Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-11 / 35. szám

Mongol vendégek érkeznek Békéscsabára Beszélgetések klasszikusokról: Sxáxhusxonöt éves a Kommunista Kiáltvány Noha a Mongol Népköztársa­ságot hazánktól óriási távolság választja el, a két nép barátsá­ga nagy múltra tekint vissza. A testvéri kapcsolatok nemcsak a politükad és gazdasági együtt­működésben jutnak kifejezésre, hanem a baráti találkozókon és a kölcsönös látogatásokon, amelyek révén a két nép meg­ismerkedik egymás eredménye­ivel, gondjaival, terveivel. A Hazafias Népfront békéscsa­bai bizottsága február 12-én sen — követelje meg tagjaitól a helytállást és példamutatást. Az üzemi pártszervezetek el­lenőrző tevékenységében kiemelt helyen szerepeljen az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére hozott Intézkedések végrehajtá­sának számonkérése. Ennek so­rán a gazdasági vezetés, a társa­dalmi és tömegszervezetek ad­nak számat a végzett munká­ról Az ellenőrzés fontos szem­pontja, hogy tényleges ered­ményt kérjen számon, és ne elé­gedjen meg a papírosokon sze­replő kimutatásokkal. HASZNOS ég célszerű, ha az üzemi pártszervezetek taggyűlé­seiken is rendszeresen értékelik a határozat végrehajtását, s tá­jékoztatják a párttagságot. Min­denképpen szükséges, hogy az eredményeket alaposan elemez­zék. Az előbbrejutás fontos fel­tétele azonban, hogy bátran és őszintén vessék fel a hiányossá­gokat is, vegyék számba a ha­tározat végrehajtását akadályo­zó tényezőket, mert csak így is­merhetik fel a szükséges tenni­valókat. A határozat végrehajtásának értékelése ne azt jelentse, hogy a korábban kidolgozott és jóvá­hagyott intézkedési terv helyett egy újabb program elkészítésé­re ösztönöznek, hanem az adott terv időarányos teljesítését el­lenőrizzék. Természetesen, ha újabb lényeges tényezők mutat­koznak, vagy jelentősen változ­nak. a feltételek, akkor azok fi­gyelembevételével indokolt az intézkedési terv módosítása, il­magyar—momgoi barátsági napot rendez. Ebből az alkalomból a népfront megyei bizottságának meghívására a megye székhelyé­re érkeznek a Mongol Népköz- társaság budapesti nagykövetsé­gének képviselői. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek meg­tekintik a várost, délután pedig ellátogatnak a békéscsabai Má­jus 1. Termelőszövetkezetbe. Es­te a Hazafias Népfront fényes! bizottsága látja vendégül a mongol nép képviselőit. letve annak az újabb körűimé- : nyékhez való igazítása. A termeflőhelyi pártszerveze- : tek szükség esetén éljenek az- j zal a lehetőségükkel és jogukkal ■ is. hogy ha a tapasztalt hibák, ; mulasztások ezt indokolják, j gondjaikat jelezhetik a területi ! pártszerveknek és kérhetik se- ■ gítségüket. Jóllehet, az üzem- és munka- : szervezés korszerűsítésével kap- • csdaitos munka nem egyszeri ! teendő, hanem hosszú időt • igénylő folyamat, az 1973-as év : döntő jelentőségűvé válhat. S Pártszervezeteink tevékenysé- : gének ezért számottevő érték- • mutatója lesz, hogy milyen : tényleges eredményezői adhat- ! nak számot e munkában. A JOBB munkához adottak ■ a feltételek. Több mint egy esz- ; tendő tapasztalatával rendeikez- j nek a pártszervezetek. Altalá- | ban jó évet zártak az ipari és j mezőgazdasági üzemek egyaránt. : Kedvező körülményeket biztosít : a párt Központi Bizottságának : 1972. novemberi határozata, j Ezért a határozat sikeres végre- : hajtása most sokban azon mú- : lik, hogy