Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-14 / 61. szám

Háborúból Jöttek, békére érkeznek

V etnami szakemberek tapasztalatcsere-látogatása Orosházán

Megyénk mezőgazdaságának helyzete és az 1973. évi feladatok Ida: Csalán 3í!a, a negyei taiáes általános elnökhelyettese

A TESCO Külkereskedelmi Vállalat vendégeként érkezett hazánkba január 2-án négy vietnami agrárszakember. Céljuk: tapasztalatokat gyűjteni a kisállattenyésztésről. Ehhez minden segítséget megkaptak a Gödöllői Kisállattenyésztői Kutató Intézettől és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szakembereitől, akik elkísérték őket több mezőgazdasági üzembe. Így jutott el a négy messzi földről érkezett vendég Orosházára, az Új Élet Tsz-be is, ahol a libatenyésztésről szereztek tapasztalatokat. Kísérőjük, dr. Héjjá Sándor, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem állattenyésztési tanszékénak docense volt Többnapos orosházi tartózkodásuk során látogatást tették a baromfifeldolgozó vállalat gyárában is. A konzervüzem megtekintése után rövid baráti beszélgetésre kértük őket, arról érdeklődtünk, hogyan élnek, hol dolgoznak, milyen élményekkel gazdagodtak ezen a hosszú-hosszú úton?

Könnyed a mozgásuk, bogárfekete a hajuk, karcsúak, s jóval fiatalabbnak tűnnek a koruknál. Halkszavúak, s valósággal zenei élmény hallgatni, amint egymás között anyanyelvükön beszélgetnek. Természetesen tanultak idegen nyelveket is; ki oroszul, ki magyarul, angolul, ketten pedig kínaiul is értenek.

Ngo Kim Khanh a neve az

ovális arcú, hosszúhajú fiatal- asszonynak, aki állattenyésztési mérnök és otthon a mezőgazda- sági minisztériumban dolgozik.

— Hol szerezte meg a diplomáját? — kezdem a kérde- zósködést

— Minszkiben végeztem a mezőgazdasági akadémiát, 1962- től 67-ig tanultam a Szovjetunióban — válaszol oroszul. — Azután dolgozni kezdtem és közben 1968-ban férjhez mentem egy mérnökhöz. Született egy kisfiúnk, a neve: Hoa Nam, és ma van a harmadik születésnapja A héten kaptam egy levelet otthonról, ebből tudtam meg, hogy él és egészséges a család — egy kis vidéki faluba menekültek a bombázások elől.

— Hogy érzi magát nálunk?

— Nagyon jól, de azért szeretnék már otthon lenni, különösen ma...

— Mi lesz a születésnapi ajándék?

— Játékpuska, rakéta, szép autó.

A Ms csoport második tagja: Nguyen Thanh Hien építészmérnök, aki otthon Hanoiban szerezte a mezőgazdasági építészdiplomát 1968-ban

— Háborús körülmények között hogyan tudtak tanulni?

— Falun tanultunk, sokszor éjjel, amikor egy kis nyugalom volt. Asztal helyett a fáihoz, vagy deszkadarabra fektettük a füzetet úgy írtunk. Diákok és partizánok voltunk egyszerre.

És nemcsak tanulni, dolgozni

A párt megyei bizottságárak 1972. december 20-i ülésén hozott határozat alapján a sertéshús-termelés újjászervezésére hathatós intézkedéseket tesztnek az élelmiszergazdaságot irányító szervek. Hétfőn, márci us 12-én tanácskozásra hívták ä megyében lévő 29 szakosított sertéstenyésztő-telep igazgatóiát, szakmai vezetőjét, hogy a járvány elvonulása utáni helyzetet összegezzék, s azt, hogy ezek 3 korszerű telepek milyen módon tudnának segítséget nyújtani a megyének az elpusztult, a kiselejtezett kocaállomány pótlására.

