Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-28 / 49. szám
Egyetemisták népművelési gyakorlaton Másfél évtizedes hagyománya van a felsőoktatási intézetek hallgatói téli vidéki népművelési gyakorlatának, amelyet a Művelődésügyi Minisztérium és a KISZ' Központi Bizottsága hí* vott életre. Az idei év Békés megyei téli gyakorlatáról kértünk tájékoztatást Varga Istvántól, a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya főelőadójától es Karaba Györgytől, a KISZ Békés megyei Bizottsága középiskolai felelősétől; „Harmincnégy egyetemista és főiskolás, a szegedi Tanárképző Főiskola, a József Attila Tudományegyetem jogi, bölcsészettudományi és természettudományi karának hallgatói, leendő szegedi orvosok és gyógyszerészek, a budapesti műszaki egyetemen és a hódmezővásárhelyi mezőgazdasági főiskolán tanulók töltöttek tíz napot a megyében, pontosabban Battonyán, Békésen, Dévaványán, Eleken, Gyomén, Mezőberényben, Nagyszénáson, Orosházán, Sarkadon, Szarvason és Szeghalmon.” „A február 13—22 közötti gyakorlat célja volt, hogy a leendő szakemberek választott hivatásuknak megfelelően ismerkedjenek a mindennapi élet valóságával, eredményeivel, gondjaival, jó és rossz tapasztalataival. A gyakorlat központja mindenütt a helyi művelődési ház volt, melyeknek igazgatói helyi tapasztalataik birtokában segítették a fiatalokat az ott töltött időben, hogy minél többet lássanak a hétköznapokból.” „Legnagyobb problémának látták a gyakorlaton résztvevők, hogy sok helyen nem kielégítő — elsősorban egyes középiskolák befelé fordulása miatt — a közoktatás és a közművelődés kapcsolata; hogy az értelmiség nem játszik eléggé aktív- szerepet lakóhelye életében, részben visszahúzódás, részben az adott város, község illetékeseinek érdektelensége miatt; hogy a társadalomnak és a fiataloknak maguknak is nagyobb gondot kell fordítaniok az ifjúság mozgalmi tevékenységére; hogy néhány helyen — például Szarvason, Battonyán, Oroshá- zán — a középiskolás fiatalok nem kapcsolódhatnak be kielégítően a helység iskolán kívüli kulturálódási, szórakozási lehetőségeibe.” „Hasznosnak látták a gyakorlatot az abban résztvevőik és hasznosnak látja a megyei művelődésügyi osztály és a KISZ megyei bizottsága is. Mert az egyetemisták, főiskolások megismerkedtek megyénk mindennapjaival, s mert megerősítették, kiegészítették a mi ismereteinket Is — a külső szemlélő nézőpontjából — arról, hogy mik az eredményei, hiányosságai az említett városok, községek művelődési helyzetének, közéletének”, D. Tárgyalóteremből: Kell a jó könyv (Tudósítónktól) Gyomán a könyvnek kultusza van, ami nem véletlen, hiszen a Rner Nyomda a szép könyvek szülőotthona. Mindezt bizonyítja a gyomai könyvesbolt forgalma is. Gyo- máról szállítják a könyveket Endrédre, Eesegfalvára, Déva- ványára, Hunyára, Nagylaposra. A könyvesboltnak mintegy negyven bizományosa van. Ezek közül kiemelkedően a legjobb Bátori Sándor, a Kner Nyomda dolgozója, aki nemcsak terjeszti, de szereti is a könyvet. Könyvtárában 500 kötet van, ebből 30 a Rner Nyormdá- ban készült, jó néhány miniatűr és régi könyv is található, közel 19 ezer forint értékben. Eladott könyveiről rendszeresen kimutatást vezet. Grafikon mutatja, hogy 1967- ben 28 ezer 322, 1972-ben már 87 ezer 321 forint értékű könyvet adott el. Mindenkinek ismeri az ízlését, minden megrendelést igyekszik kielégíteni. Ha kell levelet ír, vagy utazásai alkalmával könyvesboltokat keres fel megrendelői érdekében, (Beinsróth) „A gyakorlat befejeztével a