a vállalati, üzemi párt- j szervezeteknek. a gazdasági ve- ■ zetőknek. a társadalmi szerve- ■ zeteknek mennyire sikerül ! együttműködniük, összehangolt ! intézkedéseket tenniük, és ho- j gyan sikerül a vállalat kollektí- [ váját megnyerniük az ügynek. : Kis Lajos az MSZMP KB munkatársa ’ 1847-ben a tudományos el­mélettel felfegyverzett proletár, párt egyik legfontosabb elődjé­nek. az Igazak Szövetségének Engels-vezette átszervezésével létrejött a Kommunisták Szö­vetsége amely új jelszót írt zászlajára: „Világ proletárjai, egyesül'jetek!” A második kong. resszus ugyanez év végén meg. vitatta Engels előterjesztését a Kommunisták Szövetsége prog­ramjának alapelveiről, s meg­bízta Marxot és őt, hogy a programot kiáltvány formájá­ban dolgozzák ki. Kettejük munkája után a végleges szö­veg Marx nevéhez fűződik. A Kommunista Párt kiáltványa 125 esztendővel ezelőtt, 1848. február 15-én jelent meg Lon­donban, német nyelven. Azóta hetven nyelven, hétszáz kiadás­ban és több tízmillió példány, ban jutott el öt fix'd rész orszá­gaiba. Magyarul először a Mun- kás-Heti-Krónika című lapban jelentek meg a Kiáltvány gon­dolatai 1873-ban. Az első ma­gyar könyv-formátumú kiadás dátuma: 1896. A felszabadulás után mintegy negyedmillió pél­dányban jelent meg a Kiáltvány Magyarországon. Az évforduló előtt az MSZMP Békés megyei Oktatási Igazga­tóságán Juhász József igazga­tóval beszá'gettünk a Kiált­ványról. történelmi és jelenkori szerepéről. — Hogyan elemzi a Kiált­vány a proletariátus törté­nelmi kialakulását, helyzetét, szerepét a megírás korában és általában? — Négy fejezetében a Kiált­vány meghatározza a kapitaliz­mus helyét a társadalom törté­netében. ismerteti a burzsoá társadalom alapvető törvény- szerűségeit. osztályszerkezetét megvilágítja a proletariátus tör­ténelmi feladatait, átfogó tudo­mányos programot ad ezek megvalósítására. Engels így összegezte a Kiált­vány alapgondolatait 1883-ban : 1. Minden történelmi korszak politikai és szellemi történeté­nek alapja az adott kor gazda­sági termelése és az ebből szük­ségszerűen fakadó társadalmi tagozódás; 2. Ennek következ­tében — az ősközösségi társa­dalom felbomlása óta — az egész történelem osztá'yharcok története; 3. Az. osztályharc a kapitalizmusban olyan fokot ért el. amelyben a proletariátus már nem szabadíthatja fel ma­gát anélkül, hogy egyúttal ne szabadítaná meg az egész társa­dalmat a kizsákmányolástól és az elnyomás minden formájától. A Kiáltvány mély tudomá­nyossággal a'emzi a burzsoázia „Hanoiban Pham Van Dong miniszterelnök páncélszekrényé­ben őrziik Richard Nixonnak 1972. október 20-án keltezett üzenetét, amelyben aláírásával megerősítve közölte, hogy a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról ki­dolgozott kilencpontos megálla­podást az Egyesült Államok számára is elfogadhatónak tart­ja.” Bogos Lászlónak, a Nem­zetközi Szemle februári szá­mában megjelent cikke beveze­tő mondatát idéztük. A szerző tényekkel bizonyítja, miért és miként követett el szószegést a Fehér Ház a vietnami tűzszü- neti egyezmény halogatásával. Karczag Gábor : A szociálde­mokrácia és a nemzetközi osz­tályharc című tanulmányának II. része részletesen áttekinti a szociáldemokrata pártok politi­káját a nemzetközi helyzetben, rámutat a szociáldemokraták és a nemzeti ’ felszabadító pártok kapcsolatainak ellentmondásai­történelmi szerepét, melyet tör­ténelmileg