Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-20 / 66. szám

V

£O0meIökésziiIeiek Rács-Kiskun megyében

Síép gyulai emlékek — .Petőfi a miénk“-akcic — ősszel Kecskeméten Is bemutatkoznak a győztesek

A Bezinai-szőlők lakosai

két jelöltet állítottak a választásokra

A város szélső házaiig t még azokon is túl látni a vadonatúj kecskeméti irodaház nyolcadik emeletéről. Itt dolgozik a KISZ Bács-Kisikun megyei Bizottsága, ahol Kiss Katalin iskolafelelőet kérdeztük az Erkel Diákünnepek megyei előkészületeiről:

— Huszonhat gimnáziumán k, szakközépiskolánk ée tizenhét szakmunkásképző intézetünk fiataljai várják a gyulai találkozók S túlzás nélkül mondhatom, hogy lelkesen készülnek. Pályamunkákkal ée művészeti bemutatókkal egyaránt A hagyományok is erre köteleznék, a korábbi diákünnepek szép emlékei, sikerei. Érmekkel tértek haza a Körös-partról a kalocsai I. István Gimnázium nép- ! táncosai, a kecskeméti Katona József Gimnázium énekkara, a zongorista Dömötör Zsuzsanna és Kiss Katalin — névrokonon» 1 csupán —, az énekes Kává» Gabriella, a kereskedelmi szakközépiskola lánykórusa, irodalmi színpada... és nagyon sokáig lehet még sorolni tovább.

Ebben az esztendőben EDÜ- ' programunk kapcsolódott a Forradalmi Ifjúsági Napok elő- j készületeihez és a Petőfi-évforduló eseményeihez. А X. VIT- ; hez kötődő megyei események egyike a „Petőfi a miénk”-akció, amelyben Petófi-műsorck, hely- történeti pályázatok, vetélkedők zajlottak és zajlanak. A tanulói KISZ-alapszervezetek ver- : senyének legjobbjai utaznak Gyulára, hogy képviseljék Bács- Kiskunt a „Haza és szabadság” szellemi vetélkedőn. A Petőfi- emlékülésen pedig a költő szülőhelyének gimnazistái vesznek részt.

Túl vagyunk a művészeti ve- í télkedök iskolai és járási-városi elődöntőin. A nagyobb létszámú ; együtteseket — például nagy- j kórusokat — felvonultató mű- ] vészeti ágakhan vándorzsüri j hallgatta-nézte végig a járások, városok bemutatóit, a többi műfaj legjobbjai megyei döntőn

igyekeznek megszerezni a továbbjutás jogát.

Körülbelül ötszáz Bács-Kiskun megyei diák »terepei majd az EDÜ-n. Remélem, nem cáfoljuk meg eddigi szép hagyományainkat. Sok tehetséges fiatal tanul a kecskeméti Kodály Zoltán ének-zene tagozatos gimnáziumban, értékes sikereket mondhatnak már magukénak a kiskunfélegyházi , Móra és Petőfi gimnáziumi versmondói, kórusai, a kalocsai táncosok. Hasonlóan élénk a néptánc-élet a bajai német nyelvű Frankel Leó gimnáziumban. A Katona József gimnáziumban a fotósok, filmeseik, képző- ée iparművészek jeleskednek, egyaner.ekben az agakban tűnnek ki több szakmunkásképző-intézetünk diákjai. Jó szereplést várunk a ba- ,jai Tóth Kálmán vízügyi szak- középiskolában, a kecskeméti Bányai Júlia gimnáziumban, a kiskunhalasi Sziládi Áron gimnáziumban és egészségügyi szakközépiskolában készült írásos pályaművéktőL

A legjobb eredményeiket elért Bács-Kiskun megyei fiataloknak nyáron jutalomtábort szervezünk vagy kedvezményes beutalókat adunk nekik, ősszel pedik Kecskeméten, a nagy- közönség előtt mutatják be produkcióikat. Természetesen az éremszerzés mellett legalább ugyanilyen fontos, hogy diákjaink megismerkedjenek a más megyékben tanulókkal s a vendéglátó város ifjúságával, hogy emlékezetes napokat töltsenek Gyulán. Ez utóbbi felől egyébként — ha olyan lesz az EDÜ hangulata, mint nemrég volt a diákünnepeket előkészítő megbeszélésé, amikor életemben először voltam a helyszínen — egészen bizonyos vagyok. De ugyanezzel biztatnak azok is, akik korábban már részt vettek ezen a találkozón.

