Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-24 / 46. szám
Csaknem 12 millió forintot fordítanak a GELKÁ szerviz-hálózatának bővítésére Á párthatározatok egységes értelmezése, egységes megvalósítása legfőbb feladatunk kommunista aktíva-tanácskozás vitája Evek óta gondot jelent Békés megyékben a rádió, a televízió és a háztartása gépeik javítása. A lakosság jogosan kérdezte már nem egy alkalommal, hogy mikorra építenek ki olyan szolgáltató hálózatot, amely biztosítani tudja a mind nagyobb számban levő háztartási gépek, televíziók és rádiók gyors és szakszerű javítását. A gondokról a megyei tanács tervosztálya és a GELKA Békés megyei kirendeltségének vezetője is tudott. Ezért 1972- ben a kormány határozatának megfelelően a lakossági szolgáltatás korszerűsítésére a megyei tanács hat és fél millió forintot biztosított a GELKA részére. A községek és városok 5,6 milliót. A napokban erről beszélgettünk Lődy Andrással, a GELKA megyei kirendeltségének vezetőjével. Elmondta, hogy jelenleg a megyében mindössze 800 négyzetméter alapterületen működik különböző községekben, városokban nyolc szervizállomás és 52 begyűjtő hellyel rendelkeznek Kapacitásuk nem fedezi a lakosság szükségleteit, ezért 1973 és 74-ben Gyulán, Szeghalmon, Békésen, Mezőko- vácsházán és Orosházán egyenként 210—220 négyzetméter alapterületű új korszerű sect- vizeket építenek. A mezoko- vácshází GELKA szerviz építése meg is kezdődött és előreláthatólag ez év szeptemberében már dolgoznak benne. Békésen várhatóan októberben készül el az új javítóállomás, Gyulán pedig A tanyai kollégiumok építése akció felhívására ismét érkeztek felajánlások. A Férfi Fehérneműgyár békéscsabai gyáregységének „Áchim L. András” karbantartó szocialista brigádja vállalta, hogy lakatos. villanyszerelő, asztalos, festő-másoló és kőműves szakmunkásaik segítséget a napokban kezdenek hozzá az építéséhez. Szeghalomban is ebben az évben kezdenek hozzá az építéséhez, de előreláthatóan csak 1974-ben készül el. Orosházán is csak jövőre vihetik az ott lakók gépeiket az új GELKA szervizbe. Mindent összegezve két év alatt a fejlesztés és a meglévő hálózat együttesen a jelenlegi 600 négyzetméter munkaterülettel szemben 1 500—1 600 négyzetméterre növekszik. Arról is tájékoztatott, hogy tavaly új szolgáltatási módot vezettek be a megyében. Az általánydíjas javítási szolgáltatásba már több százan léptek be, Illetve kötöttek szerződést a GELKA-val. A szerződés értelmében a 10 évnél nem idősebb, üzemképes, magyar gyártmányú televízió készülékek és hűtőszekrények javítását havi 30 forint, illetve 25 forint ellenértékért folyamatosan vállalják. A szolgáltatásba beleszámít az w, ha történetesen a televízió készülék képernyőjét kell kicserélni, vagy a hűtőszekrény nagyáptékű aggregátorát. A szervizhálózat fejlesztésével párhuzamosan arról sem feledkeztek meg, hogy szakember utánpótlásuk legyen. Műszerészeiket saját maguk képezik ki. 1972-ben 26 szakmunkástanulót vettek fel s így 1974 végére az újonnan megépült szolgáltató műhelyekbe már felkészült szakembereket tudnak munkába állítani. B. J. nyújtanak a tanyai kollégiumok építéséhez, A 438—260. csekkszámlára a békéscsabai Kölcsey. Vilim és Micsurin utcai óvodák dolgozói 600 forintot fizettek be. Egyéni felajánlás is érkezett. Sztankő Márton békéscsabai lakos (Ku. lich Gyula út 14) 200 forint befizetésével támogatja a kezdeményezést. A mezőgazdasági KLAUKÖ ELVTÁRS beszámolójához tizenegyen szóltak hozzá. Valamennyien egyetértettek