forradalminak ítél — mindenekelőtt azért, mert szét­zúzta a feudális tulajdont és a feudális osztályviszonyokat, vi­lágosabbá tette az emberek egy­más közötti viszonyát. Ez utób­bit úgy, hogy annak minden vonatkozását a pénzviszonyok­hoz vezette vissza, kimutatta, hogy a burzsoázia számára a hatalom nem isteni eredetű, ha­nem egyszerűen csak pénz kér­dése. A burzsoázia hatalmas méretekben fejlesztette a ter­melési eszközöket, feji’ett gép­ipart teremtett, életre hívta a nagyipart, fejlesztette az ener­giatermelést forradalmasította a közlekedést, modem városo­kat hozott létre, a mezőgazda­ságot az iparnak rendelte alá. A gazdasági centralizációt poli­tikai követte. Létrejöttek az egyetlen kormány-vezette vám­határokkal rendelkező államok, kialakult a világpiac. Marx és Engels bebizonyítot­ták. hogy a kapitalizmus azért tudott győzedelmeskedni a feu­dalizmus fölött, mert a feudális termelési viszonyok többé már nem feleltek meg a termelő­erők fejlettségének, s mert a burzsoázia új termelési viszo­nyokat hozott létre és tett ural­kodóvá. Hasonló folyamat játszódik le a kapitalizmusban is. A burzsoázia hatalmas méretek­ben fejleszti a termelési esz­közöket és ezekhez képest már szűkek a kapitalizmus termelé­si viszonyai. Azok a fegyverek, amelyekkel a burzsoázia legyőz­te a feudalizmust — tehát a fejlődő termelési viszonyok — ellene fordulnak. A burzsoázia megteremti nemcsak saját pusz­tulásának fegyverét, hanem ezek kézbevevőit is a proleta­riátust. amely e fegyverekkel képes legyőzni a kapitalizmust. Marx egyik legnagyobb érde­me. hogy felismerte a proleta­riátus történelmi szerepét, be­bizonyította. hogy a munkás- osztály. amely érdekelt a ter­melőerők szakadatlan fejleszté­sében, a legforradalmibb osz­tály. s a jövő társadalom, a szocializmus hordozója. A munkásosztály történelmi szerepére vonatkozó következte­tés a kapitalizmus tudományos elemzésére épül. A marxiz­mus tanítása szerint a kapitaliz­mus történelmi kategória, a társadalom fejlődésének átme­neti állomása. Olyan társada­lom amelyet törvényszerűen felvált a szocializmus. S vá­laszt ad a marxizmus arra a kérdésre is. hogy melyik az az osztály, ama'yik leginkább ér­dekelt a kapitalizmus felszámo­lásában. s amelyik uralkodóvá ra, elemzi nyílt és burkolt kom- munistaellenességük módszereit és okait. Kurt Bachmann, a Német Kommunista Párt el­nökségének 1972. december 2— 3-i ülésén elemezte az NSZK- választásoik utáni helyzetét és az NKP teendőit. Rámutat a többi között: „Az SPD-vezető- ség a választási harcban párt­ját a munkavállalók pártjának tüntette fel. Vajon ennek meg­felelő politikát folytat-e? Bizo­nyosra vehető, hogy pontosan ebben a kérdésben kerülnek majd szembe először az illúziók a valósággal.” Érdekes témát: a jelenlegi kínai politikát tekinti át há­rom szovjet szerző, Zsukov, Krivcov és Fetov. „A világtör­ténelem a maoizmus görbe tük­rében” című cikkében. A folyó­irat februári számának két cik­ke egyházpolitikai kérdéseket érint. (ffV) válhat a burzsoázia hatalmának megdöntése után: a proletariá­tus. — Miképpen mutatják be Marx és Engels a munkás- osztály és a kommunista párt kapcsolatát, miben látják a kommunisták feladatait? — A termelés, az ipar fejlő­dése magával hozza a munkás- osztály létszámának növekedé­sét, túlsúlyba jutását a társada­lomban. A nagyüzemek általá­nossá válása egyebek között olyan következményekkel is jár, hogy a munkásoknak a ko­rábbinál nagyobb lehetőségük nyílik a gazdasági. politikai szervezkedésre. Jobban tegymás. ra utaltak az itt dolgozók a munkában, ugyanakkor hatéko­nyabban segíthetnek egymásnak a tőkések elleni fellépés bőm. A munkásosztály semmilyen termelőeszközzel nem rendelke­zik ezért leginkább érdekelt a kapitalizmus megdöntésében. Mindebből következik, hogy a munkásosztály nemcsak hiva­tott, hanem alkalmas is a ka­pitalizmus megdöntésére, az új társadalom megteremtésére. A proletariátus történelmi hivatá­sát Marx így látta: önmagát uralkodó osztállyá kell szervez­nie, politikai öntudatát és szer­vezettségét megfelelő szintre kell emelnie, hogy uralkodó osz­tály lehessen; uralkodó Osz­tállyá válva meg kell szüntet­nie a termelőeszközök magán- tulajdonát. társadalmi tulajdon­ba kell vennie azokat és meg kell szüntetnie a kizsákmányo­lás minden formáját; fel kell számolnia az osztályokat és osztálynélküli társadalmat kell teremtenie, át kel', térnie a terv. gazdálkodásra, a termelő erőik tervszerű fejlesztésére. A Kiáltvány azt is megmu­tatja: ahhoz, hogy a munkás- osztály betölthesse történelmi hivatását, pártra van szüksége. A munkásosztály pártjának lét­rejötte fontos fejlődési szaka­sza a munkásmozgalom történe­tének. A Kiáltvány más fontos utalásokat is tartalmaz a pártn ról. így például fe’hívja a kor­ban élő kommunistákat hogy működjenek együtt más pártoké kai. vegyenek részt más mun­kásszervezetekben a végső cél eléréséért folytatott harcukban. A kommunistákat azonban min­dig meg kell, hogy különböztes­se más pártok tagjaitól, hogy világosan látják: a kommu­nisták összekapcsolják a mun­kásosztály nemzeti nemzetkö. zi érdekeit; a munkásmozgalom egészének érdekeit kénviselik az osztályharc különböző szaka­szaiban; tudományos elméletük van; folytonosan törekszenek a munkásmozgalom harcának to­vábbfej lesztésére. — Milyen szerepe volt és van a Kiáltványnak a prole- táriátus életében, fejlődésében küzdelmeiben? — A Kiáltvány hozzájárult ahhoz, hogy a proletariátus osztálytudata erősödjön, s hogy a munkásosztály a harchoz leg- megfelelőbb politikai szerveze­teket teremthesse meg magá­nak. Elterjedését a proletarian tus osztályharcának fellendülé­se és a kommunista mozgalom kialakulása követte a világon. Ezidáig tizennégy országban, a Föld területének huszonhat százalékán, győzött a világon a szocializmus, itt él az emberi­ség harmincnégy százaléka s itt gyártják az ipar termékein nek negyven százalékát. A vin lág kilencven marxista—leninis­ta eszméket valló kommunista és munkáspártjának ötvenmil­lió tagja van. S a Kiáltvány az egész világ forradalmi munkás- mozgalmának közös programjá­vá lett. Ahogy Lenin fogalmazn ta: ..sze'lerne mindmáig élteti és előre viszi a civilizált világ egész szervezetét és harcoló pro'etariátusát”. A Kiáltvány alaptételei megőrizték időszerűn ségüket. legfontosabb megállan pításai ma is a marxizmus— leninizmus klasszikus értékű gondolatai. (d—ő) Parkosítás Mezőberényben Mezőberényben a 47-es számú út mentén tavasszal parkosítani fogják az út és a járda közti területet. A terület megvédésé­nek érdekében kiemelt szegélyköveket helyeznek el az út mentén. A munkát a mezőberényi tanára költségvetési üzeme végzi. Fotó: Demény .................. ............................. M egjelent a Nemzetközi Szemle új száma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents