Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-10 / 34. szám

Marx és Engels múzeuma Moszkvában

I ókora optimizmussal keB felvérteznie magát annak, aki meg akarja nézni Marx és Engels moszkvai múzeumát. Nem azért, mert esetleg órákat kell odáig utazni, hiszen gyalogosan sincs negyedóránál távolabb a Kremltől. a főváros túristacentrumá- tói. Nem is azért, mintha különleges rend szerint szabályoznák a látogatást. Hanem, mert a házak mellett elhaladva, semmit sem igérő, majdnemhogy zsákutcában, folytonos kétségek között — hátha rossz a cím. rossz a térkép, rossz volt a kalauzolás — lehet csak megközelíteni. Egészen váratlanul tárul azután az érdeklődő elé a széles Ú-betű- hoz hasonló, halványzöld épület

Lenintől származott a gondolat, hogy múzeumot kell létesíteni. amelyben összegyűjtik Marx és Engels életének hozzáférhető dokumentumait. Az SZKP marxizmus-leninizmus főiskolájának archívumából, külföldi kommunista- és munkáspártok ajándékaiból s Marx francia festő-dédunokájának családi albumából kerültek fényképek könyvek, festmények, kéziratok a múzeum birtokába. S olyan tárgyak, mint Marx karosszéke, amelyben dolgozott; felesége porhéja; egy másik karosszék. amelyben munka után pihent s amelyben meghalt 1883-ban; egy medália, amelyet Jenny Marx viselt.

Az 1962-ben megnyílt múzeum különlegessége — bár ez az internacionalizmus nagy alakjaira em’ékező intézménynél egészen természetes —, hogy ott az általános figyelemre érdemes relikviák mellett a világ minden országából érkezett látogatók találnak hozzájuk nagyon közelálló kiállítási tár-, gyakat

Jó érzés itt látni Kossuth és Petőfi korabeli portréját. Frankel Leónak, a Párizsi Kom- műn egyik vezetőjének képét, olyan zászlót, amelyet szocialista brigádjaink nyernek el, mai magyar kitüntetéseket, jelvényeket, a Vörös Csepel című munkásdal hanglemezét, A Kommunista Párt kiáltványának és A tőkének magyar fordításait.

Itt van a Kiáltvány 1896-os kiadása aztán egy másik.

amely a Munkáskönyvtár 10. füzeteként jelent meg s címlapján lámpát tartó, könyvből kilépő alakkal hívja fel a kötet gondolatainak fontosságára. A harmadik példány fedőlapján két munkásfigura, kezükben fegyver s vörös zászló.

Tanteremnyi helyiséget szenteltek a múzeum berendezői A tőkének, ahol szinte megszám- lálhatatianul sok. de feltétlenül több ezer körtet van a világ jónéhány tucat népének nyelvén. Csak a latinbetűs címekből néhány: Das Capital, Tu Bán Kapital, Le Capital, Il Capitale, El Capital Pääo_ ma. Kapitalet, Capital, Capi- tálul. Kapitalen. A mi kiadásaink mellett még egy magyar vonatkozású érdekesség: p’exi- lapok közé foglalt rajzokból összeállított jókora könyv a helyiség közepén — 1933-ban született. A tőkéhez készített illusztrációkkal. Különös szénrajzok, egyszerre szatirikusak és tragikusak: pénzeszsák-tes- tű, emberszemű polip, óriás szömykatona, aki embereket lapátol tátott szájú ágyú csőbe. Az alkotó Hugo GeVért, Budapestről az Egyesült Államokba kivándorolt grafikus, a nemzetközi munkásmozgalom egyik legismertebb képzőművésze, aki

1961-ben. még a megnyitó előtt a múzeumnak ajándékozta művét.

