Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-25 / 47. szám
Negyedszázados fennállásunkat köszöntjük /n szövetkezeti mozgalom Nagyszénás község állóvizében _—-LL. is hullámokat vetett. A falu határában három helyen CL/ ** szervezkedni kezdtek a volt agrárproletárok, az újonnan földhöz juttatottak a boldogabb jövő reményében. A Dózsa termelőszövetkezeti csoport tizenegy volt agrárproletár kezdeményezésére 1948. október 3-án alakult meg... a község határában elterülő úgynevezett Bánhegyi birtok területén.” Ezt a néhány sort egy szakdolgozatból idéztük, amely termelőszövetkezetünk, a nagyszénást Dózsa Tsz fejlődését tekinti át. Meg kell mondanunk, gazdag történeti anyaggal büszkélkedhetünk, 1958-ban egy hetven oldalas füzet, 1967-ben pedig az említett szákdolgozat összegezte tíz, illetve csaknem húsz esztendős múltunkat. Most, a negyedszázados jubileum évében ezzel az oldalkiadvánnyal is szeretnénk biztosítani történetünk feldolgozásának folyamatosságát. Előbb azonban ha röviden is, de tekintsük át az eltelt két és fél évtizedet. A Nagyszénás} Dózsa Termelőszövetkezet önálló oldalkiadványa Az alakulás évében f02 hold földterülettel rendelkeztünk, amely három helyen ,de viszonylag összefüggően helyezkedett el és így alkalmas volt a kezdődő nagyüzemi gazdálkodás kialakítására. Ha egyáltalán vagyonról beszélhettünk abban az időben, altkor négy ló, két tehén, két kocsi és egy lófogatú vetőgép képezte ezt. A rendelkezésre álló eszközök így hát meghatározták az egyetlen művelési ágat, a szántót, amelyen búzát kukoricát, dohányt, cukorrépát és árpát termesztettek. Néhány hónappal a megalakulás után egy tíztagú földbérlő csoport 100 hold állami tartalékfölddél csatlakozott a szövetkezethez. Az év végére 71-re emelkedett a taglétszám, s már az első nekifutásra is bebizonyosodott a nagyüzemi gazdálkodás fölénye. Búzából 12, őszi árpából 14, kukoricából 25, dohányból kilenc mázsát takarítottak be egy holdról. Ezek az eredmények abban az időben még rekordnak számítottak ezen a területen. A jövedelem is kedvezően alakult, az egy munkanapra jutó kereset — 1949-ben! meghaladta a 17 forintot. Ma már történelem A második évet már rendezettebb körülmények között kezdte a szövetkezet. Ehhez hozzájárult, hogy 1949. őszén ta- gosították a szétszórt parcellákat, egy évvel később bevezették a jövedelem elosztására alkalmas munkaegység-rendszert. A gazdasági eredmények és a politikai hangulat hatására ugrásszerűen megnőtt a tagok száma és a bevitt földterület. 1951- ben már 1445 holdon 217 gazdálkodott. A várt fejlődés azonban — a különböző objektív és más okok miatt — elmaradt. Rövidesen újra életképessé vált a szövetkezet, növekedtek a terméseredmények, emelkedett a jövedelem. Az 1960—61-es nagyarányú fejlesztés hatására megkétszereződött a taglétszám, a földterület pedig csaknem háromszorosára növekedett. A múlt évben már több mint 7125 holdon gazdálkodott 427 dolgozó tag. Mostanra tehát már a megnövekedett területen kevesebb tsz-tag gazdálkodott, ami két okra vezethető vissza; egyrészt a fokozódó gépesítésre, másrészt pedig arra, hogy egyre több a nyugdíjasunk. Ez utóbbi természetesen olyan feladatot is jelent, hogy tovább egyszerűsítsük a vetésszerkezetet, törekedjünk a komplex gépesítésre, ami vonzza a fiatalokat. Eredményes év után Ezzel tulajdonképpen már él is érkeztünk a mához, mert hiszen a közvetlen tegnapot is annak tekinthetjüK. Az 1972-es esztendő számunkra sem volt Felújítva várják gépeink a soronkövetkező munkákat. sabb, mint 1971-ben. Az összes ráfordítás 49,6 millió forint volt, csaknem két és fél millió forinttal kevesebb, mint tavalyelőtt, így tehát kevesebb költséggel Serlegek, díjak tanúskodnak az eredményességről. nagyobb eredményt értünk el. A mérleg szerinti