az előterjesztéssel. A beszámoló és a felszólalások nem a megye mezőgazdaságának pillanatnyi helyzetét dramatizálták — bár erre is meglettek volna az okok. — hanem az igazán nagy kérdésék. a termelő üzemekben, intézményekben működő pár talapszervezetek munkája a kommunista gazda- fíágvezetők tevékenysége, a megye mezőgazdaságának fejlesztése, jövője került előtérbe. Ezt állapította meg dr. Zsuffa Ervin, az MSZMP KB munkatársa is felszólalásában. A párttagság eszmei, politikai egységének szilárdítása, a párt- határozatok egységes értelmezése, egységes megvalósítása legfőbb feladata valamennyi kommunistának. Ezért a párt különböző szerveiben olyan légkört szükséges kialakítani, fenntartani, melyben központi helyre kerül a vitakészség fejlesztése, az állásfoglalás kialakítása és a cselekvés egysége. A mostani zárszámadó közgyűlések előkészítése során olyan tapasztalatokat gyüjthet- tek össze a párt járási városi bizottságai, melyek feltétlen indokolják e gondolat alaposabb megvizsgálását valamennyi a lapezer vezet ben. Arról van szó, hogy a jövedelem felosztását még a közgyűlés előtt a termelőszövetkezet pártalapszervezete, pártszervezete megvizsgálta és határozatot hozott arra, hogy a kommunisták a közgyűlésen milyen álláspontot képviseljenek. Akadt példa, mint ahogyan erre beszámolójában Kla- ukó elvtárs is utalt, amikor a párttagság a taggyűlésen hozott határozatot nem képviselte következetesen és a jövedelem-felosztásra hozott határozattól a közgyűlésen önkényesen elállt. Egyes közgyűléseken — pártvezetőségi tagok — felszólalásukban addig mentek, hogy a mindent kiosztani elvet képviselték a szövetkezet jövőjével mit sem törődve. A legsúlyosabb az volt ezekben a kényes ügyekben, hogy az indítványozót a pártszervezet vezetősége tagsága nem utasította rendre sem a közgyűlésen, sem pedig az azt követő párt- vezetőségi ülésen vagy éppen taggyűlésen. A csorvási Vörös Október Tsz-ben is hason'6 esetek játszódtak le. Itt azonban eljutott a pártalapszerve- zet vezetősége a felelősségre vonás kérdésének felvetéséig. AKADNAK A MEGYÉBEN termfffrszövetkezetek szép számban — ezt állapíthatta meg az aktíva-tanácskozás —■ Torna- nies ka Zoltán, a kevermesi Lenin Tsz párttitkárának, Lopus_ nyik Lajos, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság csúcstitkárának és Dudás Mihály, a Szarvasi Állami Gazdaság szb-titkárának felszólalásából is. ahol a X. kongresszuson hozott határozatokat az azóta megjelent párt- határozatokat alaposan feldolgozták. A be’őlük adódó feladatokat párttagokra bontották és « megvalósítást - személy szerint ellenőrizték. Az eredmény nem maradt el. A kevermesi Lenin Tsz-bep cukorrépából, kukoricából, búzából olyan terméseredményeket értek el. melyek a közös gazdaság életében, de megyénk szövetkezeti mozgalmában is egyedülállóak! Frank Ferenc, a Párt megyei bizottságának első titkára felszólalásában az eszmei, a politikai egység szilárdítása mellett foglalt állást Utalt arra. hogy a határozatok egységes értelmezéséből az egységes megvalósítás következik. Ha az alapszervezetekben vagy a párt különböző szerveiben nem he’yesen értelmezik a felsőbb pártszervek és a saját pártszervükben hozott határozatokat akkor a gyakorlati munkában torzulás tapasztalható. Az ilyen munka hátrányos helyzeti» tuxzza. a párt rw~» Utikáját, árt a társadalomnak, csökkenti a párt vezető erejének tekintélyét. A párt megyei bizottsága felismerte az ebből fakadó veszélyeket, ezért elkezdte a határozatok