Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-10 / 34. szám

Milyen nálunk a pénzügyi fearvelem? Húsz revizor vizsgálata 15U vállalatnál és szövethezetnél Isméi látható Munkácsy Cülgotha-tanulmánya Februárban nincs kiállítás a Munkácsy Mihály Múzeum nagytermében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ott nem törté­nik semmi. A múzeum munka­társai lebontották az előcsar­nok régészeti kiállítását s folyik es befejezéshez közeledik az élő. csarnok a nagyterem felújítása. A lebontott fciállíitás helyén is­mét látható a múzeum névadó­jának nagyméretű dlajtanul- mámya. amelyet Golgotha című képéhez 'készített. A nagyterem következő, 1848-at bemutató ki­állítása is már az új környezet­ben várja majd a Látogatókat, Irodalmi filmsorosai Felsőnyomáson •A Feíaőnyörnásl Állami Gaz­daság kUillúrotthonában új film­sorozat vetítését kezdik meg február 19-én. E naptól kezdve, április 30-iig minden héttő este irodalmi tárgyú filmeket lát­hatnak az érdeklődők. Bede . László, a művelődési otthon igaz­gatója és Szelcsányi György könyvtáros ezzel az új, közvetett módszerrel kívánja fokozni az érdeklődést az irodalom, a- ól" vasás, a könyvtár iránit. Első alkalommal a Petőfi-ün­nepségek jegyében a nagy köl­tőről szóló kisMmeikef vetítenek. A „Kihunyt egy csilláig” című közismert film mellett igazi új­donságot, az „ÉvMyamitársak”- at mutatják be. Ecsután Móricz Zsógmond életét ismertetik, majd Csehov, Tolsztoj műveire > emlékeztetnék A költészet napján József At­tila születésnapja alkalmából „A város peremén’’ című kistfliilm le», műsoron és Juhász Gyula, Radnótii költészetének elemzé­se kerül sorra. A sorozat az Alföld, a Dunántúl és Észak- magyanország irodalmi errvlék- hettyednék bemutatásávan ér vé­gét A vetítések élőtft trodalomsza­Jcog tanárok tartanak rövid be­vezetőt, ronázatlan ura a medvebőr-sző­nyegre zuhant. Néhány percen belül R/asz­putyin teljesen elcsendesedett. A golyó szívtájon hatolt be. Juszu- pov és a lövésre lerohanó társai leoltották a villanyt, kívülről la­kattal bezárták az ajtót és fel­mentek a dolgozószobába- . Udvari vadászat Egy idő múlva Juszupov nyugtalan lett. Lement az „alsó ebédlőbe”. Raszputyin mozdulat­lanul hevert. Pulzusa nem volt, sebéből lassan szivárgott a vér. De ahogy gyilkosa hozzáért, a teste nem tűnt hidegnek, "hszu- pov végső bizonyságot akart. Megrázta a tetemet. Az vissza­zuhant korábbi helyzetébe, mint egy zsák. A fej élettelenül bil­lent oldalra. A herceg már men­ni készült, amikor észrevett va­lamit. A halott bal szempillája meg­rándult. Juszupov fölé hajolt és figyel­mesen vizsgálta a sztarec arcát. Azon is mozgás hullámzott vé­gig. Hirtelen félig kinyílt a bal­szem, majd rögtön utána a jobb szempilla is előbb megremegett, majd felemelkedett. És a muzsik mindkét, imij'ár nyitott szeméből ördögi gyűlö­lettel meredt gyilkosára a híres Riaszputyin-tekintet. A sztarec hatalmas keze gyilkosa torkát kereste. Epilógus A herceg — immár teljes pá­nikban — felrohant a dolgozó- szobába. Ezalatt a sztarec szű­kölve, mint egy megsebzett ál­jait, félkúszott az udvarra vezető ajtóig és eltűnt a sötétségben. Miből épülnek a kórházak? Az utak, a hidak? És az isko­lák? Az állam pénzéből. Honnan van az államnak mindenre pénze? Költségvetése bevételeiből. Mik ezek a bevételek? Az MSZMP KB 1972. novem­beri határozatéinak;' egyike sze­rint: az állami költségvetés be­vételeinek 90 százalékát tovább, ra is a szocialista gazdálkodó szervek befizetéseiből kell biz­tosítani. Tiszta sor: a szocialista gaz­dálkodó szervek — a vállalatok, a szövetkezetek — termelnek. Nyereségünk egy részét megtart, ják