Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-28 / 49. szám

A sarkadi

rádióamatőrök „főnöke1*

Képünkön Tóth Lajos és Komorőczki János

Ha Sarkadon megkérdezi az ember, hol találja Tóth Lajost, a választ többnyire: vagy az MHSZ rádiós klubjában, vagy az építőipari szövetkezet szolgáltatóházában. Mert a kissé kopaszodó, fiatalos kedvű Tóth Lajos valóban sok időt tölt az amatőr rádiózással.

— Gimnazista koromban, 1950-ben községünkben az MSZHSZ-ben nagyon aktív munka folyt. Sokan jártak a szervezetbe az EPOSZ-ból és odajártunk a SZIT-ből is. Vonzása volt annak a munkának, amit ott láttunk. Egy alkalommal a megyeközpontba! ott járt egy elvtárs és megkérdezte, nem lenne-e kedvünk rádiózni? Jelentkeztünk vagy húszán. Először detektoros készüléket építettünk. s miután 1953-ban Ko_ moróczki János vette át a rádiósok irányítását a megyében, áttértünk a távírász-tanfolya- mok szervezésére, majd « komolyabb rádiózásra

Később Tóth Lajos körvezetői tanfolyamot végzett majd többszáz fiatalt tanított meg a rádiózás csínjára-binjára. Arra a kérdésre, hogy mihez fűződik kellemes em’éke, egyszerű a válasza: Mindenhez, ami az MHSZ rádiós klubjában, vagy azzal kapcsolatban történt. Sok harci túra emléke él nemcsak benne, hanem mindazokban a sarkadi emberekben, akik ma már a honvédség vagy más intézmény megbecsült rádiósai, híradósai.

— A harci túráknak nagy romantikája volt ma azonban a rádiósok iránymérő versenyei jobban megfelelnek a hazafias nevelés céljának. I

S nem véletlen az sem hogy a sarkadi MHSZ rádiós klub megyénkben egyik bázisa az amatőr rádiózásnak. Azok a fiatalok, akik Tóth Lajos irányításával ennek a hobbynak hódolnak, azt is vállalták, hogy az új klubhelyiség elkészítésében sok-sok társadalmi munkaórával vesznek részt.

— A sarkadi MHSZ rádiósok 80 százaléka megállja a helyét a hadseregben is. S hogy nálunk valóban komoly munka folyik, jól pé’dázza. hogy községünkben három tagúknak van engedélye rádió adó-vevő be. rendezés üzemelésére és két kollektív állomásunk is van. Rövidhullámú adó engedélye ugyancsak három tagunknak van és két kollektív rövidhullámú adónk működik — mond'a a mindig vidám rádiós „főnök”, akinek két fia is beleszeretett a híradástechnikánál, ebbe a vállfájába. A sarkad, rádiósok HA—8 KAF állomása tavaly 17 786 összeköttetést létesített A legtávolabbi állomás

3,5 MHZ-en több mint 27 ezer kilométerről válaszolt hívásukra. Kapcsolatuk volt többek között a Délsarki expedícióval is.

Tóth Lajos 1950 óta megszámlálhatatlan órát töltött kedvenc időtöltésével, nevelte a fiatalokat. Arról azonban nem beszél, hogy milyen elismerést kapott ezért a társadalmi munkáért. Komorőczki János, az MHSZ megyei rádiós főelőadója mondta el, hogy a sarkadiak rádiósvezetője az MHSZ Kiváló Munkáért érem és a Munkaérdemrend ezüst fokozatának tulajdonosa.

» B. 3.

Szakemberek ez ÁKI-táprúI

 MÉTE rendezésében napirendre került a zárt tartású sertéstelepek takarmányozási gondjainak megoldása. A gondok azért kerekedtek, mert a világpiacon jelentősen növekedtek az állati és a növényi eredetű fehérjék beszerzési árai. Több külföldi szállító 1973. január 1-vel 30—40 százalékkal is emelte a koncéntrátumok eddigi árát. A takarmányozás költségei emiatt nagymértékben növekedtek. Ezt a növekedést a hazai álattenyésztés gazdaságosan egyáltalán nem tudja elviselni. Lehet-e pótolni a külföldről beszerzett koncentrátu- mokat hazai gyártásból származó anyagokkal? Erre a kérdésre kerestek és találtak választ február 19-én Békéscsabán. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kultúrtermében Tóth István, a Gabonatröszt termelési és értékesítési osztályának csoportvezetője összegezte a tapasztalatokat, melyeket a múlt év második felében az Állattenyésztési Kutató Intézettel közösen szervezett kísérletekből «ereztek.

