Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

e tűnjék irodahnias- ! f ÆÉ kodásnak, ha egy (ß Ady-idézettel kezd­jük jubileumi oldal- kiadványunkat: „Érzik titkon, hogy az övék. E bús élet, s a kalász." Nem véletlen, hogy az idézett sorokkal kezdjük a szövetkezet történetére való visszaemléke zést. A magyar paraszt mindig szerette a földet és abból a ter­mést is. Aggódott még akkor is, ha a grófé lett a kalász, az övé pedig a munka, és annyi bér csupán, hogy szűkösen élhetett belőle. Az érzés, mely a szívek­ben titkon élt a felszabédulás után válóra vált. Azé lett a föld, aki megmunkálta, eldőlt az ezeréves per. Parasztságunknak nagy része hitt abban, hogy a biztonságo­sabb élet a szövetkezésből fa­kad, s ezt az utat választotta. Községünkben is így történt, s ilyen előzmények után alakult meg 1958. március 4-én 12 tag­gal a gádorosi Dózsa Termelő- szövetkezet. Jancsó Mihály, Té­ren István, Libor Antal, Libor Róza, Bor Mihály, Trelligyik Pál, G. Szabó Mihály. Vizi Pál, Soós József, Juhász János, Za- horecz István és Verböczi Ist­ván voltak az alapítók. Másfél évtizede a fejlődés útján A gádorost Dózsa Termelőszövetkezet önálló oldalkiadványa Nem sokkal kezdték az alapí­tók, 229 hold földjük volt, s hogy a szükséges létesítmények­kel rendélkezzenek, félmillió fo­rint hitelt vettek fel. Ebből építettek egy 15 férőhelyes sertésfiaztatót, állatokat, gépe­iket vásároltak. A szántást'és az egyéb munkát a gépállomással végeztették. Az első mérleg 1959. december 31-én készült, amelynek főbb adatai a követ­kezők voltak: földterület: 229 hold, tagok száma: 25, az egy tagra jutó évi részesedés: 15 160 forint. Az álló- és forgóeszkö­zök értéke meghaladta az 1.2 millió forintot. A gyors ered­mény láttán itt is megindult a szövetkezeti mozgalom fejlődé­se, s egy évvel később már csaknem 1500 holdon 263 tsz- tag dolgozott. A 60-as évek kö­zepéig hullámzó volt a telje­sítmény, 1964—65-től azonban már az átgondoltabb tervezés eredményeiként stabilizálódott a gazdaság. Â holnapnak építünk Tulajdonképpen innen szá­molhatjuk a szövetkezetünk igazi erősödését. Bizonyítja ezt, hogy 1966-ban a szövetkezet kö­zös vagyona meghaladta a ti­zenhat és fél millió forintot, egy munkaegység értéke pedig a 42 forintot. Sikerült csökken­teni a hitelállományt, s az új gazdaságirányítási rendszer be­vezetésével a nagyobb önálló­ság alapján lehetőség nyílt a szakosodásra. Sikerült megfele­lő alapokat teremteni a to­vábbi fejlődéshez. Lényegesen növekedett a növénytermesztés eredménye, a következő lépés pedig az állattenyésztés fejlesz­tése volt. A kedvező feltételek láttán elhatároztuk egy szakosí­tott sertéstelep létesítését, amely 1969-ben kezdődött. A vállalati döntés alapján 20,6 millió fo­rintot irányoztunk elő, amely­ből félmillió forint volt a technológia. Belső szervezéssel, átalakítással ezt a félmillió fo­rintot másfél millió forintra emeltük anélkül, hogy a beru­házási összeg növekedett volna. Ezzel az volt a célunk, hogy ne a tegnapnak, hanem a mának és a holnapnak építsünk, kor­szerű gépekkel lássuk el a tele­pet. Saját építő brigádunk két év alatt hozta létre a 310 te- nyészkoca elhelyezésére alkal­mas sertéstelepet, t amely éven­te ötezer hízott sertés s kibo­csátására alkalmas. Nem csupán Ctazdaságunk fő erőssége a szakosított sertéstelep. a kivitelezést oldottuk meg saját erőből, hanem a beruházási ősz- szeg mintegy felét is a saját erő tette ki. A telephez kor­A 2 400 férőhelyes hizlalda egy része. szerű szárító és a szórófejes ön­tözőberendezés elve alapján működő trágyatelep is tartozik. A földről a tengeri a szárítóba jut, innen emberi kéz érintése nélkül a garaton, a rostáién, a szárítón, a raktáron és a kihor­dó csigákon át jut a darálóba, illetve onnan az önetetőbe Gyakorlatilag tehát emberi kéz érintése nélkül jut a tengeri a földről a felhasználó helyre, ki­küszöbölve ezzel a nehéz fizi­kai munkát. Trágyatelepünket is teljesen gépesítettük, egy 900 köbméteres tárolón, homogeni­záló aknán át a szivattyún ke­resztül jut a sertéstelep trágyá­ja mintegy 400 hold területre. A biztonságra törekszünk vezően alakult. Egy év alatt 11 millió forinttal nőtt az árbevé­tel, amely tavaly meghaladta a 34 millió forintot. A növény- termesztés tervezett bevétele 15,8 millió forint volt ezzel szemben 17,1 millió forintot értünk el. Különösen búzából értékesítettünk többet — össze­sen 180 vagont —. mint ameny- nyit terveztünk. Kedvezően ala­kult a cukorrépa- és a kukorica- termés is. Örvendetes, hogy az állattenyésztés az idén nemcsak. . teljesítette, hanem másfél mii- 5 lió forinttal túlteljesítette árbe- " vételi tervét. Mindezek alap­ján szövetkezetünk tiszta va­gyona egy év alatt több mint hétmillió forinttal nőtt, s meg­közelíti a 44 1 millió forintot. A bruttó jövedelem meghaladta a 15,1 millió forintot, a mérleg szerinti eredmény pedig a 7.4 millió forintot, A jövedelem fel- • osztásánál figyelembe vettük a bővített újratermelés követel­ményeit s ezért a jövedelmet úgy osztottuk fel, hogy annak 63 százalékát fogyasztásra. 37 százalékát felhalmozásra hasz­náltuk fel. A felhalmozás ilyen aránya megyei, sőt országos vi­szonylatban is igen kedvező. Természetesen a tagok jövedel­me is növekedett, az egy tagra .jutó évi iövede'em elérte a 34 ezer forintot. így az egy tíz­órás munkanapra jutó kereset termel^sznyoMrozetünkben eléri a 120 forintot. Van miből f’eileszteni Ami idei terveinket illeti, a növénytermesztésben a mostani jó terméseredmények állandósí­tására. a takarmány biztosítására törekszünk. Tekintettel arra, hogy bőségesen tartalékoltunk a fejlesztésre, az idén tovább bő­vítjük a sertéstelepet, egy 600 | férőhelyes süldőnevelő, egy 1 óránként 30—50 mázsa kukori- ; Ca szárítására alkalmas szárítót ; építünk a meglevő mellé, gépe- ■ Szövetkezetünk központi irodája. A korszerű gazdálkodás meg­hozta az eredményt, múlt évi munkánk alapján mind a nö­vénytermesztés, mind pedig az állattenyésztés árbevétele ked­Bims nemzői 1973. FEBRUÁR 18. két vásárolunk és kialakítjuk, az üzemi úthálózatot. A süldő­nevelőre szükségünk van, mert a sertéstelepet törzsteleppé nyil­vánították, s így évente 1500 kocasüldőt tudunk kibocsátani. Ugyancsak á sertéstelepen épí­tünk egy 75 vagonos magtárat, így összesen 290 vagon takar­mány .vagyis az évi szükséglet tárolását tudjuk biztosítani. s*“^^&izenöt év nem hosszú ' Æ \ idő, de mint a leír­y ß takbói kiderül, ele­gendő volt, ahhoz, hogy a 12 alapító tag munká­ját tovább vigyük, s a másfél évtizedes fennállásra négyezer holdas, erős gazdasággá váljék szövetkezetünk. Eredményeink, közös és egyéni jövedelmeink mögött— ha ma már ez néha természetesnek is tűnik — évek szorgos munkája áll Nem egy dologban megyei szinten is élen járunk, kiáltjuk az összehason­lítás próbáját. S, hogy ez így van, abban döntő része van szö­vetkezetünk tagságának, akik nemcsak másfél évtizeddel ez­előtt, hanem nap mint nap megértik az idő szavát, bátran, keményen dolgoznak a még szebb holnapért. Az eddigiekhez hasonlóan szeretnénk továbbra is a meg­bízható, erős gazdaságok sorá­ba tartozni. Kötelez erre más­fél évtizedes múltunk, a tagság iránt érzett felelősség, de köte­lez névadónk, Dózsa György szelleme is, akinek születése 500. évfordulóján ünnepi köz­gyűlésen emlékeztünk meg, Kö­vetkező jubileumunkig, fenn­állásunk 20. évfordulójáig még öt esztendő van hátra, amely alatt hasonló szorgalommal igyekszünk dolgozni, s szeret­nénk, ha akkor is a mostani­hoz hasonló eredményekről szá­molhatnánk be. í-í

Next

/
Thumbnails
Contents