Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-18 / 41. szám
Fotó; Bemény Gyula Endrőd nevezetes dátuma ÎB70. január 1-e; ekkor lett (nagyközség. Sokat vártak ettől a helybeliek Mindenek előtt azt, hogy községük jobban fejlődhet, nagyobbak lesznek a Hanem az 1971-e® és 72-es évben már valóban nagyközsé- hez méltóan tervezhettek és költhettek. Erről a legtöbbet Kulik István vb-tiíkár tud mondani : is, felújítására 210 ezer forintot költöttünk. Csszesen az állami költségvetésből hétmillió 238 ezer, a fejlesztési alapból pedig egymillió 965 ezer forintot fordítottunk mindezekre 1971-ben Endrődön. Sokkkai többet, mjnt eddig bármelyik évben. Az 1972-es év is sok változást hozott. Erről volt alkalmunk meggyőződni, látogatásaink során. Itt is ,ott is újabb épületeket fedeztünk fel. A tanácsházái. val szemben kapott helyet a takarékszövetkezet impozáns épülete, S64 ezer forintot költöttek rá. S ha végig megyünk az utcákon, sok új családi házat is látunk 1971-72-ben 101-et építették, illetve bővítettek. Ezzel szemben 88 tanya szűnt meg, ami azt bizonyítja, hogy a tanyákon élő embereknek nagy vonzóerő a kényelem, s a gyorsan fejlődő nagyközségben ezt mindinkább megtalálják KISZ-Iakások sors vezető úton a kétszintes, erkélye® lakásokba eddig húsz csa- lá költözött, még további negyvenkét lakás épül az elkövetkező időkben. «— Egyik égető gondunk volt a Kossuth utca egy szakaszának megépítése, amely a Vöröshadsereg és a Szabadság utat van hivatva összekötni. Ezt már régen terveztük, de nem tudtuk megvalósítani, nem volt hozzá elég pénzünk — mondotta —» Csak 1971-ben sikerült. Több, mint egymillió forintba került Sok ez, de ha azt vesszük figye_ lembe, hogy egyik igen fontos ♦útvonal, nemcsak a közlekedés, hanem a fejlesztés szempontjából — ide akarjuk áthelyezni a piacot — akkor megérte. Másik nagy eredményünk az öregek napköziotthonának létre, hozása. Egy régi épületet vásároltunk 150 ezer forintéit, s az átalakítására 86 ezret költöttünk. Segítettek a ktsz-ek, vállalatok is. Az ÁFÉSZ, a cipőipari és a szabó ktsz, valamint a Béke tsz bútort, szőnyeget, függönyöket, s egyéb berendezési tárgyakat Öregek a kényelmes napköziotthonban Nagyon szép példa a nagyközség fejlődésére a cigány lakosság helyzetének javulása. A tanács arra törekszik, hogy vég. legesen megszűnjenek az omladozó házikók. Ma már új házak sorakoznak a veit vásártéren, korszerű lakótelepet alkotva a régi közvetlen szomszédságában, mintegy bizonyítva: lám, így is lehet és keli élni azoknak akiknek évszázados sorsuk a nyomorúság volt, s az előítéletek miatt ma is csak lassan változik életük. Ahol viszont a község vezetői határozott kézzel nyúlnak a közös tarisznyába, hogy segítsenek rajtuk, ott van eredmény. Endrődön ez történt. A fiatalok szintén kapnak tá_ mogatást Felépült a KISZ lakótelep, amely egyik büszkesége Endrődnek. A Gyoma felé Tovább folytatódott az útépítés is, s ezenkívül több kisebb nagyobb beruházás valósult meg 1972-ben. S hogy senki se higy- gye az endrődiek tétlenül nézték ezt a nagy változást, arra elég néhány szám : a társadalmi munka 1972-ben egymillió hét ezer forint volt, s az egy lakosra jutó érték 131 forint A számok mögé nézve elképzelhető, mennyi ember dolgozott, fogott össze a nagyközség szépítéséért. Nem csoda, hiszen szem. mel láthatóan változik, fejlődik Endrőd, s aki csak kicsit is szereti szűkebb hazáját, az nem nézheti tétlenül ezt. Mint ahogy az idén sem nézik. hiszen az új, 75 gyermeket befogadó óvoda építésére máris összefogtak. A megyei tanács tervező vállalata május 15-ie társadalmi munkában vállalta az óvoda terveinek elkészítését. Bár ők nem is endrődiek. Lemaradhatnak-e