Az értekezleten ott volt Su- pala Pál, a párt megyei bizottságának titkára, Gősi Sándor, a Központi Bizottság munkatársa, Baukó Mihály, a párt megyei bizottságának gazdaság- politikai asztál' vezetője, Gajdács György, a megyei tanára mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, továbbá az állatforgalmi és húsipari vál lalat, az állattenyésztési felügyel lóség és az állategészségügyi állomás több vezetője, munkatár sa.

Ha nem érintette volna az előbb említett természeti csapás ezeket a szakosított sertésig éjjel kényszerülteik az elmúlt években a vietnami embereik. Thanh Hien felesége mezőgazdasági szövetkezetben dolgozik, ahol éjjel egyik kezükben fegyverrel serénykedtek a földeken. Három gyermekük közül a legidősebb tizenöt, a legkisebb hároméves.

Khanh-aü, a fiatalasszonnyal egy osztályon dolgozik a minisztériumban Tran Van Huan, állattenyésztési mérnök, ö szintén otthon végezte az egyetemet.

— Mi a szakterülete az állattenyésztésen belül?

— A baromfitenyésztés, amihez ezen a magyarországi látogatáson sók tapasztalatot szereztünk. Nálunk kisebb területen gazdálkodik egy-egy szövetkezet, mint itt. El kell mondanom, hogy az Üj Élet Tsz már tavalyelőtt küldött Vietnamba libatojást és keltetése eredményes volt Most ismét megajándékozott a szövetkezet. Köszönjük a segítséget.

Mindazt, amit Thanh Hien és Van Huan anyanyelvén mond, a csoport negyedik tagja, dr. Tran Van Tu állatorvos fordítja magyarra. ö ugyanis már járt nálunk, három évig a Fi- laxia oltóanvagtermetó-intézet- ben dolgozott.

— Most hol hasznosítja a tanultakat?

— Otthon egy kutatóintézetben a baromfipestis-vakeina- termeléssel foglalkozom. — mondja. — A feleségem is dolgozik és a hathónapos kislányunkra a nagymama vigyáz. — Hallom ez itt is így van — mosolyog kérdően, és én rábólintok.

— Most milyen évszak van otthon? — kíváncsiskodom végül, már búcsúzófélben.

— Tavasz — válaszol 6. Egyikük még elgondolkozva hozzáteszi: és béke!

Hosszú idő után az első békés tavasz. Tóth Ibolya

I tenyésztő telepeket, akkor ebben az esztendőben már 230—

I 270 ezer hízott sertést bocsátottak volna- ki. A nagy veszteségek ellenére most valahány helyen úgy szervezik a munkát, hogy az előbbi hízókibocsátásnak legalább a 65—70 százalékát elérjék. Erre megvan a lehetőség még akkor is, ha a háztáji koca-állomány pótlására az eddigieknél többet tesznek- Néhány szövetkezetben, így Kevermesen, önállóan szervezik meg a kocakihelyezési akciót. Több SER.KÖV az Allatforgalmi Vállalat segítségével juttat kocát a háztájiba. Helyesebb kennet ha a SERKÖV-ök az alapító tsz. ek háztáji gazdaságait önmaguk látnák e] tenyésztésre alkalmas egyedekkel Ebben az esetben a tagság olcsóbban jutna tenyész- anyaghez. Kondorosról 100 Kar dcskútról 200 a békéscsabai Szabadság Tsz-ből 200, Szarvas ról 100, Füzesgyarmatrol 1 100 tenyésztésre alka’ma* kcca eladására, illett • kiheiyezéserc készülnék. Néhány helyen a ni- zoseriés-értékesitési terv rovására szervezik a koca-akciót hogy minél hamarább, de legkésőbb év vériéig visszaáll- hasson régi kerékvágásába a megye sertéshús-termelése.