Megyei Tanács illetékes osztályainak vezetőivel, munkatársaival, a KISZ megyei bizottságának képviselőjével találkoztak a hallgatóik, itt összegezték a szerzett tapasztalatokat. Elmondták, hogy valamennyi csoportot szívesen fogadták a városokban, községekben, s hogy sokoldalúan ismerkedhettek a kulturálódás, művelődés, közélet kérdéseivel. Elismeréssel említették a békési és as orosházi művelődési központ mozgalmas életét, az eleki orvosok egészségügyi tevékenységét. Battonyán a nemzetiségi kultúra ápolását, a sarkadi Röpülj pávai- kör munkáját a szeghalmi példát ahol a gimnázium öregdiák- ; jai ösztöndíjjal segítik az anyagilag rászoruló jelenlegi diákokat.” Gépkocsi nyeremény betétkönyv- sorsolás A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétkönyvek vették részt, amelyeket 1972. október 3J-ig váltottak és 1973. január 31-én még forgalomban voltak. (A közölt számok a Békés megyében váltott betétkönyvekre vonatkoznak). 5 EZER FORINTOS 3 508882 Skoda S 100 3 518446 Zsiguli 3 537852 Zsiguli 3 543512 Wartburg de Lux« 3 550912 Skoda S 100 3 552331 Zsiguli 3 553822 Wartburg de Luxe 3 556767 Skoda S 100 3 561860 Wartburg de Luxe 3 570396 Zsiguli 3 571716 Skoda S 100 10 EZER FORINTOS 3 012321 Skoda S 100 3 024374 Zsiguli 3 025623 Trabant Iám. (MTI) Lopás miatt kerültek a vádlottak padjára Bodóczki János 24 éves, Bé-. késcsaba, Zrínyi út 3. szám alatti lakos barátjával, a fiatal- korú K. Kálmánnal a múlt év j augusztus elsején, késő éjsza- ! káig szórakozott Békéscsabán, I a Csaba-étteremben. Közben elhatározták, hogy Dobozra látogatnak. Mivel éjféltájban nem indult busz a községbe, úgy döntöttek, hogy autót lopnak. Hogy honnan ? Bodóczkinak pontos elképzelése volt. A Gyulai út 30. számú ház előtt egy Trabant gépkocsi szokott parkírozni, Az elhatározást tett követte. A kocsit jókora darabon tolták mire elindult. Elmentek Dobozra, majd Békésre, másnap érkeztek vissza Békéscsabára. A Trabant a helytelen használat miatt erősen megrongálódott BodócZki 1972. novemberében és decemberében sorozatosan követett el bűncselekményeket. Több ízben betört S. János használtcikk-kiskereskedő raktárába, s három darab 480 forint értékű orkán-anorákot vitt el, majd a bizományi áruházban értékesítette azokat. A pénzt szórakozásra költötte. Mivel mind a ketten fiatalok, önkéntelenül adódik a kérdés, mi vitte őket a bűnözés útjára? Bodóczki János már két ízben volt büntetve. A nyomozati anyag szerint állami gondozottként nőtt fel. Az általános iskolát nem fejezte be. Munkahelyét gyakran változtatta, 1971 óta pedig vályogvetéssel foglalkozott K. Kálmán szülei elváltak. Tüdőbetegsége miatt nem járt iskolába. írni nem tud. Alkalmi munkából szerzett keresettel tartotta fenn magát. Ezek a körülmények kihatottak a fiatalok életmódjára. A békéscsabai városi bíróság Bodóczki Jánost folytatólagosan jogtalan behatolás útján visszaesőként, valamint társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt halmazati büntetésként egy év hat hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésül két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést fegyházban kell letölteni. K. Kálmánt társtettesként elkövetett lopásíbűntettéért 1200 forint pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság. Az ítélet nem jogerős. A Picasso-,.vitáira” megjegyzem: — Nem hiszem, hogy így mondta volna ezt Picasso... Ű hosszú-hosszú tanulmányozás, nekikészülődés után kezdetit például „Az avignoni kisasszonyok” festéséhez, és sokait kínlódott vele, sőt, máig sem tartja befejezettnek... (Sietve vág közbe — először látok nyugtalanságot az arcán): —- 5To, én nem azt állítom, hogy Picasso kókler, vagy ilyesmi.» Csak az igazat, hogy nem élvezem a „modem” alkotásokat. Jó lenne, lia élvezni és érteni tudnám. Az eszményképem egy olyan fiatal lenne, aki ebben is jártas. — Van-« konkrét eszményképe az emberek között? — Konkrét eszménykép —■ ilyesmi nincs. Talán csak édesanyám, a lettki erejét csodálom. Több személy jó tulajdonságait összerakva, egy magamállította eszményképekről beszélhetek. Például egy könyv-, film-, vagy színdarabbeli, esetleg élő személy egy-egy, vagy több helyes cselekedetét összegezve, vá-. lasztok szimpatikus „hősöket”, a szó mindennapibb értelmében. Ra- jomgani senkiért — például színészekért — nem tudok. Hasonlítani pedig egy konkrét emberre nem is akarok. Ugye mondtam, hogy nem vagyok különleges lény. Semmi különös nincs bennem. — De azért megkérhetem, ugye, hogy ezt a ..semmi különöset”, amiről beszélgettünk — leírja nekem, emlékül? — Szívesen. Bér, ha igazán érdekes, húsba vágó dolgokat akar hallani; jöjjön él az ifjú műszakiak tanácskozására! Ifjú műszakiak között Ifjú építők — technikusok, mérnökök — tanácskoznak a DÉLÉP Bocskai utcai kúHúrterEndrődi pártmunkás-tanfolyam Ifjúsági klub Medgyesegyházán Medgyesegyházán hosszabb ideig nem volt kimondottan ifjúsági szórakozóhely. Bár létezik egy ifjúsági cukrászda, de a fiatalok egy része mindig kiszorult a tágnak éppen nem mondható, de barátságos, wurlitzer-zenétől hangos helyiségből. A medgyesegyházi KISZ-ve- zetőség már két éve foglalkozik ezzel a problémával. A múlt év végén megszületett a döntés. A művelődési ház és a KISZ- tagok összefogásával (kb. 10 ezer forint értékű társadalmi munkával) közös fenntartási alapon ez év februárjában megnyílt az új Ifjúsági Klub. A helybeli fiatalság nagy izgalommal készült a megnyitóra, melyen pesti művészek — Máthé Péter táncdalénékes és Szegedi Molnár Géza parodists — léptek fel. Az első színvonalas est után érdeklődtem az illetékesektől a klub további programjáról, alapításának céljáról. Választ Ku- csera Lajostól, a művelődési ház igazgatójától kaptam,, aki a következőket mondta: — A klub fenntartásának célja: összefogni a fiatalokat, állandó közönséget szervezni. Azt hiszem, ez itt nem lesz nehéz. S amint a példa is mutatja, a tagság létszáma már elérte a 90-et, ami nagyon jó eredmény. A program gazdagsága miatt ld-ki válogathat tetszésének és érdeklődésének megfelelően komoly és szórakoztató műsorok között Hetente három alkalommal rendeznek műsoros estet. Szerdai napokon kötött program, például a mai Ifjúságot érintő jogi problémák megvitatása, farsangi vetélkedő. Szombaton és vasárnap a klub zenekara nyújt kellemes szórakozást a hallgatóságnak. De vajon milyen a fiúk és lányok érdeklődése más klubok és szakkörök iránt? — kérdezem ismét az igazgatót — Igen sok szakkörünk van még. például: működik a kul- túrházban barkács-, modellező- szakkör, mely igen nagy látogatottságnak örvend. Több versenyen indultak már Kocsis Sándor vezetésével. Eddigi legjobb eredményük *z országos 4. hely. Ezenkívül még fotó, irodalmi, kisállattenyésztő-szak- körök is működnek. A medgyesegyházi általános iskola is a művelődési házban rendezi úttörő- és kisdobos-foglalkozásait s így a diákok akarva- akaratlanul megismerkedhetnek az itt kiállított képekkel, tárgy akkaL Ugyanis a nagytereimben évente többször — a múlt évben például huszonegy alkalommal — rendeznek különböző kiállításokat Legtöbben a „Medgyesi napok” című — Med- gyesegyháza 70. évfordulójára rendezett — bemutatót tekintették meg. A művelődési ház igazgatójával beszélve azt a tapasztalatot vontam le: céljuk a KISZ- alapszervezetekkel való együttműködés, nemcsak a tanulók, hanem a dolgozó ifjúsággal való jó kapcsolat megteremtése, a közművelődés teljes kiépítése. Kemény Judit Dér Endre! iZ£J'djPJÍl 13. nőéiben. Csend feszül a terem- bán, hisz a fiatal műszaki értelmiségieket csakugyan „húsba vágóan” közeli problémákról tájékoztatja B. István, a megyei pártbizottság munkatársa. A harmadik ötéves terv eredményeit somija. Megtudjuk, hogy a me* gye fejlődése iparilag kiemelkedően dinamikus volt az elmúlt esztendőkben: még az építőiparban foglalkozat ottak száma is 60 százalékkal növekedett — noha még mindig hiányzik a szakképzett munkáskéz, különösen Szegeden... Az elkövetkező, negyedik ötéves terv még nagyobb erőbevetést igén vél. az építőipar kapacitásának növelését, s ennek első feltételéként a szervezett muntkaerőbiztosítást, a munkás- kollektívák stabillá szilárdításét. Megismerkedünk — egyebek között — a szakmunkás-, illetve középkáderkéozés gondjaival, a méttyépí tőmunkák elmaradásának okaival — az eljövendő házkombinátba vetett iogos reményekkel B. István ilyenképp summázza előadását: — Lehet, hogy „nagy” szavakként hangzik, mégis megkockáztatom kiielenteni, mert ez az igazság: Elvtársik, ifjú építők, elsősorban az Önök kezében van a megye jövőjének, fellendülésének, fejlődésének záloga! A csend — ha lehet szó erről — még csak fokozódik. A meghatottság csendje is ez, és magam legalábbis meghatotta« tekintek végig az asztalokat körülülő fiatalok — lányok, fiatal- asszonyok, legények, vagy leendő családapák — csoportjain.» Píaomy, olyanokkal ülünk együtt a teremben, akiknek felkészültségén, talpraesettségén, szorgalmán múlik az, hogy miként lesz egyre több korszerű lakóépület, gyár, iskola, kultúrotthon. bölcsőde, s minden egyéb, mély emberszabásúvá varázsolja a, emberi létet... L. Béla. a KISZ városi bizottságának szervező tálkára aláhúzza az ifjú diplomások szerepének jelentőségét. Elsorolja; ezek a fiatalok hogyan járulhatnák hozzá a műszaki és gazdasági feladatok megoldásának, új technológiai éljárások elterjesztésének, a műanyagok alkalmazásának, a gyártmány átfutási idő esökkenfeének munkálataihoz. Aztán a vita te megindul Van,, aki őszintén szóvá teszi, hogy az ifjú diplomások tóbb esetben korszerűtlen tudással lépnek az élet porondjára az egyetem padjaiból. Az „idősebb” kollégák ebben a tekintetben azzal a jó tanácsosai szolgálnak, hogy a fiatalok iparkodjanak számítástechnikailag képezni magukat, mert ma már ez elengedhetetlen. Az elkövetkező időszakban — országosan — 30—40 ezer embert szükséges korszerűen .kiképezni ebben a vonatkozásban— Akad a fiatal felszólalók között. aki a gazdasági, termelési feladatokban való helvtáttást tartja elsődlegesnek — s van. aki ezt kiegészíti a politikai feladatok. a KI<57-munka szabta tennivalók vállalásának hangsúlyozásával... (Folytatjuk) Hagyomány Endrődön, hogy az alapszervezetek reszort-felelőseinek évente tanfolyamot rendez az MSZMP járási bizottsága. Az elmúlt napokban befejeződött kétnapos tanácskozáson elsősorban a pártmunka időszerű kérdéseiről esett sz<!' A résztvevők megismerkedtek az elmúlt év gazdasági eredményeivel és gondjaival, levonták mindennek tapasztalatait, majd tájékoztatást kaptak az 1973-as párt- és gazdasági feladatokról,
