Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-17 / 40. szám
I Megyei közművelődési klub alakult Már a% első önsxeJövetel kitűnő fórum volt Molnár Peren«, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese a közművelődés aktuális kérdésedről tartott előadást a klubban. (Fotó: Demény) Az MSZMP Békés megyei Bizottsága kezdeményezésére és javaslatára csütörtökön délután 4 órakor Békéscsabán, a megyei tanács kistermében közművelődési klub alakult. A meg- ' hívottak — megyénk közéletének közművelődéssel foglalkozó irányítói, vezetői, vezető munkatársai — elsőnek Enyedi G. Sándornak, a megyei pártbizottság titkárának megnyitóját hallgatták meg, aki elmondotta, hogy a közművelődés tevékenység színvonalának és hatékonyságának emelése érdekében javasolták megalakítani a klubot, mely szinteret kíván adni az együttműködés ehnélyí- tésének, vitáknak, eszmecseréknek. A továbbiakban ismertette a klub célját, programtervezetét, és azt, hogy a klub a nyári hónapok kivételével havonta egyszer tart összejövetelt, s azokon más-más szerv, vagy intézmény lesz a házigazda. A klubtagság a javaslatot élfogadta és jóváhagyta a programtervezetet. Eszerint márciusban a Békéscsabai Városi Pártbizottság lesz a házigazda és aktuális ideológiai és társadalmi kérdésekről Tóth Dezső, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese tart előadást. Áprilisban a Megyei Könyvtár a házigazda, és Kondor Istvánná, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője beszél a közművelődési könyvtárak távlati fejlesztésének tervéről. Az alakiűó összejövetel előadója Molnár Ferenc, az MSZMP KB Tudományos. Közoktatási és Kulturális Osztályának helyettes vezetője volt. Beszélt a művészetek, a művészek és a közönség kapcsolatának erősítéséről, a kapcsolat különböző lehetőségeiről. Nemcsak arról van szó — mondotta —, hogy a művészeteknek kell közelíteniük a közönséghez, hanem arról is. hogy a közönség is készüljön fel a korszerű művészeti törekvések befogadására. A művészeteknek együtt kell fejlődniük a korral, a közeledést így is értelmezhetjük. Elmondotta, hogy a kulturális politikában jobban kéll érvényesülnie a közművelődési szellemnek, nézőpontnak. Beszélt a művészeti műhelyek önállóságának és felelősségének jelentőségért#, a felelősség határozottabb erősítéséről. A közművelődés más kérdéseiről szólva rámutatott, hogy • tervek meghatározásakor az életmód, az életforma és a köz- művelődés együttes vizsgálatára van szükség. A szocialista társadalomtól elválaszthatatlan a közösségben való gondolkodás, s ez elválaszthatatlan közművelődésünktől is. Lényeges, hogy erőteljesebben érvényesüljön a közművelődés mozgalmi jellege, mely az utóbbi időben kissé háttérbe szorult. Helytelenítette, hogy több helyen és különböző szinteken, a hivatali, bürokratikus formák uralkodtak el és háttérbe szorították az öntevékeny kezdeményezéseket, többek között a valaha nagy tömegbázisú öntevékeny művészeti mozgalmat is. Alapvető, hogy a marxizmus világnézetének Ítéli centralizálnia az egész kulturális, közművelődési életet, tartós és a közösség érdekében v^ló eredményekre csak így számíthatunk. Számos hozzászólás, vélemény- nyilvánítás hangzott el a vitaindító előadás után. Dr. Krupa András, a TIT megyei titkára, Varga András, a gyulai. Lt- tauszki Tibor, a Megyei Művelődési Központ igazgatója, Sző- nyi Ernő, a békési járási párt- bizottság munkatársa, Miszlay István, a színház igazgatója mondták el tapasztalataikat a közművelődési élettel kapcsolatban. Felhívták a figyelmet