M

egyénk mezőgazdasága, közismerten jelentős szerepet tölt be a gabona, a kukorica, a cukorrépa, a napraforgó, a seprűcirok, valamint ' a sertés- és baromfihús-terme- I lésben, a lakosság ellátásában és az export-feladatok teljesí- J tésében. Az 1972. évi termelési j célkitűzéseket túlteljesítette a megye mezőgazdasága. 1971-hez viszonyítva a bruttó termelési értéknövelése 3—3,5 százalékban volt megjelölve. Az adottságok, a különböző intézkedések és az időjárás együttes hatásaként egészében kedvezően alakult a mezőgazdaság 1972. évi termelése. Az ágazatok között a növénytermelés fejlődött dinamikusabban, az 1966—1970. évek átlagához viszonyítva 35— 36 százalékkal, 1971-hez 11—12 j százalékkal.

Az 1972. évi eredmények néhány növényi kultúránál: a ke- , nyérgabona megyei átlagtermése 32,4 mázsa hektár, mely 3 százaikkal több az 1971. évinél. A gabonaipar 27 ezer 500 vagon kenyérgabonát vásárolt fel. A sertés- és a baromfihústermelésnek alapvető abrakta- karmánya a kukorica. Ebből

48,3 hektár á:1 agtermést ért el a megye, fiz 7 százalékkal több mint 1971-ben. így a megyében az új termésig biztonságos ab- raktakarmány-ellátás várható.

A cukorrépa átlagtermése 368.3 mázsa/helktár volt, mely 17 százalékkal több, mint 1971-ben. Ennek alapján a két Békés megyei cukorgyár, valamint a szolnoki is csaknem 6 ezer vagon kristálycukrot termelhetett. I Más növényi kultúrákból is fejlődő eredményeket értünk el (napraforgó, seprűcirok). Az állattenyésztésiben lassúbb a fejlődés, főleg a tehénlétszám csökkenése miatt. 1966—1971 t között 6 ezer 500 tehén- ''csökkenés volt, ebből 5 ezer a j háztáji gazdaságokban. Örvendetes, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekben 1972-ben a szarvasmarha 1500. ezen belül a tehén 700-zal nőtt. A háztáji gazdaságokban sajnos nem állt meg a tehénlétszám csökkenése.

A sertéstenyésztés fejlődése dinamikus volt az állatbetegség bekövetkeztéig. Az árusertés- terméis 1972-ben meghaladta a 700 ezret. Kétezer vagon vá- 1 góbaromfi-felvásárlás volt a megyében, mely 12 százalékkal több, mint az 1971. évi.

Az elmúlt év őszén rendkívüli időjárás volt a megyében. Különösen októberben, novemberben a túlzott mennyiségű csapadék nehezítette a nagytömegű terménvek betakarítását, valamint a 130 ezer hektár őszi gabona vetését. A tervezetthez viszonyítva mintegy 5 ezer hektáron nem vetették el j a búzát, ugyanakkor mintegy 1

10—12 ezer hektárnyi területen I az őszi vetést az optimális időt követően eléggé rossz minőségben fejezték be. A tél beadta előtt a növényállomány nem tudott megerősödni. Ötvenezer hektáron az őszi mélyszántás elmarad:! Mezőgazdasági üzemeink kihasználva a közbeeső néhány kedvező nanot vagy órát, azóta mintegy 30 ezer hektáron próbálták a szántást. Ez annál inkább említésre méltó, hiszen e terülten nyilván kukoricát vetnek a tavasz folya-■ mán.

G ■'diáink közé tartozik, j hogy 14 mezőgazdasági J szövetkezet mintegy 60 millió forint veszteséggel és alaphiánnyal zárta a múld évet. \z ál l°t tenyésztésben a járvány jelentős károkat okozott mind a nagyüzemekben, mind a ház- J +áji gazdaságokban. A törzsál-1 lománv nótlása fontos és Rür- gős feladat.

A mezőgazdasági üzemek erő- . ás munkoiíéo-állománva rendkívül elhasználódott és egyré- sz'ik et^rtraileg is elavult. A traktoré1'omány több mint 50 ; I százaléka nyolc évnél idősebb. I

Ev vegére visszaáll a régi kerékvágásba a megye sertéshús-termelése

Az amortizációs és a fejlesztési j alapok eléggé leterheltek. Az | elmúlt években szakosított sertés- és szarvasmarha-telepeik épültek. Ezek termelésbe helyezése minden anyagi forrást kimerített, gépesítésre nem jutott.

Jó néhány kedvezőtlen adottságú szövetkezetben a hitelterhek gátolják a szövetkezet gazdasági kibontakozását, fejlődését. A kedvezőtlen adottság személyi feltételek hiányából és a rossz természeti adottságokból származik. E térségékben a természeti csapások is, árvíz, belvíz, szárazság szinte felváltva sújtották a mezőgazdasági üzemeket.

Az 1973. évi feladatokat a

megyei pártbizottság határozata úgy fogalmazta meg, hogy 2 százalékkal emeljük a mező- gazdaság bruttó termelési értékét. Kiemelt figyelmet szükséges fordítani a Központi Bizottság múlt év novemberi határozataiban megjelölt ágazatok fejlesztésére. E feladatokat a napokban a megyei nagyaktíva- üttésen tárgyaltuk meg a mező- gazdasági és élelmiszeripari üzemek párttitkáraival, gazdasági vezetőivel, szakszervezeti és KISZ-titkáraival. A mező- gazdasági üzemek most készítik az 1973. évi termelési és költségvetési terveiket, melynek alapja e párthatározatok, valamint az üzemek középtávú tervei. A tervezőmunka során egyik alapvető feladat a tervek realitása.

E

zt különösen indokolja a több ok miatti nehéz helyzet: az ősszel el nem végzett munka áthúzódása erre az évre, az őszi kalászos vetésekben elszenvedett fagykárok, az állatbetegségek miatti kiesések, a túlzottan elavult, elhasználódott gének és a fejlesz*-1 tési alapok hiánya. Mindebből adódnak megyénk mezőgazda- I ságának közvetlen és távolabbi feladatai Most különösen á még mintegy 20 ezer hektáron a tavaszi vetések alá a szántás, . talajmúvelés elvégzése. Sajnos a gázolaj-ellátás néha j akadályozó tényező törekvése- J ínknek. Az időjárás és a talaj- viszonyok miatt az őszi kalá- ! szosok fej trágyázása üteme lassú. Eddig a vetés mintegy 30 százalékán végezték el, csak- j nem 100 ezer hektár még hát*- * ra van. Mivel a műtrágya- ] készlet nem korlátlan, így a rendelkezésre álló mennyiséget a legjobban megháláló növények termesztésénél használjuk feL

Mintegy 160 ezer hektáron kell elvégezni a tavasz folyamán a különböző magvak vetését. A szélsőséges időjárás következtében mintegy 40—60 százalékos csapadékhiány mutatkozik. Ebből adódik, hogy nagy figyelmet kell fordítanunk a növényi kultúrák öntözésére, e munkát mielőbb el keil kezdenünk.

A tavaszi munkák során egyik nagyon fontos feladat, hogy időben rendelkezésre áldanak kellő meny- nyiségben és minőségben a szükséges vetőmagvak. Csakis ennek biztosításával érhetőek el biztonságosan a magas hozamok. örvendetes, hogy a kukorica vetőmag 70 százaléka már a mezőgazdasági üzemekben várja a vetést. A zöldségtermelésre, mind a fólia alatti, mind a szántóföldi termelésre szükséges jól felkészülni, különösen e tevékenységgel kiemelten foglalkozó mezőgazdasági üzemekben, hiszen így lehetséges ez évben tovább javítani a lakosság és az ipar zöldségellátását. A zöldségtermesztés üzemi érdekből is alapvető. A MÉK területén még szerződésileg nincs teljesen biztosítva a burgonya és az étkezési zöld- ség. A Békéscsabai Konzerv- j gyárnak is hiányzik még bizonyos mennyiségű uborka és zöldpaprika. A hűtőházi szükségletek sincsenek teljesen lefedezve.

