Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-16 / 39. szám
Apróságok, bosszúságok Teherautóval szállítják a friss kenyeret Békéscsabán, a Szarvasi úti pékségből az üzletekbe. A nagy sietségben elfelejtették lehajtani a ponyvát, de szerencsére az lecsúszott magától, s így a kipufogó-gáz és a por nem szállt a kenyérre. Annyit már régebben sikerült elérni, hogy az üzletekben becsomagolva kapjuk a kenyeret, de nem ártana addig is ügyelni a tisztaságra — amíg a pultra kevüL A múlt hét elején egy kiló narancsot vásároltam a Szarvasi úti zöldség-gyümölcs üzletben. Fizetéskor az eladó úgy adott vissza, mintha fél kilót vettem volna. Figyelmeztettem tévedésére, de később rájöttem, kár volt. A narancsok fele rohadt volt és biztos, hogy ezt az eladó is észrevette, hiszen elég volt csak kézbe venni. Ha fizetéskor nem szólok, bizonyára nem bosszankodnék, mert akkor az eredmény 1:1.-+ Kíváncsian vártam az új Bizományi Áruház megnyitását, hiszen városunkban ez az első ruházati cikkeket önkiszolgáló- rendszerben árusító üzlet. Első látogatásom után keserű tapasztalatokkal távoztam. Egy idősebb hölgy hálóinget nézegetett. Bizonyára nem találta megfelelőnek, mert visszatette a helyére. Sajnos nem a legrendesebben, mert az eladó rászólt: „Az a hálóing nem úgy volt odatéve! Azt hiszik egyesek, hogy otthon vannak?” Tanúsíthatom, hogy a figyelmeztés jogos volt, de a megjegyzés elmaradhatott volna! Divat a hirdetési Újságban, tv-ben, rádióban, de leggyakrabban lámpaoszlopon, kerítésen, ablakban. És ez utóbbiakkal elég sok baj van. Nem is a tartalom, hanem inkább a helyesírás szempontjából! Néhány hirdetés: „Két kismalacz eladó”, „olajkálha kapható” — a Bartók Béla úton. Végül egy „hibátlan” kedves '»hirdetés”: „Kismacskát adok ajándékba!” Mindenkinek?... Uhrin Edit fró—olvasó találkozó Bucsán A községi művelődési ház, valamint a könyvtár meghívása alapján február 13-án este, bensőséges író-olvasó találkozóra került sor a községi könyvtárban. A találkozó vendége Sass Ervin, lapunk művelődéspolitikai rovatvezetője, valamint Filadelfi Mihály, a békéscsabai városi tanács népművelődési felügyelője volt. A két költőt Szilárd. Ádám, az általános iskola tanára mutatta be az egybegyűlt versbarátoknak. A bemutatást a költők egyéni bemutatkozása követte, mely az életrajzi adatok mellett számos vers tükrében vált teljessé. A baráti beszélgetés során elhangzottak költemények az „57 vers” c. kötetből, a Csönd és szó között” c. antológiából, valamint a Köröstájban megjelent versekből. A költemények elhangzása után a találkozó vendégel válaszoltak a versbarátok kérdéseire, majd a „Csönd és szó között” c. antológia közkézen forgó példányait dedikálták. A sikeres találkozó újabb híveket toborzott a versszeretők táborába. 5 békés mim 1973. JANUÁB 16. Alacsony technológiai és technikai színvonal Indokolt-e a jövedelemelvonás? — A munkabérkötöttség gondot okoz — Vállalatok közötti feszültségek A zöldségtermesztési kormányprogram nyomában Évtizedek óta Békés megye az ország egyik legjelentősebb zöldségtermesztő tájegysége Ko_ ráibban a gyulai körzet termékei voltak országos és európai hírű_ ék. Később a korai szabadföldi kertészkedés hozott a megyének újabb rangot, most pedig a friss zöldség termesztése, a fólia, alatti hajtatás és a szabadföldi termesztés. A MËK, a konzervgyár, a hűtőház nyersanyag ellá. tása évente csaknem 10 ezgr vagon áruval adja a megkülönböztetett figyelmet, elismerést ennek a nagyjelentőségű ágazatnak. Megfigyelések szerint me. gyénk lakossága 60—65 százalékban