Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-11 / 35. szám
Ellenőrzés — közérdekből Beszélgetés Kulhai Sándorral, a Békés megyei XEB elnökével Magyar—romén baráti találkozó Gyulán Országos farsangi románbál a Park Étteremben Hagyomány már Gyulán, hogy évről évre megrendezik a farsangi románbálat, amelyre hazánk minden tájáról érkeznek román nemzetiségi vendégek. Az idei farsangi mulatságot szombaton rendezték meg Gyulán, a Pads Étterem összes helyiségében, most azonban nemzetközi baráti találkozóval kötötték ősz. sze a mulatságot. A Békés és Arad megye között kialakult jó. baráti kapcsolat keretében ugyanis népes delegáció érkezett szombaton Gyulára. A romáin farsangibál ünnepi megnyitóján Szilágyi Péter a Magyarországi Románok Demok. ratikus Szövetségének főtitkára meleg szeretettel köszöntötte a hazai és a külföldi vendégeket, méltatta a hagyományos farsangi bál jelentőségét ,a népek közötti barátság elmélyítésének fontosságát. A románbál egyik érdekessége: aradi folklór együttes adott műsort. Román zenészek húzták a talpalávalót, s szólóéneke, sek adtak elő román dalokat. A vacsorát Aradról érkezett szakácsok főzték, s ősi román ételeket szolgáltak fel. Az idei román farsangi bál igen jó hangú, latban zajlott le. a. Úttörővezetők konferenciája A Magyar Úttörők Szövetsége békéscsabai városi úttörő- elnöksége február 14-én délelőtt Békéscsabán, az Ifjúsági és Űt- törőházban rendezi meg a város úttörővezetőinelk konferenciáját I ízenöt éves a Népi Ellenőrző Bizottság. A másfél évtized alatt végzett munkája kát- ségetkdzáróan bizonyítja társadalmiunkban betöltött szerepének rendkívüli fontosságát. Vizsgálataival me-1 gyénkben is elősegíti a társa dal- , ml és a gazdasági célkitűzések megvalósítását. Feladatának a dolgozók széleskörű bevonásával tesz eleget. A vizsgálatokat szak_ mailag, politikailag képzett mun. | kasok, szövetkezeti dolgozók, ér- ! tahndségiók végzik. Az évforduló alkalmával felkerestük Kulkai Sándort, a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét. A múlt évben lefolytatott vizsgála- I tokról és az 1973. évi tervekről beszélgettünk. — A múlt évben a megyei népi ellenőrzési bizottság hány népi ellenőrt foglalkoztatott? Milyen a népi ellenőrök felkészültsége, felelősségteljes munkájuknak hogyan tesznek eleget? — 1972-ben a megyében 70 téma- és célvizsgálatot folytattunk le. A lakosság bejelentése alapján 194 esetben indítottunk vizsgálatot, illetve initétíked- tünk. A vizsgálatokba 1752 népi ellenőrt vontunk be. A népi ellenőrök 40 százaléka párttag, 60 százaléka pártonkívüli, a fizikai dolgozók aránya 22 százalék, az értelmiségiek 62 százalék, egyéb foglalkozásúak részvétele pedig í 16 százalék volt. A múlt évben 325 nődolgiozó tevékenykedett a népi ellenőrzési bizottságokban. A népi ellenőrzés szervezetének ilyen összetétele a dől-1 gőzök állami és társadalmi j ügyek intézésében való széleskö- i rű bevonását, a demokratizmus I kiszélesítését tükrözi. A népi el- J lenőrök többsége évek óta dolgozik a bizottságokban, jó szakemberék. ismerik a népi éllen- í őrzési munka módszereit. A vizsgálatok során arra töréksze- nék, hogy jó kapcsolatot teremtsenek a dolgozókkal, a gazdasági vezetőkkel és a társadalmi szer- vezetékkel. S az eüűenőirzés eredményeiről tájékoztatják őket. A tapasztalatokat a népi ellenőrök saját munkájukban is hasznosítják. — Milyen jellegű vizsgálatokat végeztek a múlt évben, s melyek voltak a legjelentősebbek? —- A megyei és járási vizsgálataink széles körben érintették a népgazdaság különböző ágazatait. Vizsgálataink kiterjedtek az állami iparra, a helyi iparra, a mezőgazdaságra, a kereskedelemre, az egészségügyre, a szociális és kulturális ellátásra. Legtöbb vizsgálatot — megyénk jellegéből adódik — a helyi iparban, a mezőgazdaságban és a kereskedelmi ágazatban tartottunk. Valamennyi vizsgálat jelentős volt. Jelentőségük között aszerint lőhet különbségiét tenni, hogy közvetve vagy közvetlenül érintették-e a lakosságot. A gyermekellátás költségeinek növekedését okozó tényezők, s az idős korúakról való gondoskodás helyzete című vizsgálat közvetlenül érintette a megye lakosságát Az árképzés tapasztalatai a helyi iparban, a megyei építőipar kapacitása, valamint