Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-27 / 48. szám
Mind nagyobb feladatot lát el a Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat Igazgató-tanáé« előtt az 1972, évi munka« m az 1973. évi üzletpolitika terve Szombaton, február 24-én délelőtt Békéscsabán tartotta igazgató-tanácsülését a Békés megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat. Csik Péter, a közös vállalat elnökének megnyitó szavai után Török Imre igazgató terjesztette elő az 1972. évi munka, a gazdálkodás eredményeiről készített igazgatósági beszámolót. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a MÉK igazgatósága az 1972. évi február 25-i igazgató- tanács ülésen hozott határozatok alapján szervezte meg az 1P72. évi üzletpolitikáját. Arra törekedtek, hogy a zöldség- és a gyümölcstermelést és forgalmazást a korábbi évek szintjén tartsák, ezzel a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően a megve lakosságának ellátását, a belföldi ipari igények kielégítését és a MÉK-re háruló export-feladatokat teljesíthessék. Burgonyából 443, zöldségből 2406. gyümölcsből 252 vagonnal vásároltak fel. Az árukészletből 28,5 százalék a megye lakosságának ellátására, exportra 42.5 százalék, megvén kívüli értékesítésre 7,5 százalék, ipari feldolgozásra 14 százalék, mező- gazdasági értékesítésre pedig 7.5 százalék jutott. A friss zöld- séf) és gyümölcs exvortja az 1971. évi 756 vagonról 1306 vagonra növekedett. A három területi szövetséghez tartozó szövetkezetek m'nd jobban vették igénybe a MÉK különböző felvásárló és értékesítő munkáját. A Dél-Békés me- gvei Tsz-eík Területi Szövetségéhez tartozó gazdaságok az 1971. évi 68 millió forint áruforgalom helyett már 126 millió forintot bonyolítottak le. A Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségének gazdaságai 21 millió forint helyett 57 millió forint értékben vették igénvbe a MÉK felvásárlását és értékesítését. A MÉSZÖV-hoz tartozó ÂFÉSZ-ek 13 millió forintról csaknem 45 millióra növelték MÉK - forgalm ukat. A fogyasztási szövetkezetek forgalma tehát háromszorosára növekedett, amely azt bizonyítja — hangoztatta Török Imre —. hogy az átszervezett közös vállalat választott vezetősége, hivatali apparátusa nem szakadt el az alapító szövetkezetektől. Azok érdekeinek figyelembevételével tevékenykedett, mind szélesebb együttműködést valósított meg a szövetkezeti tagság előnyére. Végezetül a közös vállalat pénzügyi helyzetét ismertette s bejelentette, hogy az 1972. évi eredményes kereskedelmi munka révén 3 millió 849 ezer forint nyereséget ért el a Békés megyei MÉK. Ezután Jernei Sándor, az ellenőrző bizottság elnöke terjesztette elő jelentését. Ebből figyelemre méltó az. amit a zöldség- termesztéssel kapcsolatban folytatott vizsgálatokról mondott. — Tavaly több termelőt a helyszínen meglátogattunk és velük beszéltük meg a termelők és a vállalat dolgozói között a személyes kapcsolatokon túl a termeléstechnológiai és egyéb szakmai tanácsadásban elért helyzetünket. Ezeken a beszélgetéseken olyan természetű problémákat is felvetetteik, melyek a zöldségágazatot teljes egészében a műszaki és a kereskedelmi oldalról érintik. A tagszövetkezetek helyeselték azt, hogy a MÉK jó kapcsolatokat alakított ki a Kertészeti Kutató Intézettel, a Kertészeti Egyetemmel, valamint a Nyírségi Kutató Intézettel. Az együttműködés eredményeiből elsősorban a zöldség+ermesztők részeltek már a múlt esztendőben is. Az igazgató-tanács ezután megismerhette az igazgatóság 1973. évi üzlet-politika tervét. Az előadó. Török Imre erről a következőket mondotta: — A szövetkezeti közös vállalat 1973-ra 377 millió forint forgalmat irányoz elő. melyb~öl 6 millió forintos működési ered- ménvt szeretne elérni. A legfontosabb tennivalók közül kiemelte a zöldségtermesztés belső szerkezetének korszerűsítését, a korai zöldségfélék termesztésében résztvevő háztáji és kisegítő gazdaságok, a kisüzemi zöldségtermesztés eszköz-ellátásának javítását, a fólia. a fűthető haitatóházak telepítésének növelését a nagyüzemekben és az e’látás javítását. Ez idő tájt már 3250 hold zöldségtermő területre kötött