önellátó zöldségből és gyümölcsből. Ez mintegy aláhúzza a zöldségtermesztés jelen, tőségét az ipari és kereskedelmi szervek munkájának szükségességét Érdekes jelentés figyelhető meg a zöldségtermesztési kormányprogram meghirdetése után. A MÊK szakemberei említették; az ország több megyéjében szintén fellendülőben van ez az ágazat Uj tájegységek körvonalazódnak, melyék a helyi lakosság igényeinek kielégítését valósítják meg, elsősorban friss zöldségből. Emiatt » Békés megyei zöldségtermesztés mindinkább a helyi kereskedelem és az ipar nyújtotta lehetőség kihasználása felé fordul. Az utóbbi években ugyanis a zöldségkeres kedelem elesett néhány észak-magyarországi piactól. Viszont előtérbe került a friss zöldség exportja.. Évről évre fokozatosan növekedett a Békéscsabai Konzervgyár és1 hűtőház nyersanyag-igénye, me-l lyet az üzemek nem minden cikkből elégítettek kt a gyári feldolgozó kapacitás határáig. A zöldségtermesztés! kormány- program legfontosabb megyei célja az volt, hogy a kertészeti terület tovább csökkenését megszüntesse. örvendetes, hogy már a program meghirdetése időszakában, közvetlen utána sikerült megoldani a terület növelését. Megyénk állami gazdaságaiban, termelőszövetkezeteiben már 1972-ben, is nagyobb területen kertészkedtek, mint azt megelő. zően, 1973-ban pedig újabb üze_ rhek, újabb területtel kapcsolódtak be a zöldsé gtermesztési program megvalósításába. Az 1973. évi termelés szervé- ■ zésénél megfigyelhető, hogy az üzemek a szakosodás irányába fejlődnek. Már nem foglalkoznak mindenféle zöldséggel, hanem kiválasztották a számukra legelőnyösebbet. Ennek termesztésére rendezkednek be szűkös anyagi lehetőségeikkel. Nagyobb beruházásokat ugyanis nem vállalhatnak, mivel erre pénzügyi fedezettel nem rendelkeznek A megye kertészetére általában az alacsony technológiai és technikai színvonal jellemző. Különösen a termelőszövetkezetekben kizárólagosán kézi munkaerőre épül ez az ágazat A szakosodás ellenére az üzem évi árbevételében még mindig elenyésző hányadot képvisel, éppen ezért a szakember, a szakmunkásellátás növelésére helyenként még mindig nem tordítanak kielégítő gondot. Az ágiazat megítélésében továbbra is nagy veszélyt jelent a szubjektivizmus. Ez a vezetőik részéről az ágazat megítélésében nyilvánul meg. Az egyes kertészezti növények igein jövedelmező termesztése ellenére, mivel ez újabb feladatot jelent, nagyobbrészt kényelmességből nem vállalkoznak. Pedig üzemi érdek, a jövedelem tömegének növelése! Ez nagyon is indokolttá tenné az ágazattal való jobb törődést. Másrészt a megye társadalmának érdeke fűződik ehhez az ágazathoz a MEK, a konzervgyár és a hűtőház révén megvalósított kapacitások kihasználására, a foglalkoztatottságban, s nem utolsó sorban az ország belső ellátásában és az exportban. Utóbb számos figyelemreméltó zöldségtermesztési kezdeményezés bontakozott ki a megyében. Ezek közül a dinnyeter- mesztést említjük. Köztudott, hogy a megyében termesztett dinnye a hevesiével azonos értékű. Sőt, minőségiben talán még jobb is annál. A lakosság helyi ellátásában, az iparvidék igényeinek kielégítésében a Hevesből ideszármazott dinnyekertészek jó szolgálatot tettek az ország lakosságának. Igaz, a tszszel felesben kertészkedtek. Talán éppen ez volt a baj, mert a bevételi igazgatóság emiatt olyan többletadót rótt ki az üzemekre, mellyel egyszerűen elsorvasztotta a dinnye termesztését. Vajon Indokolt-e a jövedelem olyan mértékű elvonása, hogy ezen ar. ágazaton a termesztő üzemnek nem hagynak egy fillér hasznot sem? A munkabérrel behatárolt tsz-ekben is akadnak gondok. Az a bizonyos 80 százalékos bértömeg nem elegendő ahhoz, hogy ezt az ágazatot is fejlesszék. Az engedélyezett bértömeg csak szűkösen elegendő a gabona és a kukorica termesztésére, valamint az állattenyésztés korábbi színvonalon tartására. Ha valamelyik munkabérrel behatárolt tsz mégis ráadja fejét a zöldségtermesztésre, akkor a bértömeg túllépése miatt el kell viselnie a konzekvenciákat. Az irányító szervek részéről lazítani kellene ezen a merev szemléleten. Hogy ez hasznos lenne, a cukorrépa példája tanúsítja. Ennél a nö_ vénynél feloldották a bértömeggel kapcsolatos kötöttségeket, s az eredmény: a munkabérrel behatárolt tsz-ek növelték a répatermő területet. Valami ilyesmit kellene csinálni a zöldségtermesztésben is. Evek óta visszatér, szinte refrénné vált e munka irányitóinak igénye, hogy a termeltető, a feldolgozó és kereskedelmi vállalatok együttműködésében, kooperációjában is lépjenek előbbre. Az együttműködés ugyanis egyáltalán. nem kielégítő. Vannak zöldségnövények melyek termesztését, a termesztés technológiáját lehetne egyeztetni, s az értékesítést, a legjobb piaci igényekhez igazítani. A kcnzerv_ gyárnak és a hűtőháznak többek között olyan gyökérzöldségek fe. lelnek meg a legjobban, melyek 4—5 centiméter átmérőjűek. Az ennél kisebbek nem alkalmasak feldolgozásra. A lakosság ellátásaiban viszont a 1.5—3,5 centiméter átmérőjű gyökérzöldség a kívánatos. Ez a minőség az együttműködés hiánya miatt a bőség áldozatává válik. A termelő üzemek részéről — többségükben — hiányzik az érdeklődés a zöldségtermesztés zárt géprendszereinek, a technológiai és technikai teendők kimunkálására, adaptálására, al kalmazására. Ennek legfőbb oka a hozzáértés, a szakértelem hiánya. Ugyanez mutatkozik meg az áru áruvá-tétélónél is. Az üzemekben — termelő gazdaságok — nincs különösebb igény az osztályozásra, az áru kikészítésére, csomagolására. Ennek következtében a különben kiváló minőségű árucikk nem vonhatja eléggé magára a vásárló figyelmét. Gépkocsin és vagonba ömlesztve ma már nem lehet szállítani még sárgarépát sem! Mindezek ellenére a zöldségtermesztés a lakosság ellátására, az ipari igények kielégítésére — az 1973-ra kötött termeltetési szerződések alapján — területben és hozamban tovább növekszik. A növekedés üteme egyes cikkekből azonban alacsony, a várttól elmarad. A MEK-nek, a konzervgyárnak és a hűtőháznak a felkínált nyersárunál többre lenne szüksége A konzervgyár paradicsom, és ubor- katermesztésre további partnereket keres. A MBK burgonya termeltetési szerződéseket ajánl" a hűtőház paradicsompaprikát, karfiolt, sárgarépát szeretne nagyobb területen termesztetni a kereskedelmi igények kielégítésére, mint azt ezidőtájt az üzemek vállalták. Akad tehát munka, teendő bő_ ven a kormány zöldségtermesztési programjának Békés megyére jutó részének megvalósításában. A tájkörzetben rejlő jó lehetőségek szinte kínálják magukat a jobb kihasználásra, s ha ehhez párosulna több, nagyon indokolt intézkedés, akkor a fejlődés üteme még jobb lenne. Dupsi Károly A Gyulai Kertészeti és VáA Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat terűrosgazdálkodásl Vállalatnál, Sándorhegy 2., kaphaletá főgépész munkakörbe tó nagyobb mennyigépésztechnikust vesz fel ségben is Platánlevelű juhar, Platán, Olasznyár és Kanadai nyár. a gyulai főépítésvezetőségre. A fent nevezett cseEzenkívül 2 fő telepőrt Békéscsaba Kolegyházi meték jól fejlett I. úti telepére. osztályúak. Fizetés megegyezés szerint. Nagyobb vásárlás eseJelentkezés Gyulán a vállalat főéprtésvezetősétén: árengedmény. gién (Tüzép-telep mögött) Henyed M úti telepen. 173404 173414 Zavaróan hat, ha az ezernyi láncolatból álló társadalmi munkát, az építést, az ipari vagy mezőgazdasági termelést, a kereskedelmet egy-egy ponton megbontja a hozzá nem értés és közöny, vagy mind a kettő. A tisztességes embert bántja az, amikor a szépen megmunkált bútort a szállítók úgy dobálják, mintha a karcolás, illetve az összetörés lenne a feladatúit. Sok-sok elkészült új házban tapasztalható, hogy némelykor különös beköltözési mód alakul ki. A lépcsőház fala tucatnyi helyen lezúzódva, amely arról árulkodik, hogy a lakók vagy szállítók köpött vannak olyanok, akik nem érzik a társadalmi tulajdon értékét. Gyakran ajánlanak az üzletekben olyan — papírforma szerint újnak tekintendő — rádiót, televíziót, ruhát, cipőt, amelynek számos része sérült, szennyezett. A bútor, épület, cipő árában a minőségi ellenőrzési költségeket is felszámolják. És mégis az történik, hogy a munka valamely folyamatában előbukkan a felületesség, a társadalmi tulajdon lebecsülése, a hanyagság, a szakszerűtlenség. A felelőtlenség jelentős károkat okóz. Ezzel a legkülönbözőbb helyeken lehet találkozni. A felületesség, nemtörődömség legtöbbször eloszlatható, ha a ház kivitelezője, az áru készítője, szállítója külön anyagi elismerésben részesül. Néhol az alapfizetés magától értetődő, munka nélkül is járó valami. A minőségi munkát, mondogatják, külön meg kell fizetni. Itt-ott a gondosabb tevékenységhez áz is elegendő, ha a munkában valamely tisztségviselő is kifejezi személyes érdekeltségét. Magyarán mondva, a szocialista összeköttetés, a protekció gyakorta többet jelent, mint a tisztességesen megfizetett bér. A rendszerünktől idegen magatartás, sajnos, nemcsak az iparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben tapasztalható. Észlelhető ez a kultúrában, oktatásban, egészségvédelemben, sőt a társadalmi, mozgalmi munkában is. Bizony megtörténik, hogy nem az a szobor, regény, színházi bemutató kapja a jeles, jó minősítést, amelyik a legszíhvonalasabb, hanem az alkotó, akinek feltételezhetően magas beosztású tisztségviselő a barátja. S pedagógiából nem sikerült teljesen kivonni a rokoni, baráti hatás érvényesülését. Ha valahol, úgy a társadalmi, mozgalmi életben különösen káros, a baráti összefogás, mégis előfordul, hogy a dolgok nem az igazságosság alapján, hanem az önző érdekek indítékaival alakulnak. Némelyik tisztségviselőnek a legfontosabb üzemi, tsz-i, intézményi, emberi probléma megoldására sincs ideje. De amikor ügy érzi, hogy cselekedete anyagi vagy erkölcsi hasznot hoz számára, azonnal intézkedik. Ilyenkor ki is fejezi, hogy nincsen szebb szolgálat, mint az egyszerű ember, a munkás, paraszt. értelmiségi kérésének teljesítése. A különféle, múltból örökölt kispolgári jelenségeket alaposan meg kell ismerni. Az önzés, a talpnyalás, és a közöny, ha nem vigyázunk, újra tud teremtődni. Azt is látnunk kell, hogy 93 iménti káros jelenségek megszüntetése csak a marxi—lenini szocialista gondolatok terjesztésével és elfogadtatásával lehetséges. Elsősorban a nevelés, a közösségi együttélés támogatása, az embertársi törődés értékelése tud értelmet adni a marxista propagandának. És ahol szükséges, ott a törvények szigorát is alkalmazni kell azért, hogy a kispolgári magatartás káros következményei ne mutatkozhassanak. Nagyon fontos, hogy az emberek tapasztalják: a kommunista magatartás megkapja a társadalmi elismerést és van értelme a szépnek és jónak. Lányai Sándor