Ha azonban a legemlékezetesebb kiállítási tárgyat kellene megnevezni, nem ezekből választanék. jobban elgondolkodtatott egy makett. Egy dolgozószobáé Melyben mennyezetig érő szekrényekben, karosszékekben, ablakpárkányokon és a földön nagy kupacokban több száz. talán több ezer könyv halmozódik. ’Úgy ahogyan a szoba eredetijében volt, lehetett, ahol Marx és Engels olvasták, tanulták, jegyzetelték koruk addig felgyülemlett tudományos eredményéit

S

ezék a szobák — a nem látott eredeti is, meg a múzeumbeli valósághű kicsinyített másolat — azt bizonyítják. hogy a marxizmus klasz- szikusainak művei nemcsak az alkotók született tehetségének, hanem legalább ugyanilyen mértékben rendkívüli szorgalmuknak folytonos szellemi erőfeszítéseiknek, mindennapos munkájúknak terméked.

Danlss Győző

A Kiáltvány magyar nyelvű ki adásainak első példánya a moszkvai múzeumban. Krejcsi Dezső fordította, Bokányi Dezső és Pfeifer Sándor rendezték sajtó alá Vass József an. tikvárius és könyvkereskedő kiadásában jelent meg.

I Mezőgazdasági Kőnyvhőnap 73

ÚJ szakkönyvek, ismeretterjesztő művek a különböző kiadóknál

Másfél évtizede minden évből megrendezik a Mezőgazdasági Könyvhónapot. Az év elején a kükönböző kiadók elsősorban a Mezőgazdasági Kiadó jónéhány új szakkönyvet, ismeretterjesztő művet jelentet meg. A könyvhónap megrendezését az a felismerés vezeti, hogy a jó szakkönyv termelőeszköz és hozzájárul a termelés növekedéséhez.

Az idei könyvhónapra megjelent könyvek közül nyújtunk válogatást, ismertetést. Nem véletlen, hogy a leggazdagabb anyaggal a Mezőgazdasági Kiadó lép az olvasó elé. Kiadványai közül nehéz egyet is kiemelni, végeredményben valamennyinek helye lenne a mezőgazdasági dolgozók, szakemberek könyvtárában.

„A termelőszövetkezetek gazdálkodása” címmel Kovács Mihály szerkesztésében megjelent könyv a termelőszövetkezeti gazdálkodással kapcsolatos legfontosabb aktuális kérdéseket foglalja össze, ismertetve a szerzők elképzeléseit, számos jelenleg is vitatott kérdéssel kapcsolatban. Érdekes írás Kotulyák Géza „Okos kisgépek a kertben és a ház körül” című könyve, mely azt az egyre sürgetőbben és egyre szélesebb körben jelentkező igényt kívánja kielégíteni, hogy bemutassa a háztáji, illetve a kisegítő gazdaságokban felhasználható gépeket és eszközöket; tárgyalja felhasználásuk módját, ismertesse beszerzésük lehetőségeit. Katona József szerkesztésében jelent meg a „Kertészek új kézikönyve”. A korszerű követelményeknek megfelelően átdolgozott kiadás a kertbarátok és a hivatásos kertészek érdeklődésére egyaránt számot tart. Sulyok Mária és Tímár Zsuzsa írta a „Képes virág ÁBC” című művet, mely 205 J oldalon azokhoz szól, akik még soha nem vetettek magot és nem láttak palántát, de szeretnék megtanulni, hogyan kell virágot nevelni kertjükben. Horn Artúr | szerkesztette a 936 oldalas ! ,JSzarvasmarhatenyésztés” című kézikönyvet, mely a legkorszerűbb elméleti és gyakorlati ismereteket összegzi. Neves csehszlovák, NDK-beli, lengyel és magyar szerzők írásait közli. A . halgazdaságok dolgozói számára i

érdekes elsősorban Antalfi Antal és Tőig István „Növényevő halak” című művének második, átdolgozptt kiadása. Ismeretes, hogy a növényevő halak meghonosításával új fejezet nyílt halgazdaságunkban.

Az Akadémia Kiadó gandozá- sában jelent meg — többek között — Fekete István—Dobos Alajos „Az öntözés mezőgazda- sági és műszaki tervezése" című könyv, mely a világszerte leszűrt tapasztalatokból kiindulva értékeli hazánkban is az öntözés jelenlegi helyzetét, ismerteti az utóbbi öt évben kialakított új mezőgazdasági és műszaki tervezési módszert. Kocsis Károly „A mezőgazdasági villamosener- gia-gazdálkodás fejlesztése" címmel nyújt összefoglalót a villamosítás eddigi eredményeiről és a mezőgazdasági üzemek villa- mosenergia-gazdálkodásának ésszerű megszervezéséről. A Gondolat Kiadó jelentette meg Elődi Pál „A fehérjék titkai

A kiadvány ismerteti az 1971-ben épített és megszűnt lakóházak és lakások építésmódjára, tulajdonjellegére, nagysá- ! gára és felszereltségére vonatkozó országos, illetőleg megyei, városi és járási részletezésű adatait és mutatóit.

Külön fejezet tartalmazza az országos településhálózat fej_ lesztési irányelvek szerinti bontásban feldolgozott 1966—1971. évi adatokat, továbbá az 1970— 1971. évj árvíz és belvíz-károk során megszűnt, illetőleg újjáépített lakások fontosabb megoszlási és felszereltségi mutatóit.

A második ré^ az 1960-ban'

nyomában* című könyvét, mely a fehérjekutatás irányait elemzi. A Kossuth Kiadó Dimény Imre „Mezőgazdaságunk és a műszaki fejlesztés" című könyvével jelentkezik a Mezőgazdasági Könyvhónapon. A mű érdekes felfogásban, a biológiai, technikai, kémiai és emberi tényezők szoros kölcsönhatásában dolgozza fel tárgyát. Röviden vázolja a jelenlegi műszaki színvonalat és a fejlesztés különböző lehetőségeit, mind a növényi, mind az állati termékek előállítása során. A Műszaki Kiadó érdekes könyve Sebestyén Gyula „Köny- nyűszerkezetes építés” című munkája, mely közel 400 oldalon a hazai és a külföldi szak- irodalomban egyaránt úttörő módon mutatja be a könnyű- szerkezetes építés problémakörét.

A könyvhőnapra kiadott könyvek közül érdemes még szólni a Statisztikai Kiadó Mezőgazda- sági Zsebkönyvéről, mely a korábbi évekhez hasonló áttekinthető formában, bővített tartalommal tárja az érdeklődők elé a mezőgazdaság egész területét felölelő 1971. évi felmérést, valamint az elmúlt évek átlagát tükröző statisztikai adatokat

bevezetett új rendszerű lakásstatisztikai adatgyűjtés alapján ismerteti az állami kivitelezésben épült lakóházak és lakások nagyságát, tervezési, telepítési, szerkezeti és felszere! tségi megoldásait, a lakóházak kivitelezésének szervezési módszereit, építési formáit, valamint pénzügyi forrásait és mindezek hatását a kivitelezési idő és az építési költségek különböző mu_ tatéinak alakulására. A költségadatokon belül munkanemek és költségtételek szerinti táblázatok részletesebb költségelemzési munkákhoz is segítséget nyújtanak.

Statisztikai könyvszemle

I

I Hármai Endre:

5

S

b

»

«

(B

i

A RASZPIITYMAz orgyilkos szerenádja

■ II I II III

.............. ............ I -L4

i ©

• Ezt már gyorsan megitta ! a sztarec. A herceget kiverte a i veríték, Raszputyinnak hosszú S percek óta holtan kellett volna

■ hevernie a perzsaszőnyegen.

• Ehelyett tovább járkált. Házi• gazdája úgy tett, mintha nem S vette volna észre, hogy a szta- ; rec feléje nyújtja poharát. Le• emelt egy másik mérgezett po- ! harat és azt töltötte tele. A ; muzsik visszaült a helyére. Rali vaszkás mosollyal nézte a her• cégét. Az úgy érezte, hogy ez a ! tekintet ezt mondja:

S — Na látod, drágám. Mindegy, ; hogyan próbálkozol. Nem árt■ hatsz nekem.