hát a helybeliek. Nem! Minden gazdasági egység hozzájárul az 1,2 millió forintos építkezéshez. Es maradjunk tovább a gyerekeiknél. Száz személyes tanyai kollégiumot kapnak az általános iskolások. Építéséhez, amely közel hatmillió forintba kerül, a megyei tanács 5,4 millió forintot ad, s ezt a helybeliek kiegészítik. Valószínű a társadalmi munka itt sem marad el, különösen a megyei tanács felhívása után, s lehetséges, hogy ennek eredményeként az 1975-ös átadási határidő közelebb kerüL Folytatják az útépítést is, melyre 2,1 millió forintot irányoztak elő, s gazdagodik a nagyközség még egy új létesítménnyel, az ÁFÉSZ első ABC áruházával. De a legnagyobb gond — s ez már nemcsak Endrédé, hanem a szomszédos Gyo- máé is — a vízellátás. Endrődön már 1972-ben hozzád fogtak, s 200 ezer forintot fordítottak kútfúrásra. De a nagy terv megvalósítása, a közoa munka az idén kezdődik. A két nagyközség együtt építi meg a regionális vízmüvet, amely körülbelül, 55—60 millió forintba kerül. Erre egyedül egyik sem lenne képes, s még így is szükséges az állami támogatás, valamint a lokosság hozzájárulása, A két tanács együttesen 10 millió forintot ad ehhez A tervek szerint felépül az 500 köbméteres víztorony, s mintegy 20 kilométeres vezeték. A vízműtársulás már az idén megalakul, a a munkákat megkezdik, de a befejezés természetesen csak a következő ötéves tervben várható. Ez a közeli és távoli jövője Endrőd nagyközségnek, s ha az elmúlt három évet, az elért eredményeket vesszük figyelembe, a megvalósulása is biz^ tosított. Kasnyik Judit ^ takarékszövetkezeti székház Endrőd központjában lehetőségiék. A jedölőgy üléseken is ilyen reményeket táplálták. Nagy tervek születtek tehát, mégsem sok valósult meg ezekből az első évben. Miért? Mert az ár. és belvíz sok pénzt vitt el 1970-ben amit másra szán. tak. Így hát be kellett érni kevesebbel ,már ami a tanácsi beruházásokat illeti Ez persze nem jelenti azt, hogy a nagyköz. Bégben nem ‘történt Változás.; A cipész ktsz éppen az évben terjeszkedett. Közel kilencmillió forintos költséggel elkészült az új telep, a Gyoma felé vezető úton, ahol több, száz embernek* fc— főleg nőknek — tudtak mun. kát adni; A foglalkoztatottság mindig gond volt Endrődön, akár csak más hasonló nagyságú településen. Ezért a tanács is segített, hogy minél hamarabb elkészüljön az új üzemrész. Összesen 650 ezer forintot adott az építkezéshez, s emellett a A cipész ktsz új üzemében ktsz községfejlesztési hozzájáru. lását két évre elengedte Új tüzelőanyag-telep épült, valamint a KPM beruházásaként a 46-os főközlekedési út Endrődön áthaladó szakasza is elkészült. Ez hárommillió forintba került és nem a tanács adta, de a hasznát mégis a község élvezi Természetesen voltak azért ldsebb-nagyobb ta. nácsi költségek is. Főleg járdaépítésre, iskola átalakításra, orvosi lakás felújítására, stb. fordították megmaradt forintjaikat. gmjMEm 9 1#Ï3. FEBRUAR 18. adott, közel 30 ezer forint érték, ben Nagy szükség volt erre. Most kellemes otthonban pihenhetnek a legrászorultabbak, az egyedül élő öregek. Az egyik legifjabb korosztály^ ról, az óvodásokról sem feled, keztünk meg. Nyolcvan gyermeknek ad otthont az az óvoda, amit 307 ezer forintog költséggel újíttattunk fel. Soroljam még tovább? A tanácstagi jelölőgyűléseken, beszámolókon sokat hangoztatott téma volt a vízlevezető csatornák állapota, a villamosítás, a járdaépítés. A csatornák tisztítására 140 ezer, az új lakótelep villamosítására 175, a járdákra pedig 200 ezer forintot fordítottunk. S a nagyközséghez méltóan tettük szebbé saját épületünket a tanácsházát Cj lakótelep a vásártéren Endrőd három éve és jövője...
