Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-20 / 42. szám

Kormányunk részvétele a nemzetközi Vietnam- értekezleten A Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok kormánya a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításéiról január 27-én Párizsiban aláírt egyez­mény 19. cikkének megfelelően február 15-én hivatalosan fel­kérte a Magyar Népköztársaság kormányát, hogy vegyen részt az egyezmény megerősítése céljából Állende Santiago A népi egység a közeli már­ciusi töi-vényhozási választásokon több szavazatot kap majd, mint 1970-ben az elnökválasztáson — jelentette ki dr. Salvador Allen, de, chilei elnök, az Atacama- tartományhan levő Vallenar bá­nyászvárosban mondott beszé­dében. A chilei államfő a haladó bal­oldali koalíció hatalomraj utasa óta épült új bányászati üzemek megnyitására érkezett a tarto­mányba. Az ötszázmillió dollár értékű ipartelep román, svéd és lengyel segítséggel épült A dolgozók nagygyűlésén Allende hangsúlyozta: a chilei forradalmi folyamat megfordíthatatlan. Sen­ki, soha nem veheti el a föl­det a parasztoktól, nem adhatja a február 26-ra összehívandó nemzetközi értekezleten. A Magyar Népköztársaság kormánya a meghívást elfogadta s erről diplomáciai úton tájé­koztatta az érdekelt feleket. Kormányunk kifejezte art a re­ményét, hogy az értékértét hoz­zá fog járulni a vietnami béke biztosításáho, és az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásá­hoz. beszéde vissza a bankokat a bankárok­nak. a gyárakat és üzemeket a tőkéseknek”. Az elnök bukására spekuláló Jobboldalt Allende emlékeztette, hogy a korábbi burzsoá elnökök pártjai a parlamenti választások idején csupán a szavazatok alig harminc százalékát kapták, az alkotmány értelmében az elnö­kök mégis hatalmon maradtak. „Engem hat évre választottak elnökké és 1976-ig elnök mara­dok” — szögezte le Allende. A választást megelőzően a chilei elnök zsúfolt programot bonyo­lít le. Vallenarból visszatérve, vasárnap Santiagóban részt vett három kerület hatezer új laká­sának ünnepélyes átadásán, kedden pedig hosszabb útra in­dul az ország déli vidékeire. Hafez Iszmail Londonban London—Kairó Mint már jelentettük, vasár­nap Londonba érkezett Hafez Iszmail, Szadait egyiptomi elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, hogy két napon át megbeszélé­seket folytasson az angol kor­mány vezetőivel az arab—izraeli válságról, ' egyéb közel-keleti problémákról és az angol— egyiptomi kapcsolatokról. Lon­doni látogatása része annak az új egyiptomi diplomáciai offen- zívának, amelynek célja a zsákutcába jutott közel-keleti helyzet kimozdítása. A kairói lapok, közöltük a félhivatalos AL Ahram hétfői számában bejelenti, hogy Hafez Iszmail pénteken utazik tovább Londonból Washingtonba, s ott szombaton fogadja őt Nixon amerikai elnök. Az A1 Akhbar című lap ve­zércikkében megállapítja, hogy az új diplomáciai offenzíva j során jottányit sem engednek ; az arab területek kiürítésére vonatkozó követelésükből, vala­mint a palesztin nép jogaiból (MENA) Kerekasztal tanácskozás Milánóban az európai biztonság kérdéseiről Milánó Vasárnap délután végétért Mi­lánóban az európai biztonság és együttműködés kérdésedről foly­tatott nemzetközi kerékasztal- tanácskozás. Az értékértét ma­gyar ég olas7 parlamenti képvi­selők, közélett személyiségek kezdeményezésére ült össze. Az európai biztonság és együttműködés magyar—olasz fórumának kezdeményezésére 8 országból érkeztek különböző társadalmi és politikai szerve­zetek képviselői Milánóba. Ma­gyarország, Lengyelország, Bul­gária. Belgium, Nagy-Britannáa és Olaszország, Finnország és Jugoszlávia parlamenti képvise­lői, társa dal mi -közéleti szemé­lyiségei tanácskoztak *két napig. Kerekasztal-értekezlet ük, ame­lyen felváltva Sarlós István or­szággyűlési képviselő, a Hazafi­as Népfront Országos Tanácsá­nak alelnöke és az olasz Luigi GraneMi kereszténydemokrata parlamenti képviselő elnökölt, ssÊÆsm 1973. FEBRUÁR 20. hasznos és őszinte véleménycse­rét, számos pozitív kezdeménye­zést eredményezett. A résztvevők egyetértettek ab- í ban ,hogy az utóbbi időszak po­zitív nemzetközi fejleményei új lehetőséget nyitottak a társadal­mi erők tevékeny részvételére a biztonság