szerződést a MEK. kereken 3300 vagon áru átadását vállalták a termelők. Lemaradás tapasztalható a burgonyatermesztésben. Az utóbbi időben leromlott a Gülbaba és a Kisvárdai-rózsa burgonya, emiatt Békés megyében több termelőszövetkezet elállt ezek termesztésétől. Ennek következtében a megye burgonya-ellátása helyben nem oldható meg. A megye behozatalra szorul. Az egyéb tevékenységeik mel- > lett tovább fokozza a MÉK az | árugabona felvásárlását, a ta-1 karmány és termésféleségek for- ; galmazását, a Phylaxia gyártmányainak eljuttatását a nagyüzemekbe és a kisállattenyésztőknek. . Az előterjesztéseket vita követte. Farkas János, a magyar- bánhegyesi Egyetértés Tsz elnöke, Darabos István, a Békési ÁFÉSZ főosztályvezetője. Rúzsa György, a méhkeréki Balcescu Tsz elnöke. Seress István, a dé- vavánvai ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke. Barna Sándor, a mezőkovácsházi ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke, Nádudvari Lajos, a gyulai ÁFÉSZ főkönyvelője. Kovács Pál, a nagyszé- nási ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke, Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára, Gajdács György, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője és dr. Horváth Gyula, a TÓT képviselője mondta el véleményét arról, hogy a MÉK mind nagyobb feladatot lát el a szövetkezetek termékértékesítésében és a különböző ipari eredetű anyagok forgalmazásában. Az igazgató-tanács ülés jóváhagyta az 1972. évi gazdálkodásról készített jelentést, s elfogadta — ellenszavazat nélkül — az 1973. évi üzletpolitikai terveket. Dnpsi Károly Százharminckéfmillió forintot meghaladó forgalom (Tudósítónktól) A napokban Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás és Mezőimegy er, valamint Békéscsaba város több mint 115 ÁFÉSZ- k ü 1 dötte a békéscsabai Strand-vendéglőben meghallgatta Csi esély Pál szövetkezeti elnök jelentését, aki a múlt év eredményedről számolt be. A szövetkezet 1972-ben a kiskereskedelem 74 millió forintos tervét 76 millió 418 ezer forintra teljesítette. A vendéglátó egységek 19 millió 365 ezer forint forgalmat értek el. A felvásárlás területén is előbbre léptek, 38 százalékkal forgalmaztak többet, mint 1971- ben. A toll-felvásárlása cs értékesítése meghaladja az 1136 má_ zsát, ez együttesen 132 millió forintos összforgalmat jelent. A beszámolóból az is kitűnt« hogy az erzsébethelyi dolgozok közmegelégedésére tölti be szerepét a Szamuely utcai új önkiszolgáló üzlet Jelentős számokat tartalmaz az 1973. évi üzletpolitikai terv, az évi forgalmat 138 millió 600 ezer forintra tervezik. Figyelemre méltó a fogyasztási szövetkezetnek az a határozati javaslata, hogy a városi tanács részére óvoda és bölcsőde építéséhez ebben az évben is 100 ezer forintot juttatnak, vagy az a kulturális támogatás, melyet a működési területéhez tar. tozó tanácsok részére szavazott meg a küldöttgyűlés. Ez 16 500 forintot tesz ki. Back Gyula Zöld erdőben, zöld Évák óta hagyomány már Sarka. [ don, hogy a Röpülj páva-kör tagjai ! daloeestet rendeznek. Zsúfolásig megtelt szomibaton a nézőtér, amikor felgördült a függöny, s megszólalt a citerazenekar és a Kórus énekelte a már szignálnak számitó „Zöld erdőben, zöld mezőben” című népdalt. Először a kör szólistái adtak elő egy-egy megzenésített Pe. tőfl-vereet. Okét a ginmaczJBta lányok kamarakórusa követte. Majd az Idősebbek népdalokat énekeltek: Cséffán László, Várdal Jánosné. Varga János, Leel-össy Imre, Gál Jánosné, Szabó Károly és Harmati Ambrusné, akiket a Szőke Lajos vezette kötegyáni népi zenekar kísért. A hálás Közönség minden számot nagy tapssal Jutalmazott. A legnagyobb sikert a magyar és d. gánydalokat tolmácsoló szólistáit aratták: Felföldi József, Szók« Liszlóné, Szappanos Sándomé, Kiss Sándor, Borbély Lajcsné, Kiss Imre« Oláh János, valamint a Kiss Sándor —Dell Julianna duó. A szólókat vaas Gábor, a kór egyik vezetője tanította be. Nem kisebb sikerrel sze. repeit • Jenei Károly vezette citera, zenekar is. (Képünkön látható). Egy kedves est Battonyán Népszerűek a MENCS által szervezett idegennyelvű egészségügyi előadások megyénkben a nemzetiség-lakta helyeken. Legutóbb egy nagysikerű, kedves est zajlott le Battonyán. Vasárnap a helyi fomán olvasókörben nagyszámú közönség A békés mm 1973. FEBBUAK n. Âtsietünk & derűs — kék és fehér — színekkel kellemes légkört biztosító hatszázmilliós beruházással, szovjet mintára épült, 18 ezer négyzetméternyi nagycsarnokon. Az emeletre kapaszkodva, a nyersanyagot adogató és keverésüket szabályozó automataberendezéseket szem- lélgetjük. Szóit váltunk az irányító asztalok mögött feszülten figyelő, gombokat nyomogató fiatal lányokkal, asszonyokkal. „Betanítottak” ők, a vállalat belső tanfolyamát végezték el. Némelyikük Dunakeszin, a már kész pesti házgyárban is körülnézhetett Kísérőm szintén járt ott. De szerinte mégis ez a legjobb, legszebb, leghasznosabb magyar házkombinát.,. Kedves és nemes elfogultság.,. (Érdekes módon azonban — önmagával kapcsolatosan nem elfogult.) — A Házépítő Kombinát adta feladatokhoz fel kell nőnöm — jegyzi meg tárgyilagosan. — Illetve, hogy vigyázzak a pontos meghatározásra; önképzés, önképzés, és harmadszor is — önképzés. Legfontosabb egyéni tervem. Most már nemcsak a szakmában — persze, ez nálam mindig napirenden van —, de irodalomban és más területen, mert kissé még mindig le vagyok maradva olvasottság terén. Én legalábbis kevésnek tartom azt az időt, amit olvasással töltök. Folyóiratok olvasására nem fordíthatok egyelőre heti három óránál, napilapokra napi fél óránál többet Könyve lva- sás? Heti egy könyv. — Szépirodalmi? Dér Endre: Szejplőtjdj&t izeMÜem IX — Igen; elektrotechnikára persze többet fordítok. A szép- irodalommal is úgy vagyok, mint minden egyébbel: rendszeresség nélkül azt se csinálom, az olvasást. Amelyik írót megszerettem, egy művén keresztül, annak minden alkotásával megismerkedek lehetőleg. Például, láttam a tv-ben Raf- fai Sarolta színdarabját a kecskemétiek előadásában. Igyekeztem aztán mindent elolvasni Raffai Saroltáról. így voltam Remarque regényeivel is. Kezembe akadt a „Nyugaton a helyzet változatlan”. Aztán minden Remarque-könyvet megszereztem, amit magyarra fordítottak. „A diadalív árnyékában” és a „Szerelem és halál órája” című jut hirtelen az eszembe. — Hogy van a bestsellerekkel? — Mi tagadás, arra is ráéheztem néha. Például Berkesi „Játék a tisztességgel” c. műve nagyon lekötött. Annak ellenére, hogy kicsit Jókaira emlékeztetett. — ?? — Hát azért, mert Berkesinéi is vagy nagyon jó valaki, tossz, mint ** ördög. Akárcsak Jókainál. — Momentán mit olvas? — Most végeztem ki Eric Knight magyarul hozzáférhető regényeit A „Légy hú önmagadhoz” című különösen tetszett, az előkelő család lányáról, meg a munkásfiúról szóló. Tegnap kezdtem hozzá egy cseh vagy szlovák író regényéhez, a címe: „Marie”. Ügy fest a dolog, hogy ennek az Alexander Klimentnek a munkáit sorra veszem — ha van még magyarul. Más műfajjal is így vagyok. A szabadtérin láttam a Spartacust, a balettet Most a Spartacusról készített filmet is meg szeretném nézni. Ha kifogom valahogy. Azt hiszem az embernek nemcsak pszichikai vagy fizikai, hanem irodalmi és művészeti „fejlődése” is van. Ki kell várni, amíg „beérik” valaminek a megértésére és élvezésére. A képzőművészetre gondolok elsősorban. Hiába vagyok „mai lány”, egyelőre Picassőt nem élvezem például. Pedig a művészeti alkotás is gyönyörködtet — amúgy. No, nem köt le, mint például a műszaki dolgok, csak éppen gyönyörködtet. Jó érzés egy szép képet nézni. Olyant, amit megértek. Például Munkácsyt vagy Csók Istvánt. A modemek is biztosan értékesek, de azokat nem értem. Talán halandzsáznak is olykor. Legalábbis, Picassótól olvastam valahol — talán képeslapban — egy nyilatkozatot, hogy ő képes bárki ízlése szerint festeni... Vúltitatjukl előtt tartott előadást román nyelven Ivános Illés tanár. A zsúfolásig megtelt helyiségben a Harc az alkoholizmus ellen és a Dohányzás ártalmai címmel hangzott el előadás, melyet filmvetítés követett. A közönségnek ezenkívül még az egyik gyulai gimnazista román nyelvű népdalokat adott elő, mellyel nagy tetszést aratott. Az előadáson részt vett dr. König János, a MENCS vezető főorvosa
