Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-14 / 61. szám
Az 1848-as forradalmak Európában KEVÉS forradalomnak jósolták meg annyian a jöttét és vár. ták érkezését, mint az 1848-as forradalmakét Európában. A várvavárt forradalom e’érkezett és a futótűz gyorsaságával szaladt végig a kontinensen. Az 1848-as év forradalmi fejleményei január 12_én Palermo- ban, Szicília fővárosában indultak el. Az ekkor kitört felkelés nyolc napi küzdelem után kiverte a fővárosból a szigetet birtokló nápolyi király csapatait A győzelem meghozta gyümölcsét: az ura’kodó február 10-én alkotmányt adott a szigetnek, majd rövidesen szárazföldi országrészének is. A példa gyorsan hatott Itáliában. Toscana, Piemont és a Pápai Állam egy hónapon belül követték. A láncreakciót azonban nem Palermó. hanem Párizs indította el. 1848. február 23-án egy békés reformlakoma betiltása miatti tiltakozás a katonasággal való összecsapásra, majd fegyveres harcra vezetett. A király úgy vélte, hogy miniszterelnöke menesztésévei megmentheti a helyzetet. A lépéssel azonban elkésett és magának is menekül, nie kellett. Párizsban február 25-én kikiáltották a köztársaságot. Az ország irányítását egy, a felkelők által kijelölt ideiglenes kormány vette át. Ez a kormány — egy kivétellel — polgári po’itikusokból állott, de azt a felkelők soraiban levő munkások ezekben a napokban ellenőrzésük alatt tartották. Ez a magyarázata annak, hogy sike- került kikényszeríteniük a munkához való jog deklarálását, és az általános munkanélküliség körülményei között munkát biztosító nemzeti műhelyek megszervezését A kormány egyben megkezdte a nemzetgyűlési választások előkészítését. A nemzetgyűlését, amelynek fa’adata az új köztársasági alkotmány kidolgozása volt. A FRANCIAORSZÁGI hírek nyugtalanságot okoztak szerte Európában, Elsőnek, még február végén, a Rajna-menti Baden nagyhercegségben, majd március elején Bajorország fővárosában jelentkezett a párizsi események hatása. Ezután a Habsburg-birodalom fővárosa. Becs következett. Itt az eseményeket a közeli Pozsonyban ülésező magyar országgyűlés fejleményei is segítették. Pozsonyban ugyanis Kossuth március 3_ an az egész Birodalomnak alkotmányt követelt. Ez indítottá el azt a szervezkedést, arne'y március 13-án Becsben is a tüntetők és a katonaság Összeütközéséhez vezetett. Mivel a nyugalmat nem sikerült helyre,, állítani, az udvar menesztette Metternich kancellárt. A császár alkotmányt ígért, beleegyezett a sajtószabadságba és a nemzetőrség szervezésébe. A bécsi fejlemények egyelőre megálltak itt, hogy május közepén majd az elégedetlen diákok újabb feVépése a császárt is menekülésre késztesse. Bécs forradalma hatott Pestre is, ahol március 15_én a radiká. lások Petőfi és Vasvári vezetésével kiharcolták a cenzúra eltörlését. A magyar főváros eseményeinek jelentősége elsősorban az, hogy a forradalmi ifjúság az elkövetkező két hétben bátorítani, s ha kellett: kényszeríteni tudta a pozsonyi törvényhozást. Énnek eredményeként megszavazták és Beccsel is elfogadtatták az áprilisban szentesített törvényeket. Magyarország alkotmányos monarchiává alakult, felelős kormánnyal, évenként összeülő nép- képviseleti országgyűléssel. De ami a legfontosabb: Pozsonyban törvénybe iktatták a jobbágyok felszabadítását, a közteherviselést és a törvény előtti egyenlőséget. A forradalom következő állomáshelye Berlin volt, ahol március 18-án került sor a bécsiekhez hasonló összeütközésekre. A porosz demokratikus és reformbarát erők gyengesége miatt azonban az itt elért eredmények viszonylag szerények voltak. Sokkal nagyobb jelentőségű volt az osztrákok által megszállt Észak-Olaszországban Lombardia és Va'ence egyidejűleg kitört felkelése. Mind Milánóban, ' mind Velence városában március 18-án