Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-11 / 35. szám
U s Z O N 0 T É 1 A hajdani Alföld szálló tégláiból épült sertéstelep, amely évi négyezer sertés kibocsátására alkalmas Negyedszázad a közös úton A puszta földvári Dózsa Tsz önálló oldalkiadványa T •• O B T É i\ E L E fi bien az évben ünnepeljük szövetkezetünk, a pusztaföld- mj vári Dózsa Tsz megalakulásának 25. évfordulóját. Köz- helyként hangzik talán, hogy az idő végtelenjében egy negyedszázad elvész, számunkra azonban ez a huszonöt év történelem. Azzá teszi az az óriási társadalmi változás, amely hazánkban végbement, s azzá teszi, hogy ebbe a huszonöt évbe sűrűsödött szövetkezetünk egész tevékenysége. Elsők között, 1948-ban tíz taggal 224 holdon alakult meg a pusztaföldvári Dózsa Tsz. A hőskortól napjainkig megtett út nagyszerű bizonyítéka annak, hogyan találták meg számításukat az emberek a közösben. Nem volt könnyű az indulás, s aztán a közbeeső évek is számtalan nehézséget okoztak, a tíz alapító tag munkája azonban végülis nem volt hiábavaló. Üj János, Stemmer Károly, Stemmer hászló, Stemmer Imre, Stemmer Antal, K. Molnár András, Molnár István, Szabó György, Vági József és Ágot János, a tíz alapító tag ma már felszabadultan emlékszik a régi időkre. A legutóbbi zárszámadási közgyűlés résztvevőinek egy csoportja Egy ló egy tehén összefogva A tsz megalakulásának ma már szinte mesébe illő akadályai voltak. Az történt ugyanis, hogy mindössze kilencen voltak, akik elhatározták, hogy szövetkezetei alakítanak, a szabályok szerint azonban legalább tíz ember és 250 hold földterület kellett ahhoz, hogy szövetkezet alakulhasson. Ez a kilenc ember azonban nem hagyta annyiban a dolgot, sikerült megtalálni a tizedik belépőt is, bár az ügy még egy kicsit sántított, mert mindössze 224 hold föld volt csak* huszonhat holddal kevesebb, mint amennyit a rendelet előírt. Ez azonban már nem lehetett komoly akadály, s 1948 augusztusában megalakulhatott a szövetkezet. A földön kívül mindössze egy ló és egy tehén volt, ezt fogták össze egy kocsiba, így szállították a szükséges anyagot, többek között az egy holdra kiszabott 20 kilogramm műtrágyát, a vetőmagot, amit saját maguk adtak össze, s aztán kézzel szórták a szántatlan földbe. Kissé körülményes volt az elszámolás is, a napi megjelenés alapján számoltak, ki hányszor volt ott a közösben. Aki megjelent, annak a neve mellé egy függőleges vonalat húztak, aki csak fél napot jelent meg, annak a neve mögé arra a napra egy ferde vonal került, aki nem volt ott, azt egy kereszttel jelölték. Hogy mit osztottak? Többek között szalonnát, húst, cukrot, szappant, pálinkát — ez volt a fizetség. Több vagyon és jövedelem Persze nem sokáig ment ez így, az első teljes esztendőben, 1949-ben már 2—5 ezer forintig terjedő összeget kaptak a tagok. Azután 1950—51-ben új belépők jöttek, megerősödött a tsz, s az első megtorpanásig — 1953-ig — jól ment minden. Ekkor az egy tsz-ből kettő lett, s ettől kezdve már egyenletessé vált a fejlődés. A nagy felfutás 1959—60- ban történt, s a tsz jelenlegi területe 1961-ben alakult ki. Szövetkezetünk jelenleg 3600 holdon gazdálkodik, 452 tagot számlál, akik közül 258 a dolgozó tag, 194 pedig a nyugdíjas. A hajdani vagyont képező egy lóból, tehénből ma már csaknem 33 millió forint lett, a