Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-17 / 40. szám
3fe T9T2. évi népgazdasági terv ff> célja a gazdaság egyensúlyi helyzetének javítása Volt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottsága az 1972. év gazdaságpolitikai felada_ tait főbb összefüggésekben a kö- vetkezők szerint határozta meg: — A termelés minden terület ten intenzív módon fejlődjön; — A többtermelés döntően az élőmunka termelékenységének emelésével valósuljon meg; — A beruházási tevékenység felülvizsgálásával szorgalmazni kell a fejlesztési eszközökkel való takarékoskodást; — Megkülönböztetett gondot kel! fordítani a gazdaságos termelésre, a hatékonyság növelésére; — Csökkenteni keß &r egészségtelen munkaerővándorlást; — Növelni kell a lakásépítés ütemét, stb. A megye gazdaságára lényegében az irányelveknek megfelelő fejlődés a Jellemző. Beruházás — Építőipar A beruházáspolítika egyik fő követelménye volt 1972-ben, hogy az igények a fizetőképes kereslet és a kivitelezői kapacitások között hosszabb ideje tartó feszültségek megszűnjenek. A megyében a beruházási tevékenység az állami beruházók körében megközelítően az 1971. évi szinten alakult — ezen belül a tanácsi beruházóknál annál alacsonyabb szinten — a szövetkezeti szektorban pedig mérséklődött. A megye iparának fejlődésében legutóbb Békéscsabán a hűtőház 282 millió forintos bővítése és a Kner Nyomda 342 millió forintos rekonstrukciója volt jelentős. Orosházán folyamatban van a húzott síküveggyár csaknem másfél milliárd forintos fejlesztése. Ezenkívül ugyancsak folyamatban van egy 180 millió forintos költséggel épülő csomagoló üveggyártó kapacitás meg. valósítása. Jelentős összeget fordítottak a kőolaj- és földgázvezeték-rendszer fejlesztésére. Növelték a tejipar, a baromfiipar, a kenyérgyártás, a bútoripar kapacitását is. A mezőgazdaság állattenyésztő telepeket épített, jelent*» összeget fordított a kukorica- és cukorrépabetakarító gépek, valamint szárítóberendezések beszerzésére. Jelentékeny összeget használták fel a vízhasznosítás és vízkár- elhárítás jellegű beruházásokra is. A beruházásnál elmondottakkal összefüggésben 1972-ben az építőipar teljesítménye is mérsékeltebb volt. mint az előző évben. Az állami építőipar kb. annyit, a szövetkezeti építőipar kevesebbet összesen mintegy 840 millió forint értékű termelést végeztek. 22 millió forinttal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Mindezek lehetővé tették a kivitelezés koncentrálását, az időtényező rövidítését, az eszközökkel való takarékosabb gazdálkodást. Az állami építőipar az 1971. év végi 160-nal szemben 1972 végén 102 építmény kivitelezésén dolgozott, s ez egy építményre jutó giene- rálköltségvetési összeg 17 százalékkal volt nagyobb. Az ái’ami építőipari vállalatok az év folyamán 924. a szövetkezetek 285 lakást adtak át, együttesen 247-tel többet mint 1971-ben. Az év végén a szocialista építőiparban 972 lakás kivitelezése volt folyamatban. A szocialista építőipar a termelést 3,5 százalékkal kevesebb építőipari munkással végezte el. A munkások átlagos havi jövedelme (2295 Ft) 4 százalékkal haladta meg az 1971. évit. Ipar Az iparban 1972-ben bővültek az árukapcsolatok. Az üzemek az előző évhez képest az értékesített termékeknek nagyobb részét adták a belkereskedelem és kisebb részét a külkereskedelem részére. Egyes fontosabb termékekből békés ma s^. 1973. FEBRUÁR 17. Javult a gazdasági egyensúly helyzete A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye gazdaságának és társadalmának 1972. évi fejlődéséről 1030 már meglevő lakást meg- «zühtettek. Az év folyamán tovább fej- lesztették a gázvezeték-hálózatot. A megyében üzembehelyezett 14 km vezetékből Békéscsabán 8,4 Gyulán 1,2. Orosházán 1,3 km-t adtak át. A vezetékes háztartási gázfogyasztók száma az év végén megközelítette a 6400-at, s* számuk 20 százalékkal emelkedett egy év alatt. Jelentősen. mintegy 14 százalékkal növekedett a vízvezeték-hálózatba . bekapcsolt lakások stóaz ipar — összefüggésben a kereslettel, esetenként azonban az anyagi, műszaki problémákkal, továbbá a kedvezőtlen állategészségügyi helyzettel — lényegesen többet, másokból jóval kevesebbet állított elő. mint egy évvel azelőtt. A fontosabb cikkek termelése 1972 1971 %-ában Kőolaj 104 Földgáz 98 Égetett tégla 95 Égetett cserép 112 Konzervipari és háztart. jdénytiveg 185 Öntött síküveg 98 Kötöttáru összesen 88 Férfiing 91 Kolbászfélék 96 Vágóit baromfi 92 Feldolgozott tojás 75 Cukor 102 Gyümölcskonzerv 135 Főzelékkonzerv 115 A szocialista ipar egészében a termelés növekedése ég annak intenzív jellege — az ütemet ! kivéve — megfelel a megyei pártbizottság irányelveinek, mely döntő részben a termelékenység emelése révén 8 száza- | lékos termelésnövekedéssel számolt. A termelés fejlődése az : utóbbi három évben mind fokozottabban lett a munkaterme-1 lékenység emé kedésének a | függvénye. Az egy főre A többletterjutó termemelésből a lés indexe: termelékenyelőző év = ség emelésé100 vel fedezett-.-.r.. --.,- • r ....■ •■■*></ ■ — h ányad % 1970 100.9 15 1971 1042 62 1972 107,8 100 Az állami iparban a foglalkoztatottak számát 1,7 százalékkal emelték. így a termeléstobb- letnek 75 százaléka származott az egy főre jutó termelés növekedéséből. A megye szocialista iparában évi átlagban 53 400 fő dolgozott, valamivel kevesebb mint 1971- ben. Figyelemre méltó, hogy ugyanakkor csaknem 7 százalékkal nőtt az adminisztratív alkalmazottak száma. Az ipari munkások egy főre jutó havi munkabére és egyéb személyi jövedelme 1972-ben 2040 forint volt. 5 százalékkal több, mint az előző évben. Mezőgazdaság — vásárlás A megyei pártbizottság irányelvei szerint 1972-ben a mező- gazdaság termelését 3—3,5 százalékkal kellett növelni. Előzetes adatok szerint a mezőgazdaság bruttó termelésének növekedése meghaladja a 4 százalékot. A két fő ágazat közül a növénytermelés dinamikusabban, az állattenyésztés — melyet kedvezőtlenül befolyásoltak az állatmegbetegedések — lassabban fejlődött. A különböző szabályozások, intézkedések hatására a munkaigényes kultúrák vetésterülete 1972-ben nem csökkent. Például cukorrépából és zöldségfélékből is többet termeltek, mint 1971- ben. Bútóból és kukoricából már\ 1972-ben elérték a negyedik ötéves terv végére előirányzott hozamszinteket. Három főnövény termésátlaga q'hektár 1971 1972 Búza 31,5 32,5 Kukorica 45,3 47.0 Cukorrépa 315,2 383,3 A negyedik negyedévben a csapadékos időjárás hátráltatta az őszi munkákat. Búzát 10 százalékkal kevesebb területen vetettek. mint 1971 őszén. . Az év folyamán tovább javult egyes zöldségfá’ék termelésének a gépesítése. Traktorokból arató-. cséplőgépekből és egyéb traktoros munkagépekből — kivéve a kukorica- és cukorrépa- betakarító- gépeket — azonban kevesebbet vásároltak az üzemek mint 1971-ben. A megyében 1972 végén kereken 124 500 szarvasmarhát és 739 000 darab sertést tartottak, előbbiből