lobbant lángra az elégedetlenség parázsa. Az osztrák katonaság mindkét várost kénytelen volt kiüríteni. Rövidesen a független Piemont és más itáliai államok is felléptek az osztrák haderő ellen. Észak- Itá’iában osztrákellenes nemzeti függetlenségi háború bontakozott ki, amely jelentősen lekötötte Ausztria erejét. A NÉPEK TAVASZA még egy. elkésett meglepetést tartogatott: az áprilisban lezajlott előkészületek után. május 18_án a Majna-menti Frankfurtban összeült az a parlament, amelynek liberális és demokrata tagjai nem kevesebbet akartak, mint kidolgozni az egységes Németország alkotmányát. A törekvésnek kevés realitása volt, hiszen a német nyelvterület ki- sebb-nagyobb forradalmai megállották a kisebb-nagyobb fejedelmek trónjainál, akik így megőrizték hatalmukat Európa tehát fórra dalmaso- dott. de nem teljesült a Testvéri Demokraták és más szervezetek elképzelése, hogy ezek a forradalmak egységesen lépnek fel a reakció ellen. A nemzeti forrada’maknak csak a kezdeti kölcsönhatás idején volt közük egymáshoz, de egységes cselekvésre nem került sor. Az egymástól elszigetelt, sokszor eltérő célkitűzésű forradalmak így sorra vereséget szenvedtek. Az ellenforradalmi eseményeket is Párizs indította el. A párizsi munkások kétségbeesett júliusi felkelését véresen leverték. Ausztriának nem ко1 lett többé attól félnie, hogy a fran- ciák Észak-Itáliában segítséget ! nyújtanak az osztrákok ellen : harcoló erőknek. így Itáliában : is rövidesen a reakció javára : billent a mérleg: július végén : Radetzky tábornok győzelmet : aratott az olasz haderő felett. : Az osztrák hadsereg felszaba- j dúlt és Bécs keményebben for- ; dúlhatott szembe a magyar for_ j radalommal. Augusztus végén ! Bécs már az önálló pénz- és hadügyek feladását követelte a magyar kormánytól. Szeptember 11-én a horvát Jellasics átkelt a Dráván, hogy elfoglalja Budát. Pákozdnál — mint ismeretes — megállították és vereséget szenvedett. A továbbiakban azonban a magyar forradalom és a védelmében kitört újabb bécsi felkelés nem tudott kezet fogni. A magira maradt Bécs rövidesen megadta magát Windischgrätznek. Bécs vereségével egyidejűleg Berlinben is felülkerekedett az ellenforradalom. A frankfurti parlamentről nyilvánvalóvá vált. hogy nem több reformvágyó jogtudósok és más értelmiségiek gyülekezeténél. 1848 telére így hervadtak le a népek tavaszának virágai. Ekkor már csak Magyarország vívta szabadságát az ,e’csendesedett Európában. Létére és küzdelmére feszülten figyelt a reményeiben megcsúfolt kontinens, s Marx és Engels is lelkesedéssel kísérte hősies harcát. 1849 tavaszának győzelmes magyar hadjárata új lehetőségeket ígért, de a forradalom és a szabadságharc győze’mét az összefogott reakció — az osztrák és a cári haderő — túlsúlya ellen csak egy újabb európai forradalom biztosíthatta volna. Ennek hiányában a magyar vereséget e’odázni lehetett, csak nem kikerülni. A 125 ÉVVEL ezelőtt kezdődött forradalmak mégsem múltak ól nyomtalanul. Nem születtek ugyan nyomukban új birodalmak, mint Napóleon idején, sőt Európa térképén egyetler vonást nem változtattak. De a kudarcok ellenére is fontos következményük volt, hogy egyetlen általuk érintett országban sem lehetett többé feltartóztatni a polgári átalakulást. A történelem mozdonyai már új váltókon dübörögtek. TJrbán Aladár ,■■■■ ..............