és együttműködés problémáinak megoldásába^. Egyesek részéről hangot ka­pott az a vélemény, hogy míg a kereskedelmi, gazdasági és kulturális együttműködés kérdé­seiben kielégítően halad az eu­rópai párbeszéd, a biztonsággal összefüggő kérdésekben lassab­ban folyik az egyetértés kiala­kulása az érdekeltek között —1 azért is, mert a társadalmi, po­litikai erők kevésbé igyekeznek mozgósítani a tömegeket, a köz­véleményt ezen a téren. A találkozó végién a résztve­vők közős nyilatkozatot fogad­tak el, és megállapodtak abban, hogy folytatni fogják a kétoldalú és többoldalú érintkezéseket, a felvetett problémák elmélyítésé­re, a létrejött egyetértés széle- sítésére és így az európai biz­tonság és együttműködés ügyé­nek még hatékonyabb előmozdí­tására. Thieu bort iszik és vizet prédikál Saigon Miközben a saigoni rendszer csapatai sorozatosan megsértik a vietnami tűzszünetet, Thieu elnök, a rendszer vezetője nyi­latkozatában a tűzszüneti fel­tételek betartásától tette függő­vé a VDK és a Saigon közti problémák politikai rendezését. Az ABC amerikai tévétársa­ság által sugárzott film-interjú­ban Thieu ismét a VDK és a DIFK képviselőit vádolta' a fegyvernyugvás megsértésével. Közölte, hogy „elképzelhetőnek tart” egy vietnami csúcstalál­kozót is, ha a fegyverek elhall­gatnak: Közelgő washingtoni látoga­tásával kapcsolatban rámutatott, hogy ezúttal először tárgyal amerikai elnökkel másról mint, a vietnami háború folytatásáról. Thieu azonnalra „több pénzt, több munkát, több repülőgé­pet” követelt rendszere számá­ra. Á francia baloldal esélye Vasárnap újabb amerikai hadifoglyokat bocsátottak szabadon Hanoi Az elfogott kalózpilóták szaba- donbocsátásának menetrendje szerint egy hét múlva került sor újabb csoport átadására Hanoiban. Vasárnap délután ennek ellenére újabb 20 ame­rikai hadifoglyot bocsátottak szabadon. A hadifoglyok átvé­telére vasárnap a kora reggeli órákban ismét megérkeztek a négyoldalú katonai vegyesbi­zottság, valamint a nemzetközi ellenőrző bizottság képviselői, ez utóbbiak között dr. Déri Miklós őrnagy vezetésével a magyar csoport képviselői is. A Kissinger hanoi látogatása idején kötött megállapodás sze­rint a vasárnap soronkívül sza­badon engedett amerikai piló­ták mindegyike hat, i&etve hét év óta van fogságban. Ideges és feszült légkörben készül Franciaország a márci­us 4_én sorrakerülő nemzetgyű­lési választásokra. Minden párt és minden választópolgár tud­ja; nagy tét forog kockán ne­vezetesen a gaulleista párt 15 éves uralma. A tét súlyát, az eset szen­zációját nem is a gaulleista párt esetleges veresége jelentené, ha­nem a baloldali koalíció győ­zelme. A gaulleista párt ugyanis a tömegek bizalmának elvesz­tésével már jó ideje nem a franciák többségének akaratá­ból uralkodik. Van-e esély a baloldalnak a többség megszerzésére a nem­zetgyűlési választásokon ? A francia belpolitikai légkör ép­pen azért vibráló feszültségű, mert a választópolgárok jelen­legi hangulatából ítélve a kor­mányzó gaulleisták és szövetsé­geseik vesztésre állnak. Ebből következik, hogy a baloldali ko­alíció esélye hosszú idő után re­ményteljes a parlamenti több­ség megszerzésére. Az esélyek azonban még nyi­tottak. Igaz ugyan, hogy a gaul_ leistákból, a giscardistákból és a Duhamel-féle centristákból ál­ló kormányszövetség belpoliti­kájával elvesztette a választási sikert biztosító tömegtámoga­tást. de újabb centrista csopor­tok megnyerésével még megsze­rezheti a mandátumok többsé­gét. Nem lehet pontosan kiszá­mítani azt sem. hogy Pompi­dou köztársasági elnök beavat­kozása a választási küzdelem­be milyen hatással lesz a kis­polgári tömegekre. Mint isme­retes az elnök, akitől az alkot­mány szerint a pártok felettisé­gét várják e;1, nyíltan beavatko­zott a gaullei'ták oldalán. Né­hány napja tett tv-nyilatkoza_ tában közölte, hogy a balol­dal koalíciós győzelme «étén azonnal feloszlatná az éppen megválasztott nemzetgyűlést és új választásokat írna ki. Érdekes vallomás volt ez Pompidou elnöktől. Először is, nyilatkozatával jelezte, hogy ő maga is veszélyben látja a je­lenlegi kormánykoalíciót; má­Szovjet űrkutatási Moszkva Az űrkutatásról és a világűr békés célokra történő felhasz­nálásáról kötött