Megyénkben a füzesgyarmati

j SERKÖV kapcsolódott be az I ÁKI-táp etetésébe. Az eredmé- I nyék biztatóak. Az AKI-kon- I centrátumból összeállított táp Füzesgyarmaton olcsóbbnak bizonyult a Bábolnai Állami Gazdaságból vásároltnáL De nemcsak olcsóbb, hanem gazdaságosabb is az etetése. így a sertéstartáson és hizlaláson az eddigieknél nagyobb jövedelem várható. Benedek József sertés- tenyésztő szakmérnök, a füzesgyarmati SERKÖV igazgatója felszólalásában erről, ennek jelentőségéről, s arról beszélt, hogy a szakosított sertéstelepek takarmányellátását valamilyen módon egységesíteni kellene.

Indokolt az egységesítés felvetése azért is, mert az utóbbi években több fajta technológiát adtak ki, honosítottak meg itt a megyében is. Vajon az ÁKI- koncentrátuma alkalmas-e arra, hogy különböző arányban szemesabrak-őrleményhez keverve az egységesítési célnak megfeleljen? A jövőben ilyen irányú vizsgálatokat is folytatnak — mondatta Bukó György, a GFV osztályvezetője,

Kiemelkedő szerepe Tan a fiatal agrárértelmiségnek a fala társadalmi és gazdasági átalakításában

Bárom előadás és tizenhárom hozzászólás hangzott el m mezőgazdaság ifjú szakembereinek megyei találkozóján

Temiao, február 27-én délelőtt Szábó Miklós, a KISZ Békés megyei Bizottságának titkára nyitotta meg a fiatal agrárszakemberek megyei tanácskozását a békéscsabai Ifjúsági és Űttö- rőház nagytermében. A megnyitó után Csatári Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese megyénk mezőgazdaságának és élelmiszeriparának időszerű kérdéseiről szóló előadásában a többi között a következőket mondta:

— Élelmiszergazdaságunk, ezen belül mezőgazdaságunk eredményeit aszerint kell megítélni, hogy az a népgazdaságnak az ipar melletti második fő ágazata, az anyagi javak termelésének második nagy frontja. En^ nek az ágazatnak kell a lakosságot élelmiszerekkel ellátnia, az exportigényeket biztosítania, a feldolgozó iparnak alapanyagot szolgáltatnia s végül meg kell termelnie a tartalékolásra jutó részt is.

E kívánalmaknak a mező- gazdaság csak akkor tehet eleget, ha erőit a legfontosabb feladatok megoldására összpontosítja. így tudtuk megoldani hazai erőből a kenyérgabonával és hússal való ellátást és azt is, hogy a kukoricatermesztésben, az állattenyésztés egyes ágaiban a legkorszerűbb technológiákat honosítottuk meg. De így kell mebírkóznunk azokkal a nehézségekkel is, amelyek a mezőgazdasági beruházásokban, a zöldségtermesztésben, a terménytárolásban és a termelő-, illetve feldolgozó kapacitások között keletkezett aránytalanságok miatt felléptek megyénkben.

R sikerhez - az erők fel- |

halmozásában — a szellemi erő adhatja és adja a legnagyobb biztosítékot — folytatta az előadó, majd azzal fejezte be, hogy ez utóbbit már csak azért is kell hangsúlyozni, mert megyénk mezőgazdasága az igényekhez képest is, de az országos átlaghoz viszonyítva is nagyon elmaradt az egyetemet, főiskolát végzett szakemberekkel való ellátásban.