a termelés továbbfejleszté­séhez, másik részét pedig adó formájában a „közös kasszába’ adják. Kórházakra, utakra, hi­dakra, iskolákra. De mi van akkor, ha az adott szocialista gazdálkodó szerv egyrészt vagy nem termel nye­reséget, vagy másrészt,* — ha nyereséges is, —> valamilyen úton-módon (furfanggal, vagy anélkül) megpróbál nem meg­válni valamennyi befizetésre ítélt forintjától? Ez mindenképpen csökkenti az állam gazdasági erejét, illet­ve a kórházak, az utak, az isko­lák számát. Megengedhető er? Nem. Egy ellenőrzés három hétig tart Az elmúlt évben a Pénzügy­minisztérium Bevételi Főigazga­tóságának Békés megyei Hiva­tala összesen 158 gazdasági egy­ségünkben, — az általuk vizsgá­landó egységek csaknem 54 szá,_ zalékában — tartott átfogó pénzügyi ellenőrző vizsgálatot. (1971-ben még csak 132-ben). Ezek a vizsgálatok a hivatal re vízóráinak több mint 3 000 ! munkanapját vették igénybe. Ez i annyit jelent, hogy egy-egy I Csak itt végzett vple az összees- ; küvők golyója. A tetemet a Petrovszkij-szl- : getnél a Névába dobták a gyil- : kosok és azt hitték, „megmentet- • ték Oroszországot”. Az ő Orosz- : országukat. ...Január 7-én a Duma elnöke ; kihallgatáson jelent meg a cár- ; nál és hosszasan tudatta vele. ! hogy a birodalom recseg-ropog. : hogy a „zendülés” hetek, eset- • leg napok kérdése. Miklós alig ; figyelt oda. — Fárasztóm talán Felsége- ! det? v — Hát bizony nem sokat alud- jj tam az éjjel. — Igen, igen, a tengernyi : gond... — Nem, Mihail Vlagyimiro- • vies, hajnalban erdei szalonkák- ! na vadásztam. A kocsiban fázósan húzta össze 5 magán vagyonit érő bundáját a : nagyúr. Az üres péküzletek előtt s rongyos emberek hosszú sorai ; kígyóztak. A sofőr hirtelen fé- ! kezett. Egy mellékutcából hatal- S más tömeg gomolygott elő és el- : árasztotta a széles sugárutat.'Az ; ajkakat fehér párába burkolva ■ hagyta el a kiáltás: „Békét! Ke- ! nyeret !” A Nyevszkij Proszpekten el- : dördültek az első lövések. A földkerekség múltba der- • medt egyhatoda megmozdult, és ; elindult a jövő felé. A száműzött ■ szimbirszki, akinek oroszlánré- ! sze volt az ébredésben, haza ké- : szült. : Szibéria szikrázó havát még ■ szakállas szíarecek taposták. De a Néván, amelyből különös : társuk tetemét kifogták, már ott : ringott és ágyúit lassan a Téli • Palota felé fordította az Auróra, j Vége vizsgálatra átlagosan 19 napot, i azaz legkevesebb 3 munkahetet | fordítottak, ami azt bizonyítja, hogy a mennyiségi feladatok teljesítése mellett igyekeztek az ellenőri munka minőségi köve­telményeinek is eleget tenni. Az utóbbiak közül a legfonto­sabb talán a közgazdasági szem. léiét érvényesítése volt Ilyen mélyreható vizsgálat alá vették 16 tanácsi vállalat, 25 ipari szö­vetkezet, 16 fogyasztási és érté­kesítési szövetkezet 78 mező- gazdasági termelőszövetkezet és 23 egyéb egység gazdálkodását Az átfogó pénzügyi ellenőrző vizsgálatok eredményei össze­vetve az 1971-es revíziók ered­ményeivel, megállapítható, hogy a gazdálkodó egységekben a pénzügyi fegyelem ha javult is, egyelőre nem számotte'ően. Igaz ugyan, hogy az ellenőrzé­sek során a mérlegben kimuta­tott eredményeket az elmúlt év. ben együttesen kisebb összeg­gel kellett piódosítani, mint 1971-ben. Nem mondható el vi­szont ugyanez az alapok ellen- őrző vizsgálatának eredményei­ről, mert mind az alapsokat nö­velő, mint p>edig az azokat csökkentő revizort felfedezé­sek” értéke nagymértékben megnőtt 1972-ben 1971-hez ké­pest A tavalyi évben „érdekes mó­don” megcsappant a többletként fizetett adóösszeg, ugyanakkor a „visszatartott” forintok száma az egy évvel korábban kimuta­totthoz viszonyítva több, minit 3,5 millióval növekedett A Be­vételi Főigazgatóság Békés me­gyei Hivatala az ellenőrzések következetességével az elmúlt évben megyénkben 14,; millió forintnak találta meg valódi gazdáját: az állami költségve­tést. Legtöbbet a tsz-ek wtévednek” A Hivatal (nevezzük egysze­rűen csak így ) 1972-ben befeje­zett 158 pénzügyi revíziójából 78-at tartott mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteknél. Feltűnő, hogy a mérlegben kimutatott eredményeket csökkentő megál­lapítások 82 százalékát, az ala­pokat csökkentő „felfedezések” 86 százalékát itt — a vizsgált egységek számának még csak a felét sem kitevő közös gazdasá­gokban — tették. Legtöbbet tehát a tsz-ek „té­vednek” számolgatás közben. Mi lehet ennek az oka? Az elemző ellenőrziések erre a kérdésre is választ adnak. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek egy része ezek sze­rint a számviteli bizonylati fe­gyelem megszilárdításában 1972. ben sem sokat lépett előrébb. Ezek nem számolták fel a lel­tározások korábbi hiányosságait sem. Bár e téren általában ná­luk is tapasztalható javulás, az alapvető hibák vegetálásához mégis továbbra is táptalajt ad-e tsz-ek belső ellenőrzésének gyengesége. Az állami támogatások haté­konyságát elemezve az ellenőr­zések során kiderült, hogy a szakosított állattenyésztő telepek többsége a tervezett jövedelme­zőséget nem éri el. Megnőtt a beruházások kivitelezési, illetve megtérülési ideje. Aminek okait elsősorban a tervezés hiányossá, gaiban kell keresni. Az e körben vizsgált 42 gaz­daságból 16 az üzemviteli álla­mi támogatást jogtalanul vette Któsmwsz' 5 1973. FEBRUAR 10. igénybe. Az árbevételek jogsze­rűségét vizsgálva azt állapítot­ták meg, hogy 22 vizsgált tsz- ből 11-ben az építési munkákból származó árbevételeket nem csökkentették az előírt 10 száza lékkai, illetve hogy 7 tsz-ben az építési-beruházási munkák tel­jesítményértékét nem a valóság­nak megfelelően számolták el. Igaz viszont az is, hogy az egye* gazdálkodó szervek — főképpen az állami vállalatok — monopolhelyzete a kívántnál jobban korlátozza néhány tsz gazdálkodást, értékesítési tevé­kenységét A kép teljességéhez hozzátartozik még az is, hogy a hivatal ipari, illetve kereske­delmi osztályának vizsgálatai a kereskedelmi, a szolgáltató és az ipari egységeknél is találtak az itt felsoroltakhoz hasonló hibá­kat, hiányosságokat: Minden­esetre az elmúlt évekhez viszo­nyítva csökkenő számban és lényegesen kisebb arán'yban, mint a vizsgált mezőgazdasági üzemekben^ Amit talán magya­ráz az is, hogy ilyen jellegű el­lenőrzést a tsz-ek ben a hivatal 1971- ben tartott először. /Vem nézik Csáki szalmájának A pjénzügyi revíziók alkalmá­val egyébként 1972-ben is figye­lemmel kísérték a személyi jö­vedelmek alakulását és felmér­ték a társadalmi tulajdon vé­delmének helyzetét is. ’ Így jöttek rá, hogy 3 tsz-beh a közgyűlés által alkotott pré­miumfeltételeket nem tartják be. Több eseben erkölcsi nor­mát sértő magatartást, jogtalan természetbeni juttatást tártak fel az ellenőrök. Megállapított ták, hogy a személyi jövedelem, burkolt növelését legtöbbször útiáltalányokkal és „személy, gépkocsi használati-díj tét ítés ' címén igyekeznek elérni. Ezekre a lehetőséget a többi között a számviteli hiányosságok és a jogszabályok téves értelmezése terem ugyanúgy. mint ahogy ez szolgál alapul az adóelszámo. lások hibáinak is. A vizsgált egységek a legna­gyobb haladást a társadalmi tu. lajdon védelmének fokozásában érték el. Általánosságban el­mondható, hogy a mezőgazda­sági szövetkezetekben sem né­zik. Csáki szalmájának a közöst. Sajnos azonban a közös gazda­ságok 