■••••••..............Hl................. S zerző: (t®45—46 ban MADlSZ-titkár volt Békéscsabán.) — Nekünk 45-ben épp ellenkező „váddal” kellett megküz- denünk: a MADISZ-saékházunkra 1945. nyarán ráfogták, hogy bordélyház; tehát éppen — nem szerzetes-klastrom... Ez — valljuk csak meg — egykét hónapig kicsit igaz is volt. A háború utáni, olykor anarchisztikus állapotok i, elősegítették az ilyesmit. Azt, hogy a fiatalok kiadták a jelszót, „élni akarunk, s merőbén másként, más normák szerint, mint amelyek szerint a polgári-kispolgári világban, vagy a félfeudális körülmények között kénytelenek voltunk vergődni.” E nézet következményeként aztán a kispolgárokat tudatosan pukkasztani igyekvő magatartástól kezdve — kialakulatlan körülmények zavarosban halászó szélhámos moráljáig — sokminden akadt. A legnagyobb gondot nekünk mégsem az anarchisztikus gazemberek, hanem a tudatos, megszállott „pógárpukka&ztók” okozták. Akadt például egy lány, aki — csakhogy másként éljen, mint a nyárspolgárok — összeállt egy vörös hajú, pUy- katojásképű sráccal, aki bizony nem hasonlított Errol Flynnre, az akkori bakfisok filmsztár- szerelmére. Szóval hajszállal se volt szebb az ördögnél — ez a mi „öntudatos” leányzónk meg aprócska ugyan, de csinos, ösz- szeállt egy sráccal, s bement a leánygimnáziumba, az akkor érettségizó leányokat is a „szabad szerelem” kiaknázására bűz dítani. El lehet képzelni, mekkora botrány kerekedett ebbőL Akkoriban a középiskolák tanárai, tanári kara —, hogy finoman fogalmazzak — erősen az előző éra ideológiájának befolyása alatt állott Városunkban egy két pedagógus tört lándzsát csupán a MADISZ mellett — olyanak, mint Kovács hajtatóházak i ponyvák zacskók zsákok MINDEN MÉRETBEN MEGRENDELHETŐK PÉCS NAGYPOSTA VÖLGYI MO ANYAG ÜZEMBEN ■ Telefon- 15—993 198690 : Fólia Intézkedések ат ískolasgSszségügy helyzetének javítására A közelmúltban a Miniszter- tanács megtárgyalta az iskolaegészségügy helyzetét illetve az ezzel kapcsolatos KNEB-vizsgálat tapasztalatait és határozatot hozott a további tennivalókra. A határozat végrehajtásának segítésére egáazségügvi és oktatási szakemberekből koordinációs bizottság alakult, mint az MTI munkatársának elmondták: Az Egészségügyi Minisztérium felülvizsgálja az iskolaorvosok munkáját, s módosítják az iskolaorvosi hálózat működési szabályzatát. Az iskolaorvosi vizsgálatokhoz új, korszerű törzslapot rendszeresítenek. Az isko’a- egészségügyre vonatkozó, je’en_ leg érvényes jogszabályokat mind a kát érdekelt tárca felülvizsgál a, az elavultakat ér- vényte'enítik és helyettük új, korszerű jogszabályokat léptetnek majd életbe. A művelődésügyi, a munkaügyi és az egészségügyi tárca vezetői együttes utasítást adnak ki. Ez tartalmazza majd azokat az elveket, amelyek egészség- ügyi szempontbő’ is iránymutatást adnak a pályaválasztási feladatokkal összefüggésben. Intézkedéseket dolgoznak ki annak érdekében hogy a tanintézetek munkarendje, házirendje, a nevelési terv, a rendtartás az eddiginél hatékonyabban szolgálja a gyermekek egészségügyét ; és az oktatásügyét. Ide tartónk í például a váltakozó tanítás jobb megszervezése, hogy az minél kevésbé jelentsen túlterhelést a diákoknak. A koordinációs bizottság állást foglalt amellett, hogy a jövőben az iskolaém’tkezéseknél fordítsanak fokozott figyelmet a jó egészségügyi feltételek biztosítására, például világos, tágas tantermek, megfelelő méretű udvar kialakítására. Az iskolai tornatermekre vonatkozó kötöttség, amely szerint eddig csak 9x18-as méretűek lehettek. 1 az idei esztendőtől megszűnt. Ezentúl a méretarányok megállapítását a kivitelezőre bízzák. Célszerű ugyanis nagyméretű tornacsarnokok építése, mert es gazdaságosabb, afüggönyös meg^ oldással egyidőben két tanuló- csoport is foglalkoztatható. A nagyméretű tornacsarnokok jól szolgálják a testnevelést, s egyidejűleg társadalmi verseny- sport érdekeit is. Az iskolai testnevelés mostani rendszerének felüi’vizsgálata már folyamatban van. Az erre vonatkozó intézkedések kiadása még az idén vagy a jövő esztendőben várható. A Magyar Pedagógiai Társaság az órarend módosítására készít javaslatokat, ama’yekben figyelembe veszik az egészség- ügyi szempontokat