Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-17 / 40. szám

Dér Endre: LZj&tdjem € — S talán az sem elhanyago­landó „fogás” — jegyzi meg Si- moníalvi Imre —. hogy minden gyerekünknek van valamilyen megbízatása. Minden szobának szobafelelőse, b minden ötnek „lakótömbvezetője” van példá­ul. Nincsen funkció néLküli gye­rekünk. Aki nem szobavezető, az élelmiszertároló-felelőg ,vagy sportfunkcionárius stb. Minden­kit meg kell bízni valamivel, hogy érezhesse a feléje sugárzó bizalmat! S persze, a vállalt tisztség betöltéséről szigorúan számot kell adni. Igen, úgy tetszik, a gyerme­ki játékosság és a felnőtté ava­tó, kemény munka helyes ará­nyát találhatták el a nevelők az építők tanulóotthonában. Hiszen ezek a fiúk félig-meddig gyerekek még, de fél lábuk már a felnőttkor érdes mezsgyé. jén feszül. Az otthon nevelői kivételes szeretettel igyekeznek jó hatás­sal ellensúlyozni a rossz hatá­sokat — s ez legtöbbször sike­rül is. „Saulusokból” — avatott kezük nyomán — gyakran for­málódnak „Paulusok”J Magya­rán: nincs formálhatatlan fiatall Csak a módját kell meglelni... Persze maguk a fiatalok is sokat segítenek a jó közszellem kialakításában. Sőt! A legkivá­lóbbak segítsége, értő támogatá­sa nélkül — elképzelhetetlen az előrehaladás. Az előrehaladás — foghatóan =- sokszor csak egy-egy „ap­aőesSta® mozzanatba» mutatko­zik meg. Például abban, hogy — jó szó, s példamutatás nyo­mán — hogyan lesz két trehány, holmiját elszóró, rendetlen if­júmunkásból — fegyelmezett, rendet, s tisztaságot szerető, • ezt ambicionáló legénykévé — harmadik társuk hatására. Ez a harmadik fiú — „született” pe­dagógusként — nem csupán a rendre, a tisztaságra, hanem a céltudatos tevékenységre, az esztétikai szép iránti érzékeny­ségre Lg ránevelte társait Akik eleinte rá se „bagóztak” arra, amit mondott Sőt, kigúnyolták társukat.. A példásan tiszta szoba, a sa­ját készítésű kovácsoltvas díszí­tések láttán eszembe jut egy másik fiú, jónéhány évvel ez- előttről Az is ilyen magas, bar­na, jóvágású, s elszánt arcú fi­atalember volt mint ez az új ismerősöm, ö egy másik tanu­lóotthonban „tett csodát”. Csodát? Talán nem is volt sem­mi csoda abban, hogy ez a fél­árva gyerek mily szorgalmasan készült szakmája titkainak bir­tokláséra Épületgépésznek in­dult De bolondja volt az autó- szerelésnek is. És bolondja a „mateknak”, a fizikának. Me-« gyei művelődésügyi-osztályi en­gedéllyel indult a középiskolá­sok fizikai versenyén —, meg­nyerte a „városit”. Az országo­san is előkelő negyedik helye­zést érte el. Öt is érte gúnyoló szó, szúrkapiszka — eleinte. — De mióta betette az intézetbe, otthonba a lábát, összetartóbb. iparkodóbb lett a kis közösség. Sohasem volt fellengzős, nagy­képű. Keveset beszélt, megfon­toltan. Annyira „tudott”, hogy az Iparitanuló Iskola igazgatója kijárta, vegye át a szakközép- iskola — különbözeti vizsga néL küL (Folytatjuk^ ezúttal olajfestményeiből ho­zott ed sokszínű, értékes válo­gatást Békéscsabára. A meg­nyitón — a kamarabemutató törzsiközönségén kívül — sokan vettek részt Orosháza kulturális életének vezetői közül is. Képeink a megnyitón ké­szültek. Fent: Seleszt Ferenc bemutatja a művészt, mellette balról Horváth János. Alsó ké­pünk: a kiállító, Hajdú Antal, az SZMT munkatársa és Feld- mann József, az orosházi Mű­velődési Központ igazgatója. A kiállítás közönsége elisme­réssel nyilatkozott Horváth Já­nos műveiről. Többen elmon­dották, hogy a fiatal orosházi festők folyamatos bemutatására is vállalkozhatna lapunk szer­kesztősége. A tervek szerint ez meg is valósul, e még ebben az évben többen részt vehetnek kamarabemutató-sorozaftunkon. Horváth János kiállítását az érdeklődők délután 4 óráig te­kinthetik meg a szerkesztőség előcsarnokában. Magyar és szovjet filmek a hét moziműsorán Csütörtökön délután, 3 órakor lapunk szerkesztőségének elő­csarnokában kamarabemutató sorozatunk februári kiállítását nyitotta meg Seleszt Ferenc újságíró, az Orosházi Hírlap szerkesztője. Bemutatta Hor­váth Jánost, aki a fiatal oros­házi festők csoportjának egyik legtehetségesebb tagja, és aki Ez aztán meg Ön is a pengéi Eut kérje minden Érdemes a fieítétienül tárgyi­lagos és őszinte feleletekben, to­vább bóklászni: Kérdés: Vállaltál-e társadal­mi (KISZ) munkát? Ha nem, miért nem? Felelet: voltunk dolgozni az ár­vízkárosultak megsegítésére, és a szocialista szombaton is meg­fogtuk a szerszám nyelét Kérdés: Mik a terveid a jövt^ re nézve? Felelet: A kiváló szakma déré. se.— Szeretném letenni a szak­munkásvizsgát ás „estin” gim_ náziumi érettségit szerezni. — Levizsgázom és ennél a válla­latnál dolgozom, mint szakmun­kás. — Jó szakvizsga után bol­dog családi életet élni. — Elő­ször is sikeres vizsga, utána jö­het a többi. Tanulmányaim to­vább folytatom és ha csak tu­dom, segítem szüléimét. — Bol­dogan élni, dolgozni, alkotni. Amint látható, senki nem for. gat a fejében megvalósíthatat­lan, nagyképű terveket, a fiúk a realitás talajáról álmodják meg a jövőjüket. Sorolhatnám még — valóság­hoz tapadó szemléletük bizonyí­tására — a feleleteket rendre, sorra — az eszményképeikre, szórakozásaikra, művelődésükre vonatkozóan. Valamennyi fele­letből egy jól összekovácsolt, a másikra is tekintettel levő rzirn. patikus fiúkollektíva arculata formálódik elénk. A szerényszavú, de a kamasz- lélek rejtelmeit mélyen értő ve­zetőknek: Kertész Imre otthon­vezetőnek ég a szívós kitartás­sal munkálkodó, egyszerű és mégis hasznos pedagógiai mód­szerekkel eredményeskedő Si- monfalvi Imre nevelőtanárnak jelentékeny érdeme van a közös­ség minőségi megemelésében. A kilenc főből álló otthontanács révén képesek megvalósítani az egészséges önkormányzást a ©fakorlátban i& A veréb is madár és A vő­legény nyolckor érkezik után a Nápolyi látni és... című szí­nes magyar film már a harma­dik a sorban, amelynek bonyo­dalma a nyugati csillogás előtt hajbókoló, attól megszédülő kisszerűségből adódik. A prob­léma valós és kitűnő komédia lehetőséget kínál A történet röviden : két fiatal házaspár tagjai — egy hosszabb olasz- országi kiküldetés reményében — összevesznek és az egyik férfi a másik házaspár nőtag­jával kíván új életet kezdeni, míg feleségét egy magyarul jól beszélő olasz üzletember kerül­geti. A befejező képkockákon persze mindenki megkapja, amit megérdemelt. Szélesvásznú, magyarul be­szélő szovjet film A kegyelet pillanata. Egy különös nyomo­zás fordulatait mulatja be: egy útépítő brigád legfiatalabb tag- ’ ját azzal bízzák meg, kutassa fel a földgyalu által a felszín­re dobott fejfa alatt nyugvó katona kilétét. S megelevene­dik a múlt, öt katona sorsa, akik a háborúban hőssé váltak s bár elpusztultak, volt értelme a haláluknak, nagy veszteséget j okoztak a német hadsereg­nek. Azerbajdzsáni filmesek ké­szítették az Eltelt egy nap cí­mű szélesvásznú, magyarul be­szélő alkotást Egy fiatal szov­jet építészmérnök és régi sze­relme találkozását mutatja be, néhány órájukat, amely alatt bejárják Bakunak azokat a helyeit amelyekhez régi em­lékek fűzik őket Az asszony­ban bizonyossággá válik: ros?> szül ment férjhez, kár volt félbeszakítania hivatását Bujtor István és Páger Antal » Nápolyi tenetében

Next

/
Thumbnails
Contents