nyereségünk is kedvezően alakult, meghaladta a 4,6 millió forintot. Az árbevételeket tekintve jelenleg — és még jónéhány évig — a nökönnyű, mégis örömmel mondhatjuk, hogy sikerült előbbre lépnünk. Termelőízövetkezetünk összes árbevétele meghaladta az 54 és egynegyed millió forintot, s 3,2 millió forinttal volt magavény termesztés foglalja el a vezető helyet. Bizonyítja ezt, hogy az 54 és egynegyed milliós összbevételből csaknem 29 millió forintot hozott a növénytermesztés, 11,6 millió forintot az állat- tenyésztés, és 13,6 millió forint volt az egyéb területről származó bevétel. Vetésszerkezetünkben a kalászosok foglalnak el nagy helyet, de fő növényünk a kukorica is. A legjobb terméseredményt a cukorrépánál értük el, de javultak a hozamok a napraforgónál és a borsónál is. Az elismerés hangján Az állattenyésztés sem zárta veszteségesen az elmúlt esztendőt. Felszámoltuk a gazdaságtalannak bizonyult baromfitenyésztést, fokoztuk a sertéshizlalást, a szarvasmarhaállomány stabilizálására törekszünk. Kedvező adottságainkat kihasználva — a kormányprogram szellemében — gondot fordítottunk a gyümölcs- és zöldségtermesztésre. E területen rekord-termésünk volt 1972-ben, az árbevétel a tervezettnél félmillió forinttal több volt. A szövetkezet központi épülete alatti pincében 720 hektoliter bort tudunk tárolni, amelynek értékesítését részben saját, részben pedig egyéb kezelésű boltokban oldjuk meg. A növény- termesztés és az állattenyésztés mellett jelentős üzemágunk a gépműhely, s az itt dolgozók külön is elismerést érdemelnek áldozatkész munkájukért, mivel nehéz körülmények között végzik felelősségteljes munkájukat. Rajtuk kívül természetesen az elismerés hangján szólhatunk szövetkezetünk többi dolgozójáról is, hiszen az elért eredményekben döntő részük van. A jövő tervei Javuló gazdálkodásunk bízó?- nyítéka. hogy közös vagyonunk megközelíti' a 47,4 millió forintot, a halmozott termelési érték pedig a 47,2 millió forintot. Az egy dolgozóra jutó évi átlag- kereset meghaladta a húszezer forintot. Ami a jövőt illeti, két fő ágazatunk, a növénytermesztés és az állattenyésztés naté- konyságának fokozása a cél. Bekapcsolódtunk az iparszerű kukoricatermesztési programba, s így korszerű gépek segítségével 1400 holdon termelünk majd kukoricát. Növelni kívánjuk a műtrágya hatóanyagot, az idén például négymillió forintért vásárolunk műtrágyát. Fokozzuk a talajművelés gépesítését, a meglévő K—700-as mellé az idén egy 150 lőerők ICH traktort vásárolunk. Korszerűsíteni kívánjuk a gépműhelyt, terménytároló színeket építünk, amely raktározásra is alkalmas lesz. Szeretnénk, ha megoldódna a jelenleg KPM kezelésében lévő bekötőutunk sorsa, mert ma még a szövetkezet központjának megközelítése is gondot okoz. A szükséges felújítás után saját kezelésbe vesszük majd az utat. tms kés » nyári betakarítás idejéről, : /h/í eöalákulásunk ót a lassan egy negyedszázad telt el, iÉ/M eseményekben, eredményekben gazdag hu- ^ y fszonöt esztendő. Sokan közülünk együtt öregedtek a t sz-szel, amelynek felvirágoztatására fél életüket tették fel. Ügy gondoljuk, elmondhatják ők is és mindannyian, hogy nem hiába. Persze mindez azért volt lehetséges, mert a tsz tagjai egyre inkább megszerették a közös gazdálkodást, évről évre szorgalmasan dolgoztak. Azt sem rejthetjük véka alá, hogy sok még az olyan lehetőség, amit nem használtunk ki kellően. Bár szövetkezetünk jó megélhetést biztosít tagjainak, mégsem lehetünk elégedettek. Olyan nagyüzemet akarunk teremteni, amely bármilyen nehéz esztendőben is kiállja a próbát, s nem szegheti kedvünket egy- egy rajtunk kívülálló akadály. A vezetőségben és a tagságban megvan az az erő, amely képes erre, s bizonyosak vagyunk abban, hogy mindenki a maga területén él ú ezzel a lehetőséggel. (•—j