is. Kinyílt a hóvirág, virágzik a mogyoro a Szarvasi Arborétumban A hűvös időjárás ellenére beköszöntött a tavasz a Szarvasi Arborétumba, ahol különleges klímát varázsol a világ minden tájáról származó több, mint 1 000 fajta fa és dísznövény. Kinyűt a hóvirág, a tavasz első hírnöke. A mogyoróbokrok óriásbarkái ezüstösen csillognak a tavaszi napfényben. A csemetekertben is tavaszi a sürgés-forgás. A nagy gonddal nevelt, szépen fejlett facsemetéket szedik, csomagolják, szállítják. Hazai és külföldi parkok díszítésére ültetik a Szarvason nevelt facsemeték tízezreit. Hazánk minden tájára szállítanak fenyőfélét és egyéb facsemetét, legutóbb Dániába is küldtek egy vagonnyi fenyőfa- csemetét, Ugyanakkor ültetik azokat az egzotikus szaporítóanyagokat, amelyeket a külföldi botanikus kertektől cserébe kap az Arborétum. A tavasz beköszöntésével egy re több a látogató is az Arboréi tumbam. Dér Endre: rSzepJliteLeii izeí'eLent 25. József, (aki művelődési miniszterhelyettes, majd brüsszeli nagykövetünk lett később), s aki francia földön szívta magába, diákként a munkásosztály eszméit. De ilyen Kovács József- féle — elvétve akadt. Sokkal többen voltak a katolikus klérus befolyása alatt ügyködő tanárok — amilyen például a leánygimnázium hangadó, végzős osztályának tanárnője volt Egy jó megjelenésű, magas, csinosnak mondható, de már a vénlánysághoz közelítő pedagógus. Nem csupán azért volt az ősi ..erények” szigorú őre. mivel buzgó katolikus volt, és Schlachta Marcit volt az isten- asszonya, meg Mindszenti bíboros az istene. Hanem azért is, mert — ne kerteljünk — „bagóért” dolgozott... Az inflációs időkben, persze nemcsak ő járt így. A Szervezett munkásság legalább olyan korgó gyomorral végezte a munkáját, mint a pedagógusok De azok tudták, hogy lesz ez másképp is. Hitték is. A tanárnő meg egészen másban hitt ... S hogy „hite” mielőbb valóra válhasson : a mi szabadszerelmes lányunk apolitikus akcióját kihasználva, az érettségi e'ott álló osztályt.— amelynek ő volt az osztályfőnöke — „cakk-pakk” kiléptette a MADISZ-ból. Akkoriban a kommunista irányítás mellett működő MADISZ-szervezetek ellensúlyozására, már a többi párt — kiváltképp a Kisgazda- páit és a Szocdem. Párt — is arra törekedett, hogy saját ifjúsági szervezete legyen. Nos, ez a tanárnő az egész osztályát — miután ünnepélyesen meg- semmisítették a MADISZ-igr|- zolványaikat — beléptette a Kisgazdapárt szervezetébe, a. Független Ifjúság nevűbe. Ezt nem hagyhattuk annyiban. Hiszen valószínűnek látszott, hogy a hangadó nyolcadikos lányokat követni fogják a hetedikesek, hatodikosok is — a FIM-be, a Kisgazdapártba „menekülve” ... Üzentünk a nyolcadikos, érettségi előtt álló lányoknak; találkozni akarunk velük. Egy fülledt nyárdélután fel is kereshettük őket De csak a leánygimnáziumban voltak hajlandók tárgyalni, mégpedig H. I. tanárnő, osztályfő ielfenlétében... Mit tehettünk? Hárman, MA- DlSZ-vezetők, világos érvekkel iparkodtunk meggyőzni a lányokat arról, hogy mennyire fon tos az ifjúsági egység s az egységes, я munkás, paraszt #s értelmiségi fiatalokat tömörítő szervezet, a MADISZ — azokban a válságos napokban, amikor a szó szoros értelmében romokban hevert az ország. S hogy akikben egy csepp jóérzés és felelősségérzet van, nem a széthúzást szítja, hanem az összefogást munkálja). Mondjam-e, hogy falrahányt borsó volt minden érvünk? Hasztalan erőlködtünk. Az osztály néma csendben figyelte vergődésünket, s H. I. tanárnő se szólt Csupán egy gúnyoros mosolyt eresztett meg olykor. Amikor már kifogytunk az érvekből, valaki vitriolos gúnnyal szólalt meg a lányok közül, valahol a hátsó padokból: „Éljen a szabadszerelem H Es volt as első és as utolsó szó a részük, rőL Mai K. U — S nem is maradtál) testai tagok a szervezetben?