jó néhány ellentmondásra, melyek megoldása nélkül a köz- művelődési célok csak részben teljesíthetők, ugyanakkor egyöntetűen hangoztatták a felelősség és az önállóság nélkülözhetetlen jelenlétét egész kulturális életünkben. A közművelődési klub alakuló összejövetele sikeres volt és a jelek szerint az együttműködés, a közelebbi és a távolabbi feladatok megvalósításának hasznos segítője lesz minden találkozás. S. E. MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség Budapest, Kőbánya-felső pu. Panther és Skoda típusú autódarura, gépkocsivezetői képesítéssel rendelkező darukezelőt keres íelvételre Jó kereseti lehetőség. — Minden héten szabad szombat. Jelentkezés a fenti címen, levélben. Barátsági nagygyülás az Egyesült Izzóban (Folytatás a 1. oldalról) — Munkásosztályunk követendőnek tartotta az orosz példát, s 1919-ben megteremtette a maga hatalmát. Akkor még legyőzött bennünket az imperialista túlerő. De a Horthy-fasdz- mus nehéz küzdelmes éveiben is elszántságot, reményt adott annak a tudata, hogy létezik a Szovjetunió, erősödik a munkások szabad országa, hogy épül a szocializmus. — A barátsági szerződés 1948. ban történt aláírása óta eltelt negyedszázadban országunk, népünk gazdagodott, erősödött. — Még felsorolni is sok legfőbb eredményeinket 'Népgazdaságunk egésze terveinkkel összhangban fejlődik. Jól bizonyítják ezt hazánk elmúlt évi eredményei. Kedvező alapcW teremtődtek ez évre az életszínvonal átfogóbb, gyorsabb emelkedéséhez. Pártunk Központi Bizottsága múlt év novemberében megjelölte ennek módját. — 1950 óta 22 százalékkal növekedett hazánkban az aktív keresők száma. A szocialista fejlődés ütemének megfelelően az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma erőteljesen növekedett, miközben a mezőgazdaságban ma 40 százalékkal kevesebben dolgoznak. — Huszonkét-huszonhárom éve a foglalkoztatottak alig több, mint egyharmada dolgozott a szocialista szektorban. ma pedig több, mint 95 százaléka. Ha. zánkban a nemzeti jövedelem 1950 óta 221 százalékkal növeke_ dett. Az egy főre jutó fagyasztás 140 százalékkal, az összes társadalmi juttatás pedig ez idő alatt 420 százalékkal nőtt. — 1950-ben a lakosság 47 százaléka részesült társadalom, biztosításban, ma pedig egész né_ pünk. Amíg 1950-ben 10 ezer lakosra 11 — , addig 1971-ben már 23 orvos jutott, a kórházi ágyak száma ez idő alatt — 10 ezer lakosra számítva — 5&-ról 82-re j emelkedett. — Kölcsönösen kicseréljük tu- | dományos eredményeinket, tapasztalatainkat, alkotásainkat — Szellemi életünk, világnézetünk meghatározója a marxizmus—leninizmue. — A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés élő valóság. Hatása, ereje évről évre gyarapodik, mert mindkét népnek az eszében, szivében és lelkében él. — A szerződés két azonos társadalmi rendszerű ország népét kapcsolja össze. Ezért egymás megbecsülése, tapasztalatainak kölcsönös hasznosítása a szocializmus építésében, túlmutat a hivatalos kereteken, mert ez internacionalista, osztálytartalmú elvi és gyakorlati kapcsolat népeink között — A magyar—szovjet barátsá. gi együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés hazánk, népünk, szocialista építő munkánk legszilárdabb támaszává vált Közismertek gazdasági kapcsolataink is: a Szovjetunióból származó behozatalunk több, mint kétharmada nyersanyag, villamosenergia és energiaforrás. A Szovjetunióba irányuló exportunk majdnem kilencven százaléka ipari termék. Az elmúlt huszonöt év alatt több, mint negyvenszeresére emelkedett a kölcsönös gazdaság gi előnyökön alapuló árucsere. — A bennünket összefűző kölcsönös megbecsülés és barátság lángja különösen magasra csapott a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulóját méltató magyarországi ünnepségeken, megemlékezéseken. Ugyancsak világosan demonstrálta barátságunk fegyvertényeit a nemrég lezajlott magyar—szovjet — leg, j magasabb szintű — pártközi j eszmecsere, Brezsnyev elvtáns magyarországi látogatása. — Nem akarom megismételni az akkor elhangzottakat, csupán hangsúlyozni szeretném, itt ezen a helyen is, hogy a mi barátságunk nem ünnepi alkalmakra szól, hanem minden hétköznapra, együttműködésünk, testvéri ] kapcsolataink egyszerű tényeire is vonatkozik. Tisztelt Elvtársak! — Hazánk elkötelezett ország. Mire kötelezte el magát népünk? Arra, hogy hazánkban felépüljön a szocialista társadalom, hogy a munkáshatalom szilárd legyen, hogy politikai, gazdasági, kulturális életünk a marxizmus—leninizmue eszméje alapján állandóan erősödjék és fejlődjön. —Pártunk és kormányunk politikája tehát egyértelműen elkötelezett politika. De ez az elkötelezettség állami önállóságunk és nemzeti függetlenségünk biztosítéka. — Elkötelezettség ég önálló_ ság. Elkötelezettség és függetlenl ség. Ellentétes fogalmak? Nem. Szocialista országok viszonyár ban nem. Miéit nem? Azért, mert azonos eszme alapján, azonos célért küzdünk. Azért, mert munkás-szolidaritással együttműködésre, összefogásra, egymás segítésére, megvédésére, a nemzetközi munkásosztály eszméjének országainkban történő megvalósítására szövetkeztünk. Tehát önmagunk, munkásosztályunk, népünk ügyének elküte. lezettei vagyunk. A mi népünknek nincs és nem lehet olyan „nemzeti érdeke”, amely szem- íbenáll a Szovjetunió, a többi szocialista ország, a nemzetközi munkásosztály érdekeivel. A mi viszonyaink között elkötelezettnek lenni egyet jelent mindezeknek a felismerésével és gyakorlati megvalósításávaL Tisztelt Elvtársak! — Embereket őszinte barátság köthet össze, ha közös a munká_ juk, az érdeklődési körük, közöl sek az emlékeik, céljaik, elveik, ha szolidárisak egymás sorsa iránt és segítik egymást — Milyen a mi hazánk és s Szovjetunió barátsága? Barátságunk az emberek közti barátságnál több, mélyebb, nemesebb és felelősségteljesebb, mert hiszen népeink sorsát határozza meg. Mélyek e kapcsolatok, mert kimeríthetetlen forrásúk a kö. zös cél, a közös eszme, a közös utunkból eredő összefogás, szolidaritás. Ilyen a szovjet és a magyar nép közötti együttmű kö. dés, ilyen a mi barátságunk. — Mi a különbség igaz barát és az úgynevezett „baráti” szavak között? Eizt a különbséget példával fejezem ki. Emié. kezzünk, hogy az 1945 után] években imperialista körökben hazánkról, mint rab nemzetről, és annak valamiféle felszabadításáról beszéltek Es most? Ugyanezek a körök, mintha a szocialista országok népeinek a barátai volnának, „segíteni” akarnak, „önállóságra” és „függetlenségre” biztatnak. Számon, kérni és óvni kezdik a szocializmust hazánkban. — De vajon milyen önállóságra és függetlenségre gondolnak? Valóban féltik a szocializmust, valóban aggódnak érte? Azt hiszem erre nem is kell válaszolni, mert jól tudjuk, hogy mit értünk mi, és mit értenek ók szocializmuson, nemzeti önálló, ságon, vagy függetlenségen. — A barátság soha nem cél néli küli sem a Szovjetunió, sem Ma. gyarország részéről, de az imperialista körök részéről sem az. Ezért a barátságról szóló szavak mögött mindig azt nézzük, kik és miért ajánlják fel. — Müyen az imperialisták barátsága? Ismerünk történelmi példákat^ amikor