a kMiakás építésének helyzete című vizsgálat is mi evőn hasznosnak bizonyult. Választ kerestünk arra is, hogy a jogi és közgazdasági szabályozók miként érvényesülnek megyénk vállalatainál és szövetkezeteinél. Megvizsgáltuk a szövetkezett társulások működését, s a főálláson kívüli foglalkoztatás helyzetét, valamint az ipari szövetkezetek belső ellenőrzését. A mezőgazdasági ágazatban a közös vagyonvédelmet a szociális, a kulturális alánok felhasználását, a tejtermelés és ellátás, valamint az állategészségügy helyzetét ellenőriztük. Több ízben került sor a kereskedelemben a fogyasztók érdekvédelmének vizsgálatára Nem egy vizsgálat a lakosság bejelentésére indult meg. A bejelentések zöme a társadalmi tulajdon védelmére, a kereskedelemre, a mezőgazdaságra és a helyi iparra vonatkozott. — Milyen következtetéseket lehet levonni a vizsgálatok alapján. Milyen intézkedések születtek a feltárt hiányosságok megszüntetésére? —1 Elöljáróban meg kell említenem, hogy már a vizsgálatok 1 témájának kiválasztásánál, élő- i készítésénél figyelembe vettük és mérlegeltük, hogy egy-egy vizsgálatot hogyan, milyen szinten és hatékonysággal végezhetünk él. Célként azt tartottuk szemeiLőtt, hogy vizsgálataink se- gítőek legyenek, a hibák megelőzését szolgálják, illetve a hiányosságok megszüntetését eredményezzék. A körültekintő előkészítéssel és a vizsgálatok lefolytatása során alkalmazott módszerekkel magyarázható, hogy a feltárt rendellenességek felszámolására a vállalatok, intézmények, szövetkezetek a szükséges intézkedéseket megtették. Az intézkedésekről bizottságainkat tájékoztatták. Ezeket az intézkedéseket több esetben a helyszínen is ellenőriztük. Az a tapasztalatunk, hogy a javasolt intézkedések valóban megtörténitek, ám több helyen annak betartására nem fordítanak kellő gondot. Vizsgálataink eredményességét gyakran befolyásolja az, hogy az intézkedések miként érintik a vizsgált vállalat gazdasági és személyi érdekeit. A népi ellenőrök mindenkor az országos, a központi érdekeket tartják szemelőtt. Javaslatainkat, intézkedéseinket ennek alapján hozzuk meg. Egyszóval a mércénk a közérdek. Az intézkedéseknek a vállalatoknak eleget kell tenniök. Ha szükséges, akkor intézkedésekre a felügyeleti szerveket is felkérjük. 1972-ben végzett ellenőrzések alapján összesen 1470 javaslatot és 455 felhívást tettünk. .Javaslatainkat és felhívásainkat követő intézkedések közül sürgetni és megismételni 51 javaslatot és 18 felhívást kellett. Intézkedéseink alapján 68 fegyelmi, 51 kártérítési, 53 szabálysértési és 55 esetben pénzügyi jellegű eljárásra került sor. Néhány esetben pedig büntetőeljárást kellett kezdeményezni. — Az ez évi tervet milyen szempontok alapján állították össze? Melyek lesznek a kiemelkedő vizsgálatok? — A^ 1973. évi vizsgálatainkat széleskörű információ az elmúlt évi tapasztalatok és más állami és ellen őrző szerveikkel való koordináció álapján állítottuk öszsze. Feűadatüniknak tartjuk, hogy segítséget nyújtsunk az MSZMP megyei bizottság határozatainak megvalósításához. Továbbra is jelentős területen kívánjuk vizsgálni a lakosságot érintő kérdéseket. Ennek megfelelően ebben az évben tervbe vettük többek között, hogy megvizsgáljuk a fogyasztók érdekvédelmét, a.z élelmiszerek minőségének alakuláséit, a munka- és egészségvédelem helyzetét. Az ellenőrzéseink kiterjednek a gazdálkodás különböző területeire is: például a folyékony üzemanyaggal való gazdálkodásra, az üzem- és munkaszervezés helyzetére. Utóvizsgálataink között szerepel a belső ellenőrzés. Nagy figyelemmel kísérjük a lakosság jelzéseit, s indokolt esetben azok alapján is tartunk majd vizsgálatot. — Milyen téren kell erősíteni a népi ellenőrök munkáját? Melyek azok a szervek, melyektől több segítséget várnak? — A népi ellenőrök feladatait a IV. ötéves terv, közelebbről az 1973. évi terv és az MSZMP KB határozatainak végrehajtása jelöld meg. A jövőben több gondot kell fordítanunk a vizsgálatok előkészítésére. Alaposabban kell elemezni a vizsgálatok tapasztalatait. hogy megfelelő következtetések alapján hatékony intézkedésekre ösztönző javaslatok születhessenek. Gyorsabban keli lefolytatni a vizsgálatokat, a tapasztalatok összegzését, úgyszintén az intézkedések