szovjet—ameri­kai megállapodás alapján feb­ruár 12-től 17-ig szovjet és amerikai tudósok találkozóját tartották a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának Űrkutatási Intézetében. A tudósok tanulmányozták a világűrből származó kőzeteket, amerikai találkozó valamint kicserélték a geoló­gia, a geomorfológia, a föld- hasznosítás. a hidrológia, a gla­ciologie. valamint az óceonoló- gia területén végzett kutatások eredményeit és anyagait. Az amerikai küldöttséget Leo­nard Jaffe (NASA), a szovjet delegációt pedig Alekszandr Vi­nogradov akadémikus, a Szov­jetunió Tudományos Akadémiá­jának alelnöke vezette. Az Egyesült Államokban kinevezték azt a 3 tagú űrhajós- csoportot. amely 1975-ben részt vesz a közös szovjet—amerikai űrrepülésben. Képünkön: Thomas P. Strafford, az amerikai űrhajó parancsnoka (jobbról), Donald K. Slayton (balról) és Vance D. Brand (középen) az összekapcsolt Szojuz—Apolló makettjével. sodszor. hogy megmentésük ér­dekében hajlandó fenyegetőz­ni. vagyis az alkotmány előírá­sainak megszegésével beavató kozni a választási küzdelembe. Az ©'nők nyilván úgy véli, hogy most is kifizetődik a fenyegetés, az ijesztgetés, mint az 1968-as választások előtt. Akkor ugyan­is — a májusi diákzavargások és a több hétig tartó sztrájkok után — a szélső baloldal egy­ségbontó tevékenysége és a jobboldali erők provokációi jó talajt teremtettek a kispolgári tömegek megijesztésére. Akkor a 490 tagú parlamentben a kommunisták a szavazatok 20 százalékával csak 33 mandátu­mot nyertek, a baloldali szö­vetség (a Mitterrand-féle cso­portosulás) 16.5 százatokkal 57 helyet, a gaulleisták és a gis- cardisták pedig a szavazatok 43 százalékával 358 helyet. Ehhez természetesen hozzájárult a vá­lasztási rendszer igazságtalan­sága is. amely lehetővé teszi, hogy a gaulleisták 27 ezer sza­vazattal szerezzenek egy man­dátumot, a kommunistáknak vi­szont több mint 100 ezer szava­zat kellett egy mandátum meg­szerzéséhez. Most azonban lényegesen más a he'yzet. mint 1968-ban: Álta­lános az elégedetlenség a kor­mánypártok gazdasági és szo­ciálpolitikájával, ugyanakkor súlyos korrupciós botrányok is rontják a gaulleista vezetés er­kölcsi hitelét. A baloldali helyzet is gyöke­resen különbözik a korábbitól. Tavaly a Francia Kommunis­ta Párt és a Mitterrand vezeti te új szocialista párt közös kormányprogramot dolgozott ki, amihez csatlakozott a radiká­lisok kis tábora is. Az új hely-; zetnek és a szükségleteknek megfelelően kormányprogramról van tehát szó. nem egyszerű vá­lasztási szövetségről. Nyugat- Európában jelenleg egyedülálló eset, hogy a kommunisták és a szocialisták ilyen szoros és hosz- szú távra szóló együttműködés­re léptek. Kormányprogramjuk bázisa a tömegek érdekeit szol­gáló gazdasági és szociális po­litika. külpolitikájuk pedig Franciaország igazi helyét hiva­tott megteremteni Európában. Ez a program igen népszerű FVan- ciaországban. Ezért mutatják a legutóbbi közvéleménykutatások a kommunista és a szocialista koalíció esélyeinek határozott növekedését: a szavazatok 46 százaléka esett rájuk a megkér­dezettek körében, a gaulleis- tákra pedig csak 37 százalék. Persze, felelősséggel ma még nem lehet többet mondani, minthogy a két nagy válasz­tási pártcsoportosulás esélye teljesen nyílt. Ez azonban ön­magában is nagy változás jele, hiszen Franciaországban 15 éve a gaulleista párt van hatal­mon. A francia belpolitikai helyzet ilyetén alakulása egyik legmeggyőzőbb bizonyítéka an­nak a kommunisták által rég ismételt igazságnak, hogy a bal­oldali erők összefogásával olyan alternatívát lehet állítani, ame­lyet a tömegek támogatnak és éppen ezért esélye van a siker­re a monopo'tőkés csoportok­kal szemben. Kovács István Ma összeül a leszerelési bizottság A keddi ülést délután három órakor nyitják meg a nemzetek palotájának leszerelési tanács­kozó termében. Az idei ülésszak elsőrendű feladata, hogy az atomkiserletek és a vegyi fegy­verek betiltásáról folytassa a már korábban megkezdett ta­nácskozást. Ezenkívül a Szovjet­unió által javasolt leszerelési világértekertet összehívásáról is tanácskoznak. A genfi ülésszak munkájában a Magyar Népköztársaság kül­döttsége is részt vesz.

Next

/
Thumbnails
Contents