Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-27 / 48. szám

„Gyoma visszakapott rangja kötelez" Megyeri Sándor tanácselnök mondta ezt a hitvallásnak is tekinthető kijelentést, amikor Gyoma nagyközségi múltjáról érdeklődtem. Már mint arról a három évről, ami 1970. január A folyamat ugyan már a já­rási székhely megszűnésével megkezdődött, de csak lassan tudtunk ebben előrelépni. Ezt kellett 1970-ben és a következő években magasabb szinten foly­sok az iskola, nekünk mégis kevés. Ezért saját erőből és az üzemek hozzájárulásából négy­tantermes ipari szakmunkákép- ző-iákolát létesítettünk. Ezenkí­vül tanyai kollégium építésére Még az idén elkészül a háziipari szövetkezet űj üzemcsarnoka. 84-et adnak át. Impozáns lát­vány az új lakótelep. Hozzá­tehetjük, hogy az ÁFÉSZ sem maradt le a fejlesztéssel. Mai nyelven szólva: rugalmasan ol­dotta meg a kereskedelmi há­lózat bővítését. Az új lakótele­pen még az idén átadják az 500 négyzetméteres ABC-áruházat, Besenyszegen egy új üzletet nyitottak, s emellett természe­tesen egész sor boltot korszerű­sítettek. Az igények mindjobb kielégítésében sokat jelentett, hogy a MÊK biztosította a zöld­ség- és gyümölcsellátást. Az­előtt ez egyáltalán nem volt kielégítő. Az elmúlt három év­ben több új elárusítóhelyet lé­tesített. A sütőipar pedig há­rom saját kenyérboltot nyitott. A KPM 1971—72-ben 14 millió forintot költött a nagy­községen átvezető út korszerű­sítésére. Ez magával hozta azt is, hogy a főteret rendbe kel­lett hozni. Erre a tanács 600 ezer forintot fordított és fel­építtette az új buszvárót is. Endrőd elmúlt háromévi ered­ményeinél szóltam a regionális vízműről, amely közös gond. Gyoma hatmillió forintot költ az elkövetkezendő években, s tervezés alatt van a szennyvíz- rendszer kiépítése is. Az idei tervekben szerepel még a nap­köziotthonos konyha bővítése, hogy 650 gyermeket tudjanak étkeztetni. E fejlődéshez természetesen elengedhetetlen a közös össze­fogás, s ebben nincs hiány, hi­szen a tanács munkáját segíti nemcsak a lakosság, hanem minden vállalat, tsz és üzem is. Gyoma tehát visszakapott rang­jához méltóan fejlődhet. Kasnyik Judit Épül az ÁFÉSZ új ABC áruháza. dott be tehát a közös feladatok végrehajtásába. Ez megmutat­kozott a társadalmi munkában is. A nagyközséggé válással vál­tozott a költségvetés összege és a fejlesztési alap. Nagyobb le­hetőség nyílt tehát a gyorsabb feilódésre. Legfőbb gondunk az új munkahelyek megteremtése volt, ezt különösen a nők és a fiatalok helyzete tette szüksé­gessé. mjezziss! 3 1973. FEBRUAR 27. Ktsz-t Is, ahol szintén szép számmal dolgoznak gyomaiak. Az új munkahelyek létreho­zása — tehát a fejlődés — új igényeket is szül. Ez csak öröm lehet mindnyájunknak, de nem kis gond a tanácsnak. A gyer­mekintézményekre gondolok. Ki­csik lettek az óvodák. Két óvo­dát kellett bővítenünk és egyet új épületbe költöztetnünk Ezek­re összesen 1,6 millió forintot költöttünk. Nagy összeg, de megérte, hiszen az édesanyák nyugodtabban dolgozhatnak, s lényegében megoldódott az óvo­dáskorú gyermekek elhelyezése. Háromszázhúsz óvodásunk van. Most viszont a bölcsbe bizo­nyult már kicsinek, bővítésre szorul. Köztudomású, hogy Gyomán Impozáns látvány az új OTP-lakótelep (Fotó: Demény) As AJ óvodában kényelmes körülmények között f; — ekkor lett Gyom* nagy­község — óta eltelt. — A múltban is nagyközség ▼oltunk — mondotta a tanács­elnök —, de azt össze sem le­het hasonlítani a mostani hely­zettel. Mindenesetre nagy volt az öröm afelett, hogy vissza­kapta a rangját. De ez komoly felelősséget Is jelentett nekünk, tanácsi vezetődlek. Az önálló­ságot kellett elsősorban meg­szokni, ami bizony nem volt könnyű. Szerencsés helyzetnek tekinthetjük, hogy 1966-ban megszűnt a járási székhely, így sok épület felszabadult, s ezek­kel kezdhettünk valamit. Igaz, a járási székhely megszűnése miatt nagy volt az elkedvetle- nedés az emberekben, de örven­detes, hogy amikor nagyközség lettünk ezt annál jobb aiktivi­tás váltotta fel. A lakosság örömmel fogadta a változást, szívesen kapcsoló­tstnl. Nagyobb támogatást ad­tunk tehát az üzemek létesíté­séhez. Elsősorban a háziipari szővekezetet kellett segíteni, mert itt dolgozik a legtöbb nö, és itt van lehetőség újabbak felvételére. A szövetkezet ugyanis 1970-ben kezdte el egy új üzemrész előkészítését 40,5 millió forintos költséggel, 1971- ben pedig az építkezést. Az épületeket mi adtuk ehhez. A munka befejezése az idén vár­ható. Csak megemlítem, hogy japán nyersanyaggal és japán gépekkel dolgoznak majd itt a lányok és az asszonyok. Az új üzemben összesen 120 nőt tud­nak foglalkoztani, s juttathat­nak biztos keresethez. Az építőipari ktsz-nek 500 ezer forintot adtunk az 1,4 mil­lió forintos költséggel épült új üzemcsarnok létesítéséhez, aho­vá 100 dolgozót vehettek fel. És segítettük az Endrődi Cipész A korszerű buszváró Gyoma főterén. is nagyobb összeget fordítunk, erre a célra egy épületet vásá­roltunk. Az átalakítás után itt nyolcvan gyermek kap helyet. Ez év szeptemberétől Gyoma környékén megszűnnek a ta­nyai iskolák. A gimnáziumot 1972-ben bővítettük, ez 1,7 mil­lió forintba került, A változások szembetűnöek Gyomán. S ahogy az ember az OTP-lakótelephez ér, örömmel ben kezdték Gyomán. A tanács­nak ezt is elő kellett segíteni, a vezetők hamarosan felismer­ték ennek szükségességét. Így közművesítésre hárommillió forintot fordí+ott-qV. s biztosí­tották az építési területet is. így érhették el azt, hogy a me­gyében nincs még egy olyan nagyközség, ahol annyi OTP- lakás épült volna mint itt: összesen 228, s az idén még élnek a gyerekek. állapítja meg, hogy ez termé­szetes, hiszen az új munkahe­lyeik betöltésével nőtt a lakos­ság jövedelme és így az épít­kezési kedv, illetve a lakás­igény. Am a fejlődés magával hoz­ta az újabb tennivalókat, s ez ismét csak a tanácsra hárult. Az OTP-lakások építését 1970-

Next

/
Thumbnails
Contents