Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-25 / 47. szám
Kifutni a zsákutcából A cigánylakosság társadalomba való beilleszkedásánek megyei tapasztalatai Városszéle, cigánytelep. Apró, vertfalú putrik. A népbetegség, a kulturálatlanság, az elszomorító maradiság a múlt égbekiáltó jelei. Aiki itt született, annak szinte a lehetetlennel kellett megküzdenie ,hogy emberi körülményeket teremtsen önmagának. Néhány kivételes talentumnak sikerült De, hogy ne- csak néhányan, hanem az egész népréteg ki juason abból a zsákutcából, ahová a múlt társadalma taszította, ahhoz a társadalom segítségére van szükség. Éppen ezért olyan nagy horderejű az MSZMP 1961. évi határozata, amely a cigánylakosság társadalomba való beilleszkedését tűzte céiuL Végrehajtása sokirányú, „ nagy anyagi áldozatokat igényló feladatokat jelent Békés megyében is. Hiszen itt a felmérés szerint 7 510 cigány éL Többségük szociális követelményeknek meg nem féleló lakótelepen lakik. 1964-ben az ilyen „lakások” száma 843 volt Mert Költséges az építkezés A dgánylafcosKág felemelkedő, «ének egyik leglényegesebb lépcsőfoka a kulturált lakáskörülmények megteremtése. A ne-| gyedik ötéves tervben a szociális követelményeknek nem megfelelő telepek felszámolási akció I ja megyénkben 220 lakás megépítését tűzte célüL A 2/1965, (II. 18) EM—PM. számú rendet- j let alapján a telepi lakosok számára kamatmentes építési éa lakásvásárlási kölcsönt kell biztosítani. A kölcsöndgénylós három fő követelményt ír elő. Rendelkezzen az igénylő - kölcsönösszeg 10 százalékával, egyéves folyamatos munkaviszonnyal, valamint havi 1000 Ft-nál na. gyobb keresettel. 1970.-ben és 71-ben az ár- és belvíz 129 szociális követelménynek nem megfelelő lakást tett tönkre megyénkben. Valamennyi azóta újjáépült Természetesei-, a korszerű követelményeknek megfelelően. A kedvezményes kölcsönt pedig 1971-ben és 72- ben 79 család vette igénybe, 22- vel kevesebb a tervezettnél. A lemaradás oka csak részben ma. gyarázható építőanyag hiál nyávaL Sakkal nagyobb súllyal esik latba, hogy az építési kölcsön összege és az építkezés valóságos költsége között az építőipari árak emelkedése miatt nagy a különbség, mintegy 30— 40 ezer forint Az ilyen magas költséget a nagycsaládosok nehezen tudják vállalni. Sőt a tapasztalatok azt mutatják, szívesebben vásárolnak lakást, minthogy építkezzenek. Ugyanis vásárlás esetén a többletköltségek nem sújtják őket Csupán a kölcsönösszeg 10 százalékával kell rendelkezniük, hogy a hitelt megkaphassák. A múlt évben azonban ezen a téren is újabb nehézségek merülték fel. Azok a cigánycsaládok, akik most is putrikban laknak többségük azért nem jutott lakáshoz, mert az előtakarékosság követeimé, nyének nem tudtak eleget tenni. A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya elkészítette a szociális követelményeknek meg nem felelő lakótelepek felszámolásának ez évi programját, amelyben 71 lakóház építését, illetve vásárlását tűzte célul. Vajon ez miképpen valósiul meg ebben az évben? Állami lakásra várnak A kérdést a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályához érkezett jelentések V) BÉKÉS mctszn 1973. FEBRUAR 25. indokolják. A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya felhívta a helyi tanácsok műszaki csoportjainak figyelmét, hogy elsősorban a putrik megszüntetését szorgalmazzák. A jelentések azt tanúsítják ,hogy éppen az ilyen épületekben lakó családok a legszegényebbek. A szarvasi tanács műszaki csoportja a következő tartalmú jelentést küldte 1973. januárjában. a megyei tanácsnak. A Krakkó-városrészben, noha sokan szeretnének új lakásba költözni, mindössze három család tudja teljesíteni az építési akcióban való részvételhez szükséges összeget. A 13 putriban lakó családok közül egyik sem tud részt venni az akcióban. Miért? Semmi sem ösztönzi őket a takarékosságra. Állami lakásra várnak, noha a tanács a lakásigényeket nehezen tudja teljesíteni. Ahhoz, hogy kölcsönak- cdóban részt vegyenek, az építőanyag árának emelkedése miatt mintegy 27 ezer forint állami tá_ mogatásra volna szükség. Hasonló a helyzet Szeghalmon, ahol a szociális követelményeknek meg nem felelő lakások száma 34. A műszaki csoport jelenti, hegy még a keresettel rendelkező cigánycsaládok is csak hosszú idő alatt tudják az akcióban való réiszitvéitelhez szükséges elótakarékossági öez- szeget biztosítani. Vésztőn pedig nemhogy csökkent volna a putrikban lakók száma, hanem nőtt 1971-ben 43 szociális követelményeknek meg nem felelő la. kasban 50 család lakott. 1973- ban a putrik száma 41-re csökkent ugyanakkor 51 család lakik bennük. A telepfelszámolással kapcsolatos tapasztalatéit a vésztői tanács műszaki csoportjának vezetője a következőképpen foglalja össze: a telepi «lakosok lakásépítésről teljesen lemondtak. A lakásvásárlás sokkal kedvezőbb számukra. A köz. ségben viszont nincs annyi eladó ház, ahány igénylő. Körösladánybain 1971 óta a szociális követelményeknek meg nem felelő lakások száma 10-ről ötre csökkent Az eredményes munka folytatása azonban sokkal nehezebb. A telepen élő huszonnyolc személy közül senkinek sincs állandó munkaviszonya, ezért nem is lehet részükre építési kölcsönt folyósítani. Endrődön három évvel ezelőtt háremszáztizenhatan laktak a városszéli telepi lakásokban. Az. óta harmincegy család költözött emberibb körülmények közéi. Többségük dolgozik A szociális követelményeknek nem megfelelő lakótelepek felszámolása terén az elmúlt években jelentős eredmények születtek megyénkben. Ebben az évben azonban, sűrűsödnek a problémák. Olyan cigánycsaládoknak kell segítséget nyújtani, akik a minimális elötakarékosságra sem képesek. A Békés me. gyei Tanács és a Cigányügyi Koordinációs Bizottság keresi a megoldás útját. A megyei tanács építés, közlekedés és vízügyi osztálya az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Lakás és Kommunálisiügyi Főosztályához 1972. február 2-i jelentésében arra kéri a főosztályt, hogy a 10 százalékos előtakarékosság eseti elengedését tegye lehetővé, a mérlegelési jogát pedig a megyének engedje át . Továbbá, hogy a lakásépítés kölcsönösszegének felső határát 110 ezer forintban, a vásárlásét 70 ezer forintban állapítsa meg, a Pénzügy Minisztériummal közösen. A cágánylakosság felem elken dése azonban rendkívül komplex kérdés. Nem lehet csupán a lakásépítésié leszűkíteni. A lakásépítés egyidőben más feladatok megoldását is megköveteli. Hiszen a hitelakció egyik feltétele a munkaviszony. A múlt évben a tanácsok munkaügyi osztályai ,illetve csoportjai sokat tettek a cigánylakosság foglalkoztatásának biztosításáért. Jelentősen emelkedett az állandó jellegű munkavállalók száma A statisztika szerint 1972- ben, megyénkben a 4 057 munkaképes cigánylakos közül 2 028. nak állandó munkaviszonya volt' s 1055-en alkalmi munkát vállaltak, vagy szezon jelleggel dolgozták a mezőgazdaságban. A fiatalok egyre inkább felismerik az állandó munkavállalás jelentőségét A munkavállalók között ők varrnak többségben. Megyénkben nem egy olyan vállalat van, ahol a cigánydolgozók becsülettel, helytállnak. Munká- baállásukat nagymértékben nehezíti szakképzetlenségük. A megyei tanács művelődésügyi osztálya nagy gondot fordít a fiatalok oktatására. Szen- tetornyán, Szarvason, Békésen. Dobozon, Vésztőn az ÁFÉSZ és a Ktsz-ek anyagi támogatást is nyújtanak a cigánytanulóknak. Ennek ellenére a tankötelezettek hiányzása átlaga magas. Jelentős nevelőmunkát végez a felnőttek 'között a Békési Járási Művelődési Ház és a Cigányklub. Sokat javult az egészségügyi ellátás is. A tanácsok gyámhatóságai az elmúlt évben mintegy félmillió forint se* gélyt folyósítottak, melynek csak. nem a felét cigánytanulók kapták meg. Ugyanakkor 65 gyermeket vettek állami gondozásba a siralmas lakáshelyzet, vagy a szülők alkoholizmusa miatt. A lakáshelyzet javításához a tanácsok is segítséget nyújtanak. 1972-ben Békéscsabán kilenc, Orosházán öt, Szarvason három, cigánycsaládnak utaltak ki lakást. * A <& gúny lakosság társadalomba való beilleszkedése rendkívül ^szerteágazó, bonyolult, nagy türelmet, s még nagyobb anyagi áldozatot igénylő feladat. Hiszen e népréteg több évszázados elmaradottságát kell felszámolni, s biztosítani kell számukra a társadalmi felemelkedést, egyéniségük, szellemi képességük kibontakozását Az elmúlt két év megyei tapasztalata azt tanúsítja, hogy a megyei tanács ás a helyi tanácsok nagy erőfeszítése révén a párthatározat megvalósítása jó úton halad. A telepi lakosoknak azonban jobban kell élnie a segítségnyújtás lehetőségiével. Törekedniük kell az állandó munkaviszony létesítésére. Mert boldogulásuknak a munka az előfeltétele. Serédi János KEDDEN: Fiatal agrárszakemberek megyei találkozója Február 27-én, kedden dél-1 előtt 9 órától a megye élelmi- i szergazdaságában dolgozó fiatal szakemberek Békéscsabán a me. gyei Ifjúsági és Uttörőház nagytermében egész napos tanácskozáson vitatják meg a mezőgaz-[ dasági és élelmiszeripari üzemek szakemberellátásának kérdéseit. A fiatal agrárszakemberek holnaputáni találkozóját a Békés megyei Tanács, a KISZ Békés megyei Bizottsága, a megye két Tsz-szövetsége, a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezete és a TIT közösen rendezi. A fiatalok tanácskozásán délelőtt megyénk mezőgazdaságának és élelmiszeriparának időszerű kérdéseiről Csatári Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese tájékoztatja a találkozó résztvevőit Dr. Fekete József, a KISZ KB mezőgazda- sági és falusi osztály vezetője „A fiatal agrárszakemberek szerepe a nagyüzemi mezőgazdaságban, munkahelyi beilleszkedésük, mozgalmi és közéleti tevékenységük” címmel tart előadásit A délelőtti előadásokat és hoz. zászólásokat a program szerint délután vita követi. Az ital vitte a bűnözés útjára A 44 éves Vígh Mihály Békéscsaba, Gagarin út 14 szám alatti lakos fiatalkorában szokott rá az italra. Lopás és csalás bűntette miatt tíz esetben vonta már felelősségre a bíróság. Valamennyi bűncselekményének elkövetésében szerepe volt az italnak. Utolsó büntetését 1970-ben töltötte le. Elhatározta, hogy változtat életmódján. S ha nem is mondott le az italról, de a fogyasztást mérsékelte Segédmunkásként dolgozott a Békés megyei Tanács Városfejlesztési Kivitelező részlegénél. Munkáját jól végezte Alkoholista szenvedélye azonban hamarosan újra elhatalmasodott rajta. Keresetét italra költötte. Ittasan különböző szabály, sértéseket követett el. Életmódja miatt rendőri felügyelet alá került. Kényszerelvonó kezelésre azonban nem lehetett kötele- lezni, mivel többször esett át gyomorműtéten. Fokozatosan visszacsúszott arra a mélypontra, ahonnan elindult, s újra bűncselekményeket követett el. Ez év január 7-én, hogy pénzt szerezzen az italra munkahelyén az épület bontásából származó két darab gerendát eladta. A vevőt azzal nyugtatta meg, hogy a gerendákat jutalomként kapta a vállalattól. A pénzt természetesen italra költötte. Másnap brigádja a békéscsabai Sails I ucai MÉH-telepen dolgozott. Vígh rosszul érezte magát és a brigádveaetője elengedte, hogy orvoshoz menjen. Közben egy táskarádiót vett észre a közelben lévő ház ablakpárkányán. Egy óvatlan pillanatban ellopta, majd eladta. „Jó napja volt”. A pénzen egész mqp italozott, A békéscsabai városi bíróság Vígh Mihályt kétrendbeli lopás vétsége miatt halmazati büntetésként hét hónap szabadságvesztésre ítélte. 'Mellékbüntetésként egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést börtönben kell letöltenie. Az ítélet nem jogerős. II megyei óvóhetyszakszolgálat- parancsnokság kiképzése A korszerű háború a lakosságban is hatalmas veszteséget okozhat. A létrejöhető veszteségeket jelentős mértékben csők. kenti a lakosság megfelelő védelembe helyezése. A lakosság elrejtése az óvóhelyszakszolgálat legfőbb feladata. E feladat ellátása alapvetően a szakszolgálat felkészítésétől, felkészültségétől függ. A Polgári Védelem Békés megyei Óvóhely Szakszolgálat februárban 28 órás kiképzéssel meg. kezdte a városi, járási óvóhelyszakszolgálat óvóhelytörzsének felkészítését A speciális feladatok ellá tására a hallgatókat szalu tisztek és műszaki szakelőadóki készítették fel. A hallgatók az általános polgári védelmi ismereteiken túl, elsajátították a lakosság védelmét szolgáló különböző védő képességű létesítmények telepítési .elhelyezési, elrendezési, továbbá felszerelési követelményeit A kiképzés a kitűzött célt elérte, egyben meghatározta a 34r rási, városi óvóhelyszakszolgálatok által tartandó kiképzés legfőbb feladatait
