszésbe, mint elragadtatásba. Az arany­1- ezüst-drágakő-gyöngy kupák, tálak, konyvfedelek, láncok, kul­csok, szobrok, palástok, kastély- makettek, hajócskák. trónusok, koronák — tulajdonképpen ér­telmetlenek. Közülük a legtöb­bet a mérhetetlenül burjánzó díszítményhalmaztól egyáltalán nem. vagy csak nagyon-nagyon kényelmetlenül lehetett hasz­nálni. Öncélú volt a ruhák hat- nyoleméteres uszálya, a trónu­sok ülőrészének és támlájának féldiónyi ékkövei, vagy a ki tudja, milyen súlyos fém-hegy­oldal megannyi gyümölcstartó ezüst fiók ócskája. A bejárat utáni legelső te­remben lehet csak emberhez- közeli kiállítási tárgyaikat lát­ni. Furcsamód egyben éppen ezek a legem bertélenebb: pán­célok, fegyverek, rafinált öl­döklőszerszámok. De ezekben vgn az anyagérték mellett vala­milyen lényeges használati ér­ték is. A lovagi páncél, a ha­talmas kétkezi bárd, a vastag­csövű pisztoly nemcsak „stá­tusszimbólum’, mint az arany­lánc vagy a drágamíyű könyv­iedéi. A fémlapokból, gyűrűk­ből összeállított ruha védte va­lakinek az életét — ha már nem is tudjuk, gazdája igazsá­gos harcban vagy rabléikaland- ban viselte-e; a bárd nem azért volt hatalmas, hogy valaki a gazdagságát fitogtassa vele; a pisztolynak csupán a legkevés­bé lényegi részén ,a markola­tán van némi ötvösmunka, a I cső. az elsütőszerkezet cicoma­nélküli, maga a gazdaságosság, célszerűség, egyszerű okosság Lenin-múzeum, amely a szov­jet állam megalapítójának éle­tét, alakját, munkásságát idézi, több is van Moszkvában. Аг Î egyik legkevésbé ismert a Pave- : leokaja metróállomásnál, egy Ikis park mélyén húzódik meg. 1942. január ai-én Lenin Qorkiban meghalt. Holttestét 33-án különvonat vitte a fővá­rosba, a Paveieckij vasútállo­másra. A tágas épületiben elhe­lyezett vonat ma a múzeum leg- : íéltettehb kincse. A teherkocsi­ban ott a koporso, fekete-vörös szalagos virágkoszorúkfkal övez­ve s égj’ olyannal, amelyet fám­áikat részekből, csapagyakból, , fogaskerekekből hegesztettek va- « lamelyik gyár munkásai. A U— ! 127-es számú mozdonynak kü- ■ Ionos története vari. A terem- S ör naponta sokszor elmondja, : hogy 1923-ban g Moszkva—Rja- « zany—Ural vasútvonal javító- 3 műhelyében tetteik ismét üzem- 3 képessé. A munkásak és az ott ’ dolgozó alkalmazottak ünnepi iff gyűlésen Lenint választották tiszteletbeli mozdonyvezetőnek. Utána térfás hangú, de komoly tartalmú levélben írták: „Átad­va a mozdonyt, ' nem kételke­dünk abban, hogy Ön. mint ta­pasztalt mozdonyvezető, e gép­pel minket is elvezet a fényes jövőbe.” Körül a falakon korabeli do­kumentumok : részvétté viraiuk, mellettük térkép a temetési me­net útjáról a pályaudvartól á ravatalig' s az első, akkor még fából ácsolt mauzóleum fotója (ezt később még egy ideiglenes épület követte s csak utána ké­szült el a mai, végleges forma; mindhármat Scsuszev tervezte, akinek nevét homlokzatán ma az Építőművészed Múzeum őr­zi). A vonat mellett, Lenin szob­ra előtt avatják pionírrá a leg­kisebbeket idősebb iskola társa­ik. Lassú lépteikkel érkezik a sor, az élen állók koszorút he­lyeznek a talapzatra, majd fel­kötik új pajtásaik vörös nyak­kendőjét Aztán egyszerre hang zik a fogadalom szövege: „Én. a Szovjetunió ifjú állam­polgára, pajtásaim színe előtt fogadom... " A tragikus törté • nelmi pillanatot idéző múzeum élettel telük meg. A fennmaradt emlékek így töltik be igazávt hivatásukat Majakovszkij lakásmúzeumá­ban a költő nagykabátja, falhoz támasztott botja, pufgjkája fo­gadja a látogatót. És fantaszti­kusan sok mai és korabeli kiad vány: versek, színdarabok, röp­lapok. plakátok, rajzok, fényké­peik — a forradalmár-művész­ről vallanak. Aki egyszerre volt lírikus, drámaíró. filmszínész, előadóművész, teoretikus elme és kifogyhatatlan energiájú for­radalmár. Járta a világot, — járta a Szovjetuniót, testvér- városunkban, Penzában is meg­fordult útja során —, maga is­mertette meg műveit s a kom­munizmus eszméit az emherek kel. A Gőzfürdő és a Poloska című szatíra, a Lenin-poéma, a Black and White, a ma is na- nagyon időszerű költemény, a Beszélgetés ' Lenin elvtárssal s a Vers a szovjet útlevélről mel­lett napi agitációs munkára is szakított magának időt. Az agi­tációs rajzok, versikéb nem az esztétikai halhatatlanság igé­nyével készültek, a ritkán rí­mekbe, ritmusokba, képékbe fe- ledkezők is azonnal ëszreyeszik hibáikat... dehát nem is a gyönyörködtetés volt yelük a költő célja. Hanem a közvetlen tudatformálás, politizálás, A „Szovjet АВС’’-sorozat két — Nadányi Zoltán fordította —- darabja például : ZS — Zseíbrákok zsarnokságát nyögte múltunk, Zsivány urak, nem alku­szunk! Tanultunk. CS — Csúnya csürhék ellenünk röffentek, Csend legyen, hé! Kotród- janak kendteik! (Folytat juh) Daatgs Győző шшттх, 1973. MÁRCIUS 3. 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents