Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

A MEGYEI PART BIZOTTSÁG tS A MEGYEI TANÁCS LAPJA »73. FEBRUAR 18.. VASÁRNAP Ära: t,2o forint XXVIII. ÉVFOLYAM. 41. SZÄM Huszonöt éves a barátság okmánya A történelmi dátumok teljes jelentőségét általában csak évek, évtizedek távlatából le­het felmérni. Most a Magyar— Szovjet Barátsági, Együttműkö­dési és Kölcsönös Segélynyúj­tási Szerződés aláírásának 25. évfordulóján megállapíthatjuk: 1948. február 18-a felszabadulá­sunk betetőzését jelentette, "*s kezdeté volt olyan gyökeres, visszavonhatatlan átalakulás­nak, amelyre nincs példa né­pünk évezredes történelmében. Az a Magyarország, amellyel a Szovjetunió szerződést kö­tött, még gyönge volt a vérvesz­teségektől. I Történelmében olyan évszázadokra tekintett vissza, amikor valamennyi szerződé­sünk a nagyobb hatalmaknak való alávetettségét is jelentette. Magyarország történelmében a Szovjetunió volt az első hata­lom, amely országunkat egyen­rangúnak tekintette, ezen az alapon volt kész tartós szövet­séget kötni vele. A magyar—szovjeit barátsági szerződés a történelmi előzmé­nyek legszebb hagyományaira, tanulságaira épült. Kiemelt sze­rep illeti meg ebben azt a ba­rátságot,. amely az 1917—19-es forradalmak füzében kovácsoló- dott a magyar és a szovjet nép között. A magyar hadifoglyok tízezrei — a háború elleni gyű­lölet, a vérontástól való irtózat ellenére is — csatlakoztak a Nagy Októberi Szocialista For­radalom harcosaihoz. Fegyvert ragadtak, hogy védjék a szov­jet hatalmat, a fehérekkel, az ellenforradalmárokkal, az inter­venciósokkal szemben. És e for­radalom céljai, a lenini eszmék lelkesítették népünk legjobb­jait, amikor 1918. novemberé­ben megalakították a magyar munkásosztály forradalmi párt­ját, amikor 1919. márciusában kivívták a Magyar Tanácsköz- társaságot. Nem kevésbé fontos tényező volt felszabadulásunk, amely a szovjet Vörös Hadsereg hősi harcának eredményeként szüle­tett, s ezzel párhuzamosan ki­bontakozott politikai folyamat amelynek, következménye az el­nyomó fasiszta hatalmi gépezet összeomlása volt. A szovjet ka­tonai egységek felszabadító kül­detésük teljesítésén túl segít­séget nyújtottak a demokrati­kus közigazgatás kiépítéséhez, a népszuverenitás legfontosabb elemeinek kibontakoztatásához. A felszabadulás után a belső demokratikus erők polgári szár­nya igyekezett megakadályozni a társadalmi átalakulást. Az osztályharcból a haladás erői kerültek ki győztesen és a ma­gyar dolgozó nép — a kommu­nisták vezetésével — kezébe vette sorsának irányítását. A Szovjetunió jelentős gazdasági, sokoldalú politikai segítségével hatékonyan hozzájárult a ma­gyar népi demokrácia győzel­méhez, diplomáciai akcióival pedig lehetővé tette az impe­rialista beavatkozási kísérletek visszaverését A magyar-—szovjet barátsági szerződés a demokratikus Ma­gyarország győzelmét dokumen­tálta. És dokumentálta a két ország baráti szövetségét, bizto­sította a szocialista jövőt A szovjet—magyar kapcsola­tok dinamikus fejlődése az utóbbi negyedszázadban a szó szoros értelmében áthatotta éle­tünk minden területét. Gazda­sági, tudományos, kulturális életünknek úgyszólván nincs olyan ága, ahol ne lenne jelen valamilyen formában a szovjet tapasztalat és konkrét segítség. Tekintve, hogy hazánk nyers­anyagszegény ország, iparunk fejlődésének létszükséglete a Szovjetunióból hozzánk áram­ló nyersanyag. Jelenleg onnan érkező behozatalunk több mint kétharmada nyersanyag, vilíla- mosenergia és más energiahor­dozó; a Szovjetunióba irányuló exportunknak pedig mintegy 90 százalékát ipari késztermékek alkotják. Kapcsolatainkat olyan meggyőző példák bizonyítják, mint a Barátság—2 kőolajveze­ték, vagy a tervezett földgázve­zeték. A barátság okmánya különö­sen jelentős szuverenitásunk, nemzeti biztonságunk szempont­jából. Határaink sérthetetlen­ségének döntő biztosítéka az, hogy hazánk szövetségese an­nak a Szovjetuniónak, amely a világon páratlan védelmi ész- közöket hozott létre. A szerződés szellemében egy­re szélesednek a magyar—szov­jet kapcsolatok az ideológiai munkában, a tudomány, a nép­művelés, a kultúra és az élet minden területén. Nemzetközi megállapodások próbakövét az esztendők jelen­tik. Az elmúlt negyedszázad históriájának egyik legfontosabb tanulsága, hogy a magyar- szovjet barátságon épülő hosz- szútávú és megmásíthatatlan politika, amelyet szerződésünk 1967-ben történt megújítása is jelez, kiállta a történelem vizs­gáját. Jelentősége túlmutat a két ország határain: egyike azoknak a nagyfontosságú dip­lomáciai okmányoknak, ame­lyek fokozzák a szocialista erők befolyását a nemzetközi élet eseményeinek menetére, szilár­dítják Európa békéjét, bizton­ságát. Nemes János Csefcfcszámla: 438—260 — Békés megyei Wlégiumi alap Kollektívák felajánlásai Lapunk február 11-én megje_ lent számában közöltük a Békés megyei Tanács, a társadalmi és tömegszervek felhívását; „Ké_ rünk mindenkit, hogy a kollé­gium építési akció segítésén túl, lakóhelyeiken társadalmi mun­kával vagy más módon vállalják az épületek javítását, egy-egy tanterem korszerűbbé tételét, gazdagítsák felszerelését... Az erre a célra szolgáló pénztámo­gatás befizetését a „438—260, Békés megyei kollégiumi alap, Békéscsaba, elnevezésű számlára kérjük... A társadalmi munka és szemléltetőeszköz felajánlást a helyi tanácsok gyűjtik össze”. A felhívás közzététele óta máris több kollektíva jelentette be segítőszándékát. Csütörtökön a Békéscsabai TÜZÉP Vállalat „Könyvelés” szocialista brigádjának tagjai közölték, hogy egy havi fizeté­sük két százalékát ajánlották fel és fizették be a kollégium-épí­tési akcióra. Dér Lajos, a Gyulai Városi Tanács V. B. elnökhelyettese tá_ jékoztatta lápunkat arról, hogy városukban a napokban meg­rendezett nagyaktíva ülésen, melyen a közoktatás időszerű kérdéseiről tanácskoztak. a munkahelyt vezetők, párt. és szakszervezeti titkárok felaján­lást tettek a kollégium-építés támogatására. Békéscsabán, a II. kerületi pártalapszervezet ugyancsak az élmúlt napokban rögzítette a kerület oktatási intézményeinek társadalmi megsegítésével kap­csolatos terveit. MA VASUTASOK A JÁVÁBÓL <3. oldal) A TUDÄS FORRÁSA (4. oldal) • EGY ÉV MÉRLEGE (5. oldal) • MINI MAGAZIN (8. oldal) CSALÁD OTTHON, TARKA HASÁBOK (U. oldal) Megkezdődött a magyar-szovjet tervkoordináció A tervegyeztetést előkészítő gazdaságpolitikai konzultációk befejezése után most megkezdő- ' dött Magyarország és a Szovjet­unió 1976—80-as népgazdasági terveinek koordinációja. Mint ismeretes, valamennyi KGST- ország összehangolja készülő ötéves tervét, hogy kölcsönösen számolhassanak a többi ország fejíesztési elképzeléseivel, vár­ható árukínálatával, importigé­nyeivel, a kooperáció lehetősé­geivel. Hazánk számára, külö­nösen a Szovjetunióval való együttműködésének nagy a je­lentősége, ezzel az országgal bonyolítjuk le külkereskedelmi forgalmunk 35 százalékát. Az együttműködés fokozásához igen jó alapot nyújtanak a ko­rábbi években elért eredmények. A textiliparban is Megoldják a szövőgyárakban dolgozó nők bérrendezését is már­cius 1-től. A textiliparban mist dolgozzák ki részleteiben a béremeléseket, hogy a határidőre minden dolgozó tudomást szerezhessen új munkabéréről. Felvételünk a Békéscsabai Pa­mutszövőgyárban készült. (Fotó; Demény) 1972-ben a Szovjetunióba szállí­tott magyar áruk értéke igen erőteljesen, több, mint 20 szá­zalékkal nőtt, exportunknak mintegy kétharmada gép. szál­lítási eszköz és fogyasztási ipar­cikk volt. Ez egyben azt is je­lenti, hogy iparunk számára a Szovjetunió igen jó piacot je­lent, s termékeink korszerűsé­gén, exportáruink struktúrájá­nak minél gyorsabb átalakulá­sán múlik, hogy exportunkat to­vább fokozhassuk. Ehhez maga a Szovjetunió is segítséget nyújt azzal, hogy az integráció jegyé­ben egész sor kooperációs és szakosítási megállapodást aján­lott fel, illetve fogadott el. Gép­forgalmunknak mintegy 20 szá­zaléka most már a szakosított termékekből bonyolódik le. Kü­lönösen sikeresnek bizonyult a Zsiguli-kooperáció, megkezdődött az 1970-ben aláírt számítás- technikai kooperáció gyakorlati végrehajtása, is. Tavaly már mintegy 10 millió rubel értékű számítástechnikai eszközt szál­lítottunk a Szovjetunióba az együttműködés alapján. Ugyan­csak megkezdődött a textilgép­gyártási együttműködés, amely­nek keretében műszakilag ma­gas színvonalú részegységeket szállítottunk, s ezekért kész textilgépeket kapunk a Szov­jetunióból. A szovjet rendelések növeke­dése számunkra azért is fontos, mert cserébe a sokfajta kész­árun kívül létfontosságú nyers­anyagot kapunk. A Szovjetunió­ból 1975-ben 62 százalékkal több energiát és energiahordozót, 37 százalékkal több nyersanyagot, félkésztermékéket és alkatrészt vásárolunk, mint 1970-ben. Ha­zánk összes nyersanyag-import­jának 42 százaléka, ezen belül az energia és az energiahordo­zók importjának 71 százaléka a Szovjetunióból származik. A magasabb követelmények­kel számolnak vállalataink. Ezek kielégítését szolgálja a termékstruktúra átalakulása, a termelés korszerűsítése. így a magyar—szovjet áruforgalom az 1975 utáni időszakban is várha­tóan tovább növekedhet. Előze­tes számítások szerint forgSl- munk növekedése az 1966—70 •közötti 8.7 és az 1971—75 közöt­ti 8,9 százalékos évi átlaggal szemben 1975 után évente a 9,5 százalékot is elérheti és 1980- ban mind az export, mind az import 1,7—1,8 milliárd rubelre emelkedhet. Ehhez természetesen már a tervkoordináció időszakában megfelelő koncepciókat kell ki­dolgozni. A két ország tervhivatalai, külkereskedelmi szervei, ágaza­ti minisztériumok sorozatosan tárgyalnak az új lehetőségekről. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents