Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-18 / 41. szám
Egyensúly és differenciálás A vállalatoknál alkalmazott bérpolitika régi, és a mai napig is megoldatlan problémája a differenciálás elvének gyakorlati \ alkalmazása. Talán azért is, mert amíg „elvileg” tanácskoznak erről a követelményről, ad- dig mindenkinek azonos a véleménye. arra gondolván, hogy „úgysem én . leszek az. aki kevesebb pénzt kap, hiszen a kollegám. a mellettem levő munkapadnál. jóval gyengébb teljesítményt nyújt...” A gondok .a munkahelyi lég^ kört mérgező viták ott és akkor szoktak kezdődni, ahol és amu kor valamelyik vezető elszánja magát, hogy a rendelkezésre álló pénzt kinek-kinek végzett munkája. érdeme szerint ossza szét, Ezekben a napokban a munka-, sok és mindenki más. akit illet, felfokozott várakozással tekinte. nek az esedékes béremé'és, illetve a nyereségrészesedés szétosztása elé. S hár elhangzottak a figyelmeztetések, hogy az iparban, építőiparban dolgozó munkások és közvetlen termelésirányítók részére központilag elrendelt átlagosan 8. illetve 6 százalékos béremeléseknél csak az előírás szerint differenciál! hatnak — éppen ezért, hogy mindenki közel azonos mértékben részesüljön a rendkívüli béremelésekre szánt összegből —. mégis érezhető a feszült várakozás: valóban e szerint történnék-e a béremelések, nem desznek-e , .kivételezettek”, olyanok. akik társaiknál több pénzt kapnak? A részletek vizsgálata előtt, hadd idézzük meg: az efféle közhangulat eredőjét sok-sok évvel korábban kellene keresni, azokban az esztendőkben, amikor •— különböző megfontolásokból — meghonosodott nálunk a máig is fellelhető egyenlősdi szemlélete, amikor a vezetők hozzászoktak a „mindenkinek egy keveset” bérezési módszerhez. Tagadhatatlan: ez a módszer kényelmes, hiszen, ha a brigád, vagy a műhely, vagy a gyáregység minden dolgozója közel azonos nagyságú béremelést kap. akkor nincs vita, nincs elégedetlenkedés. igaz; az ilyesfajta bér- fejlesztésnek nincs különösebb ösztönző ereje. De legalább viszonylag nyugodt a légkör, nem kell magyarázkodni, hogy iksz, vagy ipszilon miért kapott több pénzt, s egyetlen vezető sem teszi ki magát annak, hogy vélt vagy valós sérelmek miatt újabb és újabb munkások kérik a munkakönyvüket és állnak odébb más munkahelyet keresve. Hiba lenne azonban azt feltételezni. hogy a márciusi közígy ív alatt kétmillió farínnal növelte termelésót a Békési Vegyesipari Szövetkezel A Békési Vegyesipari Szövetkezet tavalyi termelése értékben meghaladta a 28 millió forintot, ami 2 millióval több az 1971. évinél. Ezt a növekedést jobb munka, és üzemszervezéssel, létszámváltozás nélkül érte el. A nyeresége 5 millió forint, melynek alapján egy havi kere. setnek megfelelő összegű nyereségrészesedésre számíthatnak a dolgozók Az idei terv a termelés mintegy 10 százalékos növelését. írja elő, ami főként termelékenyebb munkával és részben létszámemeléssel törekszik megoldani. Exportra több kerítés és kiskapu, belföldre pedig több sportszer és különböző idomvas készül majd. ponti béremeléseknél, az imént vázolt meggondolásból érvényesítik az egyenlősdi módszerét. A Központi Bizottság novemberi határozata világosan, egyértelműen megfogalmazza a már ismert tényt: az állami iparban dolgozó munkások bérszínvonala elmaradt az átlagtól, számos nagyüzemben kevesebbet kereshettek a munkások, mint például egy szövetkezetben, vagy egy tsz-műhelyben. A központi béremelés célja: kiegyenlíteni a megbillent kereseti egyensúlyt, továbbra is kellő anyagi megbecsülést adni az állami iparban dolgozó munkásoknak. Ezért a március 1-től esedékes rendkívüli béremelésnél csak korlátozott mértékben érvényesíthető a differenciálás, csak annyira, amennyiben indokolt például a szakmunka és a nem szakmunka között különbséget tenni. A központilag elhatározott béremelés végrehajtása során minden iparvállalatnál a munkásoknak. termelés-irányítóknak meg kell kapniuk a központilag előírt minimumot, amelyen belül nem szabad differenciálni. Hátra van azonban az esedékes vállalati, a szokásos évi bér- fejlesztés, amelynek nagysága ebben az évben az iparban átlagosan 4—5 százalék, s amelyből már nem mindenki részesül egyenlő arádban. Feltéve, hogy valóban bekövetkezik a személy szerinti differenciálás, tagadhatatlan hogy bizonyos körökben felvetődik a szubjektív elosztás veszélyétől való félelem. Hogy valóságos veszélyről van-e szó, az nagyrészt a béremeléseket végrehajtó személyektől függ: az igazgatótól, a szakvezetőktől és nem utolsósorban a párt-, és szakszervezeti vezetőktől. Természetesen nem elég csak személy szerint mérlegelni, nem elég a lehető legobjektívebb mérce szerint értékelni, hanem a döntéseket indokolni, elfogadható érvekkel magyarázni is kell. S ha ezek az érvek valóban meggyőzőek, ha a differenciált elosztás vallóban igazságos, akkor a döntés találkozik majd a többség véleményével. Az egyetértést pedig nehezen mérgezheti egy- egy — a munkahelyi közvélemény szerint is oktalanul elégedetlenkedő — személy. Következésképpen nem kell különösképpen tartani a munkahelyi légkör romlásától. Arról nem is beszélve hogy a reális, ésszerű, a kollektíva értékítéletével is egyező vezetői döntések — különösen, ha ezek egyenes beszéddel őszinte magyarázatta]. indoklással párosulnak — csak növelhetik a vezetői tekintélyt, a vezetők megbecsülését. Vértes Csaba A TÓVAL fiz éve Tíz évvel ezelőtt Mezőkováes- házán alakult meg az ország el- gő Termelőszövetkezeti Közös Építőipari Vállalkozása, TO- VÁL-ja. Hét termelőszövetkezet hozta létre a vállalkozást, s 105 ezer forint alaptőkével indult a munka. A jubdleumá közgyűlésen már arról adtak számot, hogy a vállalkozás 18 millió forintos vagyonnal rendelkezik. Tíz év alatt negyedmilliárd forint értőiben adtak át új épületet, illetve korszerűsítették a meglévőket. A jól gépesített közös vállalkozás 300 dolgozójának évi 30 ezer forint körüli átlag- keresetet nyújt. A jubiláló közös, vállalkozás az idén mintegy 34 millió forint értékű munkát vállalt. A mezőkovácsházi járásban új terményszárító üzemeket, tehené- szieti telepet, AFÉSZ-áruházat és egyéb középületet adnak át. Tcmácsfcig q 45, körzetből: Elsők között vállalt társadalmi munkát (Tudósítónktól). \ — Én két éve kerültem a Szeghalmi Nagyközségi Tanácshoz, ahol azon törtük a fejünket, hogy hogyan lehetne a nagyközség lakóit jobban bevonni a közös társadalmi munkába. A 60 tanácstag közül hamar megtaláltuk Bartha Sándor Petőfi utcai lakost, aki immár 1954. óta egyfolytában tanácstagja ennek a körzetnek. Nem akartuk elhinni, hogy ez a 44 éves fiatalember mennyire szereti a községet. Arra is büszke, mondotta, hogy még az apja is itt született, ebben a községben. Családi háza és környezete, sőt az utcai része „kiemelkedett” a többi közül. Sokat beszélgettünk vele. hogy hogyan lehetne megszervezni azt is, hogy a Petőfi lakóháza is ilyen szépén nézzen ki. Mosolyogva mondotta: majd segít ő ebben. Munkai ideje után sorban járta a lakóházakat, érvelt, vitatkozott. Elmondta, hogy a tanácstól kért szép fákat, virágokat, rózsákat, csak el kellene ültetni és rendszeresen gondozni. Elsők között csinálta meg háza előtt és talán a példamutatás vagy az iránta való tisztelet következtében megmozdultál!' a többi házak (akói is. A Tiszta és virágos Szeghalomért mozgalom nyertesei is ők lettek. E néhány sor is mutatja, hogy a 45. körzetet mint tanácstag igazán képviseli. Nátoi' János Vasutasok a javából A békéscsabai vasútállomáson I tavaly a kocsitartózkodási idő j átlag több mint egy órával csökkent. Az áruval ide érkező vagonokat gyorsabban rakták ki, az innen indulókat pedig gyorsabban rakták be. Nem akarom számokkal untatni az olvasókat, de annyit talán érdemes megemlíteni, hogy ennek a sok egy órának az összegezése annyit tesz ki, mintha 1972-ben 1800 vagonnal több „futott” volna az országban. Az érdem pedig nem uíoilső- sorban Losonczi Zoltán rakodótiszt 14 tagú brigádjáé. A Baross Gábor brigádé. Hogy miért éppen a közlekedés fejlesztésében a múlt század végén jelentős szerepet betöltő miniszter nevét vették fel, azt Losonczi Zolitán tréfásan így indokolja: — A kocsirakományos raktár- noki „bakterházat” még ő építette. Húsz 120—150 tengelyes tehervonat Nekem úgy tűnik, hogy a „kocsirakományos raktárnok” cím és rang is az ő idejéből származik, mint a szóbanforgó 3x3 méter alapterületű kaszárnya-stílusú házikó. Ámbár a házikó mellett két éve kisegítésképpen épült már egy modern víkendház is, ami viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy ebben hétvégi pihenőt tartanak. Mert Baross Gábor óta sokat változott a teherforgalom. Akkoriban naponta csak néhány — legfeljebb 80—100 tengelyes — szerelvény érkezett Békéscsabára, melyet gőzös vontatott nagy igyekezettel és 20—30 kilométer óránkénti átlagsebességgel. Ma — a tranzitszállítást nem számolva — átlagosan napi húsz 120—150 tengelyes tehervonat fut be. melyet javarészt Diesel-mozdony vontat óránkénti 40—50 kilométeres. átlagsebességgel. A brigádnak ugyan nem sok köze van ahhoz, hogy milyen gyorsan mennek és jönnek a vonatok. Ahhoz viszont igen. hogy sokkal több vagon érkezik és indul. Mert valameny- nyinek a ki- és berakását — három műszakra elosztva — a brigádnak kell megszerveznie. A munkája pedig akkor kezdődik. amikor a forgalmi tola- tós brigád az ipar- és az állomási rakodóvágányokra beállítja a vagonokat. Ott adja át a < C’mzettek vagy a feladók meg- j bízottainak a MÁV képrísele-j tében alapos részletességgel és mindent papírra vetve — a ví- kendházban. Naponta sok millió forint értékről van szó. Nemrég éritazalfc például egy vagon paprika, amelynek az ára a 2 milliót meghaladta. A Kner Nyomda liât vagon papírjának együttes értéke 3 millió forintot tett ki. A legtöbb vagont a Volán 8. sz. Vállalat hét brigádja »akja ki és fuvarozza el. A Baross Gábor brigád ezzel a hét brigáddal a legjobb együttműködést alakította ki. Nem hiányzik a fegyelem és a rend A Eaross Gábor brigád tagjai közül egy műszakban 4-en, 5-en dolgoznak. Nappal többen, éjszaka kevesebben. A raktárunk, aki egyúttal a brigádvezető helyettese is, Kolarovszki János. Elszámol a fuvaroztatókkal ellenőrzi a rakodás folyamatosságát, az előírások betartását. Egy nap rendszerint 15—2t kilométert gyalogol, de irodai munkája is annyi van, hogy nem kell unatkoznia. Azt mondják róla, hogy vérbeli vasutas. Huszonnégy éve került a vasúthoz és több vizsga letétele után, 1963 óta dolgozik a jelenlegi munkakörében. Nagy elfoglaltsága közepette nehéz vele szót váltani. De egy kis időt mégis szakít, hogy kifejezze a brigád tagjairól alkotott véleményét: — Valamennyiüknek szinte szenvedélyükké vált ez a munka és nemcsak szeretik, hanem tudják is csinálni. Nem hiányzik a fegyelem és a rend sem, ami nélkül nagyon sok ember élete lenne veszélynek kitéve és milliós károk is származhatnának. Hogy mennyire igaza van Kolarovszki 'Jánosnak brigádtársai munkájának és magatartásának megítélésében, annak bizonysága, hogy Losonczi Zoltán, Kovács Sándor és Szabó János kétszeres Kiváló Dolgozó és kiérdemelte már a kitüntető jelvényt Virág György, Horváth Jenő, Stummer György és Huszár András is. A brigád négyszer nyerte el a megtisztelő szocialista címet és most — a tavalyi eredmény alapján — ötödször is várományosa annak. Könnvebheit dalol az ember Régebben jóval nagyobb létszámú volt á brigád. Tavaly kettéválasztották, hogy köny- nyebb legyen a vezetés. így került a másik brigádba Jelenka István, aki még mindig bánkódik emiatt. — Nagyon megértettük egymást, tisztességesen dolgoztunk, iparkodtunk. A Népújság is írt rólunk. Szabad időnkben vagonkirakást vállaltunk, ami a vasútnak és nekünk is jő volt. — És most? — Sajnos, nincs karmester. Még a szocialista cím elnyerését sem tűztük célul. Jelenka Istvánnak más régi kedves emlékek is az eszébe jutnak. A brigád össze jövetelek', nótaestek. — Néha-néha megittuk a magunkét. El is huzattuk a cigánnyal a nótánkat. Egy-egy munkasiker, elismerés, jutalom és mindjárt; könyebben dalol az ember. — Akkor elég sokat dalolhattak — tréfálkozom. — Bizony, ha érkezett egy irányvonal 60 vagon sóderral és azt időben kirakták, meg el is szállították, utána kissé rózsaszínben láttuk a világot. Szívesen gondol vissza a vietnami műszakokra, a társadalmi munkában vállalt fásításra és a MÁV leánynevelő-infézet egyik kis növendékére is, akit a brigád pártfogol. » Hiába, nehéz elszakadni attól a brigádtól, amelyhez — jóban, rosszban osztozva — évekig tartozott. És bár a szabálytól eltérően, de azért Jelenka István szerepeltetésével is a Baross Gábor brigád megismeréséhez vezetett az út. Pásztor Béla Munkavédelmi ankét a Volánnál A Volán 8. sz. Vállalatnál tavaly a balesetek és a kiesett munkanapok száma az előző évihez képest lényegesen csökkent. Az új központi telep üzem. behelyezésével a munkakörülmények javultak. A balesetek és a kiesett munkanapok száma további csökkentésének elősegítésére szerdán, február 14-én ankétot tartottak a vállalatnál, Megalakították a 3 tagú munkavédelmi és szociálpolitikai csoportot, amely az egészséges és biztonsá. go, munkakörülmények feltételeinek megjavítását és ellenőrzését kapta feladatul. Tevékeny, ségét a szolgálati helyeken biztonsági megbízottak segítik elő, A munkavédelmi őrség-mozgalmat — amit a szakszervezeti bizottság és a műhelybizottságoh irányítanak — kiszélesítették.