kulturált, civi. lizációt terjesztő barátságról beszéltek, s eközben földrészeket tettek gyarmatokká, népeket igáztak le és fosztottak ki. De frissebb, még be sem hegedt sebeket ia hordoz a föld az imperialisták „barátságáról”: Lerombolt városrészek, elpusztult falvak, mérgezett vizek, termést nem hozó földek, esztelen népirtás képe tűnik elénk, ha Vietnamról vagy Indokína más országáról hallunk. — Megjelenik az ámperializi- mus a bombákat hordozó gépekkel a népirtás megvalósítója-1 ként, majd pedig „jótékonykodóként”, segítökészséggel”. Részt kíván venni saját pusztítása eltüntetésében? Megváltozott volna arculata? Megbánta volna tetteit? Vagy inkább arról van szó, hogy amit nem ért el háborúval, azt így akarja most megvalósítani? — És ezzel szemben milyen a szocialista országok barátsága.’ Ezt jól mutatja Vietnam példája. Kik segítették a fegyverszünet elérését? A barátság a pro- letárintemacionalizmus, a Szovjetunió és a szocialista országok ereje. Ez az erő a garancia ezután is arra, hogy a szocialista országok tovább erősödjenek, fejlődjenek, megvédjék magukat, garancia arra ,hogy soha többé ne térjen vissza az az időszak, amikor az imperialista hatalmak népeket megaláztak és meggya- láztak, amikor semmibe vették akaratukat^ érdekeiket Tisztelt Elvtársak! — Öröm és lelkesedés tölt el bennünket, hogy a mi nemzedékünk életében Bikerült hazánk; népünk sorsát, jövőjét a haladás útjára vinni örülünk annak a nagyszerű érzésnek és tudatnak, hogy a világ sodrában, nem vagyunk egyedül. Mindannyian emlékezünk arra, hogy népünk nagy költői és gondolkodói mennyit bánkódtak hazánk keserű sorsán,. Ady Endre írta: „Fagyos lehellet.... Száll ott minden virág felett. Elátkozott hely. Nekem: Hazám” — Nem. Már nem, elátkozott hely a mi hazánk. Már nem fagyos a lehellet Történelmünkben először egész népünkre síit már a napfény. Egész népünké a jelenünk és a jövőnk. — Benne vagyunk abban » sodrásban, abban a hatalmas erejű sodrásban, ami népeket vitt a társadalmi fejlődésnek egy olyan útjára ,amely minden eddiginél igazságosabb, mert az egész nép érdekeit, boldogulását, szebb életét fejezi ki. — Benne vagyunk egy olyan sodrásban, amely a haladásért, a békéért, a népek, nemzetek együttműködéséért harcol. — Öröm és büszkeség ez számunkra Van erős testvérünk, küzdőtársunk és példaképünk: a Szovjetunió. Van sok igaz barátunk az emberi haladásért küzdők táborában. — Mire kötelez barátságunk a Szovjetunióval? Mire kötelez minden tisztességes, becsületes munkásembert, mindazokat, akiknek hazánk, népünk sorsa drága? Kötelez bennünket arra, hogy pártunk és kormányunk politikájának megvalósításáért következetesen dolgozzunk, hogy mindannyian a magunk munkahelyén, a magunk képességei szerint még aktívabb részesei legyünk a szocializmus építésének. — Nem nagy szavakat »»—n üres ígéreteket kíván a barát?- ság ápolása és fejlesztése, hanem a mindennapos munkában tenni és cselekedni, erőnket növelni, előbbre és közelebb jutni a célhoz: a szocializmushoz, — ez a magyar—szovjet barátság igazi tartalma. — Annak a barátságnak aa alapja ez, amely mindkét népben tovább mélyül, mely áthatja egész életünket, jelenünket és jövőnket, s amelyet őrizni, ápolni tettekkel, és csakis tettekkel lehet. Éljen g magyar és a szovjet nép örök barátsága! Éljen a testvéri Szovjetunió! Gáspár Sándor nagy tetszéssel fogadott beszéde után a Vasas Központi Művészegyüttes énekkara munkásdalokat adott elő, majd az Intemacionálé hangjaival ért véget a nagygyűlés. (MTI) SMS 3 1973. FEBRUÁR 17. I
