Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-02 / 27. szám
súgom Ssövetkesetek a közművelődésért „Népünk általános mű. veltségi színvonalának emelése, a gyors ütemben növekvő tudományos és technikai ismeretek terjesztése megköveteli közművelődési rendszerünk továbbfejlesztését. a szellemi és anyagi erők összehangoltabb, céltudatosabb felhasználását”, E3 ÁRTUNK Központi Bi_ " zottságának idézett állás- foglalása alapján időszerűnek látszik annak az elemzése, hogy a szövetkezetek hogyan tudnák továbbra is segíteni működési területükön a közművelődési feladatok megvalósítását? Mindenekelőtt abból indulók ki, hogy a különböző társadalmi és gazdasági szervek közművelődési tevékenységére jellemző az érdekazonosság, amely megegyezik pártunk művelődéspolitikai irányelveivel Ennek ellenére szövetkezeteinknél a szinte kizárólagossá vált gazdaságcentrikus szemlélet miatt nem alakult ki a megközelítőleg mindenben megfelelő közművelődési gyakorlat. A szövetkezeti alapszabályokban szerepei ugyan a szövetkezeti tagság kulturális igényeinek kielégítésére irányuló törekvés, de úgy gondolom, hogy ez nemcsak a kulturált kereskedelemre, vendéglátásra és társasutazások szervezésére vonatkozik, hanem ezeken túlmenően kötelezettségvállalást jelent a közművelődési feladatok végzésében is. Az ifjúsági törvény, a nők helyzetére vonatkozó párthatározat végrehajtása szintén megköveteli, hogy szövetkezeti vezetőségeink több figyelmet szenteljenek területük közművelődési fejlődésére. A közművelődés sokirányú, bonyolult terület még egy kis településen is. ezért képtelenség volna azt, várni, hogy azt csak a művelődési intézmények oldják meg. Ezek csak akkor tudnak előbbre jutni, ha sikerül munkájukhoz a megfelelő tömegbázist kiépíteni. Ennek a tömegbázisnak a megteremtésében komoly feladata van a szövetkezeti mozgalomnak, elsősorban a három szövetkezeti ágazat (ÁFÉSZ, tsz, ktsz) közművelőd dési együttműködésének megszervezésével. Az együttműködés megszervezése lényegében azonos érdekeket szolgál, hiszen az ÁFÉSZ tagjai sorában egya- , ránt megtalálható a tsz-tag, a ! ktsz dolgozó és az alkalmazott. A dolgok természetes logikája követeli, hogy az AFÉSZ-ek legyenek kezdeményezői egy olyan szövetkezeti közművelődési társulás létrehozásának, amely erkölcsileg és anyagilag az eddigieknél szilárdabb alapot biztosít a helyi közművelődés fejlődésének. A közművelődési társulás céljainak meghatározásánál, a közös tervek kialakításánál figyelembe kell venni azokat a tényezőket, amelyek a községre (községekre) általánosan jellemzőek. Többek között azt. hogy a komfort-civilizáció lassan eltünteti,a falu és a város közötti különbséget, de az értelmi és érzelmi nevelés nem követi megfelelő ütemben a vidék fejlődését. A közművelődésre hárul az a feladat, hogy az eddigieknél nagyobb hatásfokkal szolgálja a tudatformálás ügyét. F Z GYAKORLATILAG nein képzelhető el egyrészt a falusi gazdasági vezetők és az értelmiség nagyobb számú bevonása, másrészt a kultúra Magának j ~ hogy én tudom miért nem i Indult a kereskedelem elvára- \ sáriak megfelelően a mostani \ árengedményes téli vásár. Azért, \ mert hóvégén kezdődött, és én | csak ma kapok fizetést. Eskü- j szöm, Magának, ma rohanok az i egyik boltból a másikba, hogy ■ ■megnézzem, milyen jó lenne ; megvenni ezt meg azt. Higgye j el, nekem ezi lesz a legrosszabb j napom, ugyanis a boltnézés : előtt el kell mennem az OTP- • be, jön a postás a nyugtákkal ! és így továbh. Erről jut eszem- : be az a mondás, amit a már • jóllakott gyerekeknek „ajánla- i nak” a szülők: „Csak a szeme ; kívánja”. Az árengedményes vásár : egyébként — véleményem sze- : vint — jókor kezdődött. Na, ne ; mondja, hogy minden pénze el• ■ ment karácsonykor és szilvesz- [ térkor. Hol van van az már, 5 hiszen februárt írunk. Jókor \ kezdődött — és kész! Gondol- | ■jón csak a kereskedelmi dől- ï gazokra. Mekkora ostromot kellett volna kiállniuk, ha a mi fizetésünk napjától van az a mínusz százalék! Ez kérem munkavédelem és nem egyéb. Szó sincs arról, hogy azok jártak jól, akiknek a brifstasnija még hó végén is dagad. Ugyan! ’Azoknak nincs szükségük leértékelt árukra, régen megvették már eredeti áron valamennyit. Ók ilyenkor csak asszisztálnak. Rossz hasonlat, amit mondok, de ugyanúgy „asszisztálnak”, mint Gabos Gábor a békéscsabai Jókai Színház-i hangversenyen. Ugyanis a műsorismertető — (Rvagy konferanszié — azt mondta: a szimfonikus zenekar mellett zongorán kísér az említeti: neves zongora- művész. Végeredményben mégsem értem, hogy Liszt Ferenc Esz-dúr zongoraversenyének előadója miért „kísér”. Talán fordítva kellene lennie. De mindegy. Lényeges a t hangverseny nagyszerűsége. És ! visszautasítom a kérdést: Igenis, lehet hasonlatot tenni a leértékelés ténye és a hangverseny között. Es még egy: Ismerek például olyan embert, akit „leértékeltek”, de utána magasabb beosztásba helyezték, mivel éppen „szezonvége” volt. Persze az előbbivel ellentétben most nehogy összefüggést keressen. Az olcsóbban adott áruknak szerintem nem lesz aZ eredetinél nagyobb áruk. Mert mindig jönnek újabbak, ha drágábban is. Majd megkapjuk azokat is később — leértékelve. A fejlődés nem állhat meg. Láttam én már a mozikban olyan filmeket, amelyekre a jegyeket leértékelve árusították. Rejtély számomra, hogy miért. Viszont tudom, hogy egyes, nagy közönségsikerre számító előadásokra miért értékelik fel a jegyek árát. Remélem megérti, amit súgok, hiszen hallgat. Érdekes módon, Maga sohasem szól. Nem cáfolta meg egyetlen mondatomat sem, nem fűzött hozzá véleményt. Pedig van lehetősége rá, megteheti. Ezen az újsághasábon visszasúghat. Viszontsúgásra, egy hét múlva* Vitaszek Zoltán S társadalmi tekintélyének nőve. lése nélkül. A kultúra presztízse kapcsolódik a gazdasági vezetés az értelmiség magatartásához, állásfoglalásához, tehát csak úgy léphet előbbre, ha a gazdasági vezetők, és a falun élő értelmiség vállalja a kultúra társadalmi rangra való emelését. Be kell kapcsolódniuk egy olyan köz- művelődési akció megindításába, amely alapvetően megváltoztatja a közösség érdeklődésének irányát, és a tömegkultúra alakítását nem hárítja közvetlenül csak a tömegkommunikációs eszközökre (tv rádió), hanem közvetlen nevelő hatással bír a korszerű kulturális igények kialakítására (műkedvelő művészeti mozgalom, ismeretterjesztés, klubmozgalom, irodalom, képzőművészet, különböző szak- tudományok stb.), amelyek a szocialista művelődéspolitika igazi értékei és háttérbe szoríthatják az egyre gyakrabban je- letkező kispolgári (sőt esetenként nagypolgári) tendenciákat. Tévedések elkerülése végett nem arról van szó, hogy a tömegkommunikációs eszközöket mellőztük, hanem arról, hogy azokat megfelelő módon hasznosítsuk a közművelődésben és ehhez teremtsünk olyan bázist amelyre az általános műveltség és a szocialista elkötelezettség jellemző. Ez pedig csak ember- köze'bői közvetlen személyi ráhatással érhető el. Nyilvánvaló, hogy ennek meg kell teremteni helyileg a politikai és gazdasági feltételeit A GAZDASÁGI vezetők, az értelmiség feltételezhetően rendelkeznek olyan helyi szociológiai ismeretekkel, hogy dönteni tudnak: melyik terület az, ahol legeredményesebben tudnák segíteni a köz- művelődés ügyét. A szövetke- tek például úgy tudják a tagságukkal, a társadalommal szembeni kulturális kötelezettségeiket teljesítem, ha politikai és gazdasági erejük egyesítésével az eddiginél fokozottabb mértékben kötelezik el magukat a közművelődés segítésében, és helyileg létrehoznák olyan társulásokat, amelyek kiemelten foglalkoznak a kulturális értékek megőrzésével, gyarapításával Kovács István Amit a polgári bíráskodás új rendszerórái tudni kell Q A szövetkezeti tagsági vitákból SZABADSÁG MG TSZ. Békéscsaba megvételre felajánl: MTZ 45.5s és DT 54.es alkatrészeket valamint felújított MTZ 45-ös és DT 54-es komplett adagolókat. Ár megegyezés szerint. Ügyintéző: Bencsik Pál. Cím : Békéscsaba. T. 1710. Telefon: 11—272. 215530 Harmat Endre: A ItANZri TVlV REJTÉL V származó perek A fogyasztási, mezőgazdasági és az ipari szövetkezetek, valamint a takarék, és lakásszövetkezetek tagjainak fegyelmi felelősségét, anyagi felelősségét és az ezekkel kapcsolatos tagsági viták eldöntését az új Szövetkezeti Törvény alapelveiben egységesen szabályozta. A tag jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban a szövetkezet és tagja között vita eldöntése, továbbá a szövetkezet által tagjának okozott kár megtérítésére kötelezés a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörébe tartozik a Szövetkezeti Törvény szerint Ugyanitt olvasható rendelkezés szerint a tag fegyelmi ügvében hozott, továbbá a tag által a szövetkezetnek okozott kár megtérítésére kötelező határozat ellen — a közléstől számított 15 napon belül — fellebbezésnek van helye a szövetkezeti döntőbizottsághoz, — kivéve ha a sérelmes határozatot a közgyűlés hozta, mert ekkor a járásbírósághoz (városi bírósághoz) lehet fordulni. Ki is mondja a Szövetkezeti Törvény, hogy a szövetkezeti döntőbizottság határozata ellen, továbbá a közgyűlés által fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat ellen — az ágazati a ^ivókban tételesen felsorolt kisebb jelentőségű ügyek kivételével — a közléstől számított 30 nap alatt keresettel lehet az említett bíróságokhoz fordulni. A tagsági viták ügyében 3 év az elévülési idő, de a bűntettel okozott kárigény ugyanakkor évül el. amikor maga a bűntett is elévülne. A szövetkezeti alkalmazottak ügyében a szövetkezeti szervek most ismertetett hatásköre a Szövetkezeti Törvény-ben biztosított keretben továbbra is változatlan. Az 1973. január 1-én hatályba lépő űj jogszabályok açt a változást hozták, hogy a szövetkezeti alkalmazottak a szövetkezeti döntőbizottság és a közgyűlés határozatai ellen most már a munkaügyi bírósághoz fordulhatnak keresettel ott kezdeményezhetnek új eljárást, de a szövetkezeti alkalmazottak tagsági és fegyelmi vitái már nem tartoznak a polgári bíróság hatáskörébe. A szövetkezed tagok tagsági vitáiban az említett 30 nap alatt akár a szövetkezeti döntőbizottságnál, akár a járásbíróságnál benyújtható, sőt a 30 nap elmulasztása miatt ugyanitt igazolással lehet élni. Az ügyészi óvás eredménytelensége esetén az ügyész is ugyancsak 30 napon belül nyújthat be keresetet a járásbírósághoz a kifogásolt határozat ellen. A polgári bíróság e keresetek tárgyalására legkésőbb a beérkezéstől számított 15 napra köteles tárgyalást kitűzni. Az ülnökök közreműködésével megtartott tárgyalás és bizonyításfelvétel alapján a bíróság mindig érdemben határoz és új eljárásra nem utasíthatja az eljárt szövetkezeti szervet. A járásbíróság határozata ellen a megyei bírósághoz lehet fellebbezést benyújtani. — kivéve, ha a per tárgya a munka végzése vagy a munka díjazásának mértéke, mivel ilyen perben a járásbíróság végérvényesen zárja a vitát. A munka végzésének fogalomkörébe tartozik a szabadidő, a szabadság, a napi munkaidő mértéke a túlmunka-díjazásira való jogosultság, a szociális és