Csatári Béla ismertetője után ár. Fekete Józsefnek, a KISZ Központi Bizottsága osztályvezetőjének „A fiatal agrárszakemberek szerepe a nagyüzemi mezőgazdaságban, munkahelyi beilleszkedésük, mozgalmi és közéleti tevékenységük” című előadását hallgatták meg a találkozó résztvevői.

'„Ma már senki előtt nem kétséges, hogy a falu társadalmi és gazdasági átalakulásában kiemelkedő szerepe van a fiatal agrárértelmiségnek — kezdte az előadó és a mezőgazdaság ifjú szakembereinek szerepéről szólva elmondta, hogy —. napjaink gyakorlatában sokoldalúan jut érvényre az élelmiszergazdaság különböző területein helytálló csaknem 15 ezer szakember politikai, gazdasági és közéleti munkálkodásának jelentősége, nemzetgazdasági haszna. Tevékenységük jelentőségét húzza alá az a körülmény, hogy a mezőgazdasági termelés intenzív fejlesztése megköveteli az elkövetkező , években az anyagi-műszaki bázis további szélesítését, illetve azt, hogy mind kiterjedtebb körben és mértékben alkalmazzuk a mezőgazda- sági termelésben kikísérletezett új módszereket. Ugyanakkor e módszerek alkalmazása a termelésben, a korszerű termelés szervezése, az üzemi- és a munkaszervezet kialakítása, g gépesítés és a kérni zálás elképzelhetetlen, magas fokom képzett

és a gyakorlati életre jól felkészült szakemberek nélkül.”

„Ma már azonban — mondotta dr. Fekete József — nem elég, hogy az élelmiszergazdaságban dolgozó fiatal szakember csak a gazdasági kérdésekben legyen tájékozott, hanem a szakmai képzettség megszerzésével egyenrangú követelmény ég elvárás az is, hogy kapcsolódjon be a falu politikai -és társadalmi életébe is.”

Beszéde befejező részében az előadó szólt azokról a kezdeményezésekről, amelyeket az ifjúsági szervezet tett a fiatal agrárértelmiség szakmai-politikai fejlődésének elősegítésére, érdekeinek védelmében,

Rz előadások közti szünet

után Molnár Lajosné, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkatársa számolt be a megye mezőgazdasága szakember-ellátottságának alakulásáról, illetve azon felmérés tapasztalatairól, amelyek a mezőgazdasági osztály az 1968. után végzett és a megye mezőgazdaságába került agrárszakemberek kiűzött végzett.

Ezek szerint jelenleg a tsz- elnököknek és szakvezetőknek mindössze 41 százaléka rendelkezik megfelelő szintű szakmai képesítéssel megyénkben. Továbbá: Békés megyében egy mezőgazdasági mérnökre 1500 hektárnyi földterület jut, míg országosan ez a szám 890 hektár. Megállapítható azonban az is, hogy a különböző állami támogatások (amelyeknek összege évente meghaladja a 3 millió forintot összességében) hatására, az utóbbi két évben javult a ! helyzet. Hiszen 1962 óta 670 felsőfokú végzettségű szakember jött megyénkbe, ebből 148-an az ©lmúlt évben vállaltak munkát valamelyik mezőgazdasági üzemünkben.

Az említett felmérésbe bevontak válaszaiból "— ahogy Molnár Lajosné elmondta — az derült ki, hogy jelenleg már 68 százalékuk dolgozik felelős beosztásban és 74 százalékuk jelenlegi munkahelyén szeretne megmaradni. A többiek, főleg a tsz-vezetők segítségadásának hiányát jelölik meg az esetleges munkahely-változtatás indokaként. Továbbképzésre

egyébként a megkérdezetteknek csak 48 százaléka vállalkozik, ami — fiatalokról lévén szó —. meglepő, mint ahogy meglepő az is, hogy a 350 kiküldött kérdőívből mindössze 130 érkezett vissza

Felsrá’a’ásofc követték Molnár Lajosné beszámolóját.

Szebegyinszki György, a megyei tanács gyulai járási hivatalának szakfelügvelője arról, szólt, hogy korábban a mező- gazdasági szakembereiket a tsz- ek nem szívesen fogadták. A gyense gazdaságok még ma sem tudják a gyakornokok, illetve a szakemberek anyagi és szakmai igényeit kielégíteni. Ezért lenne jobb a gyakornokokat a legjobb gazdaságokban felkészíteni a feladatokra.

Dr. Mihályfalví István, a szarvasi főiskolai kar igazgatója azt bizonyította, hogy a mezőgazdaságban most már nem lehet csupán a gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva a termelést irányítani. Ezenkívül hiányolta a megyei vezetés és a szarvasi főiskola szorosabb együttműködését.

Fórján Mihály, a megyei KISZ-bizottság politikai munkatársa a megyei bizottság leimé- résére hivatkozva elmondta, j hogy a fiatalok egy részét a ter-1

melőszövetkezetók még ma sem segítik megfelelően a munkahelyi beilleszkedésben.

Simon Imre, a dombegyházi Petőfi Tsz növénytermesztési főágazat vezetője beszámolt azokról a jó tapasztalatokról, amelyet gazdaságuk úgy szerzett, hogy tavaly egyszerre hét gyakornokot alkalmazott. Ezek ma már mind vezetőbeosztásban dolgoznak, igazolva, hogy a szellemi befektetés az, ami a leghamarabb megtérül.

Kása József, a Mezőhegvesí Állami Gazdaság szakosított szarvasmarha-telepének vezetője többek között arról beszélt, hogy a szakmunkásképzők jelenleg még mennyiségileg sem tudják kielégíteni a szakosított állattenyésztő-telepeken jelentkező igényeket.

Petrovszki Mihály, a kétsop- ronyi Rákóczi Tsz elnöke arra biztatta a fiatalokat, hogy ne engedjék, hogy az esetleges kezdeti kudarcok derékbatörjék pályájukat és a nehézségek miatt ne hagyják el kedvüket veszve a mezőgazdaságot, hiszen nehézségek voltak, vannak és lesznek is és ez a szakma éppen a nehézsége miatt szép.

Frankó János, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem KISZ- titkára beszámolt az egyetemükön működő „Békés megyeiek Klubja” tevékenységéről és azt rendkívül hasznosnak ítélte meg.

Baukó Mihály, az MSZMP

Békés megyei Bizottsága Gazdaságpolitikai Osztályának vezetője felszólalásában javasolta, hogy a megye északi területein nehéz körülmények között gazdálkodó tsz-ek szakember-ellátási gondjait a dombegyházi tsz példájához hasonlóan oldják meg.

Todorov Zsivkone, a gyulavári tsz üzemgazdásza elhelyezkedésének bonyodalmairól számolt be, mint ahogy Jánoshegyi Margit, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem volt hallgatója is erről szólt.

Prókai János, a nagykamará- si tsz elnöke szerint a fiatalokat elsősorban a tsz-ek idősebb, tapasztaltabb szakembereinek kell segíteniük, nem pedig elűzniük nemtörődömségükkel, avagy szakmai féltékenységükkel.

Posztós István, az orosházi Új Élet Tsz gépésze elmondta, hogy jelenlegi munkahelye már a második, mert a békéssámsoni Előre Tsz-ben, ahol korábban dolgozott senki nem támogatta pályakezdésében.

Bozó József, az újkígyóst Aranykalász Tsz főmezőgazdásza a 20 évvel ezelőtt és a most kezdők élet- és munkakörülményei között tett összehasonlítást.

Végül Csatári Béla, a» megyei tanács általános elnökhelyettese válaszolt a kérdésekre, s a vitát összegezve megállapította, hogy az igen hasznos volt és hogy a szóba került gondok nem a nemzedékek ellentéteiből, hanem az együtt végzett termelőmunka nehézségeiből fakadnak, amelyeken úrrá lenni is csak együttesen lehet.

R fiatal agrár-szakemberek első megyei találkozója, Szabó Miklósnak, a KISZ MB-titkárának zárszavával ért véget

K. E. P.

ÊÊÊMBÊSB 3

1973, FEBRUÁR 28.