annyit, utóbbiból 9 százalékkal kevesebbet mint egy évvel azelőtt. A sertések száma a közös gazdaságokban emelkedett, de az állami gazdaságokban 6. a kisüzemi gazdaságokban 12 százalékkal csökkent. Vágóállatokból és állati eredetű termékekből az év folyamán egy százalékkal többet vásároltak fel mint 1971-ben. Az állatmegbetegedések miatt 1972 negyedik negyedévben mintegy 150 ezer hízott sertés átvétele maradt el. Ennek ellenére 11 százalékkal több sertést értékesítettek a megyében, mint egy évvel korábban. A vágómarhafelvásárlás a kivágási korlátozások és a megbetegedések következtében 1971-hez viszonyítva 25 százalékkal csökkent. Mintegy 6000 vágómarha I átvétele 1973_ra húzódott át. A baromfitartásban a termelés növekedése mérséklődött: a baromfifelvásárlás 7 százalékkal emelkedett, a tojásfelvásárlás 14 százalékkal csökkent Foglalkoztatás — jövedelem A béroől és fizetésből élők ’ számának eddigi — bár mindinkább mérsékelt — növekedése 1972-ben megyei szintén megállt. Ugyanis a foglalkoztatottak száma három ágazatban (ipar építőipar, mezőgazdaság) csökkent, háromban (kereskedelem. szoigáltatás, szállítás) 3—6 százalékkal emelkedett. Ez bizonyos fokú strukturális módosulást jelent a foglalkoztatásban a tercier ágazatok javára, amely tendencia lényegében kedvező, Gáztűzhely S zemély gépkocsi Hűtőszekrény Bútor (millió Ft) Olajkályha Centrifuga Mosógép Kerékpár Rádió, és zeneszekrény Televízió A kiskereskedelemben a javuló kínálat mellett 1972_ben is voltak átmeneti áruhiányok mindhárom árufócsoportbeli cikkekbe' (például az élelmiszerek közül szárazáruból, a ruházatnál kötöttárukból, a vegyes ipar. cikkek közül kerékpárból). A kereskedelem tovább bővítetté hálózatát : Békéscsabán, Gyulán. Orosházán 'Tótkomlóson stb. bemutatótermet, élelmiszerpavilont, ABC-áruházakat, iparéi kk-szaküzletet. illetve ruházati boltokat helyeztek üzembe. A kiskereskedelem a forga1- mat 5 százalékkal több forgalomtól függő alkalmazottal bonyolította le, akiknek 1972_ben az egy főre jutó átlagos havi jövedelme 2170 forint volt, 1 százalékkal több mint 1971-ben. Lakásépítés — közműfejlesztés A megyében az év folyamán 3880 lakást építették. 17 százalékkal többet, mint 1971-ben. Ezzel további 11—12 000 személy lakáskörülményei váltak korszekülönöeen hosszabb távot figye- I lembe véve. Az 1972. év kedvező jelensége volt, hogy mérséklődött az egészségtelen munkaerővándor- lás. A munkaerőmozgás az állami mezőgazdaság kivételével valamennyi ágazatban csökkent. A munkaerőcserélődés mutatója az 1971. évi 36-ról 32 százalékra csők1---' (E mutató magába foglalja a szükséges cserélődéseket is.) Megyei szinten a szocialista szektorban foglalkoztatottak egy főjére havonta átlagosan 2240 forint jövedelem jutott. 3 százalékkal több mint 1971-ben. A lakosság pénzbevételei 1972-ben 5 százalékkal emelkedtek. Év végién a lakosság takarékbetét-állománya 11. hitelállománya 18 százalékkal vo’.t nagyobb, mint 1971 végén. A kiskereskedelem forgalma A lakosság pénzbevételének (vásárlóalapjának) alakulásával összefüggésben a megye kiske- resk‘--,“lmi forgalma folyóáron számítva 5 (volumenben kb 2) százalékkal haladta meg az 1971. évit. E növekedés a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai irányé vei ben megjelölt ütemnél 1—2 százalékkal, az országos tényleges ütemnél 1 százalékkal kisebb. A kiskereskedelem összes forgalmának a bolti élelmiszerek 28, a vendéglátás 15, a ruházati cikkek 17, a vegyes iparcikkek 40 százalékát képeztek. Vegyes iparcik- kékből — köztük a tart*» javakból — a forgalom az a’öző évi 16 százalékos növekedéssel szemben 1972-ben csak 3 százalékkal emelkedett. Ezen cikkek iránt a lakosság kereslete igen differenciált. A vásárlóerőtől, a kínálattól, s bizonyos mértékben a viszonylagos telítettségtől függően egyes cikkekből lényegesen nőtt, másokbó' jelentősen csökkent a vásárolt mennyiség. Eladott 1972 mennyiség 1971 db 0 ,i-ában 4740 135 1465 118 9570 116 181 107 20 573 101 4464 93 6760 91 18 305 89 10 980 85 8098 81 fűvé. A lakossághoz viszonyítva, a legtöbb lakást a békési járásban és Gyula városban építették. Békéscsabán a lakásépítés üteme a negyedik ötéves terv előirányzatához viszonyítva, az időarányosnál lassúbb. A megyében épített lakások száma a lakásállományt nem o'.van mértékben növelte, mivei (avulás, településrendezés stb. miatt) kb ma is. Egészségügy A megye összes állandó-bölcsődei férőhelyeit 1972-ben 4 százalékkal (ezep belül a tanácsi kezelésben levőket is 4 százalékkal) növeltek. A tanácsi és az üzemi bölcsődék zsúfoltságában nagy különbség volt. 100 bölcsődei férőhelyre az üzemi bölcsődékben 89, a tanácsi bölcsődékben 112 beírt gyermek jutott. A lakosság egészségügyi ellátottsága — az adott fejlesztések ellenére — nem javut'.t lényege^ sen. A hosszú évék óta lényegé- bén változatlan kórházi ellátottá ság mellett, nem javult a szükséges mértékben az orvosokkal való ellátottság sem. Három év óta változatlanul a megyében 10 00 [lakosra 14 orvos jut, amely mutató például országos vidéki átlagban és országos teljés átlagban 2—3 fővel is javult. A megyében 1972 végén 14 körzeti orvosi állás betöltetlen volt. Nem kielégítő a szakorvosokkal való ellátás sem. Ennek ellenére az 1972-re előirányzott napi szakrendelési óraszám-növekedést csak 84 százalékban valósították meg. Művelődésügy Az év folyamán az óvodai fé- röhelyek számát 4 százalékkal növelték. 100 férőhelyre a tanácsi óvodákban és az üzemi óvodákban megközelítően azonos számú. 110 illetve 109 óvodás gyermek jutott Az általános és a középiskolákban csökkent a tanulók szama. Az 1972—73. tanévben 43 640 általános iskolái tanuló kezdte el tanulmányait, 3 %-kal kevesebb, mint az előző tanévben. Ezen belül a 8. osztályosok száma 9 százalékkal kevesebb. M u vei’, a tanerők és az osztálytermek száma lényegében nem változott. valamelyest jobbak a személyi és tárgyi feltételek. Az új tanévben a középiskolákban 8250 tanuló kezdte el tanulmányait. 5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a IV. évfolyamosok száma 2030 megegyezik az előző tanévivel. A középiskolai tanerők száma 3 százalékkal emelkedett. az osztálytermek száma 2 százalékkal csökkent. A szakközépiskolai tanulók aránya 44 százalékos. A középiskolákban tanulók 62 százaléka (az I. évfolyamon 66 százaléka) fizikai dolgozó szülők gyermeke. 1972_ben a színházi előadások látogatottsága kisebb, a filmszínházaké nagyobb volt. mint az előző évben A megyében 1972 végén kb 83 500 televízió-előfizető volt, 10 százalékkal több. mint egy évvel korábban. Építtetők! A Mezökovácsházi Építőipari Szövetkezet vállal 1973-ra .szobai estő-mázoló, víz- és központi fűtésszerelő, épületbádogos munkákat. Kőzii letek9 vállalatok! Különböző fénypontmagasságú acélcső lámpaoszlopok 1—2—3 karú kivitelben megrendelhetők szövetkezetünknél. 5801. Mezőkovácsháza. Telefon: 88. x