régvolt pálinka- és szappan-részesedést felváltotta a pénzbeni fizetés, a részesedési alap a múlt évben meghaladta a 7,6 millió forintot. Az egy dolgozóra jutó évi jövedelem 26 820 forint volt. Az Alföld tégláiból Ezek az eredmények erős gazdasági bázis alapján jöhettek létre. Két fő ágazatunk, a növénytermesztés és az állattenyésztés biztosította a jövedelmezőséget. Búzából hektáronként 39,17 mázsa volt az átlagtermés, kukoricából hektáronként 59 mázsa termett. Az elmúlt években a kukoricatermesztés eredményével kétszer nyertük el a tsz-szövetség vándorzászlóját. Az állattenyésztési ágazat erőssége a sertéstenyésztés, egy kiló hús előállítására 4,3 kilogramm takarmányt használunk fel. 16 forint egy kiló hús előállításának önköltsége. Sertéstelepünk az idén négyezer sertés kibocsátására lenne alkalmas. Ezt a telepet három év alatt építettük fel az orosházi Alföld-szálló bontásából származó téglából. Négymillió forint értékű saját erőt fektettünk bele, szövetkezetünk építő-brigádja volt a kivitelező. Egy keverőraktár tartozik a telephez, s egymillió forint költséggel szárítót is építettünk. Jól felszerelt gépparkkal rendelkezünk, ami vonzza a fiatalokat. így válik BimmmsËsi 11 1973. FEBRUÁR 11. ' lehetővé, hogy komplex gépsorokat és brigádokat hozzunk létre. A lakosság ellátásába is bekapcsolódunk, két zöldségboltot, tsz-klubot, cukrászdát üzemeltetünk. Ez utóbbiban — mert ebben nem a haszonra törekszünk — nem árusítunk szeszes italt, csak friss süteményt. A megkezdett úton Idei terveink között szerepel a két fő ágazat, a növénytermesztés és az állattenyésztés további erősítése. Beléptünk az iparszerű kukoricatermesztésbe, amelynek sok előnye közül az egyik, hogy a tsz tagságának háztáji kukoricáját az új gépsorral beműveljük, így hatékonyabb és nagyobb termésátlagot tudunk biztosítani. Fizetési rendszerünk módosításával a fiatalok kérésének akarunk eleget tenni, havonta 80 százalékot fizetünk ki, a fennmaradó 20 százalékot zárszámadáskor kapják meg készpénzben, vtaigy természetben, aszerint, hogy kinek mire van szüksége. A két fő ágazat mellett a meglévő segédüzemágak gazdaságosságának javítására törekszünk, továbbra sem feledkezünk meg a lakosság ellátásában vállalt szerepünkről. Tudjuk, hogy a termelőszövetkezetek a falu társadalmi életében is döntő szerepet játszanak, azért úgy szeretnénk dolgozni, hogy rajtunk keresztül megítélve kedvező kép alakuljon ki a községről is. Kép a szárítóüzemről ___ • y véljük, elbizakodottság nélkül büszkék lehetünk S / 8 huszonöt esztendő alatt megtett útra. Tagjaink élet ( M/M összefonódott a szövetkezet életével, hiszen nagyot sokaknak ez volt és marad az egyetlen munkahelye Ez azt is jelenti, hogy szeretik, magukénak érzik t szövetkezetei, s így érthető, hogy miként juthattunk előbbre. 1 jubileum alkalmából nem mulaszthatjuk el, hogy ne köszönjük meg a több éves, évtizedes lelkiismeretes, áldozatkész munkát amely mindannyiunk boldogulását tette lehetővé. Nem feledke zünk meg sem az alapítókról, — akik közül még sokan ma is ak tív dolgozók — sem a fiatalabbakról, s együtt munkálkodunk azon hogy a bátor elődök nyomán haladva, tovább erősítsük közössé günket. A következő nagy jubileum alkalmából szeretnénk, ha i minket követők is hasonló eredményességről adhatnának számot