végrehajtását is gyorsítaná kell. Feladatainknak maradéktalanul csak akkor tudunk eleget tenni, ha a munkánkat a társadalmi, a, állami és a gazdasági szervek is támogatják. A 15 éves évforduló tanulsága megyénkben is egyértelmű : a népi ellenőrző bizottságok vizsgálatai nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak a vállalatoknak; szövetkezeteknek, a társadalmi szerveiknek. A népi ellenőrök közérdekű munkájukat nagy felelősséggel végzik. SerécH János Sörcimkét az új sörgyárnak A békéscsabai Kner Nyomda készíti az új Borsod; Sörgyár részére a címkéket, amelyek a nyomdagépből nagy táblákban kerülnek ki. A kötegbe rakott táblákat Stolczcnberger Ferenc vágja darabokra. NDK gyártmányú Perfecta gépen. (Fotó: Demény) Pártmunka az üzemszervezésért TÖBB mint egy esztendő telt el azóta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága határozatot hozott az üzem- és munkaszervezég korszerűsítésére. Ez a határozat erőteljes visszhangra talált nemcsak a kommunisták soraiban, hanem a társadalom széles rétegeiben is. A határozat alapján a vállalati, üzemi párt- szervezetek és alapszervezetek nagy része kidolgozta a helyi tennivalóikat. Elmondhatjuk tehát, hogy a határozat megvalósítása elkezdődött. Néhány területen már figyelemreméltó eredmények is jelentkeztek. Egyes üzemeikben körültekintő szervező munkával enyhítettek a hosszabb ideje tartó munkaerőhiányon, vagy éppen meg is szüntették azt. Ezzel együtt javult a gazdálkodás a munkaerővel, a gépekkel és állóeszközökkel, hatékonyabb lett a munka, emelkedett a termelékenység. Mégis azt kell mondanunk, hogy a határozat realizálásában egyelőre nem elégséges az előrehaladás. Általában hosszúra nyúlik az előkészítő munka, több helyen a konkrét tények helyett csupán újabb és újabb tervek születnek, néhol az idő rövidségére, vagy a feltéttelek hiányára hivatkozva késlekednek a tettekkel, „föntről” várnak intézke. déséket. A nagyfontosságú határozat sikeres végrehajtása tehát gyorsabb reagálást igényel az üzemi párt- és gazdasági vezetéstől, mivel a szükséges szervezési intézkedések a IV. ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növelésének egyik igen fontos eszközét jelenthetik. AZ ÜZEMI pártszervezeteknek meghatározó szerepük van a határozat következetes és késedelemmentes végrehajtásában. Ez adódik abból, hogy rendelkeznek a kitűzött cél eléréséhez szükséges politikai eszközökkel, másrészt ismerik a helyi körülményeket, állandó munkakapcsolatban vannak a helyi gazdasági vezetéssel, a társadalmi szervezetekkel és a dolgozókkal. Tennivaló akad a régi és az új üzemekben, a korszerű és az elmaradottabb technikai feltételek mellett egyaránt. Érthetően, hiszen a vállalati szervezésben rejlő tartalékok kihasználására mindenütt megvan a lehetőség. A szervezési színvonal növelése nem feltétlenül az új technika és technológia függvénye — bár a jobb feltételek természetesen UM W1BB—Mt »miWlf »»fMWll könnyebbé tehetik a megfelelő üzemi és munkaszervezet kedvező hatásának kibontakoztatását. A pártszervezetek munkájában a legfigyéLemreméltóbb eredmény, hogy kezdik felismerni valóságos szerepüket, mem más helyett dolgoznak, hanem a szervezési tevékenység hiányosságainak megszüntetésére, az előrehaladás gyorsítására határozott és konkrét követelményeket támasztanak a gazdasági vezetőkkel szemben. Egyre inkább elérik, mégpedig politikád eszközökkel, hogy mindenki a maga területén tegyen intézke^ déséket és lássa el a hatásköréből adódó funkcióját. A VÁLLALAT ötéves tervéhez kapcsolódó, annak hatékony teljesítését szolgáló operatív szervezési-fejlesztési tervet a gazdasági vezetés dolgozza ki. A tervnék előnyére; válik, ha kifejeződnek benne az üzem műszaki dolgozóinak, közgazdászainak és munkásadnak jó elképzelései, javaslatai. Ezzel elősegíthető, hogy az üzem kollektívája méginkább magáénak érezze a szervezési tervet és ez is ösztönözze a dolgozókat a jobb végrehajtásra. A pártszervezet segítse elő, hogy ez így történjék, s ezzel együtt mozgósítson a terv végrehajtására. Politikád szervező munkával érje él, hogy a munkahely kollektívája támogassa azt. Koordinálja célszerűen az üzemben működő szakszervezet, KISZ-szervezet ez irányú munkáját. Ezenikívüi — termésaete1