(d-ő)

IMWinilllNIflHHIIinilHUNnlHnHHtMtlMIMfliniW

koztunk. A nagyszüleivel élt Kelen fold ön. Kaptam tőle egy emléket, ezüstözött fémkeretes ..fekete elefánt” volt. Talizmánként hordtam a nyakamba akasztva. Ez az emlékem igen sokáig meg volt, még az 1949— 50-es évek idején is. Amikor 1949. évben ismét Budapestre kerültem, a Petőfi-laktanyába: a Zalka Máté Híradó Tisztképző Iskolába, megpróbáltam az emlékezetem szerint a családot megkeresni Sajnos próbálkozásom eredményte’en maradt. Még ma is sajnálom, hogy így történt. Ha azonban cikkem nyomán a család rám ismerne, úgy kérem a szerkesztőségen keresztül szíveskedjenek megkeresni. •••

i..Végre eljött az indulás ideje. Bevagoníroztimk, elbúcsúztunk a lakosságtól és elindultunk Hajmáskér felé. A Velencei tó környéke elkeseredett harcok színhelyére emlékeztetett. Igen sok kilőtt német harckocsit láttunk, a „híres Scher- manno”-ok kilőve heverésztek szanaszét. A helyi lakosság elmondta. hogy igen kemény tankcsata za jlott le a környéken.

Az egyik tiszt, aki a háború előtt tanító volt, mesélte, hogy pont itt szenvedtek vereséget 1849-ben az osztrákok is, kezével Pákozd—Sukoró felé mutatva.

Dinnyésen megint megálltunk és vártunk Jó tavaszi záporeső áztatott meg bennünket. Elég

sok nyitott vagonunk volt. Hosz_ ; szú katonaszerelvény állt be j mellénk. Magyar katonák vol_ : tak. Debrecenből jöttek. Auszt- j riába mentek. Hazánk ekkor ! már felszabadult. A front • Ausztria területén húzódott, i Volt. aki átment és velük menk j Sokan ismerősként üdvözölték ! egymást. Náluk szervezettebb- j nek tűnt minden! Rövid vára- j kozás ,ők elindultak. A viszont- • látásra, búcsúztunk egymástól. » A mi szerelvényünk csak ké- ! sőbb indult el. úgy kora dél- ■ után lehetett.

Este volt. amikor Veszprém ■ külsőre érkeztünk. Innen gya- • logmenetben mentünk Hajmás- * kérre. a „Táborba” ahogy ak_ ■ kor hívták. Az ott levők szívé. ■ lyes fogadtatásban részesítettek ! bennünket. Enni is kaptunk, : főtt ételt. Mindjárt kijelölték a j szálláshelyünket, és lepihentünk. : Én többedmagammal az 59/A [ épületben kaptam helyet, a ke- : vermesiek zömében itt voltak. >

Másnap, ébresztő után a tá- : boron keresztül folyó patakban j mosdottunk meg. így volt ez ez_ ; után is. Nekem még borotvál- £ koznom nem kellett. A pelyhes j szekáltam miatt viccelődtek is velem az ..öregek”. A reggeli után felsorakoztattak bennünket. Megkezdődött az elosztás és a beosztás. Én a könnyű géppuskás századhoz kerültem.

(Folytatjuk)

A Szarvas külterületén fekvő Bezinai-szőlók 46-os választói kerületéből harminc választópolgár ment el március 13-án a jelölőgyűlésre. Már hogyne mentek volna eL amikor ez az aktus nagyon is alkalmas a számvetésre, a beszélgetésre, miként képviselte a környéket; tanácstagjuk és milyen fel adatok hárulnak reá, következésképpen a városi tanácsra a kővetkező négy esztendőben.

Az országos eredmények rövid áttekintése etán a gyűlés előadója arról beszélt, hogy város terve szerves része a népgazdaság tervének”, ezért a lakosok ne válasszák ettől ei a náluk elért eredményeket. A városban elért eredmények ismertetése után az elgondolásokról, a feladatokról beszélt melyekben a Bezinai-szőlők lakosai úgy is érdekeltek, mint a város polgárai, úgy is, mint e környék lakói. Hiszen az előadó egyebek között szólt azokról a tervekről is, melyeknek célja az úthálózat, a járdák korszerűsítése, javítása, felújítása. A terveknek ez a része nagyon is érdekli a Bezinai-szőlők lakóit, mért az ott húzódó 300 méternyi kocsiút nagyon rossz, olykor járhatatlan. Szóltak erről többen. Szükség van arra is, bogy az út mentén árkot húzzanak, legyen ahová lefolyik a csapadéktól eredő víz. S az ezen a környéken fekvő Bem Tsz vállalta, hogy társadalmi munkáSerény tavaszi munka a földeken

Vetik a zöldborsót, ültetik a maghozó dugványokat megyénkben

Hét végére igazi napfény«!, tavaszi idő köszöntött megyénkre. A mező munkásai kihasználva a kedvező alkalmat, már kora reggel szinte ..megszállták” a határt Megyeszeite a gépek százai vonultak a földekre. Kitűnő vetőágyat készítettek az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek földjein. A mezőkovácsházi tJi Alkotmány Tsz_ben például több, mint 200-an dolgoztak a mezőn. A gépek talajt készítettek elő. vetették a zöldborsót. a mákot és egyéb kora tavaszi magot, a lányok és az asszonyok pedig a maghozó dugványokat ültették a porhanyós földbe.

A Hidasháti Állami Gazdaságban mintegy 40 erőgép dolgozott. a battonyai Petőfi Tsz- ben főként vetőágy-készítéssel foglalkoztak a .traktorosok A kondorosi Dolgozók Tsz földjén szintén jó ütérti ben haladt a zöldborsó és egyéb magvak ve. tése. de teljes „nagyüzem volt” a szövetkezet kertészetében is. A fólia alatt nevelt palánták százezreit rakják tápkockákba a gondos kezek. A Dolgozók Tsz. ben szintén több százan szorgoskodtak hét végén. De Békéscsabán. Gyulán. Orosházán Békésen, Szarvason és másutt, aki a határt látta, szorgos tavaszi munkának lehetett szemtanúja. Friss lendülettel, kiváló minőségben dolgoznak a nagyüzemek munkásai, a kedvezőtlen téli időjárás okozta gondokon jól szervezett munkával próbálnak enyhíteni.

A. R.

3 ШШШШ

1973. MÁRCIUS 2*. í

■

I

I

ban, költségtérítés nélkül segí- ; teni fog ebben. A tanács vezetői I pedig azzal igyekeznek ezen segíteni .hogy a talajjavító válla_ lattal kötött szerződés alapján! miszerint a vállalat gépjavító üzemének bejáratos gépeivel társadalmi munkában közreműködnek a város hasonló igényű munkáiban a lehetőség szerint hamarabb irányítanak ide gépeket.

Szóba került a jelölőgyűlésen olyan 1 000—1 200 méterríyi járda részbeni felújítása és építése. Ezt a, a bizottság, amely a járdák felújításának, építésének sürgősségi sorrendjét állapítja meg, megvizsgálja s a lehetőség szerint előbbre sorolja be a Beanai-szőlők járdafelújítását, illetve építését

A gyűlésen résztvevők megelégedéssel beszéltek tanácstagjuk, Balczó Pálné munkájáról. Ugyanakkor többen arról is szóltak, mivel Balczó Pálné

elég távol lakik a környéktől, hogy ez gondot jelent, mert' emiatt nem mindig van lehetősé ge a körzet lakosaival kapcsod latba lépni. Emiatt többen az ott lakó Tusjak Györgynek, a BM körzeti megbízottjának jelölése mellett voltak. Mások továbbra is Balczó Pálnét akarják tanácstagnak. Amikor szavazásra került a sor, tizenegyen Balczó Pálné mellett döntöttek, tizenkilencen pedig Tusjak György mellett. így mind a ketten megkapták a törvényes előírásoknak megfelelően a jélölógyűlésen résztvevők egy harmadának szavazatát — annál többet is —, így a szarvasi 46-os választ« kerü-i leiben két jelöltet állítottak a* április 15-i választásokra. Ott dől el véglegesen, hogy a következő négy esztendőben id képviseli a városi tanácsban a Bezinai-szőlők lakosait.

—ci

l'észtői jelölt: a párttitkái*

F

ekete hajú, nyugtalan tekintetű fiú volt Okány- ban, egy kis vertfalú házban a nagyszülők istápoló keze alatt serdült legény- nyé. Noha az elemi iskola elvégzése után szeretett volna továbbtanulni, a szűkös anyagi körülmények más életutat jelöltek ki számára. Egy napon elemózsiával megrakott táskával, s a nagymama jótanácsaival indult a „nagyvilágba”, hogy szakmát tanuljon. A nagyvilág Vésztő volt Okányhoz képest valóban nagy. Cipészinas lett, majd a vésztői cipész szövetkezetben helyezkedett el. Hamarosan a szövetkezet vezetői Pestre küldték, a Duna Cipőgyárba, hogy sajátítsa el a szakma minden csínját-bínját. Ez volt számára az igazi iskola. A cipő- gyári munkások nemcsak a szakma ismereteire oktatták, hanem felébresztették benne a munkásöntudatot S mire visszajött Vésztőre, már nemcsak a szakma kitűnő ismerőjeként öltötte magára a suszterköpenyt, hanem megtanult nagyüzemi munkásként gondolkodni. Párttag lett. Munka után sokszor késő éjszakáig tanult. Elvégezte a középiskolát, majd a marxista- leninista egyetemet.