• Juszupov valamennyire össze- : szedte magát és teát ajánlott.

: — Jó, adj egy csészével —

5 válaszolta gyenge hangon a mu- ! zsik. — Borzalmasan szomjas : vagyok.

; Aztán felemelte a fejét. A vil- ! logás eltűnt, a szeme most ho- ; mályos és zavaros volt, kerülte ; a másik férfi tekintetét. Amíg a ; herceg a teát öntötte, a sztarec

• újra járkálni kezdett. Pillantása : a falra akasztott gitárra esett

; — Játssz valamit! Valami ked■ veset. Szeretem, ahogy énekelsz. 5 Ült, figyelmesen nézett és hall• gáttá Juszupov játékát. Aztán : új na lehanyatlott a feje. VenREJTÉL V

déglátója is abbahagyta különös műsorát. De a sztarec szomorúan ránézett és azt mondta;

— Énekelj még.

Mérhetetlenül sokféle gyilkosság esett meg már a történelemben. De arra aligha volt még egy példa, hogy tette elkövetése közben a gyilkos szerenádot, adjon áldozatának.

Muzsik a medvebőrön

Ólomlábakon lépdelt az idő. Hajnali fél hármat jeleztek a falióra mutatói. Csaknem két teljes órája zajlott már ez a lidérces álom. A herceg úgy érezte, nem sokáig bírja már.

...Ennek a könyvnek a megírása során végig arra törekedtem, hogy a Raszputyin-legen- dát kibontsam a misztikum köntöséből. Mint az Olvasó tapasztalhatta, az esetek túlnyomó többségében ez nem is volt nehéz: a forrásmunkák és a logika segítségével majdnem mindig viszonylag könnyűszerrel ki lehetett hámozni valószerűtlen burkából a racionális magot. A Mojka-i palota-pincében történtek előtt azonban — tudomásom szerint a Raszputyin-rejtély minden más kutatójával együtt — tanácstalanul állok. Sehol, soha egyetlen utalást nem találtam arra, mi a magyarázata annak,

hogy a méreg nem hatott — illetve csak minimálisan hatott.

A forrásmunkák mankói kop- panva kiesnek és ezúttal valóban nem marad más hátra, mint a meztelen logika. Ez pedig aligha hagy más magyarázatot, mint a következőt:

1. A beszervezett orvos, dr. Lazovoirt csaknem bizonyosan nem ciánkristályokat, hanem valami ártalmatlanabb szert szerzett be. Vagy véletlenül, vagy — talán azért, hogy legyen visz- szaút — tudatosan.

2. Csak így válna valameny- nyire érthetővé, hogy a szibériai paraszt közismerten vaserős szervezete legalábbis többé-ke- vésbé, ezzel az ártalmatlanabb készítménnyel meg tudott birkózni.

Méreg után revolver

Raszputyin még mindig a helyén ült. A fejét lehorgasztotta, nehezen lélegzett. A herceg felállt. Háta mögé tett kezében revolvert tartott. Rámutatott a gyönyörű kristálykeresztre — a ciánkálinak vagy az "annak hitt szemek is kristályformája volt — és azt mondta:

— Grigorij. Jefimovics — szólalt meg remegő hangon Juszupov —, jól tenné, ha a keresztet nézné és imádkozna.

A sztarec arcára alázat ült. Közelebb ment gyilkosához és az arcába bámult, mint aki nem hiszi el, amire hirtelen rádöbbent. Aztán lassan jobbra fordította a fejét és, mint aki mindennel leszámolt, engedelmesen nézte a keresztet. Juszu- povot elvakította a csőből kicsapó villanás. Vadállati hörgés hallatszott és Oroszország ko-