végrehajtásának komplex ellenőrzését. E módszer követését ajánlotta a párt- és gazdasági vezetőknek SZINTE VALAMENNYI felszólaló érintette mezőgazdaságunk, élelmiszergazdaságunk jelenlegi helyzetét. Az elért hozamok azért jelentősek, mert olyan körülmények között születtek, amikor drámai fordulatokat élt át a megye. Az 1070. évi nagy árvíz 1,3 milliárd forintos kárt okozott, s a múlt esztendőben fellépő ragadós száj- és körömfájás kártételét még neon ismerjük. De abból hogy a megye gazdaságainak 20 ezer te- nyészkocát kellene a kipusztult állatok pótlására termelésbe állítani. következtetni lehet a károsodás mértékére. Ebből a környezetből mégis országosan is figyelemre méltó hozamokkal, terméseredményekkel jelentkeztek a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. Ezek a sikerek mutatják, hogy a pillanatnyi nehézségekből élelmiszergazdaságunk mindig úgy lábalt ki, hogy közben nagy léptekkel fejlődött. Nagy Mihály, a Körösök Vidéke Tsz-ek Szövetségének titkára, Horváth Pál, a Dél_Bé- kés megyei Tsz-ek Szövetségének titkára Lopusnyik Lajos, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság csúcs titkára mé'tatta azt a nagyarányú gazdasági fejlődést, amely a termelés korszerűsítésével máig kísérte az alkotó munkát. Zsibók András, az állami gazdaságok területi központjának igazgatója a gazdaságosság és a hozamok alakulása körül tapasztalt megfigyeléseit fejtegette teljes összhangban az előbb említett felszólalókkal. A mezőgazdasági termelés korszerűsítése megyénk déli és északi területem egyaránt jó ütemben halad. Szakosított sertéstenyésztő és szarvasmarhatenyésztő telepek épültek, különböző társulásokat hoztak létre. Országosan Békésben épült a legtöbb korszerű szakosított állattenyésztő-telep, arányaiban nem ke'l szégyenkeznünk a közös vállalkozások számáért sem, munkájukért pedig csak az elismerés, a dicséret hangján szólhatunk. A LEGKORSZERŰBB termesztési és tartás-technológiák meghonosítása és elterjesztése, illetve a termelés színvonalának állandó emelésé elsősorban függ a rendelkezésre álló anyagi erőktől. Legalább ennyire függ azonban a íe1 halmozott szellemi erőktől a szakértelem növekedésétől is — fejtette ki véleményét Nagy Mihály. Fórján Mihály, a KISZ megyei bizottságának munkatársa azt hangsúlyozta, hogy a kommunistáknak, a munkahelyi párt- szervezeteknek. a KISZ-nek sokkal többet kell foglalkozniuk, törődniük a munkába álló fiatal szakemberekkel Segíteniük kell a mezőgazdasági üzemek leendő szakmai, gazdasági politikai vezetőit abban, hogy elődeiktől zökkenők nélkül vehessék maid ét a stafétabotot. NEM MINDEGY AZ SEM, hogy a már meglevő szellemi kapacitást hogyan értékesítjük —figyelmeztetett felszólalásában Szalai Mihá'y. a HAKI igazgatója. Megyénkben e tekintetben még mindig kiaknázatlan tartalékok állnak rendelkezésre, hiszen az egymás mellett tevékenykedő tudományos intézeteink alig vagy egyáltalán nem használják ki az együttműködésben rejlő lehetőségeket A szakember- és a szakmunkáshiány egyébként legjobban a kedvezőtlen adottságú tsz-eket sújtja. A szakemberek ugyanis nem szívesen válla'nak munkát a mostoha viszonyok között gazdálkodó termelőszövetkezetekben. A jelenlegi érvényben levő kny-g-ayii^uB-ági sixahalvaokrol a tanácakozás résztvevői ugyanazt állapították meg, amit a párt Központi Bizottsága tavaly novemberi ülésén: a szabályzók összességében a kívána'maknak megfelelően működnék alapjaiban a tartalékok feltárására ösztönöznek. EMELLETT TERMÉSZETES az