Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-16 / 39. szám

Hírek, eredmények, érdekességek — A Bcs. .Előre Spartacus Lab­darúgó Szakosztálya — mint azt már közöltük — vasárnap, feb­ruár 18-án, délelőtt 9 órakor a Kossuth Bitterem nagytermében tartja meg hagyományos szur­kológyűlését. A szakosztály ve­zetése várja az érdeklődők kér­déseit. <— Las Vegasban csütörtökre virradóra 5 700 néző előtt került sor a Muhammad Ali — Joe Bugner hivatásos nehézsúlyú ökölvívó mérkőzésre. A volt vi­lágbajnok Ali, pontozással nyer_ te a 12 menetes küzdelrtiet, ma­gyar származású ellenfelével I szemben. Alinak 42 mérkőzésé­ből ez volt a 41. győzelme. — Rudakovot, a szovjet labda­rúgó-válogatott és a Dinamo Kijev kapuvédőjét, a Sport Ér­demes Mestere címmel tüntet­ték ki. — A fegyverszünet óta a sport is újraéled a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságban Hanoi­ban, a városi stadionban 20 ezer néző előtt tartották meg az első labdarúgó-mérkőzést. Hanoi és Haiphong városainak váloga­tottjai mérkőztek, s a vendégek 2—0-ra győztek. A lelátón Pham Van Dong miniszterelnök; j*s je­len volt. Sportudvar, tornaterem, uszoda A gyulai testnevelés-tagozatos osztályok — kőzetről A anagyair élsport lltár.potiafi- bázisánalk: megteremtésére az 1999- ©s tanévtől műlcödnetfe hazánkban testnevelés-tagozat os osztályok. Az ide felvett tanulók, tantárgyanként ugyanazt az anyagot tanulják, mint az általános tantervű osztályok diák­jai, de a testnevelési óráik ezáma náluk jóval magasabb. Gyulán 19711. szeptember 1-gyél Indult be a 3-as számú általános iskola első és harmadik osztályá­ban a szakosított testnevelés-tago­zat. Az itt tevékenykedő 128 tanuló eportfogLalko zásait Széles Gábor és Horváth Béla testnevelők vezetik. A gyulai tagozatos osztályok eredmé­nyes működéséhez nagy segítséget kapnak a városé tanácstól és az 3VTTS-től, de ezenkívül társadalmi munkában is segítik a gyermeke­ket. A szükséges felszerdLóseikst a húsüzem, a MEZŐGÉP, a vízgépé­szeti és a cementipari vállalat biz­tosította számukra. Az első négy osztályban még nincs sportági specialliizálás, hanem általános képzés folyik. Negyedik, ötödik osztálytól a tanulók a Gyu­lai MEDOSZ Sí igazolt versenyzői lesznek, de már ekkorra eldől, hogy Sä milyen sportágat válását Főleg atlétikában és úszásban szá­mítanak a gyermekeikre I Az eddigi fcimérések igazoltját a sporttagozatos osztályok életképes­ségét. Megállapították, hogy a gyermekek tanulmányi átlagát a testnevelési óráit pozitív irányban befolyásolják. A másodikosok tanul­mányi átlaga legutóbb 4,4 volt. Ér­dekes az is, hogy például az influ­enza-járvány ideje alatt a testne­velés-tagozatos osztályokban lénye­gesen kevesebb volt a hiányzás be­tegség miatt, mint más osztályok­ban! A tagozatos osztályok évenkénti növekedésével még egy tornaterem­re van szükség a meglévő mellé, amelynek építéséhez a városi ta­nács anyagilag járul hozzá. Remél­hetően, még a hetvenes években el­készül egy tanuszoda! És egy kö­zelebbi célkitűzés: május elsejei felajánlásként a már említett vál­lalatok társadalmi munkában el­készítik az iskolában a sportudvart, amellyel még kedvezőbb feltétele­ket teremtenek a testnevelés sport­tagozatos osztályok tanulóinak kép­zéséhez! Pillanatkép a másodikosok tornatermi foglalkozásáról. A műsoron ez­úttal a közkedvelt kötélmászás szerepel. Pedig... játszanának egy „emelettel" lejjebb is Ez a csapat képviselte a Gyulai Harisnyagyár színeit (1970 őszén a megyei bajnokságban. Az álló sor jobb szélén Erdődi Rudolfné edző. Es ez a gárda „nőtte ki” magát — NB H-es csapattá... A Gyulai Harisnyagyár női kézilabdázói 1972-ben kiestek az NB Il-ből. Így 1973-ban a kísér­leti jellegű NB IH-ban, vagy a megyei I. osztályban jogosultak bajnoki szereplésre. Ennek elle­nére egyik bajnokság rajtjánál sem lesz ott a csapat. A szakosz­tály ugyanis feloszlott. A döntő szót a novemberi sportköri közgyűlés volt hivat­va kimondani. Ki is mondta a tagság: továbbra is legyen kézi­labda-csapat! Igenám, de a kéz- felnyújtás ehhez kevés. Vajon miért? Erre és a kiesés okaira igyekeztünk választ ke­resni látogatásunkkor. Molnár Béla sportköri elnököt kérdeztük először: — A vezetőségnek sok fejtö­rést okozott ez az ügy — kezdte válaszát, majd így folytatta: — Már az első szezonban is voltak problémák, de a remekül sike­rült tavaszi forduló feledtette a gondokat. Azonban csak ideig, óráig. Mert ősszel aztán fokozódtak a nehézségek Sokszor még pénteken sem tudtuk, mivel utazunk a vasár­napi mérkőzésre. A legdöntőbb talán mégis az, hogy nem volt aki a csapat ügyes-bajos dolgait intézze. Szakosztályvezetőre, in­tézőre pedig még a megyei baj­nokságban is nagy szükség van. Ezért döntöttünk végülis a kézi­labda-szakosztály megszüntetése mellett — a közgyűlést követően. Az eredményes működéshez az anyagi fedezet rendelkezésre állt és meg lett volna ezután is. (A gyáir 40 ezer forintot biztosít 1973-ban sportcélokra.) — Ezt az összeget arra fordít­juk majd, hogy az eddiginél élénkebb tömegsportot alakít­sunk ki. Eddig ugyanis csak pa­píron működött a természetjáró és az asztalitenisz szakosztály — folytatta a sportkör elnöke. Szavaira Mihucza József, KISZ-csúcstitkár egyetértőén bólintott és így toldotta meg az elnök szavait: — Azt tervezzük, hogy a lányokat jobban bevon­juk ezután sportrendezvényeink szervezésébe. De maradjunk a kézilabdázók­nál. A csapat 1968-ban kapcso­lódott be jelentősebben a me­gyei kézilabda élet vérkeringé­sébe: ekkor 3., egy évvel ké­sőbb 4. lett az I. osztályú baj­nokságban. 1970-ben pedig a leg­jobbnak bizonyult és — igaz, egyetlen gólon múlott — de megnyerte az NB Il-es osztá­lyozol; is. Az első szezon a magasabb osztályban megfelelt a várako­zásnak. Sikerült a bentmaradás. Tavaly tavasszal azonban Kéke­siné visszaigazolt Békéscsabára és a csapat irányítói átékos nél­kül maradt. Erősen megcsappant a gárda játékereje. Megbomlott az egység, széthúzás, meg nem i értés is zavarta a munkát. Gyű- I Ián kevés a kézilabda-szakem- ] bér, így Erdődi Rudolfné — férje segítségével — úgy látta el az edzői teendőket, hogy közben kisgyermekét is nevelnie kellett. Ez bizony nem mindennapi erő­feszítést kívánt! Ehhez jött még. hogy a sorozatos vereségek ked­vét szegték a társaságnak. Már májusban minimálisra csökkent a bentmaradás kiharcolásának esélye, _ Közrejátszott az is, hogy a ke­retből többen három műszakban dolgoztak. A lányoknak annak­idején el tudták volna intézni, hogy ne kelljen éjszakázni, de akkor három-négyszáz forinttal is csökken havi keresetűk Inkább a nehezebbet válasz­tották — és a több pénzt. Ez érthető. Az is, hogy ilyen körül­mények között nem tudták hét- ről-hétre tudásuk legjavát nyúj­tani. Az NB Il-es gárdából hatan dolgoztak (illetve dolgoznak) a harisnyagyárban, a többiek gim­nazisták. vagy egyéb munkahe­lyük van. Amikor véglegessé vált, hogy a csapat szétesik, Szeredi, Torna és Csüllögh a Bcs. Konzervhez kérte átigazolását ! (ki is adták őket), a többiek szá- í mára azonban — legalábbis pil- j lanatnyilag megszűnt a sport. A lányok véleményét Valach Eszti fogalmazta meg: — Bizony hiányzik a mozgás. ! Amikor kiestünk, az ürömbe egy | kis öröm is vegyült: az NB III-j at éppen nekünk találták ki, mondogattuk. Dehát... Ügy saj­nálom azt a szép kék melegítőt. Nemrég kaptuk, most ott áll a szertárban... Játszanánk mi „egy ! emelettel” lejjebb is. Még edző nélkül is! Neveket sorol. Húszág jut eí. aztán kicsit gondolkozik és nyo­matékkai teszi hozzá: — Szóval ' / csapat lenne. az biztos. Így meg, ki tudja, hány év múlva lesz megint NB Il-es csapat a városban. Vagy j megyei... Amikor a lányok vasárnapról vasárnapra a kiesés elleni har­cukat vívták, szinte mindenki­nek volt véleménye az üzemben. Mi a hiba, hogyan kellene csi­nálni? Egyszóval, jó tanácsban nem volt hiány. — Mégis, mikor a bírálókat felkértük, vállalj anak funkciót a szakosztályban, egyetlen jelent­kező sem akadt — mondotta ke­serűen Szemanik Mátyás, a ter­melési osztály helyettes vezetője. Régi sportember, tapasztalt ve­zető. Ha tehette, kijárt a mérkő­zésekre, segített, ahol tudott, de sokirányú munkahelyi elfoglalt­ságai korlátot szabtak. A városban a kézilabda-csapat a harmadik, amely két éven be­g msMŒm 1973, JANUAR 16. . lül búcsút mondott a Nemzeti Bajnokság második, vagy har­madik osztályának. A városi TS megpróbálta más sportköröknél elhelyezni a szak- . osztályt, de a nehéz anyagi hely-j zet miatt egyik sem fogadta be. Ha a harisnyagyár a pénzt is adja, — talán. Lovász Sándor, a Járási-Vá- rosl TS elnöke így vélekedett: — Amikor 1970-ben hosszabb távra meghatároztuk a fej­lesztési koncepciót, az at­létikát .labdarúgást és úszást emeltük ki. Tehát a ké­zilabdát t nem. Természetesen nem örülünk annak, hogy a ha­risnyagyári szakosztály meg­szűnt. A gyáron belül minden­esetre nagyobb energiát kellett volna fordítani a bajok megelőzésére. Ha az üzem azt a bizonyos 40 ezer forintot — ami nem kis összeg — valóban a dolgozók sportolására fordítja — ez nem kis eredmény. Úgy hallottuk, most női röplabda-csapat meg­alakítása foglalkoztatja a sport­kört. Valóban nem közömbös, hogy a Budapesti Harisnyagyár gyu­lai gyárának 1041 (többségük 25 éven aluli) dolgozója közül az idén kétszer, vagy ötször annyi­an veszik igénybe a felszerelé­seket, egy-egy sportdélután ke­retében. Ez azonban csak az érem egyik oldala. Az utazás — főleg azóta, hogy a csoportos személyszállításra vonatkozó rendelkezéseket meg­szigorították — sokszor gondot okoz a sportkörnél. Csakúgy, mint a lelkes, hozzáértő társa­dalmi aktívák hiánya. Napjaink­ban mindinkább társadalmi ügy- gyé válik a minél nagyobb tö­megek bekapcsolása a sportba, a rendszeres testmozgásba. Mégis úgy gondoljuk, hogy ott, ahol sikerült egy viszonylagos minőséget elérni, annak megtar­tása,"vagy fejlesztése érdekében többet kell tenni. Nehezen kép­zelhető el, hogy ne akadt volna Gyulán rátermett, szervezési ügyekben jártas szakosztályve­zető és intéző, akik sikerrel egyengették volna a szakosztály útját. A kézilabda hazánkban a második legnépszerűbb sportág. Békés megyében több mint öt­ezer játékost tartanak nyilván. A gyulai NB Il-es szakosztály megszűnése— bárhogy is szépít­jük — egyenlő a visszafejlődés­sel. „Reméljük, a fejlődés szálai nem szakadnak meg” — írtuk egy évve! ezelőtti, a gyulai ké­zilabda-élettel foglalkozó cik­künkben. Tévedtünk volna?... Fábián István

Next

/
Thumbnails
Contents