Fazekas István ma 42 éves. Négy évvel ezelőtt lett a vésztői községi pártbizottság titkára, s ugyancsak négy éve a 12. választókerület tanácstagja. A napokban újra jelölték választókerületének lakói. Halkszavú ember. A tekintete azonban megőrizte ifjúsága mélytüzű lobogá- sát. A jelölőgyűlés után leültünk néhány szóra.

— Szeretem a községet — mondja lakonikus tömörséggel, mintha ezzel az egy mondattál akarná megmagyarázni munkájának értelmét, majd kisvártatva hozzáteszi — Vésztőn ma mindenfelé építkeznek. A község új arculatának körvonalai rajzolódnak ki. Mint a község párttitkára és a tanács végrehajtó bizottságának tagja, az egész község érdekét képviselem, de mint tanácstag el kell járnom választóim érdekében is.

— Hogyan lehet a két feladatat összeegyeztetni?

— A község érdeke az első helyen áll, mert ami a község érdekét szolgálja, az végsősoron a választóim érdeke is. Az elmúlt négy évben mintegy 16 millió forintot fordítottunk víz- művesítésre, több utcát villamosítottunk. Az idén épült fel az orvosi rendelő, egy üzletház, ezenkívül befejezzük a könyvtár épületének bővítését is.

— És a választó kerületében? —■ Az egyik utca jártját kapott, de csak az egyik oldala. A másik oldalát társadalmi munkával építjük meg. Fel akarjuk töltetni az állomás környékét, s játszóteret létesítünk.

— Mi a legnagyobb gond a községben?

—1 A nők foglalkoztatása. Nemcsak a választóim, hanem a községbehek ilyen irányú problémával keresnek fel a leggyakrabban. Jelenleg 350 asz- szony dolgozik. Két év alatti száz új munkahelyet létesítettünk. Mintegy 500 asszony sze- i«tne elhelyezkedni.

— Más kerület lakói Is felkeresik?

— Igen, leginkább egyéni ügyekkel. De nem egy ízben történt meg, hogy járda- vagy villanyügyben fordultak hozzám.

— Ilyenkor mit tesz?

— Szóvá teszem az ügyet a tanácsülésen, úgy mintha az én választókerületemről lenne szó.

—- Hogyan tartja a kapcsolatot a község lakóival?

— Aki közéleti tevékenységet folytat, annak állandó kapcsolatot kell tartania az emberekkel. A politikai munka annál eredményesebb, minél közvetlenebb ez a kapcsolat. Gyakran keresem fel az üzemeket és a helyi termelőszövetkezetet. Ezek a beszélgetések nagyon hasznosak.

— Hogyan fogadja a bíráló megjegyzéseket?

— Életem javát munkapad mellett töltöttem el, s én is gyakran bíráltam a helytelenségeket. Fontosnak tartom, hogy az, ami a munkapad mellett elhangzik, eljusson a vezetők fülébe. A vita mindig arra késztet, hogy községünkben jobban mérjük fel lehetőségeinket, s a meglévő adottságainkat ésszerűbben hasznosítsuk. A vésztői emberek előtt csak az őszinteségnek van becsülete. nem rejtik véka alá véleményüket. De nem is kell, hiszen közös ügyünk valamennyiünk boldogulása.

— Az újrajelölés mit jelent az ön számára?

— A jelölőgyűlések és majd a választások végeredményben a tanácstag munkájának kritikáját is jelentik. Pontosabban azt, hogy a tanácstagukkal meg van- van-e elégedve a választók, vagy nem. És ez az én munkámra is vonatkozik. Az újrajélölés lendületet ad munkámhoz.

K

ésőre jár az idő. A község utcáin kigyulladnak a neonlámpák. S itt ott szürkés fényük egy épülő üzem, vagy egy-egy féligkész lakóház körvonalait világítja meg; a község új arculatának halvány kontúrjait.

(Serédí)