is. hogy egy_egy szabályzót időközben túlhalad az élet Ilyen alapon elfogadható Tomanicska Zoltánnak, a kevermesi Lenin Tsz párttitkárának észrevételezése, mely szerint a szövetkezetek jövedelem-növekmény adója adott határon túl már gátat szab a termelés növekedésének. Hozzá kell tenni azonban hogy ez csak ott érvényes, ahol a növekedést a kézi munka befektetés fokozásával érik el Ezért nem is lehet egyetérteni azzal, hogy ez az adófajta a gépesítés ellen hat, mert az előbbiek alapján éppen hogy nem gátolja hanem ösztönzi a gépesítést A KB egyébként maga is felismerte a szabályzók felülvizsgálásának szükségességét, s ez a munka már folyik is. Mindez azonban nem jelenti azt. hogy a szabályozókkal szemben valamiféle „ellenséges szemlélettel” fel lehet lépni. Azokat úgy, ahogy vannak — esetlegesen szükséges módosításukig — tudomásul kell venni és az általuk biztosított feltételek közepette kell a lehető legtöbbet, a lehető leggazdaságosabban termelni —• mondta Nagy Mihály, a Körösök Vidéke Tsz_Szovétség titkára is. Ez annál is inkább igaz, mert a szabályozok tulajdonképpen csak a termelésnek megfelelően magas színvonalán fejthetik ki kívánt hatásukat — fejezte ki egyetértését az előbbiekkel dr. Zsuffa Ervin. Nagy Mihály a kedvezőtlen adottságú tsz-ek helyzetét elemezve. mint már annyiszor, most is megállapíthatta, hogy a kedvezőtlen adottság felszámolására valamennyi gazdaságban igen nagy erőfeszítést tettek. Gyakorlati példákkal bizonyította, hogy milyen sok múlik az ilyen üzemekben dolgozó politikai. gazdasági vezetők jó munkáján- A nagykopáncsi példa nem egyedülálló a megyében. Több is akad. de még több lehetne. ha az állami támogatás iránya nem a jövedelem részesedési alapját egészítené ki év végén, hanem a termelés szakosodására a fejlesztési alapokat bővítené. Szalai Mihály, a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet igazgatója a kedvezőtlen természeti adottságok gazdaságos és nagy jövedelmet ígérő kiaknázásáról beszélt. Erre megvan a lehetőség. A Szarvasi HAKI jó tapasztalatokat szerzett, jó ta. pasztalatokkal szolgálhat az érdek'ődő üzemeknek. A BESZÁMOLÓBÓL és a vitában felszólalók véleményéből megállapítható, hogy az utóbbi időben meghirdetett kormány- programok mind kedvezőbben bontakozik ki a megye gazdaságaiban. Mezőhegyesről országos kezdeményezés indul el a cukorrépa-termesztés fellendítésére ugyanúgy, mint a Bábolnai Állami Gazdaságból a kukoricára. Csík Péter, az újkígyósi Aranykalász Tsz elnöke azokról az egyenetlenségekről beszélt, melyeket a megye gazdasági életében helytelennek tart. Megállapításai figyelemreméltóak Teljesen igaza van. amikor azt mondja, hogy a zöldségtermesztés technikai színvonala a konzervgyárétól és a hűtőházétól messze elmarad. Az üzemekben folyó zöldségtermesztést a kormányprogramnak megfelelően, minél hamarabb fel kellene zárkóztatni korszerű technológiával technikával az iparéhoz. A VITÄBAN ELHANGZOTTAKRA Klaukó Mátyás, elvtárs válaszolt, majd dr. Szabó Sándor. a megyei pártbizottság titkára zárszavával fejezdődött be e nagyjelentőségű tanácskozás. Dupsi Károly Köváry E. Péter Már a nyárra készülnek A Soproni Ruhagyár az Idén 1000 modellt tervez hazai és külföldi megrendelői számára. A gyár bébi, leányka, serdülő és női felső könnyűruházati cikkeket gyárt. A gyár tervező gárdája már elkészítette a nyári modellek nagy részét. (MTI fotó —Hadas János felv.—KS) Csekkszámla: 438—260 — Békés megyei kollégiumi »tap Közösségi és egyéni segítség