betegségi segély is. Nem tartozik ebbe a kategóriába a háztáji földhasználatra való igény iránti per. Perújítás, illetve űj eljárás a szövetkezeti tagsági vitákkal kapcsolatban is kezdeményezhető 6 hónapon belül. Hat hónaljon túl megindított perújítás, illetve új eljárás során a tag nem követelheti az eredeti munkakörben, munkahelyen, vagy tisztségben való foglalkoztatását, sőt munkadíj-követelést sem támaszthat. Dr. Márai György Scserbatov herceg belügyminiszter és Szamarin, a Szent Szinódus főprokurátora nyitotta meg az elbocsátottak sorát, őket még 1915 októberében indokolás né'kül menesztette a cárné. Aztán jöttek a többiek: Krivosin mezőgazdasági miniszter novemberben, Karitonov íőállamügyész januárban mondott búcsút hivatalának és így tovább. Februárban Raszputyin ellenfelei is számottevő sikert értek el : Miklósnak a szibériai és a cárné minden próbálkozása ellenére menesztenie kellett Goremikint, akinek a helyzete teljesen tarthatatlanná vált. De ki legyen az utód? Alek- Szandra egy A'ekszandr Hvosz- tov nevű politikusra gondolt Szokása szerint elküldte a szta- récét „nézze meg a lelkét”. „Ma írta a cárnak — Grigorij meglátogatja az öreg Hvoszto- vot, aztán én nézem meg. Barátunk tudni szeretné, méltó utóda-e Hvosztov Goremikinnek”. És az egyetlen ok, amiért ez az ember nem lett Orn^ország miniszterelnöke, kiderül a cárné következő leveléből; »... Ügy fogadta Barátunkat, mint egy minisztériumi kérelmezőt.” A cár frontra-vonulásával megkezdődött Raszputyin életében az utolsó, politikailag mesz- sze legintenzívebb szakasz. 1915. őszétől haláláig, 1916. decemberéig a sztarec gyakorlatilag Oroszország legnagyobb hatalmú embere volt. ... Fogadás a Sándor-palotában. Előkelőségek beszélgetnek, halk duruzsolás tölti be a díszegyenruháktól hemzsegő termet. — Hát az meg ki? — kérdezi a sztarec az egyik köpcös, kitüntetésekkel teleaggatott úrra. — Maklakov miniszter — hangzott a válasz. — Hé, te! Gyere csak ide! — harsogott Raszputyin érces baritonja. Maklakov annyira meglepődött, hogy — odament. A pokrovszkojei belemélyesztette tekintetét és egy darabig hallgatott. A teljesen megzavart miniszter nem tudott, vagy — emlékezve a szibériai ellenfeleinek sorsára — nem mert tiltakozni. — Nahát Figyelj csak rám — mondta Raszputyin, amikor végre megszólalt és mintegy közölte a „vizsgálat” eredményét — Még sok időbe telik, amíg belőled jő ember lesz, akiben örömét teli az Ür. Ehhez tartsd magad. Most pedig elmehetsz. Dóridó-dosszié A „cári pár lelkének minisztere”, „Isten Embere” ekkor már törzsvendég volt az ország legelőkelőbb mulatóiban. Pétervá- rótt csaknem minden éjjel feltűnt a „Rode”-ban, vagy a „Do- non”-ban. Cigányok, potyára leső cimborák, konzumhölgyek csatlakoztak a bőkezű és hatalmas úrhoz és reggelig folyt a dá_ ridó. Ellenségei tudták ezt Nem egyszer újságírókat és detektí- veket küldtek a helyszínre, hadd vastagodjék a sztarec életmód-; járói szóló bizonyítékok számta- laii dossziéja. A megbízók sohasem bánták meg az ilyen akciókat: embereik mindig találtak új „anyagot”. — Meg kell tudnotok végre — üvöltötte például 1915 őszén a „Rode”-ban —, hogy Oroszországban Anyuska uralkodik. Ö (Alekszandra) az igazi cár, a mai Nagy Katalin! Atyuska (Miklós) jó ember, de gyenge... Néhány nappal ezután a sztarec Moszkvába utazott, hogy a cárné megbízásából imádkozzék az Uszpenszkij-kegyhelyen a pátriárkák sírjánál. Este elment a város leghíresebb vendéglőjébe, a „Jar”_ba. Druce Lockhart, Nagy-Britannia moszkvai konzulja is éppen ott vacsorázott egy társasággal. Lárma a különteremben „Éppen a „Jar”-ban, Moszkva legelőkelőbb szórakozóhelyén voltam angol vendégekkel — ír*