Nagy figyelmet fordítunk a következőkre 1973. évi terveink megvalósításánál. A kukoricatermesztésre általában, de különösen abban a 27 tsz-ben és állami gazdaságban, ahol most kezdik a kukorica zárt rendszerben való termesztését. A mezőgazdasági üzemek mellett a gesztoroknak (Bábolna. Szek- szárd, Nádudvar, Baja) is nagy szerepük és egyben felelősségük; van.

A cukorrépa-termelés dinamikus fejlődését tovább kell biztosítani, a múlt évhez képest mintegy további ezer hektárral nő a vetésterület. A termeléshez szükséges feltételek megteremtése lehet az alapja a magas hozamok elérésének.

A lucernatermesztésre és -feldolgozásra nagyobb figyelmet szükséges fordítanunk. A megyében 1969 és 1972 között több mint 10 ezer hektár területtel csökkent a lucerna terü- területe. Ez egy ilyen szűkös

fehérjetakarmány-ellátottság mellett nagyon veszélyes jelenség. Éppen ezért sürgetjük és támogatjuk a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz törékvését, mintegy tíz termelőszövetkezet lucernatermelés- és feldolgozásra történt társulását.

A rizstermelésben is előbbre szükséges jutni, nagyobb figyelmet fordítva a termelés technikai feltételeinek biztosítására, a magasabb hozamok elérésére. Éppen ezért üdvözöljük és támogatjuk a Szarvasi Állami Gazdaság vezetőinek kezdeményezését a zártrendszerű rizs- termelés fejlesztésére.

Megyénkben fontos szerepet tölt be a seprűcirok termelése. A szövetkezeteket a termelésben, a felvásárlásban, a feldolgozásban és a forgalmazásban jól segíti a ciroktermelő és értékesítő közös vállalkozás. Ezzel függ össze, hogy az idén 6—700 hektárral növekszik a seprűcirok vetésterülete a műit évhez képest.

A szarvasmarhatenyésztés fellendítése és az állomány számszerű fejlesztése, az ágazat hatékonyságának javítása, a tejhozam, a szaporulati mutatók növelése, a háztáji tehénállomány csökkenő tendenciájának mérséklése tartozik még főbb feladataink közé. Most készítjük a fejlesztés programját. Eszerint a IV. Ъtéves terv hátralevő éveiben elkezdjük és az

V. és VI. ötéves terv időszakában pedig erőteljesebb ütemben folytatjuk az ágazat erősítését A kövekező években az eszköz- állományt, valamint, az ál'atállo- mány termelőképes'-érének további kihasználására kel! töye. kednünk, ezzel egyidejűleg megteremtjük az állomány gyorsabb ütemű növelésének, a termelékenységi mutatók javításának feltételeit

A sertéstartás, tenyésztés és hizlalás ugyancsak kiemelt feladatunk. Különösen fontos most a koca-áromány pótlása mind a nagyüzemekben, mind a háztáji gazdaságokban. Kiemelt figyelmet szükséges fordítani a szakosított zártrendsz-rű telepeken a rotáció helyreállítására, a termelési folyamatok zavartalan biztosítására. Mindr ezzel együtt szükséges a gyulai húsüzem rekonstrukciójának mielőbbi végleges elhatározása, a beruházás megvalósításának minél gyorsabb megindítása.

A következő hónapokban bőven akad munka az -1—-okban épnen úgy, mint az irányító szervekben, hogy az 1973. évi célkitűzéseinket kedvezőnek éppen nem mondható körülményeink között, de megvalósítsuk. Alapos szervezéssel és jó munkával, melyből meggyőződésem szerint nem lesz hiány, teljesítjük idei programunkat