20 százalékában az el­lenőrzés a számviteli és a bi_ zonylatj rend lazaságait még mindig nem szüntették meg, il­letve megtűrik, hogy a leltáro­zásokat hanyagul végezzék ed. összegezve az elmondottakat azt kell megállapítani, hogy az 1972- es év revízióinak tanulsá­gaiból okulva az állami koltség- vetés egyelőre „nem mondhat le” a Pénzügyminisztérium Be­vételi Főigazgatósága Békés me. gyei Hivatalának munkájáról. Annál is inkább, mert a 158 vizsgált egységből 35-ben (a 35 gazdálkodó egységből SS a szövetkezet) ugyanazokkal a hi­bákkal találkoztak az ellenőrök 1972-ben, amelyeket a korábbi években is feltárták már. A „Nippon Electric” japán cég szakembereinek sikerült olyan berendezést konstruálniuk, amely nagy gyorsasággal színes másolatot készít semmiféle ide­gen anyaggal nem borított és nem preparált, közönséges pa­píron. A siker kulcsa az voit, hogy a színezéshez három különböző A panaszok előírás szerinü intézésére kij elez az OKISZ elnöksége Napjainkban az ipari szövet­kezetek termelik a belkereske­delemben értékesített áruk 16, s adják a szocialista szektor szolgáltatásainak csaknem 69 százalékát. Szerte az országban több, mint 12 000 szövetkezeti javító, méretes- és kereskedel­mi fióküzlet áll a lakosság ren­delkezésére. Ilyen nagy hálózat­ban a legnagyobb igyekezet mel_ lett is adódnak panaszo-k, mi vél a lakosság által bírált hibák, mulasztások általában veszé­lyeztetik a szövetkezetek jó hír­nevét, az OKÏSZ elnöksége fel­hívta a szövetkezetek vezető­ségeit a panaszügyek előírás szerinti intézésére, s ezzel kapcsolatban több konkrét ja. vaslatot is tett. Egyebek között ajánlotta, hogy a bejelentések, panaszok kivizsgálása során az eddigieknél fokozottabban érvé­nyesítsék a lakosság részére vég­zett árutermeléssel, javítással és szolgáltatáisisal foglalkozó fiókl­és üzletvezetők és érdemi ügy­intézők személyes felelősségét. Hosszúéietű szűrő A nehéz körülmények között működő traktorok motorja „ér zékeny” a porra : ha por kerül a hengerekbe, elromlanák. Az eddig használt olajos légtisztí­tókban hat motoróránként kel­lett cserélni az olajat, mert eny. nyi idő alatt telítődtek porral.” A harkovi és moszkvai motor. szakértők azt javasolják: a szű­résre ne olajat használjanak, hanem kartont! Az újfajta, szűrő élettartama négyszerese a Koráb­binak. Évente tíz vagon galamb — közfogyasztásra Megyénk ős idő óta híres ga­lambtenyésztéséről. Igen sokan foglalkoznak hobbybol galamb­tenyésztéssel. Különösen híre­sek ezen a tájon a Strasszerek, a Tyúktarkák, a Római, Máltai, Angol, Kékbegyes, Magyar Óri­ás és más galambfajták. A rop-, dísz-, és húsgalamb egyaránt kedvelt, s igen értékes, fajtisz­ta egyedeket mondhatnak ma­gukénak a galambászok. Bár el­sősorban szórakotisból tartják a galambokat, de népgazdasági- lag is jelentős a galambhús- értékesítés. Azon túl, hogy igen sok család rendszeresen fogyasz. sza a galambhúst, évente mint­egy tíz vagon galambot adnak el a Baromfifeldolgozó Vállalat, nak, amit részben élve, részben feldolgozva, főként tőkés állam­ba exportálnak. A v galambtenyésztéssel ma még egyénileg foglalkoznak, az Általános Fogyasztási és Értéke, sítő Szövetkezetek azonban tár­sulásokat szerveztek és segíte­nek a tenyésztőknek színű golyóstollat használtak — mégpjedig kékeszöldet, pirosat és sárgát (ezeket a festékeket hasz­nálják rendszerint a színes könyvnyomtatásnál is). Az új berendezés .átnézd” a rajzót, és a képet egyszerre három tollal rajzolja rá a papírral be­vont forgódobra. ■NHIIMItHMnHIMMHMII Kőváry E, Péter Színes másolat közönséges papíron

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents